Világgazdaság, 2016. február (48. évfolyam, 21-41. szám)

2016-02-25 / 39. szám

2 ÜZLET Hírsáv Bejegyezték az FHB tőkeemelését A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága február 24-i végzésével bejegyezte az FHB Jelzálogbank Nyrt. igazgatósága által december 28-án elhatározott tőkeemelést - közölte a Budapesti Értéktőzsde honlapján a pénzintézet. A bank tájékoztatójában azt is meg­jegyzi, hogy haladéktalanul intézkedik a tőkeemelés során kibocsátott új részvények előállításáról. (VG) Egészségpénztárat számoltat fel az MNB Visszavonta a Magyar Nemzeti Bank a PRO VITA egészségpénztár tevé­kenységi engedélyét, és kezdemé­nyezte a felszámolását. A jegybank megállapította: a pénztár a tevékeny­ségére vonatkozó jogszabályi rendel­kezéseket súlyosan és folyamatosan megszegi, veszélyeztetve ezzel a pénztártagok érdekeit. Az ügy előz­ménye, hogy az MNB tavaly március­ban átmeneti kifizetési tilalmat ren­delt el a pénztárnál, mivel a kassza vagyonának jelentős részét a Buda- Cash érdekeltségi körébe tartozó DRB bankcsoport hitelintézeteinél tartotta. (VG) Instabil robbanótöltet volt a Takata légzsákjaiban Idővel instabillá váló robbanótöltet­re vezethető vissza a Takata légzsá­kok világszerte több millió autó visszahívásához vezető meghibáso­dása - állapította meg a tíz autógyár megbízásából megalakult független vizsgálóbizottság. A világszerte tíz ember halálát és száz személyi sérü­lést okozó meghibásodás miatt mintegy 50 millió Takata légzsákot hívtak már vissza cserére különböző autógyárak. (MTI) Újabb pályázat a kapuvári húsgyár eszközeire Immár a kilencedik pályázatot írta ki a Kapuvári Hús Zrt. vagyonelemei­nek értékesítésére a felszámoló NRN Kft. A kiírás üzemeltetési kötelezett­séget nem tartalmaz, de a négy csoportba szedett eszközökre egy­ben várnak ajánlatot. Az üzem, a gépek, az út és az egyéb követelések minimális irányára összesen 803,4 millió forint. A pályázatokat március 21-ig lehet benyújtani. (MTI) Édesipar Bevonták az üzletek polcairól a gyanús Mars termékeket Félmilliárd dolláros plasztikdarabka Keserű lesz a húsvét a Mars számára: az édesipari óriás ton­naszám vonta ki 55 ország boltjaiból nép­szerű termékeit egyetlen műanyag­darabka miatt. KRIVÁN BENCE Nem várt hatósági döntésre, ha­nem önként visszahívta csokolá­déit a boltokból az amerikai Mars édességgyártó, amelynek a hol­landiai Veghelben készült egyik Snickers csokoládéjában talált egy kis piros műanyagdarabkát a ter­mék német megvásárlója­­ még januárban. A Mars közleménye szerint a szennyezés valamikor a 2015. december 5. és 2016. janu­ár 16. közötti gyártási ciklusban kerülhetett a termékbe, ezért az ehhez kötődő minőségmegőrzési határidőkkel és gyártási kódokkal ellátott csomagolású termékek el­fogyasztását nem javasolja sem a Mars, sem az ügyben vizsgálódó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsá­­gi­ Hivatal (Nébih). A hivatal nem közölt információt arra vonatko­zóan, milyen jellegű plasztikszeny­­nyeződés lehet az édességben, és annak lenyelése egyáltalán milyen egészségkárosító hatással járhat. A gyanús termékek lejárata 2016. jú­nius 19. és 2017. január 8. közötti. Kétség esetén a Mars Netherlands felirat igazítja útba a fogyasztót. Minden máshol gyártott Mars ter­mék fogyasztható. A Mars Hollan­diából 55 országba exportál, és a repülőtéri ajándékboltokat is in­nen látják el áruval. A cég elnézést kér fogyasztóitól, s reméli, hogy „egyetlen elszigetelt incidensről” van szó. A visszahívási ügy mindenesetre a lehető legrosszabbkor jött a Mars számára, a közelgő húsvéti szezon ugyanis a karácsony utáni legfor­galmasabb időszaknak számít, s a cég már megkezdte a kiszállítá­­­­sokat a,,kereskedőkhöz, beleértve­­ az ünnepi csomagolású terméke­ket. Arról nincs információ, hogy a Mars számára az ügy mekkora kiadást jelent, hiszen az amerikai cég családi vállalkozás, részvényeit nem jegyzik a tőzsdén, így tájékoz­tatási kötelezettsége is erősen kor­látozott. Tájékoztatásra, pontosab­ban termékeinek reklámozására viszont nem sajnálja a pénzt: a világ legnagyobb édesipari konszern­je ugyanis 3 milliárd dollár feletti marketingkerettel rendelkezik. A cég a három Mars testvér, Jacque­line (76), John (80) és Forrest (84) birtokában van, ők a 18-20. helyet foglalják el a Bloomberg napi rend­szerességgel frissített milliárdos lis­táján, szerdán vagyonuk fejenként 30,9-30,9 milliárd dollárra rúgott. A plasztikbotrány egy nap alatt 585 millió dollárt vett ki a tulajdonosok zsebéből, de a számla ennél lénye­gesen húzósabb is lehet, noha az elrendelt visszahívásokkal a Mars szakértők szerint megtette a tőle joggal elvárható lépést. Marsot dobozolnak a cég franciaországi Haguevau-ban lévő gyárában Édesipari cégek forgalma (2015, milliárd dollár) Mars Mondelez Nestlé Ferrero­­ Meiji IS Hershey Lindt & Spriingli Perfetti van Melle Haribo Arcor dEJQIOf Étial — na mtm .ö­n VG-GRAFIKA FORRÁS: STATISTA Futárral jön a cserecsoki A Mars munkaidőben kék számon, valamint e-mailben várja azon vásárlók jelentkezését, akik vettek az ominózus termékekből. Adat­­egyeztetés után a jövő héttől futárral a megadott címre kiküldik a helyettesítő terméket. A csere feltétele, hogy a vásárló átadja a cso­koládét, vagy ha már elfogyasztották, akkor annak csomagolását. Blokkot nem kérnek. Kutatás Philip Knight a Stanfordra hozna diákokat Adakozó kedvében van a Nike társalapítója Négyszázmillió dollárral-átszámít­va körülbelül 108 milliárd forinttal - támogatja az amerikai Stanford Egyetemet a Nike társalapítója, Phi­lip Knight. A 78 éves üzletember az szeretné elérni, hogy az egyetem a világ minden tájáról toborozhasson végzős hallgatókat, akik olyan ége­tő problémákra keresnének választ, mint a szegénység vagy az éghaj­latváltozás. Knight célja egyszerű: javítani akar a világ helyzetén. A program 2018-ban indulna, és száz hallgató tandíját és teljes ellátá­sát fedezné. A tanulók harmada az Egyesült Államokból, kétharmaduk külföldről érkezne - írja a The New York Times. A Stanford Egyetem az egyik leg­nagyobb adományszerző címmel büszkélkedhet. Korábban John Paulson iparmágnás küldött ha­sonló összeget a Harvard Egyetem­nek a mérnöki iskola fejlesztésére. Knight azonban nem most volt először adakozó kedvében. Koráb­ban az oregoni egyetemnek is több százmillió dolláros támogatást nyújtott. Nem volt mindig zökke­nőmentes Knight jótékonykodása. 2000-ben visszavont egy 30 mil­lió dolláros adományt az oregoni egyetemtől, mert az iskola össze­fogott egy olyan kutatócsoporttal, amely kritikus véleménnyel volt a Nike külföldi gyártó tevékenységé­vel szemben. T. D. Philip Knight 400 millió dollárt ad a Stanford egyetemnek fotó alp ­ Ártrendek Duplázódhat az európai LNG-import Ráfizetéses lehet a lakossági gáz A hazai egyetemes szolgáltatásban elismert, a fogyasztónak felszá­mítható földgázár a múlt év végé­re ismét jelentősen elmaradt attól, mint amennyiért a fűtőanyaghoz a szolgáltató hozzájuthatott. A hónapok óta létező különbség, a beszerzési ár alatti értékesítés gondot okozhat az érintett szol­gáltatóknak - mutat rá a becslést közreadó Regionális Energiagaz­dasági Kutatóközpont (REKK). Az importgáz kevert áron érkezik, 60 százalékos súllyal szerepel benne a hosszú távú orosz importszer­ződésben meghatározott, az olaj árához kötött ár és 40 százalékkal az európai versenypiaci (spotpia­­ci) jegyzés. A forintban megadott árakat piaci forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokkal vette számításba a REKK. A lakosságot és a közintézmé­nyeket ellátó egyetemes szolgáltató elismert árában azonban a szabá­lyozás 75 százalékos súllyal szere­pelteti spotpiaci árát (ha az alacso­nyabb az olaj árához kötött árnál), és csak olyan forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokat enged használni, amelyekkel alábecsüli az importőrök költségeit. „A szabá­lyozás úgy tekinti, mintha az egye­temes szolgáltatók a ténylegesnél olcsóbban tudnának vásárolni” - mondta tegnap újságírók előtt Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Igaz, vélhetőleg az orosz gáz már a nyugatival versenyképes áron érke­zik. Ez magyarázhatja, hogy jórészt kihasználatlanok az ország ukraj­naitól eltérő gázimportútvonalai. Az alacsony beszerzési ár annak köszönhető, hogy tavaly megfele­ződött az európai azonnali piaci gázárak szintje. Ezt a kisebb ázsiai kereslet, az olcsó szén és az ol­csóbbodó megújuló energiafor­rások versenye, valamint Japán újrainduló nukleáris energiater­melése mellett az is magyaráz­hatja, hogy az USA és Ausztrália is megjelent a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán. A termék így Európa számára is egyre vonzób­bá válik. A REKK arra számít, hogy az idén kétszer annyi - mintegy 69 milliárd köbméter - LNG érkezhet Európába, mint 2014-ben. „A hazai gáz-nagykereskedelmi piac viszonylag élénk, de az ügy­letek nagy része a tőzsdén kívül születik” - válaszolt Kaderják Pé­ter a Világgazdaságnak a magyar­­országi gáztőzsde kilátásait firtató kérdésére. A szakember szerint a kereskedők azért kerülhetik a CEEGEX-et, mert az még nem adott olyan árjelzést, amelyet ügy­leteiknél referenciaárnak hasz­nálhatnának, így inkább az olajá­rindexált árra vagy a spotpiacira hivatkoznak. B. H. L. Földgázárak alakulása (forint/köbméter) 100 VILÁGGAZDASÁG 2016. február 25., csütörtök

Next