Világgazdaság, 2016. május (48. évfolyam, 83-103. szám)

2016-05-23 / 97. szám

A­­ ÜZLET Hírsáv Hétmilliárdos DDC-beruházás Közel 7 milliárd forintos beruházás révén kívánja csökkenteni porkibo­csátását a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC). Váci fejlesztésével már a 2020-as emissziós előírásoknak is bőven meg fog felelni a közleménye szerint. A nyáron induló munka várhatóan 2018 áprilisáig tart. A társaság már végrehajtott egy ha­sonló beruházást másik cementgyá­rában, Beremenden. A közel 500 fős DDC az ország egyik meghatározó építőanyag-gyártója, 2014-es kon­szolidált árbevétele meghaladta a 39 milliárd forintot. (VG) Élesben termel a Hell új gyártósora Elindult az éles termelés a Hell Energy Magyarország Kft. legújabb gyártósorán, Szikszón. A beruházást és a gépsor telepítését még tavaly kezdte meg a hazánkban piacvezető energiaitalt gyártó vállalat, hogy eleget tudjon tenni a folyamatosan növekvő hazai és exportpiaci igé­nyeknek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kereté­ben megvalósuló beruházás összér­téke meghaladja a 2,5 milliárd forin­tot, melyből közel félmilliárd forint támogatást kapott a magyar tulajdo­nú vállalat. Az új gépsorral napi szin­ten 2,4 millió fémdobozos ital gyártá­sára nőtt a vállalat termelési kapaci­tása. (VG) Megduplázódott az érintésmentes fizetés A vásárlások és a fesztivál kártyára való feltöltések átlagos összege is évről évre nő a Gourmet Fesztiválon; az idei eseményen kb. 25 százalékos volt a növekedés a Festipay friss adatai szerint. A számok azt is jelzik, hogy 2015-höz képest megduplázó­dott az érintésmentes bankkártyát használók száma a gasztro­­fesztiválon, ami jól mutatja a kész­pénzmentes fizetés dinamikus hazai növekedését. Az idei Gourmet Feszti­válon 14 ezer látogatót regisztráltak, akik több mint 50 ezer tranzakciót­­ bonyolítottak. (VG) VILÁGGAZDASÁG 2016. május 23., hétfő Közbeszerzés 12 milliárdot nyerhetnek a műszaki ellenőrök Mérnöki megatender Nemcsak a 420 milliárdos víziköz­­mű-beruházás kivi­telezőit, hanem a műszaki ellenőrzést is bebetonozzák négy évre. VITÉZI F. IBOLYA Szokatlanul méretes, összesen 12 milliárd forintos pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Prog­ramiroda Nonprofit Kft. (NFP) mérnöki és műszaki feladatokra. Ez az állami cég bonyolítja le a 2014-2020 közötti uniós támoga­tási ciklus elsőként meghirdetett nagy infrastruktúraberuházását, az összesen 420 milliárd forintra tervezett víziközmű-projekt hat megatenderét. Ezekhez a régión­ként meghirdetett szennyvíz-, il­letve ivóvízprojektekhez kapcso­lódik a mostani mérnökpályázat. A feladat a majdani konkrét kivi­telezési szerződések felügyeletére szól, a nyertes a projekt fizikai meg­valósításáért és a pénzügyi ellen­őrzéséért is felel. Ő az építkezések kulcsszereplője, az úgynevezett független mérnök, akinek jóváha­gyása nélkül nem fizethetők ki a számlák. A mérnöktender techni­kája is a 420 milliárdos pályázat­hoz igazodik, vagyis nem konkrét beruházások ellenőrzésére, ha­nem 2,6 milliárd forintos dara­bokra és négy évre szól. A különbség annyi, hogy még szőkébbre szabták a versenyt: az építési pályázaton régiónként négy nyertest fog hirdetni az NFP, míg független mérnökből három befutóval kalkulál. A koreográfia szerint a nyertesekkel keretmegál­lapodást köt az állami kft., majd a konkrét projektek meghirdetése­kor a három kiválasztott új körben mérkőzik a végső győzelemért. A kivitelezéshez hasonlóan csak nagyobb mérnökcégek jöhetnek számításba, olyanok, amelyek az előző három évben összesen leg­alább kétmilliárdos nettó árbe­vételt értek el, illetve az NFP-pá­­lyázathoz hasonló mérnöki és műszaki ellenőrzésből legalább egymilliárd forint forgalmat pro­dukáltak. Csak a nagyok számíthatnak az óriásmegbízásra A víziközmű projektek nagysága Bekötések száma: 39 700 darab Gravitációs gerincvezeték: 670 000 méter Nyomóvezeték: 207 000 méter Szennyvíztisztító kapacitás: 844 000 lóerős FORRÁS: KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ Érvénytelen lehet a 420 milliárdos pályázat? A Világgazdaság értesülése szerint az ivó- és szennyvízberuházás­ra szóló, összesen 420 milliárd forintos óriástender kormányzati berkekben is fejtörést okoz, nem csak az uniós ellenőrök találták aggályosnak. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság első­sorban a tiszta versenyt látja veszélyben, és a tender felfüggeszté­sét kérte már a tender beadása előtt. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-ről csak annyit jeleztek a brüsszeli szakértők, hogy feleslegesen iktatták be az ügymenetbe, a pályáza­tokat a konkrét projektek megrendelőinek kellene menedzselniük. Kormányzati berkekben ezzel ugyan nem értenek egyet, de felvető­dött egy másik alapvető probléma, jelesül, hogy esetleg érvénytel­­­len a pályázat. Tendert az uniós támogatás kedvezményezettje írhat ki, illetve az, akit megbíz a pályázat kiírásával. A hat régióra szóló tenderből azonban nem derül ki, hogy konkrétan mely települése­ken és pontosan milyen beruházás valósul meg, így az sem egyér­telmű, ki a kedvezményezett, azaz ki lehet a pályázat kiírója, az NFP megbízója. Márpedig ha nincs megbízó, akkor megbízás sincs - így a levezetés. A kétségeket jelzi, hogy a napokban módosították a közbeszerzési felhívás szövegét. Az eredetiben az NFP az érintett önkormányzatok, illetve társulásaik nevében eljáró szervezetként szerepelt, a módosításba megbízóként a régió vízművei is bekerül­tek név szerint. Internet Jön az alapcsomag A tervek szerint 2017 január 1-től a vezetékes és a mobilinternet kap­csán is bevezetik a digitális jóléti alapcsomagot - mondta Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért fe­lelős miniszterelnöki biztos egy saj­tóbeszélgetésen. Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy a majdani ügyfél nyilatkozzon: a megelőző egy évben nem volt internet-elő­fizetése. Az alapcsomag árának 15 százalékkal olcsóbbnak kell lennie a szolgáltató legkedvezőbb inter­netcsomagjának tarifájánál. A szol­gáltatók maguk határozzák meg a díjat, vagyis e téren is lehet majd verseny, és az előfizetést nem kell szólóban árulniuk, vagyis értékesít­hetnek mellé telefon-, tévé-előfize­tést is. Az alapcsomagra előfizetők két évig élhetnek a kedvezményes tarifával, de­­ha részt vesznek egy digitáliskompetencia-képzésen, akkor három évig maradhatnak az alapcsomagban. Az internetszol­­gáltatók kompenzációra nem szá­míthatnak, de ezt nem is kérték - mondta Deutsch. Az internet áfájának 2017 janu­árjától 27 százalékról 18 százalékra csökkentése közel 15 milliárd fo­rintot hagy az ügyfelek zsebében, vagyis ennyivel kevesebb áfa fo­lyik majd be a büdzsébe. Ha pedig 2018 januárjától 18-ról 5 százalékra mérsékelnék az áfát, az éves szin­ten 22 milliárd forintot jelentene. Nem lesz „árkommandó”, a szám­lákban nem lesz benne a rezsicsök­kentésnél ismert kiegészítés, de a kormány megállapodott a szol­gáltatókkal arról, hogy az internet áfájának csökkentése a fogyasztói árakban is meglátszik majd. Arról még tárgyalnak a szolgáltatókkal, hogy az áfa jövő év eleji csökkenté­séről - az idei utolsó negyedévben - mikor és hány alkalommal tájé­koztassák az ügyfeleket a majdani számlalevélben. A kormány arra számít, hogy három éven belül a magyarországi internetpenetrá­ció megközelíti az uniós állagot, vagyis a jelenlegi 66 százalékról rövidesen felkúszik 82 százalékra. DIÓSZEGI JÓZSEF Internet-előfizetések (hozzáférési szolgáltatások szerint) (darab) 8 500 000 7 500 000 6 500 000 5 500 000 4500000 M M M M | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH ­) Közlekedés Évi ezer új járműre lesz szükség a közösségi közlekedésben Megerősítenék a magyar buszgyártást A nemzetgazdasági tárca - a társ­minisztériumok bevonásával - igen rövid határidővel kidolgozza azo­kat a gyakorlati lépéseket, amelyek az autóbuszgyártás megerősítését szolgálják - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón. A közös­ségi közlekedésben használt bu­szok átlagéletkora 14 év, de nem rit­ka a húsz évnél többet futott jármű sem - emlékeztetett a miniszter. A közösségi közlekedésben futó, több mint nyolcezer buszból körülbelül ezer a rendkívül káros. Ahhoz, hogy 2020-ra az átlagos életkor tíz év alá csökkenjen, évente 1000-1200 új busz beszerzésére van szükség. Már a 2017-ben felmerülő, 1200 darabos beszerzési igényt is képesek fedezni a hazai gyártói kapacitások - emelte ki a miniszter, aki azt is hozzátette, hogy azokban az országokban, ahol jelentős az autóbuszgyártás, a hazai szükségleteket elsősorban ezeknek a gyártóknak a járműveivel elégítik ki, például Csehországban a Sko­dát, Lengyelországban a Solarist preferálják. A buszgyártás fellendülésének egyik legfontosabb pozitív hatása a foglalkozatás bővülése lesz - ér­velt Varga, aki hozzátette, hogy egy autóbusz gyártása három munka­helyet teremt. A következő három évben a beszerezni kívánt, mintegy 3000-3500 hazai autóbusz gyártá­sával több ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon, miközben a program megvalósításával a kelet­kező tőke- és munkajövedelmek ha­tásaként a költségvetés akár 30-40 milliárd forintos többletbevétellel is számolhat - mondta a miniszter. Jelenleg Magyarországon két cég rendelkezik sorozatgyártási enge­déllyel - mondta Lepsényi István, a gazdasági tárca államtitkára, aki szerint ahhoz, hogy ismét meg­erősödjön a magyar buszgyártás, állandó és folyamatos rendelés­­állományra van szükség. A gyártás felfuttatása nem igényelne jelen­tős beruházást a­ cégek részéről, de a szakmunkás-utánpótlás komoly problémát jelent - válaszolta az ál­lamtitkár a Világgazdaságnak. A magyar buszok nem drágáb­bak a külföldinél, miközben itthon teremtenek munkahelyet, termel­nek adóbevételt - emelte ki az egyik gyártó, az Evropo Kft. elnök-vezér­igazgatója, Mészáros Csaba. Évente száz autóbuszt le kell gyártani ah­hoz, hogy gazdaságos legyen a ter­melés - válaszolta lapunknak Kran­­kovics István, a Credo-buszokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezető igaz­gatója, aki azt is hozzátette, hogy 2004-től hatmilliárd forintot fordí­tottak fejlesztésre, és egyetlen évben sem voltak veszteségesek. D.J. Egy új busz gyártása három munkahelyet teremt fotó:Móricz sabjánsimon

Next