Világgazdaság, 2016. november (48. évfolyam, 212-232. szám)

2016-11-08 / 216. szám

2 INTERJÚ 3 / VILÁGGAZDASÁG / 2016. november 8., kedd VG-Exkluzív Matolcsy György: nem tudnánk követni egy árfolyamcélt Hosszú ideig alacsony kamatot, a korábbihoz képest kisebb jegybanki beavatkozást, ver­senyképességi és strukturális reformokat, va­lamint monetáris politikai stabilitást ígért a Vi­lággazdaságnak adott exkluzív interjújában Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy véli, ki kell használni a költségve­tési mozgásteret az élénkítésre. Elismerte, hogy komoly reformok kellenek, különben a 2014 óta tartó felzárkózás nem tartható. Azt is megígérte, hogy a jegybanki alapítvá­nyok megválnak az állampapírjaiktól. HORNYÁK JÓZSEF-MEZŐSI TAMÁS • Meddig tarthat az a globális pénzbőség, amely ma a világot jellemzi a jegybankok laza mo­netáris politikája miatt?­­ Ez már több mint pénzbőség, ez már pénzóceán, mert nagy része nem látható a pénznek. Az látható, amit a jegybankok az úgynevezett mennyiségi könnyítési (QE) prog­ramokban a gazdaságnak átadnak, de nem láthatók a derivatívák, te­hát a származékos értékpapír-ál­lományok valódi mértéke. Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy a globális gazdaság GDP-je 75 ezer milliárd dollár, ami lényegében felfoghatat­lan pénz - a magyar éves GDP 100 milliárd dollár körül van -, de még ennek is ötszöröse a derivatív állo­mány. Ha ezeket is figyelembe vesz­­szük, akkor már nem pénzbőségről, hanem tengerek, óceánok össze­függő területéről beszélünk. Ez nem tud alapvetően megváltozni, hiszen akkor a teljes globális gazdaság ösz­­szeomlana. Ami változik, az a jegy­bankok politikája. Jelenleg szinkro­­nicitás van a három nagy jegybanki hálózat, a Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) és az ázsiai jegybanki hálók között, bele­értve a kínai, az indiai és a japán jegybankot. Ez már nagy valószínű­séggel decembertől változhat a Fed kamatemelési ciklusa miatt, ami azt jelenti, hogy nagy dilemma elé kerül majd az EKB is. Az, hogy a pénz ára tart a zéró felé, nem változhat meg, ez több évtizede kialakult helyzet. Ez csak óriási világgazdasági ka­tasztrófa vagy világháború esetén változhatna meg, ilyen reményeink szerint nem következik be. A zéró felé tartó pénz ára velünk marad, de a Fed kamatemelési ciklusa dilem­ma elé állítja az egész világot. •A Fed várható kamatemelése ellenére az MNB ki tud tartani a laza monetáris politikája mellett, vagy változásokra kényszerülhet?­­ Kicsit elfogult vagyok, de azt kell mondanom, hogy az MNB 2013 márciusától egy okos jegy­banki alapkamat-politikát folytat. Elmentük az alapkamat-csökken­tésben addig a mérföldkőig, amed­dig ismerjük a világot. Több jegy­bank viszont olyan tartományba vitte le a kamatot, amely már isme­­retlen terep, nem tudni, hogy ott hogyan működnek a közgazdaság, a monetáris politika szabályai. Egy százalék körüli, vagyis a 0,9 száza­lékos alapkamatnál tudjuk, hogy a közgazdasági, a pénzügyi, a mo­netáris politikai törvények hogyan működnek. Berendezkedtünk és beálltunk egy hosszú távon műkö­dőképes alapkamatszintre, amely még abban az esetben is tartható, ha a Fed több lépésben egy új alap­kamat-emelő ciklust követ, és erre esetleg válaszol az EKB vagy a ja­pán jegybank. Még ebben az eset­ben is úgy látjuk, hogy 2017 végéig, megítélésem szerint egyébként 2018—19-ig is fennmaradhat az MNB laza monetáris politikai felté­telrendszere, ami más oldalról azt jelenti, hogy a kormány gazdaság­­politikáját a jegybank támogatja, mindhárom mandátumával össz­hangban. Az árstabilitást, a pénz­ügyi stabilitást és a gazdaságpoli­tika támogatását is megvalósítjuk. Történelmi trendvonal alatt a növekedés •A 3 százalék körüli növeke­déshez, amit az MNB el kíván érni, kell-e további monetáris élénkítés? - A jegybank jelenlegi vezetésé­nek mandátuma hat évre szól, az első félén vagyunk túl. Ebben az időszakban végrehajtottunk egy fordulatot, amelybe beletartozik a kamatcsökkentés, a növekedési hitelprogram, az önfinanszírozás és a frankhitelek kisöprése a ház­tartások mérlegből, és megalapoz­tunk egy növekedési fordulatot. Az elmúlt három évben a gazdasági növekedés felét adták a jegybank programjai, ez különleges gazda­ságtörténeti helyzet. Erre nem na­gyon van példa az új forint 1946- os bevezetése óta. Eddig mintegy ezermilliárd forinttal tudtunk töb­bet átadni a kormánynak és a gaz­daságnak, szemben a korábbi veze­tés monetáris politikájával, amikor a jegybank vitte a pénzt, nem pedig hozta. •Megfordítva, ha az MNB adta az elmúlt években a gazdasági növekedés felét, akkor a jegy­bank segítsége nélkül a gazda­ság potenciális növekedése, amire önmagától képes, nagyon gyenge.­­ A magyar gazdaság potenciá­lis növekedése jelen pillanatban messze a történelmi trendvonal­­? Versenyképességi fordulatra van szük­ség, ami a kormány­zat és az üzleti élet közös döntése, nekik kell most lépni alatt van, azért, mert az elmúlt hu­szonöt évben két időszakban jelen­tősen megtört. Először 1990 és ’93 között, majd 2003 és 2007 között, ezeket a trendvonalakat helyreállí­tottuk 2010 után. A monetáris po­litikai ciklus második félidejében már nem tervezünk új hitelprog­ramokat, az MNB egy konzervatív gondolkodású jegybank, elsődleges célja a stabilitás. Most versenyké­pességi fordulatra van szükség, ami kifejezetten a kormányzati és az üz­leti élet közös döntése, most nekik kell lépni. 2,4 százalékos hiány idén és jövőre is . Azaz most a büdzsé oldalá­ról kell beavatkozni? - Költségvetésnek tűnik, de ez valójában a kormányzati, a jegy­bankon kívüli, állami reformprog­ramokat jelenti. A költségvetésen minden átfut, ami egy reformprog­ram eredménye. 2014-től Magyar­­ország egy gazdasági felzárkózási pályán van az Európai Unió egy főre eső GDP-jéhez képest, de a növekedés a jelenlegi szerkezetben nem fenntartható, mi pedig szeret­nénk fenntartani, mert szeretnénk utolérni Ausztriát. Ehhez még egy nagy fordulatra van szükség, még­pedig a versenyképességire. Ehhez nagyon erős strukturális reformok­ra van szükség a felsőoktatásban, a bürokrácia leépítésében, és az IT-forradalom magyarországi ér­vényesítésén keresztül. Mi ezeket a következő években a monetáris po­litika stabilitásával tudjuk segíteni. A kormány viszont pénzzel is tud­ja finanszírozni ezeket a szerkezeti

Next