Világgazdaság, 2017. február (49. évfolyam, 23-42. szám)
2017-02-23 / 39. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG Hírsáv Már piaci kényszer a precíziós gazdálkodás A mezőgazdaság a digitalizációval lesz képes megfelelni annak a kihívásnak, hogy a világ népessége 2050-re közel 30 százalékkal, 9 milliárdra nő, az élelmiszer-szükséglet értékben 60 százalékkal emelkedik, miközben a művelhető földterület csak 5 százalékkal lehet nagyobb a mainál - jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a precíziós gazdálkodásról szóló Prega konferencián. Feldman Zsolt, az agrártárca helyettes államtitkára előadásában elmondta, hogy a magyar gazdák már alkalmazzák a legújabb technológiai vívmányokat, de sokszor csak „ülnek az adathalmon", nem tudnak mit kezdeni a precíziós eszközökről beérkező információkkal. (VG) Komoly többletköltség Budapestnek a béremelés Több százmillió forintos többletköltséget jelent a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése a fővárosi szociálpolitikai ágazatban - egyebek között ezt is tartalmazza a Fővárosi Közgyűlés által tegnap elfogadott előterjesztés a 2017-es költségvetésről. A teljes intézményhálózatban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére, valamint a soros előrelépők, illetve a szakképzettség megszerzése miatt szükséges többletekre összesen bő egymilliárd forintot kellett biztosítani. A közgyűlés által elfogadott rendelet a költségvetésben a bevételeket és kiadásokat 381,457 milliárd forintban határozza meg. (D. J.) Új centrum nyílt diabéteszes gyerekeknek Megnyílt Magyarország második Gyermek Neuropathia Centruma a Budai Gyerekkórházban. Az ötmillió forintos érzékeny műszer árát a Wörwag Pharma egy alapítványon keresztül biztosította a kórháznak. A műszerrel évente 500-600 cukorbeteg gyereket tudnak megvizsgálni - mondta Blatniczky László főorvos. A műszer az idegek vezetőképességét tudja kiszűrni. A szenzoros teszttel meghatározható a hőérzet, valamint a fájdalmas hideg- és melegérzet küszöbértékei. (K. R.) Jelentés Az ágazati adók csökkentését sürgeti az Európai Bizottság Még több reform kell Dinamikusan nő a magyar gazdaság, de a potenciális növekedés alacsonyabb a válság előttinél, és reformokat kellene végrehajtani. HORNYÁK JÓZSEF kedvezőnek ítéli meg a magyar gazdaság helyzetét az Európai Bizottság tegnap közzétett országjelentése. A gazdasági növekedés egyre inkább a belső kereslet - a lakossági fogyasztás és a beruházások - bővülésére alapul, miközben többen dolgoznak az országban, de számos jel munkaerőhiányra utal. A tavalyi zuhanás után a beruházások növekedni fognak, amit részben támogat az uniós források lehívásának fokozódása. Idén 3,5, jövőre 3,2 százalékkal nőhet a gazdaság, ami meghaladja a potenciálist. A vállalatok alacsony beruházási szintje visszafogja a termelékenységnövekedést, ezáltal a versenyképességet és a potenciális növekedést - állapítja meg a bizottság. A potenciális növekedés 2 százalék körüli, ami még mindig 1 százalékponttal alacsonyabb, mint amekkora a válság előtt volt, habár az elmúlt években javulást láthattunk. Húsz év alatt összességében nem teljesítettünk túl jól az egy főre jutó GDP-ben: az időszak elején a 3. pozícióban voltunk a felzárkózó európai gazdaságok között, mostanra azonban a 7. helyre estünk vissza egy főre jutó GDP-ben. A gazdasági növekedést reformokkal lehetne gyorsítani. A jelentésben megállapítják, hogy Magyarország „korlátozott haladást” ért el a tavalyi évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Némi előrelépés történt az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésében, de az ágazati különadók csökkentésében kicsi volt a haladás. A közbeszerzési átláthatóság és a verseny fokozása terén sem volt túl nagy előrelépés, ez részben amiatt van, hogy késik az e-közbeszerzés kifejlesztése és megvalósítása. ,Az Európai Bizottság jelentése elismeri, hogy a tartós és egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetű GDP-növekedés mellett a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi pozíciója számottevően javult, eladósodottsági és sérülékenységi szintje jelentősen csökkent” - kommentálta a jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kiemelik, hogy a megkötött bérmegállapodás keretében a minimálbér és a szakmai bérminimum több lépcsőben megvalósuló emelése és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói járulékcsökkentés az elkövetkező években erősíti a gazdasági növekedést, mérsékli az adóterhelést, és hozzájárul a termelékenység növekedéséhez. A belső kereslet emelkedésének nő a szerepe a gazdaság teljesítményében fotó: mw Jövedéki adó Február 28-ig nyilatkozni kell Fontos határidőre figyelmeztet a NAV A jövedéki termékekkel foglalkozó gazdálkodóknak február 28-ig kell kitölteniük az új jövedékiadó-törvény szerinti tevékenységre vonatkozó nyilatkozatot arról, hogy tevékenységüket változatlan vagy módosított formában folytatják - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A jelentős könnyítéseket és adminisztrációcsökkentéseket tartalmazó törvény április 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás szerint több változás is lesz, ezek közül az egyik a jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek engedélyhez, nyilvántartásba vételhez kötöttsége. A hatályos törvény szerint az engedéllyel rendelkezőknek és a nyilvántartásba vett személyeknek február 28-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy tevékenységüket változatlan vagy módosított formában kívánják-e folytatni. Az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezőknek március 10-ig kell nyilatkozniuk, hogy tevékenységüket egyszerűsített adóraktári engedélyesként vagy kisüzemi bortermelőként folytatják. A NAV valamennyi engedélyesnek (az adómentes felhasználókat kivéve), valamint azoknak, akiknél az engedélyt nyilvántartásba vétel váltja fel, március 15-ig megküldi az engedély vagy nyilvántartásba vétel tervezetét. Az új szabályozásnak megfelelő végleges engedélyt vagy nyilvántartásba vételt március 29-ig adják ki elektronikusan. Hétfőn, február 27- én egy másik fontos adózási határidő is lesz: az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezetteknek, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóknak kell benyújtaniuk bevallásukat a NAV-nak. K. G. A jövedékiadó-bevételek alakulása (milliárd forint) Derűlátóbbak az elemzők Idén 3,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság - prognosztizálja a Bank of America-Merrill Lynch, ez megegyezik az Európai Bizottság előrejelzésével. A bankcsoport az eddigi 2,6 százalékos várakozását emelte meg, miután a kormány tavaly decemberben a GDP-érték 1,8 százalékának megfelelő élénkítést hajtott végre, amelynek nagy része az idén fejti ki serkentő hatását. Szerintük a jegybank laza monetáris politikája, az EU-finanszírozás, az idei évre jóváhagyott áfa- és társaságiadó-csökkentések, valamint a minimálbér-emelés is támogatja a gazdaságot. A ház elemzői magyarországi látogatásukon úgy találták, hogy az új EU-források lehívásának előkészületei nagyon előrehaladott szakaszban járnak, jóval előrébb, mint a környező országokban. A vártnál gyengébb tavalyi növekedés az idei GDP-teljesítményhez kedvező bázishatást nyújt. Turizmus Középtávon 16-20 desztináció komplex fejlesztését tervezik Százmilliárdos forráshoz jut az északkeleti régió Összesen 101,5 milliárd forint jut 2017 és 2020 között a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai térség fejlesztésére - derült ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A források nagyjából felét az uniós gazdaság-, település-, energiahatékonyság-, illetve közlekedésfejlesztési operatív programok biztosítják, a másik felét pedig a magyar állam. A 105 településből álló kiemelt turisztikai térség támogatásainak több mint a felét, mintegy 53 milliárd forintot a tokaji régió fejlesztésére fordítanak, a maradékon osztozik a Felső-Tisza vidéke és a Nyírség. Uniós támogatásból, 1,5-1,5 milliárd forintból szépülhet meg például a füzén és a kisvárdai vár, de ugyanennyi jut Tokaj-Hegyalja kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztésére is. Több mint 21 milliárdot terveznek a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti vasútvonal szűk keresztmetszetének kiváltására és villamosítására. Hazai forrásból 9,5 milliárd forintos támogatást kap a nyíregyházi Legoland Felfedező Központ, 3,1 milliárdot az épülő Hotel Sóstó Spa & Resort négycsillagos szálloda, 4,3 milliárdot pedig a Nyíregyházi Állatpark, amely még további 1,5 milliárdos uniós forráshoz is jut. Emellett számos egyéb helyi turisztikai célpont és program vonzerejét növelik a felhasználható források, de a szálláshelyek minőségi fejlesztésére és kapacitásainak bővítésére is jut pénz. Tavaly novemberben fogadta el a parlament az új turizmusfejlesztési törvényt, amelynek lényege, hogy a jövőben a közigazgatási egységek helyett a turisztikai desztinációkat veszik majd alapul a fejlesztéseknél és a források elosztásánál. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint az új jogszabály új irányt ad a magyar turizmus jövőjének, mivel az utazási döntés befolyásolása szempontjából nem a közigazgatási egység, de önmagában még egy-egy attrakció sem igazán meghatározó. E helyett inkább egy adott térség egymáshoz közel lévő természeti kincseinek, épített örökségeinek, programjainak, gasztronómiájának és szálláshelyeinek kínálata az igazi vonzerő. A lényeg, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett - illetve azok összekapcsolásával - egységes, komplex kínálat alakuljon ki. A kabinet célja, hogy Budapest és a Balaton mellett már rövid távon egy harmadik és negyedik (Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség, illetve Sopron és Fertő táj), középtávon pedig 16-20 piacra vihető desztináció márkaépítése kezdődjön meg. M.E. A Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai térség fejlesztési forrásai (2017-2020, milliárd forint) Uniós Hazai források források Tokaj 29,5 21,61 Felső-Tisza 2,73 10,34 Nyírség 5,38 18,40 Egyéb kiemelt térségi szintű fejlesztések 11,54 Szlovák-magyar 2,00 együttműködési program Összesen 51,15 50,35 Forrás: Kormányhatározat VILÁGGAZDASÁG 2017. február 23., csütörtök A potenciális GDP-növekedés alakulása (százalék) ■ Munka' '* 1'' ■ Tőke ■ Termelékenység pffl TtincaNcocnoTcMcciTtintaNcoooooooooooooooo CJ CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM VG-grafika Forrás: Európai Bizottság