Világgazdaság, 2017. május (49. évfolyam, 83-104. szám)

2017-05-02 / 83. szám

magyar gazdaság ­ Az Ezsébet-táborokra 26 milliárdot költenek A következő három évben 26 milliárd forintot fordítanak a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborok fejlesztésére - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Zánkán a meglévőket felújítják, és új épületet is építenek, Fonyódligeten pedig teljesen új épületek készülnek. Az építkezések két évig tartanak, 2019 végére mindkét táborhely megújul, a táborok kapacitása megduplázódik. Novák Katalin hangsúlyozta: a felújítást úgy ütemezték, hogy közben zökkenőmentes lesz a táborozás. I­VG Kevesebb a közmunkás és a külföldön dolgozó HORNYÁK JÓZSEF­­ Több mint száz­ezerrel nőtt a foglalkoztatottak szá­ma egy év alatt, és jelentősen csök­kent a munkanélküliségi ráta az első negyedévben - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) je­lentéséből. Idén január és március között 4 millió 370 ezren dolgoztak, ami 4,5 százalékos munkanélkülisé­gi rátával párosult. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfog­lalkoztatottnak vallóké, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kis­mértékben csökkent. A közmunká­sok 200 ezren voltak, 7500-zal ke­vesebben, mint egy évvel korábban, s közel ugyanannyian, mint a mun­kanélküliek. Ezzel párhuzamosan az egy évnél rövidebb ideje külföl­dön dolgozók száma 8 ezer fővel, 112 ezerre csökkent. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium azt emelte ki az adatok kap­csán, hogy a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2 százalékponttal javult, és 67,1 százalékra emelkedett. „A két nem foglalkoztatási rátája a rendszervál­toztatás óta nem volt ilyen magas az év első három hónapjában, ami az elsődleges munkaerőpiac növe­kedésének köszönhető" - mutatott rá a tárca. Negyedéves alapon azonban 0,1 százalékponttal nőtt a munkanélkü­liség, ami szezonális okokkal függ össze. „A téli szezonális hatás el­múltával a munkanélküliségi ráta ismét mérséklődhet” - véli Ürmös­­sy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerin­te a munkanélküliség egyre köze­lebb kerülhet a 4 százalékhoz. Virovácz Péter, az ING Bank veze­tő elemzője azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az év második felében 4 százalék alá csökken a munka­nélküliségi ráta a fokozódó mun­kaerőhiány miatt, miközben ezzel összefüggésben a bérek tartósan növekedhetnek. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA 2012.1. negyedév ► 2017.1. negyedév, százalék Forrás: KSH, VG-grafika ■Veszteséges cégekhez jön a NAV A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) befejezte a 2015- ben veszteséget elszámoló cégek kockázatelemzését, a rendelkezésére álló társaságiadó-bevallások alapján kiválogatta azokat, amelyek a szabályokat megsértve határolták el veszteségüket. Ahol a hiányosság, mulasz­tás oka nem szándékos adóelkerülés volt, megindította a támogató eljárást - tájékoztatott Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A revizorok e héttől keresik fel az érintett több mint ezer adózót, akiknek lehetőségük nyílik arra, hogy önellenőrzés benyúj­tásával szankció nélkül korrigálják tévedésüket. A hivatal kockázatelemzői januártól folyamatosan vetik össze a bevallásokat a NAV rendelkezésére álló egyéb adatokkal, a sort az Airbnb-hálózat magyar szállásadóival és az Amerikából jövedelmet szerzőkkel kezdték.­­ MTI üzleti napilap www.vg.hu A bérfejlesztés átlagos mértéke • Béremelés a BKV-nál Kedden írják alá a bérmeg­állapodást a BKV-nál - jelentette be Tarlós István főpolgármester pénteken budapesti sajtótájékozta­tóján. Az ehhez szükséges, megközelítőleg hétmilliárd forintos forrást a Fővárosi Önkormányzat és a közle­kedési társaság nagyjából fele-fele arányban bizto­sítja - mondta a főpolgár­mester az Inforádió Aréna című műsorában. i­d. 1. 15 százalék INFRASTRUKt­­RA Több mint kilencszáz kilométeres fejlesztést terveznek Békéscsaba és Szolnok felé közelítenek a gyorsforgalmi utak diószegi József! Két jelen­tős fejlesztés folytatódik, az egyik Békéscsabát, a másik pedig Szolnokot kapcsolja be a gyorsfor­galmi úthálózatba. R­övidesen megkezdődhet az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros-Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszá­nak építése. Az Európai Unió hi­vatalos lapjában, a TED-ben most megjelentek szerint a nyílt közbe­szerzési eljárásban a pályázók jú­nius 13-án nyújthatják be ajánla­tukat. A kétszer kétsávos, osztott pályás autóút a Kecskemétet Bé­késcsabával összekötő M44-es ré­szeként épül meg. A felhívásban nem közölték a beruházás becsült összegét, de a dokumentumból az kiderül, hogy a bírálati szempon­tok között legnagyobb súlyszám­mal, 70-nel az ár szerepel majd. Ez némileg magasabb, mint a ko­rábbi pályázatokban szereplő 50- es súlyszám. Tavaly decemberben már elhe­lyezték a Békéscsaba gyorsforgal­mi elérhetőségét biztosító M44-es út Tiszakürt és Kondoros közötti 62 kilométeres szakaszának alapkövét. A beruházás három ütemben való­sul meg: az első ütemet 56,5 milli­árd forintos ajánlattal, a harmadi­kat 45,2 milliárddal a Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft. nyerte, a má­sodikat pedig az EuroAszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft., a Soltút Kft. és az A-Híd Zrt. 43,98 milliárddal. A szükséges forrást a hazai költségvetés állja. Az út át­adása 2019 harmadik negyedévé­ben várható. Szolnok felé is épül a gyorsforgal­mi kapcsolat: pénteken elhelyezték az M4-es gyorsforgalmi út Üllő- Cegléd közötti szakaszának alap­kövét. A 44,4 kilométeres szakasz költsége több mint 72 milliárd forint - mondta Varga Mihály, a gazdasá­gi tárca vezetője. Hozzátette: 2019 őszére két szakaszban, Üllő és Al­­bertirsa, valamint Albertirsa és Ceg­léd között épül meg az új kétszer kétsávos út, amelyet később autó­pályává lehet fejleszteni. (Az Üllő és Albertirsa közötti harminc kilomé­teres szakaszt a Duna Aszfalt Kft. és az EuroAszfalt Kft. 52,1 milliár­dért, az Albertirsa és Cegléd közötti 14 kilométert a Colas csoport 20,48 milliárdért építi.) A kormány kiemelt célja a hazai közúthálózat fejlesztése és állapo­tának javítása, erre mintegy 2500 milliárd forintot fordított az elmúlt évek során. A mostani 1450 kilo­méter hosszúságú gyorsforgalmi úthálózat 2022-ig több mint 900 ki­lométerrel bővül - tette hozzá a mi­niszter. nt9 SERTÉSPIAC ! Ösztönzik a közös értékesítést Könnyítés a termelői csoportoknak KELEMEN ZOLTÁN Kétmilliárdról 300 millió fo­rintra csökkentette a sertéstermelői csoportként elismerhető szervezeteknek előírt minimális ár­bevételt a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a minimális taglétszámot pedig 40-ről 15-re vitte le. Az FM-rendelet módosítása átírta a termelői csoportként történő elismerés feltételeit is. Ezen­túl az elismertetni kívánt szövetkezet alapszabá­lyának tartalmaznia kell a tagok kötelezettségvál­­lalását arra, hogy a szövetkezés tárgyát képező­­ árutermelésük legalább 50 százalékát a termelői csoporton keresztül forgalmazzák, valamint hogy csak a saját maguk által megtermelt termékeket értékesítik a csoportnak. A magas árbevétel és a taglétszám előírása nem volt életszerű, akadályozta további terme­lői csoportok alakulását - mondta­ a Világgaz­daságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Szö­­­­vetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. E feltételek előírá­sát az érdekképviselet már a bevezetésükkor ki­fogásolta, de akkor a tárcának az volt az állás­pontja, hogy a nagyobb volumen jobban segíti a termelők alkupozícióinak erősödését. Mivel azonban a sertésállomány továbbra sem nő, és a 2014-ben bevezetett földszabályozás nehezíti az állattenyésztők számára a takarmányterme­lést, a MOSZ szerint sok, már megalakult terme­lői csoport léte is veszélyben forgott, így a mó­dosítás üdvözlendő, noha önmagában nem oldja meg a sertéstartók gondjait. Közben bonyolód­tak a termelői csoportok támogatásához szüksé­ges adminisztrációs lépések, a szervezetek tá­mogatására elkülönített 21 milliárd forint pedig 11 milliárdra csökkent, bár abban már teljes az egyetértés a kormány és az érdekképviseletek között, hogy a termelői összefogás erősítésére nagy szükség van.­­ Minden leadott sertés után fizetünk jutalékot, de önállóan biztosan csak alacsonyabb áron tud­nánk eladni a disznóinkat - jelezte a Világgazda­ságnak a termelői összefogás gyakorlati előnyét Dorcsinecz János, a dombegyházi Agrosztár Kft. ügyvezetője, akinek cége az Alföldi Sertés Érté­kesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezeten keresztül értékesíti állatait. A szövetkezet évi kö­zel egymillió sertést mozgat meg, amivel megha­tározó a magyar piacon.

Next