Világgazdaság, 2017. június (49. évfolyam, 105-125. szám)

2017-06-01 / 105. szám

2017. június 1., csütörtök Világgazdaság Elmarasztalnák Magyarországot az uniós bíróságon K. B. Z. Magyarország megsértette a tőke szabad áram­lásának elvét, miután a 2013 decemberében elfogadott földforgalmi törvénnyel megszüntette a földekre bejegy­zett haszonélvezeti és használati jogokat - állapította meg az Európai Bíróságnak előterjesztett indítványában Laugmandsgaard­­e dán főtanácsnok. Az ügyben azért fejtett ki véleményt - amely semmire nem kötelezi a bíró­ságot mert egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár a Szombat­­helyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatja az említett szabályozás uniós joggal való összhangját. A magyar bíróság pedig véleményt kért az Európai Bíró­ságtól, hogy a haszonélvezeti és a használati jogok meg­szüntetése, illetve e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat. Az ügynek az is jelentőséget ad, hogy lényegében ugyanebben a tárgyban az Európai Bizottság a közelmúlt­ban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyaror­szág ellen az Európai Bí­róság előtt. Ez az eljárás szintén folyamatban van. A dán főtanácsnok úgy értékeli, hogy a vitatott magyar szabályozás a tő­ke eredetén alapuló hát­rányos megkülönbözte­tést von maga után. Annak valószínűsége, hogy valaki­­ egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátar­tozója legyen, és ezáltal továbbra is jogosult legyen egy ilyen ingatlanon haszonélvezeti vagy használati jog fenn­tartására, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamely más tagállam állampolgárai között - érvel. Laugmandsgaard­­e szerint, mivel külföldiek korábban nem szerezhettek magyarországi termőföldre tulajdon­jogot, ez „arra ösztönözte az ilyen földterületekbe befek­tetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon ha­szonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek". Álláspontja szerint e­­ devizahatósági engedély nélkül szerzett - jogok megszüntetése aránytalan szankció. Az­zal a magyar érvvel sem ért egyet, amely szerint az általa vitatott szabályozás azzal a közérdekű céllal igazolható, hogy termőföld csak az azt megművelő természetes sze­­­mély tulajdonában lehessen. Magyar jogi szakértők szerint ugyanakkor ezekben az ügyekben nyilvánvaló volt a magyar földjogi szabályozás megkerülésének a célja. A külföldieket is érintő haszon­­élvezeti és használati jogok átadásakor az ellenérték fi­zetése és a birtokbavétel is megtörtént, vagyis minden úgy történt, mint egy haszonbérleti, illetve adásvételi szerződés esetén. Magyar jogi szakértők szerint ugyanakkor nyilvánvaló volt az itteni földjogi szabályozás megkerülésének a célja 14 IRODAHÁZ-FELÚJÍTÁSOK ! Tíz -tizenöt év után jelentős költség a szinten tartás Budán eldördült a startpisztoly SÁNDOR TÜNDE­­ Egyre látványo­sabb lesz a 10-15 éve épült mo­dern irodaházak körében várha­tó felújítási hullám. Az egyik első, szembetűnő példa lesz a Petőfi híd budai hídfőjénél 2002-2004- ben épült, csaknem 30 ezer négy­zetméteres budai Science Park irodaház megfiatalítása. Az épü­letkomplexum felújítását tegnap jelentették be, nem titkolva, hogy arra a legnagyobb bérlő, az Erics­son év végi kiköltözése adja az ap­ropót és egyúttal a lehetőséget. A megújuló homlokzatot, a friss di­­zájnt és az új szolgáltatásokat a le­endő bérlő cégek fiatal munkavál­lalóira szabják majd. Az irodaház mintairodájának megtervezésére a Moholy-Nagy Mű­vészeti Egyetem hallgatói körében hirdettek ötletpályázatot. A nyer­tesek, Süttő Réka és Szabó Attila koncepciója a Science Park megújí­tásával megbízott DVM group ter­vezőcsapatának szakmai felügyele­te alatt vált véglegessé, és olyanná, amilyet a fiatalok a saját korosztá­lyuk megnyerésére alkalmasnak tar­tanak. Az új irodaberendezési trend bőkezűen bánik a természetes anya­gokkal, a növényfallal, középpontba helyezi a környezettudatosságot, és a kollaborációra alkalmas közösségi terekre fókuszál. Az A kategóriás Science Park megfiatalításának ütemezése bele­illik abba a trendbe, amelyről egyre többet hallani: eszerint küszöbön áll az előző két irodaház-építési láz so­rán, azaz 10-20 éve készült épületek felújítási hulláma. Ennek során már nemcsak a dizájnra, hanem a gépé­szetre is jelentős összegeket kény­telenek költeni az üzemeltetők, akik nem akarják alacsonyabb kategóri­ában, olcsóbb bérleti díjért működ­tetni ingatlanjaikat. Az irodaház-építési boom első etapjában, 1996-2000 között 97 modern irodaház épült, 2005-2010 között, a második fejlesztési láz ide­jén pedig 90. Ezek mindegyike fel­újításra érett, igaz, különböző mér-küszöbön áll az előző két iroda­építési láz során készült épületek felújítási hulláma télben. A CBRE adatbázisa szerint új és újszerű irodaházból van a leg­kevesebb az állományon belül, az utóbbi öt évben ugyanis mindössze 27 épületet adtak át. Piaci tapaszta­latok szerint 10-15 évente költöznek új irodaházba a bérlők, ami az első átfogó felújítások elvégzésére is al­kalmat ad az üzemeltetőknek. magyar gazdaság MADÁRINFLUENZA ! Enyhítette a korlátozásokat az országos főállatorvos Szabad a szállítás az EU-ba KELEMEN ZOLTÁN ! Nincs már ma­dárinfluenza miatt zárolt kör­zet az országban, és az unión belülre szabadon szállítha­tunk baromfitermékeket. A jól fizető keleti piac azonban leg­korábban szeptemberben nyílhat meg. M­egszüntette az országos főállat­orvos a madárinfluenza miatt el­rendelt összes korlátozást, mi­után az állategészségügyi hatóság május 24-én feloldotta az utolsó magas patoge­­nitású madárinfluenza miatti, Bács-Kisk­un megyei zárlatot - közölte a Földművelés­­ügyi Minisztérium (FM). Ezzel az ország teljes területéről akadálytalanná váltak a belföldi és az unióba irányuló szállítások. A teljes, vagyis az uniós országokon kí­vülre is érvényes mentes státuszt Magyar­­ország csak augusztus 24-én nyeri vissza, vagyis a jelenleg teljes importtilalmat al­kalmazó úgynevezett harmadik országok­ba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok - emlékeztet a közlemény­ben az FM. A korlátozások feloldásával megszűnt az országban a baromfik zárt tartására vonatkozó előírás. Hatályban maradt ugyanakkor az az országos főállat­orvosi határozat, amely szerint a baromfi­­kat továbbra is zárt helyen kell etetni, itat­ni, és a takarmányt zárt helyen kell tárolni. - Bizakodók vagyunk, hogy nem lesz újabb fertőzés, és helyreáll a baromfi­­ágazat termelése - mondta a Világgazda­ságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a baromfitartók tartsák be a szabályokat, hogy elkerüljék a kór visszatérését. Intő példának nevez­te Franciaországot, ahol két hullámban sö­pört végig a járvány.­­ Mivel a keleti piacokra szeptemberig nem juthat be a magyar baromfi, a vízi­­szárnyas-termelők jól fizető vevőktől es­nek el. Európában ugyanakkor nem lesz túltermelés víziszárnyasból, tehát eladhati Magyarországon tavaly november 3. és 2017. április 21. között az élelmiszer-biztonsági ha­tóság összesen 240 baromfiállományban mutatta ki a madárinfluenza H5N8 törzsé­nek jelenlétét. A betegség Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Haj­­dú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyei állományokat érintett. Összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlaní­tottak a kitörések következtében. Jók lesznek a magyar termékek - tette hoz­zá. Bonyolultabb helyzet alakult ki ugyan­akkor a csirke és a pulyka európai piacán. A madárinfluenza miatt több jelentős vevő leállította az importot - kivéve a hőkezelt termékekét­­, köztük az uniós csirkeexport felét felvevő Dél-Afrika is. A bennragadó termékek pedig nyomott árakat eredmé­nyeztek az év első negyedében. Némi re­ményt ad a grillszezon beindulása, ami mindig élénkíti a baromfihús-forgalmat is.­ ­ A keleti piacokra­­ szeptemberig | nem juthat be a magyar baromfi Fertőzéstörténet Bizonytalan a 3-as metró felújításának kezdete DIÓSZEGI JÓZSEF• A 3-as metró fel­újításával kapcsolatos kiviteli szer­ződések megkötését befolyásolhatja az infrastruktúra-rekonstrukcióra fordítható forrás mértéke - vála­szolta a Világgazdaságnak a Buda­pesti Közlekedési (BKV) Zrt. A cég néhány hete még arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szerződéseket jú­lius végén aláírhatják, ami után el­kezdődhetnek a munkák. A Magyar Nemzet viszont úgy értesült, hogy a rendelkezésre álló 137,5 milliárd forintnál lényegesen többről szól­nak a pályázók ajánlatai. Lapunk­kal a BKV azt közölte, hogy a 3-as metróvonal infrastruktúra-rekonst­rukciójával összefüggésben kiírt ki­vitelezői közbeszerzési eljárásokra beérkezett ajánlatok több mint húsz százalékkal magasabbak az előze­tesen becsültnél. A probléma tehát az, hogy a rendelkezésre álló ösz­­szegnél ezúttal, vagyis a második pályázatban is magasabb ajánla­tok érkeztek, és a fővárosnak nincs forrása, a kormány pedig a városra mutogat. Tuzson Bence kormányza­ti kommunikációért felelős állam­titkár a sajtóhírekre reagálva azt mondta: „Elsősorban a fővárosnak kell gondolkodnia azon, honnan te­ A főváros nem tud és nem akar milliárd forintnál többet költeni remti elő a 3-as metró felújításának fedezetét." Kérdésünkre, hogy mi­lyen forrásból állják a hiányzó ösz­­szeget, a BKV azt válaszolta: „Bu­dapest főváros önkormányzata és/ vagy a kormány kompetenciájába tartozik a kérdés eldöntése." A főváros, illetve a BKV egyszer már épp azért nyilvánította ered­ménytelennek a tendert, mert irre­álisan magasnak tartotta az aján­latokat. A cégek tehát tudhatták, hogy a főváros nem tud és nem akar 137,5 milliárdnál többet köl­teni erre. A korábbi magas összegű ajánlatokat azzal lehetett magya­rázni, hogy nem a kiviteli, hanem az engedélyes tervek ismeretében pályázhattak a cégek. Az újabb pá­lyázattól ezért alacsonyabb ajánla­tokat vártak. 137,5

Next