Világgazdaság, 2017. június (49. évfolyam, 105-125. szám)

2017-06-30 / 125. szám

magyar gazdaság ■ Bővül az MFB Pontok országos hálózata Új banki konzorcium kapcsolódik be az MFB Pont közvetítői hálózatba. Az MFB arra számít, hogy a kétszáz új értékesítési pont összesen 60 milliárd forint uniós forráshoz segíti hozzá a vállalati és az üzleti ügyfe­leket.­­ N. L N MFB Pontként működő fiók 163 35 1 ...1 ÚJ HÁLÓZAT | Bank OTP MKB Gránit NHB Bank Forrás: VG-gyűjtés f ■ Nem volt csúcsfogyasztás Bár éves csúcsot hozott, az abszolút rekordot nem döntötte meg a szerdai áramfogyasztás - közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rend­szerirányító Zrt. A nyár eddigi legmelegebb napján a belföldi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése 6364 megawatt volt, ami még a 2016-os 6366 me­­­gawattos rekord szintjét sem érte el. Az eddigi nyá­ri csúcsterhelést a Mavir 2015-ben mérte, akkor július 8-án a rendszerterhelés elérte a 6457 megawattot. A hálózatüzemeltető szerint még a következő napok­ban lehet csúcsterheléssel kalkulálni, mert dolgoznak az üzemek, július második felétől azonban megkez­dődnek a szabadságolások, akkor már nagy hőségnél sem lehet villamosenergia-fogyasztási rekordértékek­re számítani. I­VG százalékponttal csökkenti a lakossági állampapírok után fizetendő jutalékot Az ÁKK 0,2 üzleti napilap | www.vo.hu ■ Megemelte az AKG-keretet a Miniszterelnökség Megszülettek a döntések a Vidékfejlesztési program (VP) keretében kiírt agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatok második köréről. Az eredetileg 40 milliárd forintos keretű pályázatra több mint 4400 támogatási kérelem érkezett, ezekben közel 80 forintos támogatási igényről adtak számot a vál­lalkozások. A tárca ennek hatására 68 milliárd forint­ra emelte a keretösszeget, így 3900 kérelem - a jo­gosult pályázók 92 százaléka - lett nyertes a prog­ramban. A Miniszterelnökség ígérete szerint idén nyáron a VP további fontos felhívásaiban, így az élel­miszeripari, kertészeti, állattenyésztési, borászati és településfejlesztési pályázatokban is meghozza a tá­mogatói döntéseket.­­ K. Z. FOGLALKOZTATÁS • Több mint kétmillió embert érint a Magyar Közlönyben a héten megjelent törvény Nehezen lehet nyugdíjasokkal betömni a munkaerőpiac tátongó lyukait KÁROLY GÁBOR ! Szakértők szerint nem enyhíte­nek majd a munkaerőhi­ányon a nyugdíjas-szö­vetkezetek, ráadásul adózási szempontból is felvetnek néhány kér­dést. B­utaság - véleményezte a kor­mány szándékát a Világgaz­daság kérdésére Simonovits András nyugdíjszakértő. A hét ele­jén jelent meg a Magyar Közlöny­ben az a törvény amely alapján a diákszövetkezetek mintájára jöhet­nek létre az idősek rugalmas fog­lalkoztatását lehetővé tevő köz­érdekű nyugdíjas-szövetkezetek. Az MTA tudományos tanácsadója szerint ez önmagában nem segíti a nyugdíjasokat. Olyan, mintha té­len, törött ablak mellett valaki azt tanácsolná, hogy ne az ablakot ja­vítsuk meg, hanem inkább tegyünk egy üveg vizet a fűtőtestre­­ és pá­rologtassunk. Pedig a kormányzati szándék sokakat érint: a Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint közel 2,7 millióan részesülnek jelen­leg nyugdíjban, ellátásban, jára­dékban vagy valamilyen egyéb járandóságban. Közülük körül­belül 2 millióan úgynevezett sa­játjogú nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint több mint 1,8 mil­lióan kapnak 50 és 200 ezer fo­rint közötti nyugdíjat. E keresetet egészíthetnék most ki a nyug­díjas-szövetkezeteken­­ keresztül azok a nyugdíjasok, akik még sze­retnének dolgozni. Legalábbis a kormánynak ez a szándéka. Kó­sa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója szerint 1 millió nyug­díjas szeretne ilyen keretek kö­zött dolgozni - azaz a nyugdíja­sok közel fele. Elmondta, hogy az idősek várhatóan a kereske­delemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan he­lyeken, ahol a feladatok egyenet­lenül jelentkeznek. A nyugdíj­szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy a rugalmas korhatár visszaállítása inkább enyhítene a munkaerőhiányon. „Meg kell szün­tetni azt a nyugdíjazási­­rendszert, amely szerint a nők negyvenéves jogviszony után nyugdíjba mehet­nek, míg a férfiak még negyvenöt év után sem" - fogalmazott Simono­vits. Szerinte amíg előfordul olyan, hogy egy középiskolai tanárt a tanév közepén elküldenek, nyugdíjazzák, majd mégis megengedik neki, hogy legalább a tanév végéig taníthasson, addig nem érdemes ilyen szövetke­zetekben gondolkodni. Pedig a kedvezményes adózási forma sokaknak vonzó lehet. Mi­után a szövetkezeti tagsággal nem jár biztosítási jogviszony, így a szö­vetkezeten keresztül szerzett jö­vedelmek után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fi­zetni a nyugdíjasoknak, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót - amennyiben a megkeresett össze­get pénzben veszik fel. Ráadásul emellett a nyugdíjukat is megtart­hatják. Ugyanakkor Angyal József okleveles adószakértő a Világgaz-Csak egyéb jövedelemként szá­molhatnák el a nyugdíjasok bé­rét-de ez jogellenes haságnak azt mondta, hogy a meg­jelent törvény „egyelőre csak egy keretszerződés", a részletszabá­lyok még nincsenek meg. Felhívta a figyelmet, hogy ha az szja felől közelítjük meg, akkor e bevételek egyéb jövedelemnek minősülnek, mert nincs biztosítási jogviszony. Ugyanakkor ahol munkavégzés van, annak az ellenértéke nem le­het egyéb jövedelem. Angyal József szerint itt lehet némi ellentmondás a társadalombiztosítási törvénnyel. A szakértő úgy véli, hogy a későbbi részletszabályok fogják majd meg­határozni az igazi tartalmát ennek a törvénynek. Egyáltalán nem hátrány, ha nyugdíjasként keres állást . Az egyre több szektort érintő munkaerőhiány miatt a vállalatok nyitni kezdtek­­ a nyugdíjas korosztály felé - válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Szigeti Niko­letta, a Profession Services vezetője. A nyugdíjasok mellett szól, hogy karrierjük során sok változást éltek meg, nagy élettapasztalattal rendelkeznek, s kevésbé hajtja őket az előbbre jutás és a versengés. Ám az általuk elsajátított tudás nem mindig napra­kész, ezért szükség esetén a munkáltatónak biztosítania kell az oktatási lehetősége­ket. A Profession rendszerébe önéletrajzot feltöltő felhasználók 4,7 százaléka nyugdí­jas korú, azaz a korhatár elérése ellenére is sokan keresnek még állást. A­­ MNB ! Alacsonyak az inflációs várakozások Régiós szinten nagyjából azonos a pénzromlás mértéke HORNYÁK JÓZSEF A válság előtt a jegybank céljánál még jóval na­gyobb volt az infláció, az utóbbi időben azonban már alig romlott a pénzünk. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint az elmúlt években a hazai infláció ér­demben mérséklődött, s jelenleg a régiós országok átlagos értéke kö­zelében alakul. Térségi összehason­lításban a maginflációs tételek árin­dexei 2010-et követően fokozatosan közelebb kerültek egymáshoz, amit az egyes főcsoportok esetében elté­rő tényezők magyaráznak. A piaci szolgáltatások árváltozá­sainál régiós összehasonlításban együttmozgás és egymáshoz köze­ledés jellemző. Míg a válság előtt a termékkör hazai inflációja meg­haladta a visegrádi országok átla­gát, a krízist követő években a tér­ségi átlag közelében alakult. Az MNB szerint ennek hátterében el­sősorban az inflációs várakozások alakulása húzódik meg. A lakosság pénzromlással kapcsolatos várako­zásai az elmúlt öt évben - az infláció alakulásával összhangban - folya­matosan csökkentek, így jelenleg alacsony szinten vannak. A régiót tekintve a hazai várakozások össz­hangban alakulnak a térség koráb­ban is tartósan alacsony inflációval jellemezhető országaiban tapasztal­ható várakozásokkal. Az iparcikkek magyarországi ár­indexe 2010 előtt­­ alapvetően a magasabb inflációs várakozások miatt - a régióban megfigyelthez viszonyítva magasabb volt. Ugyan­akkor (a 2015 második felétől 2016 második feléig tartó időszakot le­számítva) 2010-et követően a tér­ség országaival összhangban ala­kult. (A 2015-ös eltérést a 2015 közepétől hazánkban a régiós át­lagnál gyorsabb ütemben emelke­dő gépkocsik ára magyarázza. Ezt részben alátámasztják a KSH-nak az új és a használt gépjárművek kiskereskedelmi eladási forgalmá­ra vonatkozó statisztikái és a hasz­náltautó-árindex alakulása is.­ A feldolgozott élelmiszereknél egészen 2012-ig jellemző volt, hogy a magyarországi árindex a régiónál erősebben reagált a főcsoportot érintő változásokra. Ám az elmúlt években a feldolgozott élelmiszerek hazai árindexe a régiós átlag köze­lében alakult. A térség jegybankjainak aktuális előrejelzései szerint a maginfláció fokozatosan emelkedik a növekvő belső keresletnek köszönhetően. „A gazdasági növekedés szerkeze­tének és dinamikájának a hasonló mintázata miatt arra számítunk, hogy előretekintve a régiós infláci­­­­ós folyamatok együttmozgása fenn­maradhat" - írta az MNB. A hazai lakossági várakozások el­múlt időszaki alakulása arra utal, hogy az utóbbi negyedévekben a várakozások alacsonyan maradtak. A kiskereskedelmi szektor szerep­lőinek árakra vonatkozó várakozása azonban emelkedett, melyet a mér­séklődő infláció ellenére a költségek fokozatos növekedése magyaráz. INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOK A RÉGIÓBAN 1 százalék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: az Európai Bizottság adatai alapján MNB-számítás VG-grafika

Next