Világgazdaság, 2017. június (49. évfolyam, 105-125. szám)
2017-06-30 / 125. szám
magyar gazdaság ■ Bővül az MFB Pontok országos hálózata Új banki konzorcium kapcsolódik be az MFB Pont közvetítői hálózatba. Az MFB arra számít, hogy a kétszáz új értékesítési pont összesen 60 milliárd forint uniós forráshoz segíti hozzá a vállalati és az üzleti ügyfeleket. N. L N MFB Pontként működő fiók 163 35 1 ...1 ÚJ HÁLÓZAT | Bank OTP MKB Gránit NHB Bank Forrás: VG-gyűjtés f ■ Nem volt csúcsfogyasztás Bár éves csúcsot hozott, az abszolút rekordot nem döntötte meg a szerdai áramfogyasztás - közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. A nyár eddigi legmelegebb napján a belföldi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése 6364 megawatt volt, ami még a 2016-os 6366 megawattos rekord szintjét sem érte el. Az eddigi nyári csúcsterhelést a Mavir 2015-ben mérte, akkor július 8-án a rendszerterhelés elérte a 6457 megawattot. A hálózatüzemeltető szerint még a következő napokban lehet csúcsterheléssel kalkulálni, mert dolgoznak az üzemek, július második felétől azonban megkezdődnek a szabadságolások, akkor már nagy hőségnél sem lehet villamosenergia-fogyasztási rekordértékekre számítani. IVG százalékponttal csökkenti a lakossági állampapírok után fizetendő jutalékot Az ÁKK 0,2 üzleti napilap | www.vo.hu ■ Megemelte az AKG-keretet a Miniszterelnökség Megszülettek a döntések a Vidékfejlesztési program (VP) keretében kiírt agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatok második köréről. Az eredetileg 40 milliárd forintos keretű pályázatra több mint 4400 támogatási kérelem érkezett, ezekben közel 80 forintos támogatási igényről adtak számot a vállalkozások. A tárca ennek hatására 68 milliárd forintra emelte a keretösszeget, így 3900 kérelem - a jogosult pályázók 92 százaléka - lett nyertes a programban. A Miniszterelnökség ígérete szerint idén nyáron a VP további fontos felhívásaiban, így az élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési, borászati és településfejlesztési pályázatokban is meghozza a támogatói döntéseket. K. Z. FOGLALKOZTATÁS • Több mint kétmillió embert érint a Magyar Közlönyben a héten megjelent törvény Nehezen lehet nyugdíjasokkal betömni a munkaerőpiac tátongó lyukait KÁROLY GÁBOR ! Szakértők szerint nem enyhítenek majd a munkaerőhiányon a nyugdíjas-szövetkezetek, ráadásul adózási szempontból is felvetnek néhány kérdést. Butaság - véleményezte a kormány szándékát a Világgazdaság kérdésére Simonovits András nyugdíjszakértő. A hét elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a törvény amely alapján a diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek. Az MTA tudományos tanácsadója szerint ez önmagában nem segíti a nyugdíjasokat. Olyan, mintha télen, törött ablak mellett valaki azt tanácsolná, hogy ne az ablakot javítsuk meg, hanem inkább tegyünk egy üveg vizet a fűtőtestre és párologtassunk. Pedig a kormányzati szándék sokakat érint: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 2,7 millióan részesülnek jelenleg nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy valamilyen egyéb járandóságban. Közülük körülbelül 2 millióan úgynevezett sajátjogú nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint több mint 1,8 millióan kapnak 50 és 200 ezer forint közötti nyugdíjat. E keresetet egészíthetnék most ki a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül azok a nyugdíjasok, akik még szeretnének dolgozni. Legalábbis a kormánynak ez a szándéka. Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója szerint 1 millió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni - azaz a nyugdíjasok közel fele. Elmondta, hogy az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek. A nyugdíjszakértő ugyanakkor úgy véli, hogy a rugalmas korhatár visszaállítása inkább enyhítene a munkaerőhiányon. „Meg kell szüntetni azt a nyugdíjazásirendszert, amely szerint a nők negyvenéves jogviszony után nyugdíjba mehetnek, míg a férfiak még negyvenöt év után sem" - fogalmazott Simonovits. Szerinte amíg előfordul olyan, hogy egy középiskolai tanárt a tanév közepén elküldenek, nyugdíjazzák, majd mégis megengedik neki, hogy legalább a tanév végéig taníthasson, addig nem érdemes ilyen szövetkezetekben gondolkodni. Pedig a kedvezményes adózási forma sokaknak vonzó lehet. Miután a szövetkezeti tagsággal nem jár biztosítási jogviszony, így a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmek után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni a nyugdíjasoknak, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót - amennyiben a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Ráadásul emellett a nyugdíjukat is megtarthatják. Ugyanakkor Angyal József okleveles adószakértő a Világgaz-Csak egyéb jövedelemként számolhatnák el a nyugdíjasok bérét-de ez jogellenes haságnak azt mondta, hogy a megjelent törvény „egyelőre csak egy keretszerződés", a részletszabályok még nincsenek meg. Felhívta a figyelmet, hogy ha az szja felől közelítjük meg, akkor e bevételek egyéb jövedelemnek minősülnek, mert nincs biztosítási jogviszony. Ugyanakkor ahol munkavégzés van, annak az ellenértéke nem lehet egyéb jövedelem. Angyal József szerint itt lehet némi ellentmondás a társadalombiztosítási törvénnyel. A szakértő úgy véli, hogy a későbbi részletszabályok fogják majd meghatározni az igazi tartalmát ennek a törvénynek. Egyáltalán nem hátrány, ha nyugdíjasként keres állást . Az egyre több szektort érintő munkaerőhiány miatt a vállalatok nyitni kezdtek a nyugdíjas korosztály felé - válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Szigeti Nikoletta, a Profession Services vezetője. A nyugdíjasok mellett szól, hogy karrierjük során sok változást éltek meg, nagy élettapasztalattal rendelkeznek, s kevésbé hajtja őket az előbbre jutás és a versengés. Ám az általuk elsajátított tudás nem mindig naprakész, ezért szükség esetén a munkáltatónak biztosítania kell az oktatási lehetőségeket. A Profession rendszerébe önéletrajzot feltöltő felhasználók 4,7 százaléka nyugdíjas korú, azaz a korhatár elérése ellenére is sokan keresnek még állást. A MNB ! Alacsonyak az inflációs várakozások Régiós szinten nagyjából azonos a pénzromlás mértéke HORNYÁK JÓZSEF A válság előtt a jegybank céljánál még jóval nagyobb volt az infláció, az utóbbi időben azonban már alig romlott a pénzünk. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint az elmúlt években a hazai infláció érdemben mérséklődött, s jelenleg a régiós országok átlagos értéke közelében alakul. Térségi összehasonlításban a maginflációs tételek árindexei 2010-et követően fokozatosan közelebb kerültek egymáshoz, amit az egyes főcsoportok esetében eltérő tényezők magyaráznak. A piaci szolgáltatások árváltozásainál régiós összehasonlításban együttmozgás és egymáshoz közeledés jellemző. Míg a válság előtt a termékkör hazai inflációja meghaladta a visegrádi országok átlagát, a krízist követő években a térségi átlag közelében alakult. Az MNB szerint ennek hátterében elsősorban az inflációs várakozások alakulása húzódik meg. A lakosság pénzromlással kapcsolatos várakozásai az elmúlt öt évben - az infláció alakulásával összhangban - folyamatosan csökkentek, így jelenleg alacsony szinten vannak. A régiót tekintve a hazai várakozások összhangban alakulnak a térség korábban is tartósan alacsony inflációval jellemezhető országaiban tapasztalható várakozásokkal. Az iparcikkek magyarországi árindexe 2010 előtt alapvetően a magasabb inflációs várakozások miatt - a régióban megfigyelthez viszonyítva magasabb volt. Ugyanakkor (a 2015 második felétől 2016 második feléig tartó időszakot leszámítva) 2010-et követően a térség országaival összhangban alakult. (A 2015-ös eltérést a 2015 közepétől hazánkban a régiós átlagnál gyorsabb ütemben emelkedő gépkocsik ára magyarázza. Ezt részben alátámasztják a KSH-nak az új és a használt gépjárművek kiskereskedelmi eladási forgalmára vonatkozó statisztikái és a használtautó-árindex alakulása is. A feldolgozott élelmiszereknél egészen 2012-ig jellemző volt, hogy a magyarországi árindex a régiónál erősebben reagált a főcsoportot érintő változásokra. Ám az elmúlt években a feldolgozott élelmiszerek hazai árindexe a régiós átlag közelében alakult. A térség jegybankjainak aktuális előrejelzései szerint a maginfláció fokozatosan emelkedik a növekvő belső keresletnek köszönhetően. „A gazdasági növekedés szerkezetének és dinamikájának a hasonló mintázata miatt arra számítunk, hogy előretekintve a régiós inflációs folyamatok együttmozgása fennmaradhat" - írta az MNB. A hazai lakossági várakozások elmúlt időszaki alakulása arra utal, hogy az utóbbi negyedévekben a várakozások alacsonyan maradtak. A kiskereskedelmi szektor szereplőinek árakra vonatkozó várakozása azonban emelkedett, melyet a mérséklődő infláció ellenére a költségek fokozatos növekedése magyaráz. INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOK A RÉGIÓBAN 1 százalék 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: az Európai Bizottság adatai alapján MNB-számítás VG-grafika