Világgazdaság, 2017. október (49. évfolyam, 191-211. szám)

2017-10-18 / 203. szám

magyar gazdaság ■ Lendületben a HIPA A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)szeptember végéig lezárt 59 projektet, ezzel 1,7 milliárd euró kül­földi tőke érkezik és 10155 munka­hely jön létre - mondta Magyar Le­vente külügyi államtitkár. I­NG r­r­rn . ÉPÍTŐIPAR 1 Azonnali hatékonyságnövelő beruházásokra van szüksége az ágazatnak Továbbra is dinamikusan nő a kereslet SÁNDOR TÜNDE ! Felfelé ívelnek az építőipari mutatók, a két legfontosabb jelzőszám, a szerződésállomány volumene és az előző hónaphoz viszonyított termelési index is dinamikusan emelkedett augusztusban. A termelés volumene az elő­ző évi alacsony bázist 36,8 százalékkal haladta meg augusztusban, és 9,8 százalékkal volt magasabb az előző havinál a Központi Statisztikai Hivatal jelenté­se szerint. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsé­gének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazda­ságnak elmondta: a trend egyértel­műen pozitív, a kereslet növekedését jelzi minden mutató. Az előző évit 89,7 százalékkal meghaladó szerző­désállomány is azt jelzi, hogy azon­nali hatékonyságnövelő beruházá­sokra van szüksége az ágazatnak, hogy az egy főre eső teljesítményt növelni tudják. A szakszövetség a képzések pótlólagos létszámmal történő bővítését is szorgalmaz­za a kormánynál, pénzbeli segítsé­get kérve. A következő két évben ugyanis a jelenlegit körülbelül 600 milliárd forinttal haladja majd meg a rendelésállomány, aminek kivi­telezésére a szektor a mostani lét­számmal és gépesítettséggel már AZ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALKOZÁSOK TÁRGYHÓ VÉGI SZERZŐDÉSEINEK ÉRTÉKE­ folyó áron, millió Ft 2016. jan. ►2017. aug. 400 600......................................................... nem lesz képes. Az ÉVOSZ elnöke lapunknak kifejtette, bíznak abban, hogy a kormány segít majd az ipar­ági sajátosságokat figyelembe vevő hatékonyságnövelő és képzési pá­lyázatok kiírásával. Utóbbiról említést tett Varga Mi­hály nemzetgazdasági miniszter is: a kormány tervei között szerepel egy olyan támogatási program elin­dítása, ahol a munkaerő kiváltásá­ra a gépesítés, az automatizálás, új technológiai megoldások alkalmazá­sa kap majd teret. Az építőipari vál­lalkozásoknak akarnak segítséget adni, hogy olyan gépeket, eszközö­ket tudjanak vásárolni, amelyekkel kezelni tudják a munkaerőhiányt. Beruházni van miért, hiszen a konjunktúra töretlen: mindkét épít­ményfőcsoport termelése emelke­dett: augusztusban az épületeké 46,8, az egyéb építményeké 24,1 százalékkal. Az épületek építésének növekedése továbbra is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben sportlétesítmények, ok­tatási és lakóépületek építésének az eredménye. Az egyéb építmé­nyek esetében a termelés - az ala­csony bázis mellett - út-, vasút- és közműépítési munkák révén bővült. Augusztusban a megkötött új szer­ződések volumene az előző évihez képest 46 százalékkal emelkedett, az ágazat idei termelése 27,9 száza­lékkal haladta meg a tavalyit, és ösz­­szesítve - augusztus végére - csak­nem 1400 milliárd forintot ért el. Az épületek építésére vonatkozó szer­ződések volumene 22,2, az egyéb építményeké 134,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban -jelezte a KSH. Koji László hangsú­lyozta, az ágazatban érdekelt vállal­kozások tíz év kihagyás után most már bizalommal fejlesztenének. I NI ¥ W 1*1 ^ [1 ] é­­ pl 350 000 - 300 000 r 250 000 -200 000 ..................................­.--------— • * 2016 I 2017 Forrás: KSH, VG-grafika ­ Megugrott augusztusban az ország finanszírozási képessége Az előző havi, alig több mint 10 millió euró után augusz­tusban 199,6 millió euró volt a folyó fizetési mérleg több­lete, ami a megelőző teljes, második negyedévben még 1,75 milliárd eurót tett ki - derült ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent előzetes adatokból. Ezek sze­rint a júliusi alig 5 millió euróról 341 millió euróra ugrott az Európai Uniótól átutalt tőketámogatások összege, de ezzel együtt is mess­ze elmaradt a második negyed­évi 1,391 milliárd euró időarányos részétől. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt és az or­szág külső pénzügyi pozícióját jellemző, úgynevezett fi­nanszírozási képesség a júliusi 14 millió euróval szemben 539 millió euróra ugrott augusztusban. A második ne­gyedévben az összeg 4,21 milliárd eurót ért el. I­NG i­­­ r . Élelmiszeripar­i Az egészségügyi kiadásokat is csökkenthetik a fejlesztések Növekedhet a hazai termékek aránya K. B. Z. S Magyarországon ötezernél több élelmiszeripari vállalkozás működik, amelyek az elmúlt évi statisztikai adatok szerint több mint 90 ezer embert foglalkoztatva a hazai mezőgazdasági termelés 65 százalékát dolgoz­ták fel, és 3513 milliárd forint árbevételt értek el - ér­zékeltette egy szakmai konferencián Laszlovszky Gá­bor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az iparág súlyát, amely miatt a kormány stratégiai ága­zattá nyilvánította. Az élelmiszeripar hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony, de ezen az álla­poton reményei szerint az a 300 milliárd forintos forrás javíthat, amely a Vidékfejlesztési, illetve a Gazdaság­­fejlesztési és innovációs operatív programból juthat a vállalkozásokhoz. Laszlovszky úgy vélte, a mostani uni­ós ciklusban ennél is több támogatást kaphat az élelmi­szeripar, mert eddig már 66 milliárd jutott más forrá­sokból fejlesztésre. A cél az, hogy hazai cégek a beruházásokkal kapaci­tásnövekedést érjenek el, új fejlesztésű élelmiszerekkel jelenjenek meg a piacon, és erősítsék belpiaci pozíciói­kat - mondta. De az élelmiszeripari fejlődésnek egyéb nemzetgazdasági hatásai is lehetnek: növekedhet a me­zőgazdasági termelés, magasabb hozzáadott értékű ter­mékek készülhetnek, javulhat az iparág jövedelmezősé­ge. Az új technológiáknak köszönhetően egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak a fogyasztók, ennek az egész­ségügyi kiadások csökkenése lesz a következménye. A főosztályvezető a kormány által elfogadott élelmi­­szeripari akcióterv legfontosabb részének nevezte a vá­sárlói szemlélet formálását, amivel azt kellene elérni, hogy a fogyasztók a hazai, rövid ellátási lánccal piacra juttatott termékeket részesítsék előnyben. m­ernhol javulhat az ágazat hatékonysága és jövedelemter­melő képessége a 300 milliárd forintos forrásból A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság milliárd forintból gazdálkodhat 2018-ban 34,3 üzleti napilap | www.vg.hu ­ Már építik az új komáromi Duna-hidat Megkezdődött tegnap az új komáromi Duna-híd építé­se. A 28,6 milliárd forintból 2019 őszére elkészülő, 600 méter hosszú hídon kétszer egy sávos főút, kerékpárút és járda is lesz. A beruházásról 2012-ben írt alá szándéknyi­latkozatot a magyar és a szlovák kormány, az építési en­gedélyeket 2014-ben adták ki, a projekt 2015-ben nyert részfinanszírozási támogatást az Európát összekötő CEF uniós alapból. Jövő júniusra készülhetnek el a tartópillé­rek, amit az acélkonstrukció szerelése követ majd. Orbán Viktor miniszterelnök előrebocsátotta: ez a híd legyen annak a jelképe, hogy megvédjük Európa külső határait, és továbbra is nyitva tartjuk a belső határokat. A szlovák kormányfő, Robert Fico arról beszélt, hogy soha koráb­ban nem voltak olyan jók a szlovák-magyar kapcsolatok, mint most. I­VG Csúszásban a lakásépítések : Az idei első fél évben több mint­­ ötezer új lakóingatlant adtak át, ami 46 százalékos növekedés, emellett az előző évinél 40 százalékkal több, összesen 19 823 új lakás építésére adtak ki engedélyt. A lakásépítési kedv továbbra is erős, ám a társas­­házfejlesztések 14 százalékánál már egy-két negyedévvel ki kellett tolni az átadási határidőt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a csúszásban lévő építkezések nagy aránya jelzi, hogy az építőiparban kapacitás- és mun­kaerőhiány alakult ki. I­NG Nem jut kevesebb az egyházi iskoláknak KONCSEK RITA­­ Az állam azonos mértékű támogatást ad az egyhá­zi és az állami fenntartású intéz­ménybe járó diákok után - reagált képviselői kérdésre Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának parlamenti államtitkára. Az alaptörvényre hivatkozva hangsú­lyozta: az állam az adott évre érvé­nyes költségvetési törvény alapján magasabb összeggel finanszírozza az állami fenntartású intézményben tanulókat, de az egyenlő támoga­tás biztosítása érdekében minden évben a zárszámadási törvényben rendezik a köznevelési feladatok egyenlegét. Az államtitkár példa­ként említette, hogy amíg 2012-ben 279 ezer forint jutott egy tanulóra az állami fenntartású iskolákban, addig az egyházi fenntartóknál 230 ezer forint, utóbbiak finanszírozá­sát azonban 7,2 milliárd forinttal kompenzálták a zárszámadás so­rán. Tavalyelőtt pedig több mint 31 milliárd forint jutott az egyenleg­­rendezésre. A Klebelsberg Központ tankerü­letei évi 600 milliárd forintból gaz­dálkodnak, és 2200 intézményt tartanak fenn. A Republikon Inté­zet adatai szerint 2010 és 2016 kö­zött 81 százalékkal, 112 500-ról 204 ezerre nőtt az egyházi intézmény­ben tanuló gyermekek száma. Idén augusztusban Magyarország 95 településén csak egyházi általános iskola volt, 39 további településen pedig csak egyházi, illetve vallási tevékenységet végző szervezet tar­tott fenn gimnáziumot. A KSH ada­tai szerint idén csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a ta­nulmányait nappali tagozaton, eb­ből több mint 100 ezren a közok­tatási rendszeren kívüli egyházi, alapítványi vagy nemzetközi ma­gániskolákban tanulnak.

Next