Világgazdaság, 2018. február (50. évfolyam, 23-42. szám)

2018-02-26 / 40. szám

magyar gazdaság ­ Közelebb kerültünk a román gáz importjához A Transgaz 60 millió eurós EBRD- hitelt kapott a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát össze­kötő BRUA gázvezeték első romániai szakaszának megépítésére - írja az MTI. Viorel Stefan román kormány­fő-helyettes szerint ez újabb garan­cia arra, hogy a munkát befejezik a vállalt határidőre, legkésőbb a jövő év végéig. A kiépítendő útvonalon, mint korábban megírtuk, Románia felől évi 4,4 milliárd köbméter gáz is érkezhet Magyarországra az eddigi­től eltérő forrásból és útvonalon.I­VG r­r _ TÁMOGATÁS | A gazdák ebben az évben két ütemben pályázhatnak szerkezetátalakításra Egységesedhetnek a szőlőültetvények KELEMEN ZOLTÁN • Hektáronként 2,5-4 millió forintot kap­hatnak a sikeresen pályázók a szőlőültetvények szer­kezetátalakítási támogatására, amelyre összesen 45 millió euró áll rendelkezésre a következő három bor­piaci évben. A­z első ütemben február vé­géig lehet pályázni a szőlő­­ültetvények szerkezetátala­kítási támogatására (elkészíteni a termelő által tervezett ültetvénytele­pítés összefoglaló, úgynevezett egyé­ni terveit), majd november 2. és 30. között ismét beadhatók kérelmek. A 45 millió eurós forrás a 2017/2018- as, a 2018/2019-es és a 2019/2020-as borpiaci évekre szól, de nem egyenlő részekre bontva. Az egyes pénzügyi évekre kifizethető keretösszegeket a földművelésügyi miniszter döntése alapján a Magyar Államkincstár hir­deti ki. A támogatás mértéke a külön­böző ültetvénytelepítési műveletek átlagos költségeinek - a rendelet mel­lékletében meghatározott költségáta­lányok alapján számolt - 40 vagy 50 százaléka, amelyet utófinanszírozás­ban kaphatnak meg a pontozásos ér­tékelés alapján sikeresen pályázók. A legkisebb támogatható terület 0,2 hektár, a támogatásra a terület használója jogosult. A jelenlegi ké­relembenyújtási időszakban a fajta­váltás és az áttelepítés támogatható, a novemberiben az előbbiek mellett támrendszerek felújítása is - mondta a Világgazdaságnak Hajdú Zoltán, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szakmaközi részlegvezetője. A támrendszer-felújítás csak a ma­gasabb minőségű ültetvényeknél, ki­zárólag új anyagok felhasználásakor támogatható. Nem adható szerkezet­­átalakítási támogatás területnöve­lésre, erre a célra a Vidékfejlesztési programban meghirdetett 4 milliárd forintos új borszőlőtelepítési támo­gatásra lehet pályázni. A támogatással megújított terü­let az elmúlt években 2500-3000 hektár volt. A szőlész-borász szak­mai önkormányzat reméli, hogy e mutató a jövőben is hasonlóan ala­kul, de kérdés, hogy a szőlőterme­lők ténylegesen milyen műveletekre készülnek a saját egyéni tervük alap­ján. Sok múlik azon, hogy a korsze­rűsítéshez milyen szaporítóanyagot használnak, mlyen ültetvényszerke­zetet alakítanak ki, és milyen lejtésű területen történik a telepítés, hiszen az 1/2018. (II. 1.) FM-rendelet értel­mében ez is befolyásolja az elérhető támogatás összegét. Hajdú Zoltán szerint az azért sejt­hető, hogy a szőlőtermelők igyekez­nek az 50 százalékos intenzitás mel­lett igénybe venni a támogatást. Az igazolt költségtételek esetében a költségátalányok 50 százaléka ak­kor jár, ha a támogatott tevékeny­ség megfelel a vonatkozó borvidéki tervnek, iletve a 2018. novembe­ri benyújtási időszaktól a borvidéki tervek helyébe lépő, a borok földrajzi árujelző rendszeréhez igazodó szer­kezetátalakítási tervek valamelyi­kének. Ha a szőlőtermelő úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja a bor­­vidéki,­lletve a szerkezetátalakítási terveket, a költségátalányok 40 szá­zaléka lehet a dotáció. A februári támogatási kérelmek akkor felelnek meg a szerkezetát­alakítási tervnek, ha a szőlőtermelő projektje az adott borvidéki tervhez ileszkedő fajtákat, művelési módo­kat és egyéb művelési előírásokat tartalmaz. Ezt váltja le a novembe­ri benyújtási időszakban a termék­­leírások rendszere, ami viszont már nem borvidéki szintű rendszer lesz - mondta a HNT szakmaközi rész­legvezetője. A termékleírás a kü­lönböző földrajzi árujelzővel ren­delkező, tehát az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, illetve az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borokhoz kapcsolódik. A termékleírásokból már következik, hogy az adott ültet­vénynek milyen követelményeknek kell megfelelnie. Míg a borvidéki terv erősen loká­lis jellegű szabályozóelem, a földraj­zi árujelző bővebb, mert egy része több borvidékre is kiterjed. Hajdú Zoltán szerint így kinyitik, illetve egységesedik is a rendszer, többen tudnak igazodni a termékleírások­hoz, továbbá a szerkezetátalakítás nemcsak a szőlőtermő ültetvények­nél, hanem a bortermelés szintjén is megjelenik. A HNT-ben bíznak abban, hogy az új támogatási rend­szer ezzel elősegíti a borkínálat és a fogyasztói igények összehangolását is. A februári igénylés kereteit meg­határozó borvidéki tervek ismertek, a novemberi kérelembenyújtásnál lényeges szerkezetátalakítási ter­vek kidolgozása pedig folyamatban van, és a tervek szerint májusra már nyivánosak lesznek. A támogatás a szőlőtermelők át­meneti bevételkiesését is ellentéte­lezi, mert ha egy termő ültetvényt ki­vágnak, és a helyére újat telepítenek, akkor az első három szüret kiesik. A rendeletben az ültetvénytelepítésre mennyiségi és minőségi szempontok alapján elvégzett műveletektől füg­gően hektáronként 2,5-4 millió forint lehet a támogatás. A HNT informá­ciói szerint a benyújtási időszak feb­ruár 15-i megnyitása óta már több száz kérelem érkezett a Magyar Ál­lamkincstárhoz. MAGYARORSZÁG SZŐLŐTERMŐ TERÜLETE 1 ezer hektár 1 íj ks. Ha egy termő ültetvényt kivágnak, és a helyére újat telepítenek, az első három szüret kiesik 20*11 20*12 20*13 20*14 20*15 20*16 Forrás: HNT, VG-grafika ■ Onkológiai kutatás indul 1,4 milliárdból A Magyarországon leggyakoribb daganatos betegségek­re jellemző onkogenetikai eltérések feltérképezésére 1,46 milliárd forintot kap a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a BDHistech Kft. szakem­bereiből álló konzorcium. A projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból kap támogatást. A program célja az emlőrák, a vastagbélrák, a mela­noma, a tüdőrák, valamint hematológiai, urológiai és májdaganatok részletes molekuláris genetikai jellemzé­se, a betegségek Magyarországon specifikus eltéréseinek azonosítása, ezáltal pedig a korai diagnosztikához, a kö­vetéshez, valamint a hatékony kezeléshez szükséges el­járások kifejlesztése. A konzorcium vállalta továbbá egy külföldön dolgozó magyar kutató hazahívását és alkal­mazását is. I­VG Jelentős forgalomváltozás lesz 4,5 hónapig a Budapest-Pécs vasútvonal felújítása miatt üzleti napilap www.vg.hu ­ Együtt mozgott a régiós infláció az Európai Unióéval és az eurózónáéval Az eurózóna és az ELI enyhén, éves alapon 0,1 százalék­­ponttal eső inflációjával a régiós mutatók is együtt mo­zogtak januárban - derült ki az Eurostat jelentéséből. A visegrádi országok rendre 0,1 százalékpontos árindexcsök­­kenést könyvelhettek el. Magyarországon és Csehország­ban 2,1, Lengyelországban pedig 1,6 százalékos árindexet mértek. Szlovákia kivétel volt, ott januárban tovább gyor­sult a drágulás, az üteme 0,6 százalékponttal lett maga­sabb a decemberi 2 százaléknál. Romániában is tovább emelkedett az infláció, decemberben 2,6 százalékos volt, ■januárban már 3,4 százalékos. Ezt csak az észtországi és a litvániai 3,6-3,6 százalékos drágulási ütem előzte meg. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere Né­metország, ott 1,6-ről 1,4 százalékra esett az infláció. I­VG NÉPMOZGALOM • Hat év alatt több mint 20 százalékkal emelkedett a termékenységi ráta Negyvenezer fővel nőtt a lakosság természetes fogyása RÁSKI PÉTER: Összesen 91 ezer gye­rek született Magyarországon ta­valy, ami 1,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbiaktól, a halálo­zások száma pedig - nagyrészt az év eleji influenzajárvány miatt - 3,7 százalékkal magasabb, vagyis 132 ezren hunytak el - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) je­lentéséből. A 40 ezer fős természe­tes fogyás több mint 6 ezerrel, azaz 18 százalékkal magasabb, mint 2016-ban volt. Azonban 2016 szökőév volt, ettől a hatástól tisztítva az élve születé­sek csupán 1,3 százalékkal csök­kentek. Ezen belül májusban példá­ul 10 százalékkal több gyerek jött a világra, mint egy évvel korábban, januárban pedig 0,4 százalékkal. A legnagyobb csökkenés októberben volt 6,2 százalékkal. Az influenza­­járvány januárban és februárban tetőzött, ekkor negyedével többen haltak meg, mint egy évvel koráb­ban, míg decemberben 4,3 száza­lékkal kevesebben. Tavaly 1200-zal kevesebb, vagyis 51 ezer házasságot kötöttek, ez 2,3 százalékos csökkenés. A szökőnap­hatás figyelembevételével mindösz­­sze 2,2 százalékkal volt kevesebb az új frigyek száma. Erősödött a nyá­ri hónapok kedveltsége: júniusban 7,3 százalékkal többen mondták ki a boldogító igent, mint 2016-ban, februárban viszont 12 százalékkal kevesebben. Annak ellenére, hogy kevesebben kötöttek házasságot, az 5,2 ezrelé­kes arány 0,1 ezrelékpontos javu­lást takar, ami a népességcsökke­nés miatt alakulhatott így. Ugyanis ezer lakosra 9,4 élve születés és 13,5 halálozás jutott, a természetes fogyás 4,1 ezrelékre emelkedett. Ezer élve születésre 3,6 csecsemő­­halálozás jutott, ami 0,4 ezrelék­pontos javulás 2016-hoz képest. A 2011-es népszámlálás alapján kép­zett teljes lakosság 9 millió 771 ezer fő volt 2017 végén. „Bizakodásra ad okot, hogy évek óta folyamatosan nő a gyermekvál­lalási kedv" - reagált az adatokra az MTI-nek Novák Katalin, az Em­beri Erőforrások Minisztériumá­nak család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A teljes termékenysé­gi arányszám (amely azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban) a 2011-es 1,23-as mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emel­kedés. Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet: a társadalom elöregszik, és egyre kevesebb a szülőképes ko­rú nő. A TERMÉSZETES FOGYÁS MÉRTÉKE­­ 2012. január ► 2017. december (fő) 8000 ...............~r­.......................... Forrás: KSH, VG-grafika

Next