Világgazdaság, 2018. március (50. évfolyam, 43-61. szám)

2018-03-26 / 58. szám

2018. március 26., hétfő | Világgazdaság m. m ÁTALAKULÁS A gyár ma már kisüzemként tekint magára, és a prémiumtermékek mellett köteleződött el Újra nyereséges lehet a Pécsi Sörfőzde GYÖNGYÖSI BALÁZS • A prémiumsö­rök gyártása jóval költségesebb, ezért ha a jövedékiadó-kedvez­­ménnyel nem támogatnának bennünket, nem lehetnénk ver­senyképesek - mondta a Világ­­gazdaságnak Szemerey Tamás nagyvállalkozó, a Pécsi Sörfőz­de tulajdonosa. Az elmúlt évtizedekben jó néhány ágazat­ban megvetette a lábát, a közelmúltban leginkább a BanKonzult cégcsoport tevé­kenysége vagy az NHB Növekedési Hitel Bank bővülése kapcsán szerepelt a hírek­ben. Mi motiválta a Pécsi Sörfőzde felvásár­lásában? ■ A testvérem, Szemerey Zoltán régóta ismerte a korábbi osztrák tulajdonos, az Ottakringer vezetőit, így első kézből ér­tesült arról, hogy bizonyos feltételek mel­lett hajlandók lennének megválni Pécstől. Tavaly júliusban befektetési cégeken ke­resztül szereztünk 99 százalékot megha­ladó tulajdonrészt a sörgyárban. A testvé­rem sikeres szántóföldi biogazdálkodást folytat, és célul tűzte ki, hogy ezáltal biz­tosítsa középtávon a sörtermelés minőségi alapanyagát, így lesz ez egy-két éven be­lül a teljesen új gyártási technológián ala­puló gluténmentes-, valamint a tönköly- és búzasörünk esetében is. Egy sörgyár sike­res működtetése azonban nem merülhet ki a termelésben, hiszen a kereskedelem és a marketing ugyanúgy fontos. Ezekben az én tapasztalatom segíthet, vagyis nemcsak a finanszírozás biztosításában működtem közre. Magyarország legrégebbi, 1848-ban alapí­tott sörfőzdéje került a birtokukba. Milyen állapotban vették át? ■ Valóban ekkor alapították, de jóval mesz­­szebb mennék vissza az időben, az ispotá­­lyos rendek ugyanis már 1301-től itt főzték a sört a Mecsek kristálytiszta forrásainak vizéből. Noha a főzőházi technológia meg­lehetősen régi, elavultnak is mondható, a meglévő szaktudással és szorgos kezek munkájával tökéletesen alkalmas prémium­minőségű sörök előállítására. Éppen azért működött több mint tíz éven át vesztesé­gesen a vállalat, mert az elődeink olyan termékekkel is a nagy gyárakkal akartak versenyezni, amelyeket modernizált be­rendezésekkel, olcsó tömegtermeléssel ér­demes előállítani, ezek a feltételek viszont itt nem voltak meg. Nagytakarítással kezd­tünk, elsősorban átvitt értelemben. A cég ma már független, hazai irányítás alatt áll, maga határozza meg a stratégiáját, és hoz­za meg üzletpolitikai döntéseit. Fontos vál­tozás még a struktúrában, hogy a sörgyár ma már csak a gyártással foglalkozik, a ke­reskedelem koordinálására létrehoztunk egy külön társaságot. Kijelenthető, hogy a terveik szorosan összefüggnek azzal, hogy tavaly júliustól 8 ezer helyett 200 ezer hektoliterig jár 50 százalékos jövedékiadó-mentesség a sör­főzdéknek? Ennek folyományaként pedig megállapítható, hogy Pécs a továbbiakban nem tekint magára nagy sörgyárként? ■ Igen, erről van szó, már a 2017-es mű­ködés után is fizettünk jövedéki adót kis­üzemi főzdeként. A magasabb minőségű termékekre koncentrálunk, a prémium­söröket azonban drágább előállítani, s ha nem segítene ebben az adókedvezmény, nem lehetnénk versenyképesek. Nem árt hangsúlyozni, hogy a mennyiségi korlát felemelése nem magyar találmány, az uni­ós szabályozás teszi lehetővé. A korábban gyártott 400-500 ezer hektoliter sör je­lentős része nem a mi márkasörünk volt, a gyengébb minőségű italoktól azonban mára búcsút vettünk. A korábbi tulajdo­nos más piaci körülmények között műkö­dött, számára még az is reális alternatíva volt, hogy belépjen az egymillió hektolitert gyártók táborába. Ehhez a tartályok fel­újításával elegendő is lenne a kapacitás, mi viszont a mennyiség helyett a minőség­re helyezzük a hangsúlyt. A saját márkás prémiumsörünk termelése körülbelül 100 ezer hektolitert ért el, az idei évre pedig a termékváltásokkal együtt is csak 165 ezer hektoliter előállítása a cél, miközben foko­zatosan javítunk a minő­ségen. Hozzáteszem, az Ottakringer termékeivel viszont három lépés tá­volságot tartunk. Nagy mennyiségben azért nem forgalmazzuk a sörfőzdé­től független kereskedő­­társaságban, mert sok más nagy gyártóhoz ha­sonlóan nem ugyanazt a terméket szánják a ma­gyar piacra, mint amit a saját országukban kínálnak, azért, mert az itthon kialakult piaci árszint lényege­sen alacsonyabb, mint náluk. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a hazai fogyasztók is ugyanolyan minőségű termékekre tarthat­nak igényt, akkor is, ha a pénztárcájuk vé­konyabb. Ezek után az is elképzelhető, hogy szakmai szervezethez csatlakozva nem a nagy gyár­tókat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövet­ségének tagja lesz a cég, hanem a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületéé? I. Valószínűleg igen, tárgyalunk az együtt­működésről, már kaptunk is egy állásfogla­lást arról, hogyan segíthetünk több kisebb főzdének. Az együttműködés elsősorban a dobozolási, palackozási technológián­kat érintheti, ezzel a háttérrel sokak piac­ra jutásához kínálhatunk mankót. Nem te­kintünk rájuk konkurenciaként, de a nagy gyárakra sem, hiszen más szegmens a miénk. A Pécsi Sörfőzde 2016- ban 6,5 milliárd forintos árbevétel mellett adózott eredményként 528 millió forintos veszteséget hal­mozott fel. Ilyen előzmé­nyek után hogyan alakult a 2017-es év? * Jókora volt a teljes vesz­teség 2016-ban, különösen az üzemi eredmény volt elkeserítő. Tavaly már nyereségesen zártunk, de e mögött elsősorban a tőkeemelés és az elengedett követelések álltak. Az a célunk, hogy idén már a saját erejéből legyen legalább null­szaldós a vállalkozás, 2019-től pedig kezd­jen el stabilan profitot hozni. A következő évre várt nagyobb fellendülésben már az új termékek fokozatos piacra lépésének is szerepe lehet. Az alkoholmentes sörben is nagy lehetőségeket látok, a megszakított erjesztéssel szemben azonban az új eljárás hozhat átütő sikert, miszerint a kész sörből vonjuk ki az alkoholt, ezáltal kiküszöbölve az aromaváltozást. Az ma még kérdéses, hogy az ehhez szükséges berendezést sa­ját magunk fejlesztjük, vagy egy vitágcégtől szerezzük be. Érdekes módon az alkohol­­mentes sörökben van igazán nagy export­­potenciál is, hiszen sok helyen már efelé tolódott el a kereslet, vagy pedig vallási, kulturális okokból, például az arab orszá­gokban más nem is jöhet szóba. Az alkoho­los sörökkel nem szeretnénk átlépni a 200 ezer hektoliteres határt, alkoholmentes­ből viszont bármennyit gyárthatunk, ezt a piac dönti el. Az utóbbi terén fontos szerepe van tehát az innovációnak, de nálunk a ké­zi munkát sosem fogják kiváltani a gépek. A pécsi söröket épp a hagyományos, nyílt kádas erjesztési technológia és a hosszú ászokolási folyamat különböztetheti meg a versenytársaktól. A céginformációs adatbázis legutóbb 102 alkalmazottat tartott nyilván a sörfőzdé­ben. Ma is ekörül mozog a létszám? ■ Amikor átvettük a sörgyárat, 137 dolgozó volt, a csökkenés elsősorban a kereskede­lem már említett kiszervezésének tudható be, de szervezetileg több munkakörhöz tar­tozók, például a sörcsaptisztítók is átkerül­hetnek még ezután. A márka erősítése érdekében megjelennek sporteseményeken, fesztiválokon?­­ ■ Tavaly nyáron jelen voltunk a vizes vi­lágbajnokságon, egy ekkora rendezvény mindig jó lehetőség a brand népszerű­sítésére. De a fő célunk a helyi sport­egyesületek támogatása, a társasági­­adó-kedvezmény rendszere révén már a pécsi kosárlabda mögött is megjelentünk. A labdarúgásba valószínűleg nem szál­lunk be, de támogathatjuk a kézilabda­utánpótlást. A sport mellett a kulturális események is fontosak számunkra, de ez inkább szól a helyi összefogásról, mint­sem az üzleti érdekekről. S ha már a fesz­tiválok: tervezünk egy Oktoberfesthez hasonló sörfesztivált is tető alá hozni Ba­ranyában. Egy saját sörgyár akár egy gyermekkori álom valóra válása is lehet egy sokat látott vállal­kozónak. Tervez újabb iparágba is belépni? ■ A sörgyár valóban szenvedély és küldetés is, de vannak még hasonló terveim. Iparág­tól függetlenül elsősorban azok a nagy ha­gyományú magyar vállalkozások érdekel­nek, amelyekben megvan a potenciál ahhoz, hogy újra a régi fényükben tündököljenek. A multinacionális szemlélettel szemben fő­ként az értékteremtés motivál, több ilyen irányú tárgyalást is folytatok. A sajtóban szinte állandó jelzője, hogy Ma­­tolcsy György unokatestvére. Előnyei vagy hátrányai vannak inkább a rokonságnak? ■ Elsősorban pályanehezítés minden te­rületen, a bankunkat például a felügyelet évente négyszer vizsgálja, nem tudok másik olyan pénzintézetről, amelyet ilyen gyakran ellenőriznének. És arról se feledkezzünk meg, hogy 1982 óta vagyok vállalkozó, ará­nyaiban a legtöbb nyereséget a 80-as és a 90-es években termeltem meg. Már akkor áruházakat, erőműveket, vállalatokat vá­sároltam Közép-Európa számos pontján, és magángéppel jártam tárgyalni szerte a vi­lágban, amikor semmilyen pozícióban nem volt családtagom. Büszke vagyok az uno­katestvéremre, úgy gondolom, komoly erő­feszítésekkel jelentős gazdasági eredmé­nyeket ért el, de nem avatkozunk egymás dolgába, mindenki járja a maga útját. A PÉCSI SÖRFŐZDE PÉNZÜGYI MUTATÓI 1 milliárd forint Áttörés lehet az alkoholmentes söröknél, ha a megszakított erjesztéssel szemben a kész sörből vonjuk ki az alkoholt 6,48 6,50 5,36 5,21 -0,72 -0,70 -0,56 -0,53 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Opten, VG-grafika 1 Árbevétel 8 Adózott eredmény interjú

Next