Világgazdaság, 2018. augusztus (50. évfolyam, 145-166. szám)

2018-08-01 / 145. szám

magyar gazdaság ■ Online adják el az állami vagyonelemeket A Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. (MNV) elektronikus aukciós rendszerében már nemcsak ingat­lanok és ingóságok, hanem tár­sasági részesedések értékesítésé­re is lehetőség nyílik, a fejlesztéssel teljessé vált az állami vagyonele­mek online értékesítésének köre. Az MNV tegnap közel 80 társasági ré­szesedést hirdetett meg, független értékbecslés alapján meghatáro­zott kikiáltási áron. Az érintett tár­saságok jellemzően nem látnak el közfeladatot. I­VG r­r­e , a VERSENYKÉPESSÉG Érdemes lehet tudásalapú projekteket kezdeményezni a következő években Innovációs csomópontokkal segíthetik a kis- és középvállalati szektor fejlődését RÁSKI PÉTER Akár három év társaságiadó-mentes­­ség is járhat az új vállal­kozásoknak, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatát a gyakorlatba is átülteti a kormány. A startupokat nemcsak kedvezmények­kel, hanem know-how-val is támogatná a jegybank. A kkv-k versenyképességének javítása érdekében egyetem­központú innovációs öko­szisztéma kialakításán dolgozunk, azaz olyan tudás- és innovációs csomópontokat hozunk létre, aho­vá bizalommal fordulhatnak a ma­gyar vállalkozások a problémáik­kal, legyenek azok technológiai, üzleti vagy kutatás-fejlesztési kihí­vások - mondta a Világgazdaság­nak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályo­zásért felelős államtitkára. Öt ipar 4.0 mintagyár is létrejött, ezekbe a vállalkozók bemehetnek, s elleshe­t­­ik a már működő digitális megol­dásokat. György László hozzátette: esetenként azt tapasztalták, hogy egy egyszerű digitális termelésme­­nedzsment-megoldás több ered­ményt hoz, mint a legújabb techno­lógia alkalmazása. E fejlesztésekhez természetesen szükség van a meg­bízható digitális alap-infrastruktú­rára, amelynek kialakítására szin­tén jelentős forrásokat költenek. A vállalatok csak annyira tudnak versenyképesek lenni, amennyire a munkavállalóik azok, így a felnőtt­­képzéseknek kiemelt szerepük van és lesz a jövőben is. Ez a magyar bérek növekedésének és a mun­kahelyek megőrzésének kulcsa az államtitkár szerint. Számos egyéb terv mellett dolgoznak egy online platformon, amelyen keresztül min­denki megnézheti, hogy az általa kiszemelt képzés elvégzésével mi­lyen eséllyel tud elhelyezkedni az adott szakmában, s mekkora fize­tésre számíthat. Az ITM tisztség­­viselője kiemelkedő problémának tartja, hogy amíg a kkv-szektorban a bérhányad 56 százalékos, addig a multinacionális nagyvállalatoknál csupán 43 százalék az arány, vagyis alulfizetik a munkaerőt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontjából 28 szól a kkv-straté­­giáról, összesen hét terület fejlesz­tését javasolják. Elsőként a méret­­hatékonyságból fakadó hátrányokat kellene leküzdenie a szektornak, amit adókedvezményekkel ösztö­nöznének. Az MNB szerint lénye­ges lenne egy innovatív vállalkozói ökoszisztéma kialakítása, ezt a ku­tatás-fejlesztési beruházást végző vállalatok járulékkedvezményével, nonprofit tanácsadó központ lét­rehozásával és a Neumann János­­alappal támogatnák. Csökkentenék az adminisztratív terheket - így a cégek a fő tevékenységükre kon­centrálhatnának -, hatékonyabb tőkemozgatást tennének lehetővé, s széles körű vállalati kötvénypia­cot hoznának létre. A jegybank javaslata is kiemelt helyen említi a nagyvállalatok és a kkv-k közötti bérek kiegyenlítését. Ezt a problémát közvetlen bér- és beruházásfejlesztő támogatással, a kkv-k célzott járulékcsökkentésével oldanák meg, emellett az innovatív kkv-kkal stratégiai együttműködést javasolnak. Nagyobb hangsúlyt fek­tetne a szakképzésekre az MNB, ezt a társaságiadó- (tao) kedvezmény­nyel, a sikeres vállalkozásoknak adott digitális és vezetői tréningek­kel támogatnák. Külön figyelmet szentelne a jegybank az új vállalko­zásoknak és startupoknak: három évig taomentességet adnának, s több módszerrel segítenék a vállal­kozások kezdeti, gyors növekedését, területén helyet kell biztosítani, de ehhez alap-infrastruktúra kell ! A KKV-K MÉRETBELI MEGOSZLÁSA 1 százalék Magyarország Németország 1,4 2,9 Forrás: MNB, VG-grata ■ Mikro ■ Kis ■ Közepes ­ Emelkedtek az ipari termelői árak Tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése júni­usban a minimálbér növekedése, az olajár-emelkedés, valamint a forint gyengülése miatt. Az egy évvel koráb­biakhoz viszonyítva a termelői árak 7,5 százalékkal nőt­tek a májusi 5,3 százalék és az áprilisi 2,3 százalék után - jelentette a KSH. Egy hónap alatt, csakúgy mint má­jusban, 1,9 százalékos volt a termelői áremelkedés mér­téke. A belföldi értékesítési árak átlagosan 7,3 száza­lékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar árai 7,7, az energiaipar árai 7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten. A feldolgozóipar árait is a kőolaj-fel­dolgozás 31,2 százalékos drágulása húzta fel. A fogyasz­tási cikkek termelői ára 1,4 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeket előállító csoportban pedig 4,3 szá­zalékkal. I­VG Az Eurostat jelentése szerint Magyarországon 3,6 százalékos a szezonálisan igazított munkanélküliség, ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb érték üzleti napilap ) www.vg.hu ■ Centrumkórházak: 3,8 millió ellátott Megjelent a három budapesti centrumkórház tervezé­sére kiírt pályázat. A nyílt közbeszerzési kiírások az új elektronikus közbeszerzési rendszeren olvashatók és bonyolódnak le (két lépcsőben). A dokumentációhoz nemcsak tervkoncepciót, hanem már beárazott kivite­li terveket is várnak, így minimalizálva a költségek túl­lépését - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az Egészséges Budapest program keretében megvalósuló beruházások és fejlesztések révén a jövő­ben három centrumkórház - a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti - jön létre a fővárosban, s további 25 kór­ház és 32 szakrendelő fejlesztéséről döntött korábban a kormány, több mint 700 milliárd forint értékben. A Do­bogó városrészben épülő centrumkórház egy teljesen új, zöldmezős beruházás lesz. I­VG MFB PERISZKÓP I A beruházások túlnyomó többsége gépbeszerzés vagy ingatlaninvesztíció Keveset költenek kutatás-fejlesztésre és oktatásra a magyar vállalkozások R. P.­­ A régiós szereplők gazda­sági várakozásai szerint folyta­tódhat a kelet-közép-európai or­szágok gyors ütemű növekedése 2018-ban, közöttük is kifejezetten nagyfokú optimizmus jellemzi a magyarországi szereplőket - ol­vasható az MFB Periszkóp elő­rejelzésében. Magyarországon a második leggyorsabban nőttek a beruházások az EU-ban, mintegy 16,7 százalékkal emelkedett az állóeszköz-felhalmozás; a fejlesz­tési kedvet a finanszírozás széle­sedése is fűthette. A hazai válla­latok kétharmada tervezett tavaly fejlesztést, ám ennél 10 százalék­kal kevesebb beruházás valósult meg. Elsősorban gépbeszerzésre (2600 milliárd forint) és ingat­lancélú fejlesztésekre (3100 mil­liárd forint) költöttek a magyar vállalkozások, kutatás-fejlesztés­re elenyésző, mintegy 350 milli­árd forint jutott, oktatásra pedig mindössze 17 milliárd. így nem csoda, hogy a versenyképességi csomag főleg az említett beruhá­zásokat támogathatja a jövőben. Pozitívum azonban, hogy egy ku­tatás-fejlesztésre költő átlagos cég 35 millió forintot fordított célirányos fejlesztésre, ami je­lentősen meghaladja a gépekre költött 12 millió forintos medián­összeget. Ebből jól látszik, hogy nem az összeg alacsony, hanem a cégek kutatási hajlandósága rendkívül csekély. Gyors a növekedés­ ­­­ Az EU egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága volt 2018 első negyed­évében Magyarország, éves alapon 4,7 százalékkal bővült a GDP - derül ki az MFB Periszkóp általános gazdasági értékeléséből. A dinamikus növekedés többek közt az optimista lakossági és üzleti várakozásokra, a széles körben elérhető európai uniós forrásokra és a bővülő hitelezésre támaszkodott. A belföldi felhasználás volt a növekedés első számú motorja, amit az exportot meghaladó importdinamika is mutatott. Termelői oldalon az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor egyaránt jól teljesített, míg felhasználói oldalon a fogyasztás és a beruházás húzta a gazdaságot.

Next