Világgazdaság, 2018. október (50. évfolyam, 187-207. szám)

2018-10-01 / 187. szám

2018. október 1. hétfő Világgazdaság magyar gazdaság ÁTCSOPORTOSÍTÁS !Tízmilliárdokat spórolhatnánk, ha az államkincstártól vennénk az állampapírokat Nagyot dobhat a GDP-n a lakosság pénze R. P.­­ A lakosság pénzügyi vagyonának hatékonyabb megmozgatása számos fontos és szükségszerű fej­lesztésnek - például az innovációs beruházásoknak­­ lehet a forrása - mondta Nagy Márton. Az MNB al­­elnöke a túlzott készpénzállomány befektetésekbe csatornázását sürgette a HBLF konferenciáján. A­z innováció jövőbeni finan­szírozásához nem kell a kül­földhöz fordulni, EU-for­­rásokra várni, Magyarországon belül is meg lehet oldani a kérdést - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) konferenciáján. Négy év alatt 18-ról 42 ezermilliárd forint­ra nőtt a lakosság pénzügyi vagyo­na, ez forrást nyújthat az innováció finanszírozására, a teljes megtaka­rítás ugyanis csaknem annyi, mint Magyarország GDP-je. A vagyon fe­le azonban lakásokban áll, a hely­zet aligha változik. De a pénzügyi vagyon is tetemes, ami több csak A KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY 40 SZÁZALÉKÁT FELHASZNÁLVA ELÉRHETŐ VÁLTOZÁSOK­­ 2018. június: 5660 Mrd Ft (40% , 2300 Mrd Ft) tornán támogathatja a növekedést, az öngondoskodás kiegyensúlyo­zottabb fogyasztáshoz vezet, for­rás lehet a cégeknek bankbetéte­ken keresztül vagy közvetlenül, sőt az állampapírok révén az államnak is. Nagy Márton kifejtette: a nettó pénzügyi vagyon szempontjából a 6 százalékos magyar megtakarítá­si rátánál csak a Baltikum tud job­bat felmutatni. A magas megtakarítási szint a kö­vetkező években is megmaradhat, ami kiemelten fontos az öngondos­kodás és a gazdasági növekedés szempontjából, ám nem mindegy, hogy a pénzügyi tartalékok szer­kezete hogy épül fel. Az elmúlt idő­szakban a készpénz és a látra szóló betétek állománya nőtt látványo­san, míg a hosszú távú, kevésbé lik­vid megtakarítások lényegében nem emelkedtek. A magyar készpénzállomány aránya a legmagasabb a régióban, mintegy 5700 milliárd forintot tar­tunk a párnacihákban. Nagy Már­ton szerint a fő kérdés az, hogy ki tudja ezt megmozdítani. Mi törté­nik akkor, ha a lakosság befekte­ti az otthon tartott készpénzének a 40 százalékát, vagyis 2300 mil­liárd forintot? - tette fel a kérdést a jegybank alelnöke. Ha lakossá­gi állampapírba tennék, a külföldi állampapír-állomány harmadára csökkenhetne, vagyis szinte telje­sen önfinanszírozóvá válhatna Ma­gyarország. A bankbetétek állomá­nyát 27 százalékkal emelheti ennyi pénz, ez a bankrendszert erősíte­né, de így a hitelezést is számot­tevően segítené. Ha az említett állomány tőzsdei befektetésbe ér­kezne, a Budapesti Értéktőzsde tel­jes kapitalizációja megnégyszere­ződne. Nagy Márton kifejtette: a lakossági állampapírok 80 száza­lékát bankokon keresztül veszik, ami költséges: az állam évi 20-30 milliárd forintot fizet a bankoknak jutalékként, az ügyfelek pedig 10- 15 milliárd forint banki költséget. Az MNB alelnöke szerint az ingat­lanalapok mögött a likvid állomány 50 százalék feletti - nincs ennyi be­vonható ingatlan, így nem lakások vagy irodák, hanem ügyfélpénzek vannak az alapokban - ezek az instrumentumok valójában likvidi­tási alapok. Az MNB alelnöke azt a kérdést is felvetette, hogy miért nincs olyan befektetési alap, amely lakossági állampapírokba fektetne.­ ­ Állampapír FORGALMAZÁS A mesterséges intelligencia terén újíthat Magyarország j Jövő héten írhatjuk alá azt a megállapodást, amely a hazai fejlesztéseket segíthe­­t te­ti a mesterséges intelligencia területén - mondta Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője. Folyamatosan nő a beáramló működő tőke, a BMW nem véletlenül választotta Magyarországot, azonban kérdéses, hogy a gazdasági növekedés meddig maradhat 4 százalék körül. A magyar kkv-k inno­vációs problémája, hogy nincsenek mérnökök, akik a felsőoktatási intézményekkel egyeztethetnek a kutatás-fejlesztési kérdésekben: 27% 45% 2300 205% 5100 0340 800 Lakosság Háztartási Háztartások állampapír­betét­tőzsdei részvény­állománya állomány állománya Fonás: MNB, VG-grafika NYITVATARTÁSI N­A­P •FŐ.KEDD.CSIK.JJI PÉNTEK: 8 0° 'IC/-LABIAN SIMON Az import csökkent, a kivitel emelkedett az első fél évben Nyár végéig nem nőtt a karaj ára K. B.Z.­ Az év elejéhez képest emel­kedett, az egy évvel korábbihoz ké­pest pedig csökkent a sertés ára idén augusztusban - derül ki az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből. A hasított me­leg súlyban kifejezett ár januárban 422, augusztusban pedig 473 forint volt kilónként. Utóbbi 380 forint kö­rüli kilónkénti élősertés-árnak felel meg, ami azt jelenti, hogy az árak magasabbak, mint az afrikai sertés­­pestis áprilisi - vadállományban ki­mutatott - magyarországi megjele­nése előtt, az akkor prognosztizált árzuhanás sem következett be. Az egy évvel korábbihoz mért ár­csökkenés megjelent a fogyasztói árakban is: az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 13 százalékkal csökkent 2018 au­gusztusában 2017 azonos hónap­jához viszonyítva, míg a rövidkaraj fogyasztói ára 2, a sertéscombé pe­dig 3 százalékkal mérséklődött eb­ben az időszakban. A sertéstartók a dráguló takarmányokra hivatkozva most emelni próbálják áraikat. Az AKI piaci jelentése megemlíti, hogy az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának legfrissebb elemzése szerint az USA sertéshús­­termelése csaknem 9 százalékkal emelkedhet 2019-ben a 2017-ben előállított mennyiséghez képest, és a kínálat bővülése miatt a hízóser­tés termelői árának 17-23 százalék A darabolt sertéshúsért 13 százalékkal kell kevesebbet fizetni a feldolgozóknál körüli esése valószínűsíthető ebben az összehasonlításban. Az USA-ban egyébként idén augusztusban az egy évvel korábbihoz képest csak­nem 35 százalékos volt a hasított hideg súlyban számított áresés. Az uniós sertésárak átlagosan 13 szá­zalékkal voltak alacsonyabbak az év 38. hetében az egy évvel korábbiak­hoz képest. Mint ismert, az utóbbi időben Románia az ottani, a házisertés-ál­­lományban is terjedő afrikai ser­téspestis miatt jelentősen növelte élősertés-behozatalát Magyaror­szágról. Ez azonban nem csak a járvány augusztusi kiterjedését kö­vetően volt igaz. A KSH adataiból legalábbis az látszik, hogy - az ösz­­szességében is 10 százalékkal emel­kedő élősertés-kivitelhez képest is kiugróan - már az első fél évben 87 százalékkal nőtt a Romániába kiszállított élősertés-mennyiség. Eközben Szlovákia 42 százalékkal kevesebb sertést vásárolt Magyar­­országtól, míg az élősertés-behoza­tal 15 százalékkal csökkent. A nemzetközi piacon értékesí­tett sertéshús mennyisége 6 szá­zalékkal, értéke pedig 18 százalék­kal csökkent az év első felében az előző év azonos időszakával össze­vetve. Ezzel szemben a sertéshús­­import mennyisége 12 százalékkal, értéke pedig 1 százalékkal nőtt, a behozott mennyiség 63 százaléka Németországból, Spanyolország­ból, Lengyelországból és Szlováki­ából származott, így Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is net­tó importőr maradt a vizsgált peri­ódusban. KÖRKF Csúcson az augusztusi fogyasztás Áramexport Romániából B. H. L. I A hazai áramfogyasztás au­gusztusi csúcsértéke magasabb volt az egy évvel korábbinál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi piaci körképe szerint. A belföldi termelést viszont csökken­tette, hogy a Paksi Atomerőmű egy blokkja augusztus 14-24. között állt - igaz, a hétköznapokon termeltek a magas hatékonyságú, áramot és hőt is termelő (CCGT) erőművek. A másnapi piacon (DAM) a hónap második felére emelkedtek az árak - a jövő évi termék ára az előző hó­naphoz képest megawattóránként több mint 7 euróval nőtt. A 2019-es termékárat befolyásoló összes té­nyezőnek (szén, gáz, szén-dioxid­­kvóta) emelkedett az ára. A régiós DAM-árak együtt mo­zognak, sokkal kisebb a különbség a németországi és a hazai másnapi árak között. Románia az enyhe nyár és az ottani vízerőművek jelentős termelése miatt folyamatosan net­tó exportőr volt augusztusban Ma­gyarország felé. Bár szomszédunk vízerőműveinek termelése a hónap második felében csökkent, augusz­tus egészében több villamos ener­gia érkezett Romániából, mint egy éve. Ausztriai és a szlovákiai im­portunk aránya viszont elmaradt a 2017-estől a magas német-oszt­rák árak miatt. A szerbiai és a hor­vátországi nettó exportunk alacso­nyabb lett. Összességében a nettó import rendszerterheléshez viszo­nyított aránya 32,5 százalékot tett ki, nagyjából annyit, mint egy éve. A szabályozási költségek mérsék­lődése megállt, azok 27 százalékkal haladják meg a tavaly augusztusit. A magas piaci koncentráció miatt megemelkedett tercier piaci lekö­tési díjak sem mérséklődtek. A HATÁRKERESZTEZŐ KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁGA­­ 2010. augusztus (százalék) Ausztria Szlovákia Románia* H Szerbia I Ukrajna H Horvátország : 4 ' Magasabb az egy­­nél korábbinál, a többi alacsonyabb Forrás: MEKH. VG-grafika HIRDETÉS AJÁNLATI FELHÍVÁS : 7 . követelés értékesítésre A MIHÓ Miskolci Hőszolgáltttó Kft. A MIHÓ Miskolci Hőszolgáltató Kft. ajánlati felhívást tesz közzé lakossági felhasz­nálókkal szemben 2018. június 30-ig fennálló 166.319.314 forint összegű, távhőszolgál­tatásból eredő tőkekövetelés és ehhez kapcsolódó járulékos eljárási költségek értékesí­tésére. A felhívással kapcsolatos dokumentáció 20.000 Ft + ÁFA ellenérték megfizetése mellett átvehető a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. 3534 Miskolc, Gagarin u. 52. sz. alatt, a 316-os számú irodahelységben, előzetes időpont egyeztetéssel (tel.: 06-46/533-168), munkanapokon 8:00 és 15:00 óra közötti időpontban. Az ajánlati dokumentáció megvásárlásának határideje: 2018. október 19.12:00 óra Az ajánlatok beadási határideje: 2018. október 31.15:00 óra

Next