Világgazdaság, 2018. október (50. évfolyam, 187-207. szám)

2018-10-09 / 193. szám

2 magyar gazdaság ­ A kormány elé kerül a versenyképességi csomag Hamarosan a kormány elé kerül a legfontosabb kitörési pontokat is tartalmazó nemzeti versenyképes­ségi stratégia - emelte ki Varga Mi­hály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén. A tárca a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara és az Innovációs és Techno­lógiai Minisztérium javaslatai alap­ján dolgozta ki a tervezetet. Tegnap a tanácstagok véleményt mondtak a dokumentumról, ezeket vezetik át a következő időszakban. I­VG A brüsszeli átutalás hozta a többletet R. P.­­ Szeptemberben 158 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költ­ségvetésbe, így 341 milliárd forint­ra emelkedett a Brüsszeltől idén befolyt összeg, ráadásul az év hát­ralévő részében további több száz­­milliárd forint várható - derült ki a Pénzügyminisztérium államháztar­tásról szóló közleményéből. Az idei kilencedik hónapban 150 milliárd forintos többlettel zárt a közpon­ti alrendszer, ami nagyságrendileg megegyezik a beérkezett uniós for­rás összegével. Ezzel megtört a hi­ány növekedésének trendje, a költ­ségvetés augusztusi 1708 milliárd forintos csúcsa szeptember végére 1543 milliárd forintra csökkent. Áfá­ból 378 miliárddal, jövedéki adóból 77 milliárddal, szja-ból 188,5 milli­­árddal, a járulékokból pedig 205 milliárd forinttal több folyt be, mint 2017 első kilenc hónapjában. A kor­mány továbbra is 4 százalék feletti GDP-növekedéssel és 2,4 százalé­kos hiánycéllal számol. A gazdaság dinamikus növekedési pályán van a tárca szerint, a második negyedév­ben 4,9 százalékkal bővült a GDP. A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES TÉTELEINEK EGYENLEGE­­2018, Mrd Ft Központi költségvetés Tb-alap Állami pénzalapok Január -258,9 49,8 16,3 Február -599,5 52,8 20,1 Március -882,8 27,2 -16,3 Április -1119,5 45,1 -7,0 Május -1243,2 56,9-1,2 Június -1476,3 40,5 15,3 Július -1557,0 46,9 19,1 Augusztus -1708,0 40,0 21,8 Szeptember -1542,9 22,0 24,4 Forrás: PM r FELZÁRKÓZÁS ! Meg kell szüntetni a vidék és a nagyvárosok közötti digitális űrt, elsődleges az infrastruktúra fejlesztése Pluszforrásokra számíthatnak 2021-től a falvak VÖD GYÖRGY | Az év végéig vala­mennyi hazai háztartásban elérhe­tő lesz a 30 Mbit/secundum sebes­ségű internet, 4G-s lefedettségben és sebességben a világon az el­ső öt között van Magyarország - mondta Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért felelős he­lyettes államtitkár az Okosfalvak szakmai konferencián, Gödöllőn. Cél, hogy Európában elsők le­gyünk 5G-technológiában, és ré­giós szinten központtá váljunk. Az országban az év végéig 1500 kor­szerű wifipont készül el, 2019 végé­ig pedig ötezer iskolában valósulhat meg teljeskörűen a digitális okta­tás. Összesen 260 ezren részesül­hetnek a digitális kompetencia fej­lesztésében, a program során már 120 ezren sajátították el a számító­gép használatát, így sokat javultak a munkaerőpiaci esélyeik. Számí­tógépet, laptopot, okosórát kapott ötezer olyan háztartás, ahol idősek élnek, ez segítette a családdal való kapcsolattartást is, a helyettes ál­lamtitkár szerint a szépkorúak lel­kesen frissítették az ismereteiket. Navracsics Tibor oktatásért, kul­túráért is felelős uniós biztos hang­súlyozta: a széles sávú internet, a digitalizáció csak keret, tartalom­mal kell megtölteni, ami munkahely­­teremtést, közösségépítést jelent, ehhez az út az oktatás, a kultúra, a sport. Az okosfalvakban például online szakmai, nyelvi képzéseket is lehet tartani, erre az Erasmus programon belül is van lehetőség. Szanyi Tibor EP-képviselő szerint európai kihívás, hogy meg kell őriz­ni a metropoliszon kívüli világ ér­tékeit, különben a falvak lakossá­ga összeroskad. Internetplatformot terveznek, hogy az európai polgár­mesterek megosszák egymással kreatív ötleteiket az okosfalvak ér­dekében. Nem egyenértékű a tá­mogatás a nagyvárosok és a kisebb települések között az Európai Uni­óban, ezt 2021-től, az új uniós költ­ségvetésben orvosolni kell, hogy ne néptelenedjenek el a falvak - jelez­te a Gödöllőre is ellátogató, mező­­gazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos, Phil Hogan. Egyetértett Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel, ahogyan most az EU költségvetésének 5 százaléka a nagyvárosokhoz kerül, úgy a jö­vőben ugyanez illesse meg a falva­kat is. Csökkenteni kell a vidék és a nagyvárosok közötti digitális űrt, fejleszteni kell az infrastruktúrát. ■ MKIK: biztos és jól fizető munkahelyet szeretnének a fiatalok A munkahely biztonságát és a fizetést tekintik a legfon­tosabbnak a pályaválasztás előtt álló hetedik osztályos fiatalok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatása alapján. A megkérdezett 9071 diák 95 száza­léka továbbtanulna, 52-52 százalék a hivatásos spor­tot vagy az állatgondozói pályát választaná, 50-50 szá­zalék pedig számítógépes munkával foglalkozna, vagy szakácsként helyezkedne el. A megkérdezettek 56 szá­zaléka diplomát, 25 százalékuk szakmát és érettségit szeretne, 15 százalékuk szakképzettség megszerzését tervezi, 12 százalék pedig szakgimnáziumi érettségit ten­ne. A diploma, valamint a szakma és az érettségi meg­szerzését a diákok 25-25 százalékának javasolják a szü­lei, 22 százalékukat nem befolyásolják a döntésben. I­VG A Maradék nélkül program 2020-ig 8 százalékkal mérsékelné az élelmiszer-hulladékot üzleti napilap: www.vg.hu ­ Mérséklődött a nettó külső adósság Magyarország külső finanszírozási képessége 2018 má­sodik negyedévében a GDP 4 százalékát, a folyó fizeté­si mérleg többlete a 2,5 százalékát tette ki - derült ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből. A dinamikusan bővülő beruházások és a lakossági fogyasztás import­igénye rontotta a mérleget az idei második negyedév­ben. A nettó külső adósság a GDP 10 százaléka alá csök­kent, ami a mutató eddigi legalacsonyabb szintje, míg a bruttó külső adósság 60,5 százalékot tett ki GDP-ará­­nyosan. A külföldi tulajdonú vállalatok megtermelt jö­vedelmük egyre nagyobb részét újra befektetik Magyar­­országon, ami ellensúlyozta a szezonálisan szokásos osztalékfizetések működőtőke-csökkentő hatását. Ma­gyarország külső egyensúlyi mutatói nagymértékben meghaladják a régiós országokban jellemző szintet. I­VG KAP A mezőgazdasági biztos abban bízik, hogy kompromisszum születik Elutasítja hazánk az uniós agrártámogatás csökkentését KELEMEN ZOLTÁN , Magyaror­szág meghatározó sze­replő az új közös ag­rárpolitika szabályairól szóló alkufolyamatban - mondta Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért fele­lős uniós biztos, miután Nagy István agrármi­niszterrel tárgyalt. A 2020 utáni közös agrárpo­litika (KAP) kialakításáról folyó tárgyalások kulcskér­déseiről, az infrastrukturális fej­lesztések és a kapacitásbővítések fontosságáról is egyeztetett buda­pesti tárgyalásán Phil Hogan uniós agrárbiztos és Nagy István agrár­miniszter. A biztos szerint sikerülni fog olyan kiegyensúlyozott megol­dásokat kidolgozni, amelyek min­den érintett érdekét szolgálják majd. Szerinte a tagállami befize­tések növelésével elkerülhető lenne a források - a tervek szerint 5 szá­zalékos - csökkenése, de ehhez öt tagállam nem járul hozzá. Nagy István a tárgyalásokról el­mondta, hogy a pénzügyi keret­ről szóló döntés következik, amely meghatározza, hogy a magyar gaz­dák a következő uniós ciklusban mekkora forráshoz juthatnak hoz­zá. Phil Hogannal egyetértettek ab­ban, hogy az egyik legrégebbi uniós politika az agárpolitika, amelynek megtartása elsődleges. Kulcskérdés, hogy minden ren­delkezésre álló forrást a gazdák­nak kell megkapniuk. Az EU számos új, pénzügyi ráfordítást igénylő ki­hívással néz szembe, amelyeket a hagyományos politikák, így a KAP forrásainak csökkentésével is igyekszik kezelni, de Magyarország nem tudja elfogadni az agrárforrá­­sok javasolt csökkentését. Az agrár­­támogatások védelmében - vagyis hogy azok legalább szinten marad­janak - a magyar kormány hajlandó az uniós költségvetésbe történő be­fizetéseit emelni - tette hozzá. A közös agrárpolitika értékei kö­zött említette, hogy az európai gaz­dák a KAP segítségével több mint 500 millió állampolgárt látnak el kiváló minőségű és egészséges élelmiszerrel. Nagy István szerint Európa a KAP forrásainak csökken­tésével az élelmiszerárak emelke­dését, illetve a választék és a minő­ség csökkenését kockáztatná. A magyar gazdálkodók sok ener­giát fektettek a 2013-ban beveze­tett zöldítés végrehajtásába, és szí­vesen vennék, ha ehhez hasonló rendszert vihetnének tovább. Fon­tos lenne, ha az új szabályok lehe­tővé tennék az öntözési beruházá­sok megvalósulását, mint ahogyan az is, hogy egyszerűsödjön a rend­szer - utóbbi pedig nem világlik ki a bizottsági javaslatból. Nagy István szerint az új rendszer legfontosabb elemének továbbra is a területalapú közvetlen kifizetéseknek kell ma­radniuk, de fenn kell tartani a gaz­dák számára a fejlődés lehetőségét biztosító beruházási támogatásokat és a vidéki területek népességmeg­tartó erejét növelő vidékfejlesztési forrásokat is. Minden rendelkezésre álló forrást a gazdáknak kell megkapniuk U,, EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETI AGRÁRTÁMOGATÁSOK | milliárd forint S CO CM CO­­— CD «er 2014 2015 2016 2017 2018 ■ Nemzeti tám. * Az EU által közvetlenül térített tám. co t-v CM 05 CO «erm Iflin CO LTD S3 in05 col Forrás: FM. VG-grafika * terv

Next