Világgazdaság, 2018. november (50. évfolyam, 208-227. szám)
2018-11-08 / 211. szám
2 magyar gazdaság ■ Kitartanak a cafeteria módosítása mellett A kormány nem változtat a szándékán, januártól a korábban már jelzett módon változik a cafeteria rendszere - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A kormány célja, hogy a munkájukért tisztességes munkabért, ne korlátozottan felhasználható utalványokat kapjanak a dolgozók. A tárca adatai szerint 24 ezer cég ad cafeteriát a dolgozóinak. Felmérések szerint a legnépszerűbb cafeteriaelem a SZÉP-kártya, ennek kedvező adózása megmarad. V. GY. ■ Bírói vétó a magyar mobilfizetésre A mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával Magyarország megsértette az uniós jogot az Európai Bíróság szerint. A vonatkozó 2011- es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük, például a parkolásért és a közutak használatáért fizetendő díjak kiegyenlítésekor. Magyarország azzal érvelt, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók. IVG A GDP-NÖVEKEDÉS ALAKULÁSA 1 százalék százalékos GDP-bővülést várnak idén Forrás: MKB, KSH, VG-grafika az MKB előrejelzése A bank elemzői . üzleti napilap | www.vg.hu FELDERÍTÉS ! Magyarországon a bevételek 12,2 százaléka és tízezer munkahely esik ki az illegális áruk miatt A hamisítók slágerterméke az autóalkatrész vö. GYÖRGY Magyarországon az értékesítési bevétel 12,2 százaléka esik ki a hamis termékek miatt, s ezzel okolható tízezer hazai munkahely megszűnése is. A sláger a gépjárműalkatrész lett - a vámhatóság tavaly 264 millió forintnyi ilyen hamis termék behozatalát akadályozta meg. Egyre nagyobb mennyiségben érkezik az országba nemritkán életveszélyes minőségű autóalkatrész vagy más, a gépjárműiparhoz köthető termék, jellemzően autódiagnosztikai eszközök és szoftverek - mondta a Világgazdaságnak Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője. Miközben a NAV munkatársainak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren 2008-ban még csak 31 esetben kellett intézkedniük emiatt, addig idén szeptember végéig már 374 alkalommal akadtak fenn ilyen árukat tartalmazó küldemények az ellenőrzéseken, ezeknek 75 százaléka autódiagnosztikai eszköz, autóalkatrész és kiegészítő volt. Tavalyelőtt 111, 2017-ben pedig 264 millió forintra rúgott eredeti áruértékben az az összeg, amelynek kapcsán a vámhatóság megakadályozta hamis gépjárműipari termékek behozatalát. Ez az összeg csak a harmadik országból az Európai Unióba érkező szállítmányokra vonatkozik, azonban számos esetben az országon belül bukkan hamisítványok nyomára a vámhatóság. A hamisítók az autódiagnosztikai termékeken kiemelkedő mértékű profitot próbálnak realizálni, hiszen míg az eredeti szettek több millió forintba kerülnek, addig a hamis verziókat pár tízezer forintért meg lehet rendelni a Távol-Keletről. Más árkategóriában is van példa kelendő hamis termékekre: hamis emblémákhoz például az eredeti árának körülbelül az egytizedéért hozzá lehet jutni. Leopold Róbert közölte: korábban közúton próbáltak meg bejuttatni az országba hamis termékeket, ám az elmúlt években már elsősorban a NAV Repülőtéri Igazgatóságán kell intézkedni. Egyébként az EU más országaiban is az internetes kereskedelem és a postaküldemények lettek a hamisítás fő útvonalai. A világkereskedelem 2,5 százalékát tették ki a hamis és a kalóztermékek 2013-ban a 461 milliárd amerikai dolláros érték Ausztria GDP-jének felel meg. A felmérés idején az EU-ba importált termékek csaknem 5 százaléka volt hamis vagy kalóztermék. Magyarországon évente 290 milliárd forint, vagyis az értékesítésből származó bevétel 12,2 százaléka esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt, és ennek tudható be mintegy tízezer hazai munkahely megszűnése is. A REPTÉRI HAMISÍTÁSOS INTÉZKEDÉSEK . Forrás: NAV, VG-grafika ‘ szeptember végéig Jelentős változásokra lenne szükség a szállodaiparban VG Az online pénztárgépekéhez hasonló rendszer bevezetésén dolgozik a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet nemcsak a szállodák, hanem az Airbnb típusú magánszálláshelyek számára is kötelezővé lehetne tenni - mondta Flesch A bevételeknél jobban, 40-50 százalékkal nőtt a bérköltség Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) általános alelnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a pontosabb statisztikai adatok mellett a rendszer segíthetné az ágazat fehéredését is. Az alelnök kiemelte: az MSZÉSZ nem Airbnb-ellenes, ám úgy véli, szükség van olyan szabályozásra az ágazatban, amely a vendégek érdekeit szolgálja, és nem engedi, hogy a sharing economy mögé bújva tulajdonképpen komplett új szállodák épüljenek. Emellett a szállodai áfacsökkentést is szorgalmazza a szövetség, erről a napokban készült el friss tanulmányuk, mely szerint az áfacsökkentés nemcsak a vidéki, de a fővárosi szállásadók számára is kulcskérdés, hiszen a bevétel növekedése ma már nem fedezi a költségek emelkedését. Az már látszik, hogy a tavalyi rekordévet is túl lehet szárnyalni idén a turizmusban, a jó nyári forgalom után az ősz is kedvezően alakult. A bevételi számok szépen növekednek, az üzemi eredmény viszont már jóval kedvezőtlenebb, mivel a bérköltségek az ágazatban 40-50 százalékkal nőttek az elmúlt években, és ez tovább folytatódhat. Eközben a beszállítók is emelik az árat. Az áfa csökkentése az MSZÉSZ alelnöke szerint nem csupán a növekvő költségekre lenne fedezet, hanem a szükséges beruházások, felújítások kitermelésében is segítséget adhat a szállodáknak. Felfelé módosította az idei évre szóló GDP-bővülési előrejelzését az MKB „Tíz bázisponttal felfelé módosítottuk a GDP-növekedési előrejelzést az augusztusi prognózishoz képest, idén 4,4 százalékkal emelkedhet a magyar gazdaság teljesítménye” - derült ki az MKB Bank negyedéves előrejelzéséből. A kedvező bérdinamika, a magas fogyasztói bizalom és a foglalkoztatás bővülése egyaránt támogatja a fogyasztást az év hátralevő részében, ezeknek a tényezőknek az üteme azonban nem marad meg, ami közrejátszik abban, hogy az MKB szerint jövőre 3,5 százalékkal emelkedhet a GDP. Az MKB elemzői szerint 2018-ban és 2019- ben a korábban felhalmozott megtakarításokból költekezhet a lakosság, ami részben ellensúlyozhatja a bérek és a foglalkoztatás növekedési ütemének várható lassulását. Az elemzők szerint a versenyképességi csomag javíthat a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésükön. R.P ÜZLETEK Idén hatszázalékos, jövőre valamivel lassúbb növekedésre van esély Tovább pörög a kiskereskedelem RÁSKI PÉTER Szeptemberben 4,4 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma a tavalyi azonos időszakhoz képest, naptárhatástól tisztítottan pedig 5,4 százalékos volt a bővülés - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az év első kilenc hónapjában naptárhatással igazítottan 6,5 százalékkal haladta meg az üzletek forgalma a 2017. januárszeptemberi időszakot. Már öt éve emelkedik a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon - reagált a KSH adataira Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint a kormányzati intézkedések, a bérmegállapodások, a munkanélküliség csökkenése és az adómegállapodások is segítették a fogyasztás növekedését. A kiskereskedelem tavalyi 5,6 százalékos növekedése idén 6,3 százalékosra gyorsulhat - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A reálbérek 8 százalékot meghaladó növekedése, az évtizedes rekordot döntő fogyasztói bizalom, a háztartások vagyonának meredek emelkedése segítheti a következő hónapok dinamikus bővülését. Suppan Gergely és Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is arra figyelmeztetett, hogy a magas bázis miatt az év hátralevő részében valamivel gyengébb lehet a szektor dinamikája. A KSH adatai szerint a harmadik negyedévben lassulhatott a háztartások fogyasztásának növekedési üteme a második negyedévhez képest, azonban a belső kereslet továbbra is a GDP bővülésének meghatározó tényezője maradhat - tette hozzá Nyeste Orsolya. Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kedden arról beszélt, hogy a kiskereskedelem idén 7-8 százalékkal bővülhet, a szektor 560 ezer dolgozója a GDP 12 százalékát állítja elő. Ugyan a kiemelt országok közé nem került be Magyarország, azonban a régióban kifejezetten jó volt szeptemberben a kiskereskedelem teljesítménye - derült ki az Eurostat jelentéséből. A szektor hazai, 5,4 százalékos bővülését csak a lengyelek múlták felül a környező országok közül, ahol 6,4 százalékkal emelkedett a boltok forgalma. A KISKERESKEDELEM FŐ SZEKTORAINAK ALAKULÁSA* 2017. január ► 2018. szeptember (%) — nem élelmiszer — üzemanyag — élelmiszer Forrás: KSH, VG-grafika a előző évhez képest