Világgazdaság, 2018. december (50. évfolyam, 228-244. szám)

2018-12-03 / 228. szám

2 magyar gazdaság ­ Magyar falu: százötven­­milliárdos a 2019-es keret Jövőre legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu prog­ramra a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében - jelen­tette be Gulyás Gergely. A Miniszter­­elnökséget vezető miniszter elmond­ta: a közszolgáltatások fejlesztésére 75, a vidéken maradást segítő falusi CSOK programjára 25, a mellékúthá­lózat fejlesztésére pedig további leg­alább 50 milliárd forintot fordít a kormány. A fejlesztések forrása - 25 milliárd erejéig - az útalap, a töb­bié az általános tartalék lesz.­­" ÉLETSZfru­ek Egyre nagyobbak a társadalmi különbségek Csökken a szegénység Magyarországon R&SKI­peter Az erős kö­zéposztály segíti a stabil GDP-növekedést, a szegé­nyek leszakadása azon­ban negatív hatással lehet a gazdaság bővülésére. A reáljövedelmek 2017-ben 5,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest - mondta Janák Katalin, a Központi Statiszti­kai Hivatal életminőség-statisztikai főosztályának vezetője. Ugyanak­kor a társadalmi egyenlőtlensége­ket vizsgáló Gini-index 28,7 pontra nőtt az egy évvel korábbi 28,1 pont­ról, míg 2010-ben mindössze 26,9 ponton állt az indikátor. A leggazdagabb 20 százaléknak immár 4,4-szer több jövedelme van, mint a legszegényebbeknek A leggazdagabbak és a legszegé­nyebbek között is nőttek a különbsé­gek: míg az évtized elején 3,9-szer több jövedelme volt a leggazda­gabb 20 százaléknak, mint a legsze­gényebbnek, addig ez a mérőszám tavaly már 4,4-szeresre nőtt - fűz­te hozzá Janák Katalin. A hivatalos uniós szegénységi mutató szerint a mélyszegénységben élők száma nem mérséklődött érdemben az elmúlt években, a súlyosan nélkülözők ará­nya viszont csökkenő pályát mutat. Valamennyi csoportban csökkent a szegénység, legjobban a gyermekek körében esett a mutató: míg 2012- ben 40 százalék feletti volt az arány, addig mostanra 30 százalék alá esett. Az élettel való általános elégedett­séget 2017-ben 6,5 pontra értékel­ték, míg korábban 6,1 pont volt az érték, alapvető trend, hogy minél idősebb valaki, annál elégedetle­nebb. Hatvanöt éves korukig a nők boldogabbak, utána viszont fordul a kocka, és a férfiak lesznek elégedet­tebbek az életükkel. A KSH főosztály­­vezetője kifejtette: a lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettség volt az első számú tényező, amelynek köszönhe­tően emelkedett a boldogságindex. Hosszú távon a GDP növelése szükséges a bérek emelkedéséhez, ugyanis, Magyarországon ez hatá­­rozza meg elsősorban a háztartások * jövedelmi helyzetének“ aláMasSF*» válaszolta a GDP-növekedés és az életszínvonal közötti összefüggést firtató kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági cso­portjának vezetője. A GDP alakulása ugyanakkor az adóbevételeken és a központi költségvetésen keresztül is hatással van az életszínvonalra, mi­vel ez dönti el, hogy a kormányzat mennyit tud állami szolgáltatások­ra fordítani, ami emelhet a jóléten­­ is - tette hozzá az elemző. Németh­­ Dávid, a K&H Bank vezető elemzője­­ lapunk kérdésére elmondta, hogy a­­ széles középosztály alapvetően segíti­­, a GDP-növekedést, stabilabbá teheti­k azt. Az erős középréteg pörgeti a fo­­£­gyasztást, és jó lakossági hitelképes­séget eredményez, ezek pedig ked­vező hatással vannak a növekedésre. Németh Dávid hozzáfűzte: az életmi­nőség javulása a fogyasztási szerke­zetet is módosítja. Egyre jobb minő­ségű árukat vásárolnak az emberek, és az egészségügyre is többet fordít­hatnak, ami a munkaerő minőségén javítva lehet kedvező hatással a gaz­daságra. Regős Gábor hozzáfűzte: alapvetően negatív lehet a nagy tár­sadalmi különbségek hatása a GDP- re. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egy közlése szerint a nagyobb társadalmi eltéré­sek kedvezőtlenül befolyásolhatják a gyengébb jövedelmi helyzetű csa­ládból származó gyermekek esélye­it. A Világgazdasági Fórumon pedig arra a megállapításra jutottak, hogy egy ország fejlettsége nagyban be­folyásolja az egyenlőtlenségek növe­kedésének hatását a GDP-re: a sze­gényebb országoknál a hatás inkább kedvező, míg a gazdagabb országok­nál kedvezőtlenebb, ami A JÖVEDELEM ALAKULÁSAI típus szerint (ezer forint) 2000 -­................................................................ 1500-1000-500-0 * 8S » * « * 2012 2013 2014 2015 2016 2017 fonás: KSH, VG-grafika Társadalm­ jövedelem É­V STATISZTIKA­I A gépjármű-környezetvédelmi normák hatással voltak a kivitelre Októberben mérséklődött a külkereskedelmi mérleg többlete Szeptemberben 248 millió euró volt Magyarország külkeres­kedelmi többlete, ami 720 millió euróval marad el a 2017-es tizedik havitól - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentéséből. Míg az export 2,2 százalékkal csökkent, addig az import 4,3 százalékkal emelkedett a bázisidőszakhoz ké­pest. Az első háromnegyed évben a külkereskedelmi szufficit 4,9 mil­liárd euró volt, 1,4 milliárd euróval kevesebb 2017 azonos időszakához viszonyítva. A tavalyi január-szep­temberi időszakhoz képest a ki­vitel 4,4 százalékkal, a behozatal pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi termékforga­lom forintban mért árszínvonala az importban 3,3, az exportban 2,6 százalékkal nőtt éves viszonylat­ban, a cserearány 0,7 százalékkal romlott. A tavaly szeptemberi áron szá­mított gép- és szállítóeszköz-keres­kedelem 3,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 4,1 százalékkal nőtt. Mintegy ötödével csökkent a közúti járművek exportja, így el­sősorban a személygépkocsi-kivi­tel csökkenése okozta a szektor és az egész külkereskedelem megin­gását. Az új környezetvédelmi nor­mák bevezetése negatívan érintet­te ősszel az ipari termelést, ám az a gyártók alkalmazkodása után új­ra felpöröghet majd. A jármű-keres­kedelem mellett az energiafejlesztő gépek exportja több mint tizedével esett. A híradástechnikai és a hang­rögzítő-lejátszó készülékek kivitele csaknem tizedével nőtt, a behoza­tal majdnem negyedével volt ma­gasabb idén októberben, mint egy évvel korábban. A feldolgozott ter­mékek exportja 3,8 százalékkal, az importja pedig 9,6 százalékkal nőtt, a gyógyszerek, gyógyszerészeti ter­mékek kivitele több mint negye­dével, behozatala több mint felével növekedett. A KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA­­ 2017. január 2018. szeptember (folyó áron, millió euró) 10000 -600 é v..v.......;.....;...v.......v.... s. ..; I. III. V. VII. IX. XI. II. III. V. VII. IX Forrás: KSH, VG-grafika A belföld húzta fel az ipari árakat AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK Októberben 6,4 százalékkal ALAKULÁSI 2016.d­. ►2018.11. haladták meg az ipari terme-110 ...........lői árak az egy évvel korábbit -adta hírül a Központi Statisztikai Iag Hivatal. Az árváltozás háttere-95 ........- - --- -- ben alapvetően a bérek neve­ 2016 2017 2018 kedése, az olajár-emelkedés és Forrás:KSH,VG-grafika­­2015 . 100 , . . .... .... . , „ a forint gyengülése állt. Az első tíz hónapban 5,6 százalékkal kellett többet fizetni az ipa­ri termékekért, mint egy évvel korábban, a belföldi érté­kesítésben 5,9, az exportnál 5,6 százalékkal emelkedtek az árak. A belföldi dráguláson belül a feldolgozóiparban 7,4, az energiaiparban 11 százalékos emelkedést mértek. Az exportértékesítések érezhetően lassabban drágultak, mintegy 5,4 százalékkal nőttek a kiviteli eladási árak. VG Új személyautóból novemberben került forgalomba hazánkban ­üzleti napilap | www.vg.hu ■ PM: az EU-val szemben mozdult nálunk az adócentralizációs ráta 2017-ben Magyarországon volt 2016-hoz képest 2017-re a legna­gyobb mértékű adóteher-csökkentés az EU-ban, 39,3 szá­zalékról 38,4 százalékra csökkent az adócentralizációs ráta, miközben az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2 száza­lékra nőtt az adóterhelés - mondta Izer Norbert, a Pénz­ügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A szak­ember szerint a 9 százalékra csökkenő társasági adóval 150 milliárd forintot hagyott a kormány a vállalkozásoknál. Emlékeztetett: a szociális hozzájárulási adó (szocho) mér­téke a 2017-es 5 százalékpont után 2019 júliusától továb­bi 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa két év alatt 16-ról 13 százalékra csökkent 2018-ig, tavaly óta duplájára, 12 millió forintra emelkedett a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is. I­VG Harmadával kevesebb víz fogy majd a kórházakban KONCSEK RITA­­ Akár 25-27 száza­lékos vízmegtakarítást is elérhet az a tucatnyi kórház, ahol a jövőben víztakarékos csapokat, zuhanyzó­kat és WC-tartályokat szerelnek fel - válaszolta Rétvári Bence, az Em­beri Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásban feltett kérdésre. A közbeszerzési el­járásban győztes nagykanizsai szék­helyű EZRT-AquaSave Finance Kft. nettó 937 millió forintért alakítja ki a rendszert az ország tizenkét kór­házában, ahol több mint 27 ezer vízsugárszabályzót (perlátort) sze­relnek fel. A közbeszerzési eljárás szerint az Állami Egészségügyi El­látó Központ (ÁEEK) a vízfelhasz­nálás csökkenéséből eredő meg­takarításból fogja finanszírozni a perlátorok és a monitoringrendszer bérleti és üzemeltetési költségét. Az ivóvíz felhasználásából adódó közüzemi költségek igen nagy terhet rónak a kórházakra. Az ilyen típu­sú fejlesztések a magas megtérülési mutatók folytán saját forrás bevoná­sa nélkül is finanszírozhatók, ezért tartotta indokoltnak a kórházakat fenntartó ÁEEK a tender kiírását. Az előzetes szakértői becslések 15-25 százalékos vízmegtakarítást prognosztizáltak, de a tapasztalatok szerint az intézmények vízfogyasztá­sa akár a harmadával is csökkenthe­tő, emellett a földgázfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése sem elhanyagolható környezetvédel­mi szempontból. A kórházak költsé­geit csökkentő egyéb intézkedése között Rétvári Bence megemlítet­te, hogy az ÁEEK több százmillió fo­rintot spórolt azzal a központosítot közbeszerzési eljárással is, amely­ben 1,6 milliárd forintért írtak­­ tendert fertőtlenítőszerekre.

Next