Világgazdaság, 2018. december (50. évfolyam, 228-244. szám)
2018-12-03 / 228. szám
2 magyar gazdaság Magyar falu: százötvenmilliárdos a 2019-es keret Jövőre legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu programra a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében - jelentette be Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a közszolgáltatások fejlesztésére 75, a vidéken maradást segítő falusi CSOK programjára 25, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. A fejlesztések forrása - 25 milliárd erejéig - az útalap, a többié az általános tartalék lesz." ÉLETSZfruek Egyre nagyobbak a társadalmi különbségek Csökken a szegénység Magyarországon R&SKIpeter Az erős középosztály segíti a stabil GDP-növekedést, a szegények leszakadása azonban negatív hatással lehet a gazdaság bővülésére. A reáljövedelmek 2017-ben 5,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest - mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal életminőség-statisztikai főosztályának vezetője. Ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenségeket vizsgáló Gini-index 28,7 pontra nőtt az egy évvel korábbi 28,1 pontról, míg 2010-ben mindössze 26,9 ponton állt az indikátor. A leggazdagabb 20 százaléknak immár 4,4-szer több jövedelme van, mint a legszegényebbeknek A leggazdagabbak és a legszegényebbek között is nőttek a különbségek: míg az évtized elején 3,9-szer több jövedelme volt a leggazdagabb 20 százaléknak, mint a legszegényebbnek, addig ez a mérőszám tavaly már 4,4-szeresre nőtt - fűzte hozzá Janák Katalin. A hivatalos uniós szegénységi mutató szerint a mélyszegénységben élők száma nem mérséklődött érdemben az elmúlt években, a súlyosan nélkülözők aránya viszont csökkenő pályát mutat. Valamennyi csoportban csökkent a szegénység, legjobban a gyermekek körében esett a mutató: míg 2012- ben 40 százalék feletti volt az arány, addig mostanra 30 százalék alá esett. Az élettel való általános elégedettséget 2017-ben 6,5 pontra értékelték, míg korábban 6,1 pont volt az érték, alapvető trend, hogy minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb. Hatvanöt éves korukig a nők boldogabbak, utána viszont fordul a kocka, és a férfiak lesznek elégedettebbek az életükkel. A KSH főosztályvezetője kifejtette: a lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettség volt az első számú tényező, amelynek köszönhetően emelkedett a boldogságindex. Hosszú távon a GDP növelése szükséges a bérek emelkedéséhez, ugyanis, Magyarországon ez határozza meg elsősorban a háztartások * jövedelmi helyzetének“ aláMasSF*» válaszolta a GDP-növekedés és az életszínvonal közötti összefüggést firtató kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A GDP alakulása ugyanakkor az adóbevételeken és a központi költségvetésen keresztül is hatással van az életszínvonalra, mivel ez dönti el, hogy a kormányzat mennyit tud állami szolgáltatásokra fordítani, ami emelhet a jóléten is - tette hozzá az elemző. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy a széles középosztály alapvetően segíti, a GDP-növekedést, stabilabbá tehetik azt. Az erős középréteg pörgeti a fo£gyasztást, és jó lakossági hitelképességet eredményez, ezek pedig kedvező hatással vannak a növekedésre. Németh Dávid hozzáfűzte: az életminőség javulása a fogyasztási szerkezetet is módosítja. Egyre jobb minőségű árukat vásárolnak az emberek, és az egészségügyre is többet fordíthatnak, ami a munkaerő minőségén javítva lehet kedvező hatással a gazdaságra. Regős Gábor hozzáfűzte: alapvetően negatív lehet a nagy társadalmi különbségek hatása a GDP- re. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egy közlése szerint a nagyobb társadalmi eltérések kedvezőtlenül befolyásolhatják a gyengébb jövedelmi helyzetű családból származó gyermekek esélyeit. A Világgazdasági Fórumon pedig arra a megállapításra jutottak, hogy egy ország fejlettsége nagyban befolyásolja az egyenlőtlenségek növekedésének hatását a GDP-re: a szegényebb országoknál a hatás inkább kedvező, míg a gazdagabb országoknál kedvezőtlenebb, ami A JÖVEDELEM ALAKULÁSAI típus szerint (ezer forint) 2000 -................................................................ 1500-1000-500-0 * 8S » * « * 2012 2013 2014 2015 2016 2017 fonás: KSH, VG-grafika Társadalm jövedelem ÉV STATISZTIKAI A gépjármű-környezetvédelmi normák hatással voltak a kivitelre Októberben mérséklődött a külkereskedelmi mérleg többlete Szeptemberben 248 millió euró volt Magyarország külkereskedelmi többlete, ami 720 millió euróval marad el a 2017-es tizedik havitól - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Míg az export 2,2 százalékkal csökkent, addig az import 4,3 százalékkal emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Az első háromnegyed évben a külkereskedelmi szufficit 4,9 milliárd euró volt, 1,4 milliárd euróval kevesebb 2017 azonos időszakához viszonyítva. A tavalyi január-szeptemberi időszakhoz képest a kivitel 4,4 százalékkal, a behozatal pedig 6,2 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az importban 3,3, az exportban 2,6 százalékkal nőtt éves viszonylatban, a cserearány 0,7 százalékkal romlott. A tavaly szeptemberi áron számított gép- és szállítóeszköz-kereskedelem 3,7 százalékkal csökkent, míg a behozatal 4,1 százalékkal nőtt. Mintegy ötödével csökkent a közúti járművek exportja, így elsősorban a személygépkocsi-kivitel csökkenése okozta a szektor és az egész külkereskedelem megingását. Az új környezetvédelmi normák bevezetése negatívan érintette ősszel az ipari termelést, ám az a gyártók alkalmazkodása után újra felpöröghet majd. A jármű-kereskedelem mellett az energiafejlesztő gépek exportja több mint tizedével esett. A híradástechnikai és a hangrögzítő-lejátszó készülékek kivitele csaknem tizedével nőtt, a behozatal majdnem negyedével volt magasabb idén októberben, mint egy évvel korábban. A feldolgozott termékek exportja 3,8 százalékkal, az importja pedig 9,6 százalékkal nőtt, a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek kivitele több mint negyedével, behozatala több mint felével növekedett. A KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSA 2017. január 2018. szeptember (folyó áron, millió euró) 10000 -600 é v..v.......;.....;...v.......v.... s. ..; I. III. V. VII. IX. XI. II. III. V. VII. IX Forrás: KSH, VG-grafika A belföld húzta fel az ipari árakat AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK Októberben 6,4 százalékkal ALAKULÁSI 2016.d. ►2018.11. haladták meg az ipari terme-110 ...........lői árak az egy évvel korábbit -adta hírül a Központi Statisztikai Iag Hivatal. Az árváltozás háttere-95 ........- - --- -- ben alapvetően a bérek neve 2016 2017 2018 kedése, az olajár-emelkedés és Forrás:KSH,VG-grafika2015 . 100 , . . .... .... . , „ a forint gyengülése állt. Az első tíz hónapban 5,6 százalékkal kellett többet fizetni az ipari termékekért, mint egy évvel korábban, a belföldi értékesítésben 5,9, az exportnál 5,6 százalékkal emelkedtek az árak. A belföldi dráguláson belül a feldolgozóiparban 7,4, az energiaiparban 11 százalékos emelkedést mértek. Az exportértékesítések érezhetően lassabban drágultak, mintegy 5,4 százalékkal nőttek a kiviteli eladási árak. VG Új személyautóból novemberben került forgalomba hazánkban üzleti napilap | www.vg.hu ■ PM: az EU-val szemben mozdult nálunk az adócentralizációs ráta 2017-ben Magyarországon volt 2016-hoz képest 2017-re a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés az EU-ban, 39,3 százalékról 38,4 százalékra csökkent az adócentralizációs ráta, miközben az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2 százalékra nőtt az adóterhelés - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. A szakember szerint a 9 százalékra csökkenő társasági adóval 150 milliárd forintot hagyott a kormány a vállalkozásoknál. Emlékeztetett: a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke a 2017-es 5 százalékpont után 2019 júliusától további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa két év alatt 16-ról 13 százalékra csökkent 2018-ig, tavaly óta duplájára, 12 millió forintra emelkedett a kisadózók tételes adójának (kata) bevételi határa is. IVG Harmadával kevesebb víz fogy majd a kórházakban KONCSEK RITA Akár 25-27 százalékos vízmegtakarítást is elérhet az a tucatnyi kórház, ahol a jövőben víztakarékos csapokat, zuhanyzókat és WC-tartályokat szerelnek fel - válaszolta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásban feltett kérdésre. A közbeszerzési eljárásban győztes nagykanizsai székhelyű EZRT-AquaSave Finance Kft. nettó 937 millió forintért alakítja ki a rendszert az ország tizenkét kórházában, ahol több mint 27 ezer vízsugárszabályzót (perlátort) szerelnek fel. A közbeszerzési eljárás szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vízfelhasználás csökkenéséből eredő megtakarításból fogja finanszírozni a perlátorok és a monitoringrendszer bérleti és üzemeltetési költségét. Az ivóvíz felhasználásából adódó közüzemi költségek igen nagy terhet rónak a kórházakra. Az ilyen típusú fejlesztések a magas megtérülési mutatók folytán saját forrás bevonása nélkül is finanszírozhatók, ezért tartotta indokoltnak a kórházakat fenntartó ÁEEK a tender kiírását. Az előzetes szakértői becslések 15-25 százalékos vízmegtakarítást prognosztizáltak, de a tapasztalatok szerint az intézmények vízfogyasztása akár a harmadával is csökkenthető, emellett a földgázfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése sem elhanyagolható környezetvédelmi szempontból. A kórházak költségeit csökkentő egyéb intézkedése között Rétvári Bence megemlítette, hogy az ÁEEK több százmillió forintot spórolt azzal a központosítot közbeszerzési eljárással is, amelyben 1,6 milliárd forintért írtak tendert fertőtlenítőszerekre.