Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)

2019-02-14 / 32. szám

magyar gazdaság ■ Nagy Elek a BKIK elnöke A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara (BKIK) küldöttgyűlése egy­hangú szavazással Nagy Elek álta­lános alelnököt választotta meg a köztestület elnökének. I­VG ■ Exim-hitel segíti az afrikai üzleteket Magyarország 220 millió dollár értékben hitelkeretet nyitott a magyar Eximbanknál magyar és török vállala­tok Afrika-irányultságú közös projektjeinek finanszírozá­sára. Ha a cégek ezt a hitelkeretet mind lehívják, akkor Magyarország nyit egy újabbat - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Isztam­bulban, a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fó­rumon, miután tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügy­miniszterrel, valamint Rulsar Pekican török kereskedel­mi miniszterrel. A magyar miniszter a fórum alkalmával találkozott a Türk Eximbank vezérigazgatójával, Adnan Yildirimmel, valamint a DEIK Török-Magyar Üzleti Tago­zatának elnökével, Adnan Polattal is. Magyarország és Törökország kereskedelmi forgalma tavaly meghaladta a hárommilliárd dollárt. I­VG ­ A NAV ellenőrzi a minimálbér emelését A Nemzeti Adó- és Vámhivatal el­lenőrei februárban országszerte el­lenőrzéseket tartanak a cégeknél - közölte a NAV adótraffipaxa. Janu­ártól a minimálbér bruttó 149 ezer forintra nőtt, az ellenőrök a mini­málbér és a garantált bérminimum emelésének végrehajtását veszik górcső alá. Az ellenőrzések célja, hogy a foglalkoztatók betartsák a bérekre vonatkozó előírásokat, és ne sérüljön a munkavállalók alap­vető, munkabérhez kapcsolódó ga­ranciális joga - közölte a NAV. I­VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Hitelminősítőkkel tárgyalt Gion Gábor Egyre nagyobb az érdeklődés a magyar gazdasági mo­dell iránt. Magyarország legfontosabb gazdasági muta­tói az elmúlt években rendre az uniós rangsor elején áll­tak. A cél az, hogy a piac és a gazdasági elemzők után a hitelminősítők is megismerjék azokat a magyar meg­oldásokat, amelyek hazánk tartós növekedését biztosít­hatják - mondta Gion Gábor Londonban a három hitel­­minősítővel folytatott megbeszélést követően az erről kiadott közlemény szerint. A hitelminősítők is elismer­ték, hogy transzparensek és megbízhatók a gazdasá­gi mutatóink. Az a tény, hogy 2012-től folyamatosan, de csak kismértékben, átlagosan 0,3 százalékponttal tért el a tervezettől a hiányadat, nemcsak a büdzsé végre­hajtásának fegyelmezettségét, de a költségvetési terve­zés megfelelőségét is bizonyítja. I­VG EGÉSZSÉGÜGY­I Az OECD tanulmánya szerint a magyar betegek túl sokat, átlagosan kilenc és fél napot töltenek kórházban Új projektek az egynapos ellátásban KONCSEK RITA Kormánydön­tés született arról, hogy az ország csatlakozik az uniós strukturálisre­­form-támogató program egészségügyi részéhez - közölte lapunkkal az Em­mi az OECD hazai egész­ségügyet érintő megálla­pításaira reagálva. M­agyarországon javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát az egészségügyre fordított közki­adások csökkentése érdekében az OECD szerint. A szervezet tanulmá­nya továbbra is nagyon magasnak tekinti a kórházban eltöltött napok számát, az átlagos kilenc és fél na­pot, ami ráadásul egy nappal több is, mint tizenkét évvel korábban. Az OECD által vizsgált országok közül az átlagos hollandiai adat négy, a finnországi 8,6 nap, az utóbbi 2004- ben még 12,5 nap volt. „Az Európai Parlament és az Európai Tanács létrehozta a 2017- 2020 közötti időszakra a strukturá­­lisreform-támogató programot. Az egészségügyi vonatkozású rész­vételről már kormánydöntés szü­letett, ennek keretében az egész­ségügyi alapellátás és az egynapos sebészet fejlesztésével kapcso­latban Magyarország támogatá­si igényt nyújtott be, amelyet az Európai Bizottság támogatásra ér­demesnek ítélt" - reagált a Világ­­gazdaság fentiekkel kapcsolatos A KÓRHÁZBAN TÖLTÖTT NAPOK SZÁMA­­ 2004 ■ 2016 kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A projektek várhatóan 2019 első negyedévében indulnak. Az OECD szerint a kórházi tar­tózkodások csökkentését az ambu­láns ápolási szolgáltatások felfutta­tásával, a kórházi ellátás kevesebb, de jobban felszerelt és szakosodott kórházakba való összpontosításá­val, valamint a különböző hosszú távú gondozási rendszerek integ­rálásával kellene támogatni Ma­gyarországon. Lapunknak küldött válaszában az Emmi kiemelte, hogy az egészség­­ügyi ellátórendszer korszerűsítése érdekében meghirdetett, mintegy 165 milliárd forintos fejlesztésből nyolc felhívás több mint 88 mil­liárd forintos kerettel szolgálja a kórházak infrastruktúra-fejleszté­sét, illetve a megfelelő eszközökkel való ellátottságot. Kiemelendő az a 47,2 milliárd forintos, alapvetően infrastrukturális jellegű fejlesztés, amelynek része a pszichiátriai ellá­tórendszer korszerűsítése, az egy­séges ápolási eszközpark és a diag­nosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat kialakítása, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése is. Egy másik pályázat az aktív fek­vőbeteg-ellátási forma kiváltását is célozza az egynapos sebészet fej­lesztésével mintegy nyolcmilliárd forintból. A kórházi ellátás haté­konyságának növelése érdekében a projekt a 12 órán belül távozó betegek arányának növelését, en­nek érdekében komplex - legalább négyszakmás -, egynapos szerveze­ti egységek kialakítását, az ehhez szükséges infrastruktúra- és hu­mánerőforrás-szükségletek megte­remtését és az egynapos ellátásból nem orvosi okok miatt kimaradó be­tegek minél nagyobb arányának be­vonását támogatja - írta az Emmi. Magyarországon az egynapos­ként elvégezhető beavatkozások aránya a 2010-2018 közötti 41,3 százalékról a duplájára, 82,4 szá­zalékra nőtt. Míg korábban évente 138 ezer beteget láttak el egynapos sebészeteken, 2018-ban már 300 ezret. Az Emmi kiemelte: az egyna­pos ellátások mentességet élveznek a teljesítményvolumen-korlát alól, vagyis annyi végezhető belőlük, amennyi indokolt. Emellett 2017 márciusától az egynaposként vég­zett ellátásokért 10 százalékkal töb­bet fizet a biztosító annál, mint ha ugyanazon ellátást többnaposként nyújtaná a szolgáltató. nap/beteg Magyarország Csehország , Németország Ausztria Lengyelország Szlovákia­­ 9,5 10,0 19,3 8,9 10,0 1 7,3 Forrás: OECD, VG-grafika BREXIT Készül a kormány a megállapodás nélküli kilépésre Kellemetlen meglepetések jöhetnek az adózásban P. ZS.­­ Nagy-Britanniában 100-200 ezer magyar állampolgár él, az ő életüket és a brit piacra termelő magyar cégek működését közvetle­nül befolyásolja a Brexit. A magyar kormány a következő hetekben tá­jékoztató anyagokat tesz közzé arra az esetre, ha március 29-én Nagy- Britannia megállapodás nélkül tá­vozna az Európai Unióból - mond­ta a Deloitte Brexit-konferenciáján Schmitt Pál Péter. A Miniszterelnök­ség uniós ügyekért felelős helyet­tes államtitkára szerint a cégeknek is érdemes felkészülniük a legrosz­­szabb forgatókönyvre, hiszen ma még nem lehet tudni, lesz-e meg­állapodás. Ha lesz, ennek a leg­utolsó időpontja a március 21-22-i brüsszeli uniós csúcs lehet - véli az államtitkár. A két kormány kö­zött kötött megállapodás szerint a már Nagy-Britanniában élő magya­rok maradhatnak, és nem vesztik el szerzett jogaikat - tette hozzá. Egy megállapodás nélküli Brexit esetén Nagy-Britannia március 29- én, éjjel 23 órától az Európai Uni­ón kívüli harmadik országgá válik, ami alaposan átrendezi az adó- és vámügyeket - mondta Tancsa Zol­tán, a Deloitte Magyarország part­nere. A kilépés után nagy változá­sok jönnek az áfaszabályokban is, hiszen ezt követően a szigetország szabadon alakíthatja őket. Számos részletet kétoldalú átmeneti szabá­lyokkal kell rendezni - például ma még nincs megegyezés az úton lé­vő árura. Ha sikerül az utolsó pilla­natban tető alá hozni az alkut, ak­kor az ilyen problémák rendezésére másfél éve marad az uniónak és a briteknek. A személyi jövedelemadózásban nagyobb változások nem várhatók, ugyanis ezt nem az uniós jog, ha­nem kétoldalú szabályok rendezik. Schmitt Pál Péter a rendezvé­nyen közölte: a magyar cégek készüljenek fel a legrosszabb forgatókönyvre, a kormány is alkotja már a jogszabályokat a megállapodás nélküli Brexit esetére Nem ez a helyzet a társadalom­­biztosítással, mivel nincs kétolda­lú tb-egyezmény Magyarország és az Egyesült Királyság között. Ezen a területen nagyobb problémákat okozhat a Brexit - mondta Baranyi Gábor, a tanácsadó cég igazgató­ja. Megállapodás esetén a mun­kavállalás engedélymentes lesz Nagy-Britanniában, hard Brexitnél viszont engedélykötelessé válik az új munkavállalóknál. Megállapodás nélküli Brexit esetén a lakóhely és a munkáltató alapján érvényes sza­bályok szerint kell biztosítást köt­ni, ám a szerzett jogok kölcsönös elismerése nem tekinthető rende­zettnek egy kétoldalú megállapo­dás megkötéséig.

Next