Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)
2019-02-14 / 32. szám
magyar gazdaság ■ Nagy Elek a BKIK elnöke A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) küldöttgyűlése egyhangú szavazással Nagy Elek általános alelnököt választotta meg a köztestület elnökének. IVG ■ Exim-hitel segíti az afrikai üzleteket Magyarország 220 millió dollár értékben hitelkeretet nyitott a magyar Eximbanknál magyar és török vállalatok Afrika-irányultságú közös projektjeinek finanszírozására. Ha a cégek ezt a hitelkeretet mind lehívják, akkor Magyarország nyit egy újabbat - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Isztambulban, a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon, miután tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Rulsar Pekican török kereskedelmi miniszterrel. A magyar miniszter a fórum alkalmával találkozott a Türk Eximbank vezérigazgatójával, Adnan Yildirimmel, valamint a DEIK Török-Magyar Üzleti Tagozatának elnökével, Adnan Polattal is. Magyarország és Törökország kereskedelmi forgalma tavaly meghaladta a hárommilliárd dollárt. IVG A NAV ellenőrzi a minimálbér emelését A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei februárban országszerte ellenőrzéseket tartanak a cégeknél - közölte a NAV adótraffipaxa. Januártól a minimálbér bruttó 149 ezer forintra nőtt, az ellenőrök a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének végrehajtását veszik górcső alá. Az ellenőrzések célja, hogy a foglalkoztatók betartsák a bérekre vonatkozó előírásokat, és ne sérüljön a munkavállalók alapvető, munkabérhez kapcsolódó garanciális joga - közölte a NAV. IVG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Hitelminősítőkkel tárgyalt Gion Gábor Egyre nagyobb az érdeklődés a magyar gazdasági modell iránt. Magyarország legfontosabb gazdasági mutatói az elmúlt években rendre az uniós rangsor elején álltak. A cél az, hogy a piac és a gazdasági elemzők után a hitelminősítők is megismerjék azokat a magyar megoldásokat, amelyek hazánk tartós növekedését biztosíthatják - mondta Gion Gábor Londonban a három hitelminősítővel folytatott megbeszélést követően az erről kiadott közlemény szerint. A hitelminősítők is elismerték, hogy transzparensek és megbízhatók a gazdasági mutatóink. Az a tény, hogy 2012-től folyamatosan, de csak kismértékben, átlagosan 0,3 százalékponttal tért el a tervezettől a hiányadat, nemcsak a büdzsé végrehajtásának fegyelmezettségét, de a költségvetési tervezés megfelelőségét is bizonyítja. IVG EGÉSZSÉGÜGYI Az OECD tanulmánya szerint a magyar betegek túl sokat, átlagosan kilenc és fél napot töltenek kórházban Új projektek az egynapos ellátásban KONCSEK RITA Kormánydöntés született arról, hogy az ország csatlakozik az uniós strukturálisreform-támogató program egészségügyi részéhez - közölte lapunkkal az Emmi az OECD hazai egészségügyet érintő megállapításaira reagálva. Magyarországon javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében az OECD szerint. A szervezet tanulmánya továbbra is nagyon magasnak tekinti a kórházban eltöltött napok számát, az átlagos kilenc és fél napot, ami ráadásul egy nappal több is, mint tizenkét évvel korábban. Az OECD által vizsgált országok közül az átlagos hollandiai adat négy, a finnországi 8,6 nap, az utóbbi 2004- ben még 12,5 nap volt. „Az Európai Parlament és az Európai Tanács létrehozta a 2017- 2020 közötti időszakra a strukturálisreform-támogató programot. Az egészségügyi vonatkozású részvételről már kormánydöntés született, ennek keretében az egészségügyi alapellátás és az egynapos sebészet fejlesztésével kapcsolatban Magyarország támogatási igényt nyújtott be, amelyet az Európai Bizottság támogatásra érdemesnek ítélt" - reagált a Világgazdaság fentiekkel kapcsolatos A KÓRHÁZBAN TÖLTÖTT NAPOK SZÁMA 2004 ■ 2016 kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A projektek várhatóan 2019 első negyedévében indulnak. Az OECD szerint a kórházi tartózkodások csökkentését az ambuláns ápolási szolgáltatások felfuttatásával, a kórházi ellátás kevesebb, de jobban felszerelt és szakosodott kórházakba való összpontosításával, valamint a különböző hosszú távú gondozási rendszerek integrálásával kellene támogatni Magyarországon. Lapunknak küldött válaszában az Emmi kiemelte, hogy az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítése érdekében meghirdetett, mintegy 165 milliárd forintos fejlesztésből nyolc felhívás több mint 88 milliárd forintos kerettel szolgálja a kórházak infrastruktúra-fejlesztését, illetve a megfelelő eszközökkel való ellátottságot. Kiemelendő az a 47,2 milliárd forintos, alapvetően infrastrukturális jellegű fejlesztés, amelynek része a pszichiátriai ellátórendszer korszerűsítése, az egységes ápolási eszközpark és a diagnosztikai és orvosi laboratóriumi hálózat kialakítása, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése is. Egy másik pályázat az aktív fekvőbeteg-ellátási forma kiváltását is célozza az egynapos sebészet fejlesztésével mintegy nyolcmilliárd forintból. A kórházi ellátás hatékonyságának növelése érdekében a projekt a 12 órán belül távozó betegek arányának növelését, ennek érdekében komplex - legalább négyszakmás -, egynapos szervezeti egységek kialakítását, az ehhez szükséges infrastruktúra- és humánerőforrás-szükségletek megteremtését és az egynapos ellátásból nem orvosi okok miatt kimaradó betegek minél nagyobb arányának bevonását támogatja - írta az Emmi. Magyarországon az egynaposként elvégezhető beavatkozások aránya a 2010-2018 közötti 41,3 százalékról a duplájára, 82,4 százalékra nőtt. Míg korábban évente 138 ezer beteget láttak el egynapos sebészeteken, 2018-ban már 300 ezret. Az Emmi kiemelte: az egynapos ellátások mentességet élveznek a teljesítményvolumen-korlát alól, vagyis annyi végezhető belőlük, amennyi indokolt. Emellett 2017 márciusától az egynaposként végzett ellátásokért 10 százalékkal többet fizet a biztosító annál, mint ha ugyanazon ellátást többnaposként nyújtaná a szolgáltató. nap/beteg Magyarország Csehország , Németország Ausztria Lengyelország Szlovákia 9,5 10,0 19,3 8,9 10,0 1 7,3 Forrás: OECD, VG-grafika BREXIT Készül a kormány a megállapodás nélküli kilépésre Kellemetlen meglepetések jöhetnek az adózásban P. ZS. Nagy-Britanniában 100-200 ezer magyar állampolgár él, az ő életüket és a brit piacra termelő magyar cégek működését közvetlenül befolyásolja a Brexit. A magyar kormány a következő hetekben tájékoztató anyagokat tesz közzé arra az esetre, ha március 29-én Nagy- Britannia megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból - mondta a Deloitte Brexit-konferenciáján Schmitt Pál Péter. A Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a cégeknek is érdemes felkészülniük a legroszszabb forgatókönyvre, hiszen ma még nem lehet tudni, lesz-e megállapodás. Ha lesz, ennek a legutolsó időpontja a március 21-22-i brüsszeli uniós csúcs lehet - véli az államtitkár. A két kormány között kötött megállapodás szerint a már Nagy-Britanniában élő magyarok maradhatnak, és nem vesztik el szerzett jogaikat - tette hozzá. Egy megállapodás nélküli Brexit esetén Nagy-Britannia március 29- én, éjjel 23 órától az Európai Unión kívüli harmadik országgá válik, ami alaposan átrendezi az adó- és vámügyeket - mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország partnere. A kilépés után nagy változások jönnek az áfaszabályokban is, hiszen ezt követően a szigetország szabadon alakíthatja őket. Számos részletet kétoldalú átmeneti szabályokkal kell rendezni - például ma még nincs megegyezés az úton lévő árura. Ha sikerül az utolsó pillanatban tető alá hozni az alkut, akkor az ilyen problémák rendezésére másfél éve marad az uniónak és a briteknek. A személyi jövedelemadózásban nagyobb változások nem várhatók, ugyanis ezt nem az uniós jog, hanem kétoldalú szabályok rendezik. Schmitt Pál Péter a rendezvényen közölte: a magyar cégek készüljenek fel a legrosszabb forgatókönyvre, a kormány is alkotja már a jogszabályokat a megállapodás nélküli Brexit esetére Nem ez a helyzet a társadalombiztosítással, mivel nincs kétoldalú tb-egyezmény Magyarország és az Egyesült Királyság között. Ezen a területen nagyobb problémákat okozhat a Brexit - mondta Baranyi Gábor, a tanácsadó cég igazgatója. Megállapodás esetén a munkavállalás engedélymentes lesz Nagy-Britanniában, hard Brexitnél viszont engedélykötelessé válik az új munkavállalóknál. Megállapodás nélküli Brexit esetén a lakóhely és a munkáltató alapján érvényes szabályok szerint kell biztosítást kötni, ám a szerzett jogok kölcsönös elismerése nem tekinthető rendezettnek egy kétoldalú megállapodás megkötéséig.