Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)
2019-02-01 / 23. szám
2019. február 1. péntek Világgazdaság magyar gazdaság 3 TÁMOGATÁSI RENDSZER • Tavaly 125 milliárd forint áramlott a hat érintett csapatsportba Újragondolhatják a TAO-források mértékét GYÖNGYÖSI BALÁZS • A TAO- rendszer 2011-es felállítása óta több mint 275 milliárd forint áramlott a magyar futballba, ebből a sportszervezeteknek járó 202 milliárdon kétharmad-egyharmad arányban osztoznak az amatőr sportszervezetek és a hivatásosok. A támogatási forma jövőjéről a sportági szakszövetségekkel egyeztetnek a szaktárcák. Felülvizsgálhatja a társaságiadó-kedvezmény rendszerét (TAO) érintő jogszabály-módosítást a gazdasági kormányzatot képviselő Pénzügyminisztérium (PM) és a sportért felelős államtitkárságot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A 2019-2020-as támogatási időszakkal érkező változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a két szaktárcával előrehaladott tárgyalást folytat az érintett hat csapatsport szakszövetsége, köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), és az egyeztetések akár heteken belül lezárulhatnak - közölte a Világgazdasággal Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója. Egy december 27-i kormányrendelet értelmében ugyanis az idén és jövőre legfeljebb 50-50 milliárd forint értékű TAO-támogatást lehetne jóváhagyni, ebből az idén 40 milliárdot, a következő évben pedig 60-at szabadna lehívni. Drasztikus csökkenés lenne ez ahhoz képest, hogy a hat sportágba ezen a csatornán át tavaly 125 milliárd forint áramlott, 2011 és 2018 között pedig összesen mintegy 640 milliárd. A megvalósítás alatt álló TAO- programok félbeszakításától az érintett szövetségeknek és sportszervezeteknek azonban vélhetően nem kell tartaniuk, ezt a félelmet az RTL Klub kérdésére reagálva Orbán Viktor miniszterelnök oszlatta el a január 10-i Kormányinfón. Akkor arra is kitért a kormányfő, hogy a PM beszámolója szerint 300 milliárd forint értékű megítélt, de meg nem valósított TAO-beruházás van a magyar gazdaság rendszerében, a következő egy-két évben ezek közül kell minél többet befejezni. A piaci bevételek felé kell fordulni 2030-ra A futballfejlesztések fenntartása kapcsán Roskó Zoltán hangsúlyozta: az MLSZ következő, 2020- 2030-as tízéves terve pénzügyi részének várhatóan lényeges eleme lesz, hogy a professzionális kluboknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevételek például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jogdíjakból, de ez egy hosszabb folyamat, így nem érdemes egyik napról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert. Kiemelte, hogy a közvélemény elsősorban a magyar válogatott és az NB I-es klubok nemzetközi szereplésén kéri számon a TAO-pénzek eredményes felhasználását, miközben azt kevesen tudják, hogy a támogatáshoz jutó sportszervezetek több mint 95 százaléka nem hivatásos, hanem aatőr. Az előbbieknél ma már egy úgynevezett produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Egy olyan utánpótlásműhely például aligha építhet a TAO-ra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel. A tömegsportban viszont változatlanul az alapján kalkulálható a támogatás összege, hogy az adott egyesületnek hány csapata, hány játékosa van, ha tehát egy településen több gyereket mozgósítanak, nő a költség és a támogatás is. Jelentős változás, hogy 2019-től az MLSZ már saját hatáskörében ellenőrizheti a programokat, és fizettetheti vissza a szabálytalanságokkal érintett összegeket, miközben továbbra is az Emmi felügyelete alatt maradnak a 300 millió forint feletti programok, a hivatásos sportszervezetek és a sportági szakszövetségek elszámolásai. Újdonság a TAO-ban a korábbi évekhez képest, hogy a jövőben az üzemeltetés során keletkezett veszteség fele is elszámolható a támogatásból. A szaktárcákkal történő egyeztetés során az MLSZ célja az, hogy a működési kiadásokat ne vágják vissza, mert az értékelési elveik eleve szigorúak. A következő két-három évben mindenképpen megvalósítanák a már jóváhagyott programokat, és bár az infrastrukturális fejlesztések lényegében elérték a 2010-2020- as szövetségi célokat, van még néhány szürke folt - erre Dél-Baranya, Észak-Borsod, Szabolcs és Somogy megye egyes részeit hozta fel példának Roskó Zoltán. Szerinte igaz, hogy a hat sportágnak jutó TAO- források csaknem 40 százaléka a labdarúgásba megy, de azt is látni kell, hogy eközben a regisztrált játékosok, csapatok száma e körben meghaladja az 50 százalékot. Minden második forint ..Infrastruktúrára ment A TAO rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 10 346 programot nyújtottak be a sportszervezetek 443,7 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből 234,6 milliárd forintot hagytak jóvá - összegzett az MLSZ operatív igazgatója, hozzátéve, hogy ez 53 százalékos arány, ami azt bizonyítja, hogy szigorú az értékelés. Az odaítélt források 86,4 százalékáról, 202,7 milliárd forintról rendelkeznek támogatási igazolással az érintett egyesületek, vagyis ténylegesen ennyit hívtak le. A 202,7 milliárdból 133,3 milliárd forint került amatőr sportszervezetekhez, 69,4 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző központokhoz, amelyek együttesen a teljes keret 50 százalékát költötték infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát utánpótlás-nevelésre, 4 százalékát pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra. Emellett a saját TAO-programjaira eddig 72,7 milliárd forintot használt fel az MLSZ, vagyis a sportszervezetek programjaival együtt 2011 óta a társaságiadó-kedvezmény révén 275,4 milliárd forint áramlott a magyar futballba - ismertette Roskó Zoltán. Saját támogatási forrásainak 87 százalékát három fejlesztési területre fordította a szövetség: 23,4 miliárd forintot az amatőr labdarúgásra, 20 milliárdot infrastruktúrára, 19,4-et pedig utánpótlásra. Az MLSZ operatív igazgatója szerint az amatőr labdarúgás támogatásának legfontosabb eleme a klubok versenyeztetési költségeinek látványos csökkentése. Míg egy megyei I. osztályú csapat esetében a szövetségnek fizetett versenyeztetési költség - a korosztályos csapatokat is ideértve - egy idényre 2010-ben 1,2 milió forintot tett ki, addig ma már csak 160 ezeret. Véleménye szerint ez a fajta költségátvállalás az egyik leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a klubok pénzügyi pozíciója pénzmozgás és adminisztráció nélkül javul. Az infrastruktúrába és az utánpótlásba fektetett milliárdoknak is van látható eredményük, hiszen 2010 óta 1112 új futballpálya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatok száma pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt. Milliárdokat fizettetnek vissza Bár évente mintegy 1200-1300 új pályázat készül el, körülbelül évi 1800 elszámolás érkezik be a szövetséghez, a különbség abból adódik, hogy majdnem minden második sportszervezet nem fejezi be egy éven belül a beruházását, fejlesztését, ezért hosszabbítást kér - mutatott rá Roskó Zoltán. Az MLSZ 2014 óta 5961 elszámolást vett górcső alá. A 47,5 miliárd forint ellenőrzött támogatásból 44,4 miliárdnyit rendben találtak. Tehát mindösszesen 3,1 miliárd forint visszafizetését rendelték el, ezen belül 2,3 miliárdot érintett szabálytalanság, 857 miliót pedig egyszerűen nem használtak fel a kedvezményezettek. A szabálytalanságokat is két típusra lehet osztani: 788 millió forinttal el sem számoltak, 1,5 miliárd esetében pedig nem volt elfogadható az elszámolás, jellemzően nem támogatható beszerzés vagy túlórázás miatt. Összességében tehát a megítélt összegek 4,8 százalékát használták fel bizonyítottan szabálytalanul a 44,4 miliárdos támogatást érintő ellenőrzések szerint. Roskó Zoltán emlékeztetett, hogy 2017 óta teljesen papírmentes az elszámolás, a sportszervezetek akár havonta vagy negyedévente is feltölthetik a dokumentumaikat. Az online felületre beérkező elszámolások alapján történik az ellenőrzés, de évente mintegy 120 helyszíni szemlét is tartanak, egyre több alkalommal nem előre bejelentett módon, így megbizonyosodhatnak arról, megvannak-e a beszerzésben megjelölt eszközök, sportfelszerelések, megvalósultak-e a beruházások, vagy van-e edzés az adott helyszínen a klub által megjelölt időpontban. Az építésiengedély-köteles beruházásoknál egyébként minden esetben elvégzik a műszaki elenőrzést, hiszen ez a támogatás folyósításának előfeltétele. A fenti intézkedések együttes hatására egy százalék alá csökkent az elszámolást be nem nyújtó szervezetek aránya. Az ellenőrzések és a szankciók tekintetében az MLSZ elnökségének elvárása, hogy egyrészt legyenek rendkívül szigorúak, amikor megalapozott a csalás gyanúja, másrészt viszont kapjanak meg minden segítséget a klubok, senki ne vesszen el az adminisztráció útvesztőjében. Éppen ezért három szinten nyújt az MLSZ tájékoztatást: a megyei szövetségeknél, a régiós ügyfélszolgálatoknál és szükség esetén az országos központból. Súlyos szabálytalanságok miatt eddig 59 sportszervezetet zártak ki a rendszerből egy-három évre, és tizenegy feljelentést tettek. A viszszaélések feltárására 2017-ben online bejelentő felület is létesült, ahol a szövetség garantálja a bejelentők anonimitását. A LÁTVÁNYCSAPATSPORTOKBA ÁRAMLÓ TAO-FORRÁS ÖSSZEGE AZ MLSZ SAJÁT TAO-PROGRAMJAINAK milliárd forint -”13125 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2016 LABDARÚGÓ-SPORTSZERVEZETEK TAO-PROGRAMJAINAK FELHASZNÁLÁSI CÉLJAI 12011-2018 (%) FELHASZNÁLÁSI CÉLJAI 12011-2018 (%) HAZAI LABDARÚGÓPÁLYA-ÉPÍTÉSEK 1 2010 óta Klasszisok közt az új generáció: Nyilasi Tibornak (balra) ás Gera Zoltánnak szívügye az utánpótlás |