Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)

2019-02-01 / 23. szám

2019. február 1. péntek Világgazdaság magyar gazdaság 3 TÁMOGATÁSI RENDSZER • Tavaly 125 milliárd forint áramlott a hat érintett csapatsportba Újragondolhatják a TAO-források mértékét GYÖNGYÖSI BALÁZS • A TAO- rendszer 2011-es felál­lítása óta több mint 275 milliárd forint áramlott a magyar futballba, eb­ből a sportszervezetek­nek járó 202 milliárdon kétharmad-egyharmad arányban osztoznak az amatőr sportszerveze­tek és a hivatásosok. A támogatási forma jövő­jéről a sportági szakszö­vetségekkel egyeztetnek a szaktárcák. F­elülvizsgálhatja a társasági­­adó-kedvezmény rendszerét (TAO) érintő jogszabály-mó­dosítást a gazdasági kormányza­tot képviselő Pénzügyminisztérium (PM) és a sportért felelős államtit­kárságot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Em­mi). A 2019-2020-as támogatási időszakkal érkező változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a két szaktárcával előrehaladott tár­gyalást folytat az érintett hat csa­patsport szakszövetsége, köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), és az egyeztetések akár heteken belül lezárulhatnak - kö­zölte a Világgazdasággal Roskó Zol­tán, az MLSZ operatív igazgatója. Egy december 27-i kormányren­delet értelmében ugyanis az idén és jövőre legfeljebb 50-50 milliárd forint értékű TAO-támogatást le­hetne jóváhagyni, ebből az idén 40 milliárdot, a következő évben pe­dig 60-at szabadna lehívni. Drasz­tikus csökkenés lenne ez ahhoz ké­pest, hogy a hat sportágba ezen a csatornán át tavaly 125 milliárd fo­rint áramlott, 2011 és 2018 között pedig összesen mintegy 640 milli­árd. A megvalósítás alatt álló TAO- programok félbeszakításától az érintett szövetségeknek és sport­­szervezeteknek azonban vélhetően nem kell tartaniuk, ezt a félelmet az RTL Klub kérdésére reagálva Or­bán Viktor miniszterelnök oszlatta el a január 10-i Kormányinfón. Ak­kor arra is kitért a kormányfő, hogy a PM beszámolója szerint 300 milli­árd forint értékű megítélt, de meg nem valósított TAO-beruházás van a magyar gazdaság rendszerében, a következő egy-két évben ezek közül kell minél többet befejezni. A piaci bevételek felé kell fordulni 2030-ra A futballfejlesztések fenntartá­sa kapcsán Roskó Zoltán hangsú­lyozta: az MLSZ következő, 2020- 2030-as tízéves terve pénzügyi részének várhatóan lényeges ele­me lesz, hogy a professzionális klu­boknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevé­telek például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jog­díjakból, de ez egy hosszabb folya­mat, így nem érdemes egyik nap­ról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert. Kiemelte, hogy a közvélemény elsősorban a magyar válogatott és az NB I-es klubok nemzetközi szereplésén kéri számon a TAO-pénzek ered­ményes felhasználását, miközben azt kevesen tudják, hogy a támoga­táshoz jutó sportszervezetek több mint 95 százaléka nem hivatásos, hanem a­­atőr. Az előbbieknél ma már egy úgynevezett produktivi­­tási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Egy olyan után­pótlásműhely például aligha épít­het a TAO-ra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel. A tömegsportban viszont változatlanul az alapján kalkulálható a támogatás összege, hogy az adott egyesületnek hány csapata, hány játékosa van, ha te­hát egy településen több gyereket mozgósítanak, nő a költség és a tá­mogatás is. Jelentős változás, hogy 2019-től az MLSZ már saját hatáskörében el­lenőrizheti a programokat, és fizet­tetheti vissza a szabálytalanságok­kal érintett összegeket, miközben továbbra is az Emmi felügyele­te alatt maradnak a 300 millió fo­rint feletti programok, a hivatásos sportszervezetek és a sportági szak­­szövetségek elszámolásai. Újdon­ság a TAO-ban a korábbi évekhez képest, hogy a jövőben az üzemelte­tés során keletkezett veszteség fe­le is elszámolható a támogatásból. A szaktárcákkal történő egyeztetés során az MLSZ célja az, hogy a mű­ködési kiadásokat ne vágják vissza, mert az értékelési elveik eleve szi­gorúak. A következő két-három év­ben mindenképpen megvalósítanák a már jóváhagyott programokat, és bár az infrastrukturális fejlesztések lényegében elérték a 2010-2020- as szövetségi célokat, van még né­hány szürke folt - erre Dél-Baranya, Észak-Borsod, Szabolcs és Somogy megye egyes részeit hozta fel pél­dának Roskó Zoltán. Szerinte igaz, hogy a hat sportágnak jutó TAO- források csaknem 40 százaléka a labdarúgásba megy, de azt is látni kell, hogy eközben a regisztrált já­tékosok, csapatok száma e körben meghaladja az 50 százalékot. Minden második forint ..Inf­rastruktúrára ment A TAO rendszerének 2011-es létre­hozása óta a magyar labdarúgás­ban 10 346 programot nyújtottak be a sportszervezetek 443,7 milli­árd forintnyi támogatási igénnyel, ebből 234,6 milliárd forintot hagy­tak jóvá - összegzett az MLSZ ope­ratív igazgatója, hozzátéve, hogy ez 53 százalékos arány, ami azt bizo­nyítja, hogy szigorú az értékelés. Az odaítélt források 86,4 százaléká­ról, 202,7 milliárd forintról rendel­keznek támogatási igazolással az érintett egyesületek, vagyis tény­legesen ennyit hívtak le. A 202,7 milliárdból 133,3 milliárd forint ke­rült amatőr sportszervezetekhez, 69,4 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző köz­pontokhoz, amelyek együttesen a teljes keret 50 százalékát költöt­ték infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát utánpótlás-nevelésre, 4 százalékát pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcso­latos személyi kiadásokra. Emellett a saját TAO-programja­­ira eddig 72,7 milliárd forintot hasz­nált fel az MLSZ, vagyis a sport­­szervezetek programjaival együtt 2011 óta a társaságiadó-kedvez­­mény révén 275,4 milliárd forint áramlott a magyar futballba - is­mertette Roskó Zoltán. Saját támo­gatási forrásainak 87 százalékát há­rom fejlesztési területre fordította a szövetség: 23,4 miliárd forintot az amatőr labdarúgásra, 20 milliárdot infrastruktúrára, 19,4-et pedig után­pótlásra. Az MLSZ operatív igazga­tója szerint az amatőr labdarúgás támogatásának legfontosabb eleme a klubok versenyeztetési költségei­nek látványos csökkentése. Míg egy megyei I. osztályú csapat esetében a szövetségnek fizetett versenyezteté­si költség - a korosztályos csapato­kat is ideértve - egy idényre 2010-ben 1,2 milió forintot tett ki, addig ma már csak 160 ezeret. Véleménye szerint ez a fajta költségátvállalás az egyik leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a klubok pénzügyi po­zíciója pénzmozgás és adminisztrá­ció nélkül javul. Az infrastruktúrába és az utánpótlásba fektetett milliár­­doknak is van látható eredményük, hiszen 2010 óta 1112 új futballpá­­lya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatok száma pe­dig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt. Milliárdokat fizettetnek vissza Bár évente mintegy 1200-1300 új pályázat készül el, körülbelül évi 1800 elszámolás érkezik be a szö­vetséghez, a különbség abból adó­dik, hogy majdnem minden máso­dik sportszervezet nem fejezi be egy éven belül a beruházását, fejleszté­sét, ezért hosszabbítást kér - muta­tott rá Roskó Zoltán. Az MLSZ 2014 óta 5961 elszámolást vett górcső alá. A 47,5 miliárd forint ellenőr­zött támogatásból 44,4 miliárdnyit rendben találtak. Tehát mindössze­sen 3,1 miliárd forint visszafizeté­sét rendelték el, ezen belül 2,3 mi­­liárdot érintett szabálytalanság, 857 miliót pedig egyszerűen nem hasz­náltak fel a kedvezményezettek. A szabálytalanságokat is két típusra lehet osztani: 788 millió forinttal el sem számoltak, 1,5 miliárd eseté­ben pedig nem volt elfogadható az elszámolás, jellemzően nem támo­gatható beszerzés vagy túlórázás miatt. Összességében tehát a meg­ítélt összegek 4,8 százalékát hasz­nálták fel bizonyítottan szabályta­lanul a 44,4 miliárdos támogatást érintő ellenőrzések szerint. Roskó Zoltán emlékeztetett, hogy 2017 óta teljesen papírmentes az el­számolás, a sportszervezetek akár havonta vagy negyedévente is fel­tölthetik a dokumentumaikat. Az online felületre beérkező elszámo­lások alapján történik az ellenőr­zés, de évente mintegy 120 helyszí­ni szemlét is tartanak, egyre több alkalommal nem előre bejelentett módon, így megbizonyosodhatnak arról, megvannak-e a beszerzésben megjelölt eszközök, sportfelszerelé­sek, megvalósultak-e a beruházások, vagy van-e edzés az adott helyszínen a klub által megjelölt időpontban. Az építésiengedély-köteles beruhá­zásoknál egyébként minden eset­ben elvégzik a műszaki elenőrzést, hiszen ez a támogatás folyósításá­nak előfeltétele. A fenti intézkedé­sek együttes hatására egy százalék alá csökkent az elszámolást be nem nyújtó szervezetek aránya. Az ellenőrzések és a szankciók te­kintetében az MLSZ elnökségének elvárása, hogy egyrészt legyenek rendkívül szigorúak, amikor megala­pozott a csalás gyanúja, másrészt vi­szont kapjanak meg minden segítsé­get a klubok, senki ne vesszen el az adminisztráció útvesztőjében. Éppen ezért három szinten nyújt az MLSZ tájékoztatást: a megyei szövetségek­nél, a régiós ügyfélszolgálatoknál és szükség esetén az országos központ­ból. Súlyos szabálytalanságok miatt eddig 59 sportszervezetet zártak ki a rendszerből egy-három évre, és tizenegy feljelentést tettek. A visz­­szaélések feltárására 2017-ben on­line bejelentő felület is létesült, ahol a szövetség garantálja a bejelentők anonimitását. A LÁTVÁNYCSAPATSPORTOKBA ÁRAMLÓ TAO-FORRÁS ÖSSZEGE­­ AZ MLSZ SAJÁT TAO-PROGRAMJAINAK milliárd forint -”13125 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2016 LABDARÚGÓ-SPORTSZERVEZETEK TAO-PROGRAMJAINAK FELHASZNÁLÁSI CÉLJAI 1­2011-2018 (%) FELHASZNÁLÁSI CÉLJAI 12011-2018 (%) HAZAI LABDARÚGÓ­PÁLYA-ÉPÍTÉSEK 1 2010 óta Klasszisok közt az új generáció: Nyilasi Tibornak (balra) ás Gera Zoltánnak szívügye az utánpótlás |

Next