Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)

2019-02-26 / 40. szám

2 magyar gazdaság ­ Bérmegállapodás a Volán-társaságoknál A Volánbusz Zrt. és a közlekedési köz­pontok megegyeztek az érdekképvise­letekkel az átlagosan 5 százalékos idei bérfejlesztés felosztásáról. Január 1-jei hatállyal, visszamenőlegesen emelik a kereseteket, a munkavállalók a kü­­lönbözetet a februári bérükkel kapják meg. A DAKK Dél-alföldi Közlekedé­si Központ Zrt. vezetősége egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalásként döntött a bérfejlesztésről. A három­éves bérmegállapodás alapján 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékkal nőnek a keresetek. I­VG ­ Öt piaci szereplő képviseli hazánkat a barcelonai startupkiállításon Öt magyar vállalkozás képviseli Magyarországot a Bu­dapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány jóvoltá­ból a barcelonai Mobil Világkongresszus (MWC 2019) kí­sérőrendezvényén, a 4YFN startupkiállításon - mond­ta az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyet­tes államtitkára tegnap Barcelonában, a magyar stand megnyitóján. Solymár Károly hozzátette: mindez azért kiemelkedő jelentőségű, mivel ezen a kiállításon mint­egy 20 ezer ember vesz részt, az MWC látogatóinak szá­ma pedig meghaladja a százezret. Az öt startup Barce­lonában az egész világnak megmutathatja a fejleszté­sét, amelyből később konkrét, értékesíthető termék le­het. Minden lehetőség adva van, hogy találkozzanak ké­sőbbi befektetőikkel vagy akár vásárlóikkal. I­VG ■ Szoláriumot vizsgál a GVH A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a KiwiSun szolárium franchise-hálóza­­tának üzemeltetőjével szemben, mert a „zöld bioszolárium" szlogennel meg­sérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. 1 VG BREXI A brit kilépés után számos meglepetés érheti a hazai cégeket Minden forgatókönyvre felkészült a NAV PAPP ZSOLT ! Ketyeg a Brexit­­óra, annak ellenére, hogy mind az EU, mind a brit kormány szeretné elkerül­ni a megállapodás nélkü­li kilépést. A NAV az állí­tása szerint minden lehe­tőségre felkészült, a ma­gyar cégekről ez kevésbé mondható el. M­ár csak bő egy hónap ma­radt március 29-ig: ha nem sikerül az Európai Bizottságnak és a brit kormánynak tető alá hoznia egy kilépési meg­állapodást vagy ami valószínűbb, egy halasztást, akkor másnap az Egyesült Királyság az unión kívüli, harmadik országgá válik, ami meg­nehezítheti a brit piacra termelő, szállító magyar cégek működését is. Elég csak arra gondolni, hogy ha megvalósul ez a forgatókönyv, akkor minden kereskedelmi ügylet a két ország között azonnal vámkö­telessé válik, ami ugyanúgy érinti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), mint az exportáló cégeket. A NAV a lapunk kérdésére küldött szűksza­vú válaszában azt írta, hogy min­den forgatókönyvre felkészültek. Ez egyelőre arra terjed ki, hogy a hivatal a honlapján összeszedte a Brexittel kapcsolatos uniós infor­mációkat. Az EY adótanácsadó cég felmérése szerint a magyar válla­latvezetők zöme továbbra is abban bízik, hogy elmarad a hard Brexit, ezért a többségük a rövid határidő ellenére sem készült fel erre a le­hetőségre. Schmitt Pál Péter, a Mi­niszterelnökség uniós koordináció­ért felelős államtitkára egy február közepi konferencián előrebocsátot­ta: bár a magyar kormány reméli, hogy lesz valamilyen megállapodás - ezzel együtt átmeneti időszak a felkészülésre -, arra az esetre, ha bekövetkezne a hard Brexit, jog­szabályokat készítenek elő. Egy­előre ezen jogszabályoknak nincs nyomuk a hivatalos közlönyökben, mint ahogy a NAV sem tért ki arra, hogy ennek veszélye miatt plusz­munkaerőt csoportosítanának át a vámszakmai területre. A kormány arra számít, hogy a Brexit a magyar gazdaságot minimálisan érintené, a kieső gazdasági növekedést a belső kereslet bőven pótolni tudja. Ennek jegyében kezdődött meg az érintett cégek tájékoztatása, példá­ul a NAV honlapján keresztül, ahol sorra veszik a várható hatásokat. Megállapodás nélküli Brexit esetén például nemcsak a szigetország­ba közvetlenül exportáló cégeket érintheti a vámkötelezettség egyik napról a másikra való életbelépése, hanem azon termékekre is vonat­kozhat, amelyek alapanyaga onnan érkezik. Azt is tudni lehet, hogy az Egyesült Királyság által kibocsátott import- és exportengedélyek nem lesznek érvényesek az EU-ban, egy­úttal az összes szigetországból ér­kező termékre áfát fognak kivetni a tagállamok, ez pedig a brit online áruházakból vásárló magyarokat is A kormány arra számít, hogy a Brexit a magyar gazdaságot minimálisan érintené, a kieső nö­vekedést a belső kereslet bőven pótolná or sz’j'uo""-, közvetlenül érinti. Egyetlen kedve­ző változás, hogy az Egyesült Király­ságba induló szállítmányoknak nem kell EKÁER-azonosítót kérniük. A hazai és az uniós hatóságok azt taná­csolják, hogy ha egy magyar vállal­kozás brit céggel kereskedik, akkor március 30-ig érdemes a NAV-hoz bejelentkeznie, de a vámkezelésben jártas szakemberekről és az ehhez szükséges informatikai háttérről is gondoskodnia kell. DNS Lecsengő növekedést mutat az előrejelzés Túl vagyunk a csúcson A Robust és a Hube indiká­toraink is estek az előző hónaphoz képest, ami a gazdaság növekedési ütemének csökkenését jelzi a követ­kező három, illetve kilenc hónapra - mondta lapunknak Virovácz Péter, az­­indexpont, az előző évhez képest) ING Bank vezető elemzője. Az éves alapon mért Robust mutató kétéves mélypontjára esett, míg a Hube 2016 óta nem volt ilyen alacsony. A recesz­­sziótól való félelem és a német gaz­daság mostani stagnálása egyaránt hozzájárulhatott az indikátorok ked­vezőtlen alakulásához. Virovácz sze­rint, ha a gazdaságvédelmi program sikeres lesz, akkor továbbra sem ki­zárt, hogy az általuk várt négy száza­lék felett alakuljon a gazdasági növe­kedés az idén. Tavaly kiemelkedő évet zárt a ma­gyar gazdaság, ám a hangulatindex azt mutatja, hogy az idei növekedés elmarad a 2018-as 4,8 százaléktól. Szezonálisan és naptárhatással igazí­tottan az utolsó három hónapban 0,4 százalékponttal volt kisebb a dina­mika a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mint az azt megelőző negyedévben, ami azt mutatja, hogy a konjunktúra csúcspontján már túl va­gyunk. Az ipar rendkívül erősen zárta a múlt évet, decemberben éves ala­pon, szezonálisan és naptárhatással igazítottan a második legnagyobb nö­vekedést mutatta a szektor. A kapaci­táskorlát azonban problémát okozhat a későbbiekben, a munkaerőpiac erő­sen kifeszített, és a tavalyhoz képest hét százalékkal megugró rendelésál­lományt nehéz lesz teljesíteni. A kis­kereskedelemben viszont december volt a legrosszabb hónap, ami nem éppen kedvező előjel. Az építőipar rendelésállománya is 8 százalékkal zsugorodott, ami az ágazat növeke­désének lecsengésére utal. A LEADING ROBUST KONJUNKTÚRAINDEX ALAKULÁSA­ 2017. január ► 2019. február üzleti napilap www.vg.hu ■Hatmilliárd forint áll rendelkezésre a várólisták csökkentésére Csökkent a tervezhető műtétek várakozási ideje, az idén várólista-csökkentésre hatmilliárd forint áll rendelkezésre - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Erre a célra 2012-től tavalyig 26 milliárd forintot fordított az állam. Az elmúlt öt évben 70 ezerről 28 ezerre csök­kent a műtétre várakozók száma, ezzel hazánk az euró­pai középmezőnybe került. A szürkehályog-műtétek ese­tében Magyarországon a második legrövidebb a vára­kozási idő az ilyen listát vezető 15 európai ország közül. A tizenhárom várólistacsoport felénél egy hónapnál rö­­videbb a várakozási idő. A legkevesebbet, nyolc napot gerincsérvműtétekre és nőgyógyászati beavatkozásokra, a legtöbbet, 126 napot térdprotézisműtétre kell várni, míg csípőprotézis-műtétre 88 napot. I­VG MUNKAVÉDELEM Nyolcvan halálos baleset történt tavaly Hadilábon állnak a magyar vállalkozások a biztonsággal F. ZS. Tavaly a munkavédelmi ha­tóságok által ellenőrzött munkálta­tók 72,8 százalékánál találtak sza­bálytalanságot, míg 2017-ben 77,2 százalékos volt ez az arány - derül ki a Pénzügyminisztérium munka­­védelmi főosztályának éves jelen­tésből. Az ellenőrzések során az állami tisztviselők 309 ezer mun­kaváró munkavégzési körülményeit vizsgálták, a feltárt szabálytalansá­gok a 67,2 százalékukat érintették. A csaknem 25 ezer munkavédel­mi ellenőrzés során 18 ezer határo­zatot adtak ki a hatóságok, de csak 401 esetben szabtak ki munkavé­delmi, 117 esetben közigazgatási, 32 alkalommal pedig eljárási bírsá­got, összesen 134,5 millió forint ér­tékben. A határozatok többségében megtiltották a hibás gyakorlatot, és a hiányosságok megszüntetésére szólítottak fel. A leggyakoribb hiba a magyar cégeknél az építkezése­ken a leesés elleni védelem hiánya, de gyakori probléma az elektroni­kus érintésvédelem nem kielégí­tő minősége, illetve a munkahelyi balesetek megelőzését szolgáló biz­tonságtechnikai eszközök, így pél­dául a védőburkolatok hiánya. Az elmúlt évben összesen 187 munkahelyi baleset jutott a ható­ságok tudomására, ebből 80 volt halálos kimenetelű, míg további 46 balesetben életveszélyes sérü­léseket szenvedtek a munkaválla­lók. A halálos áldozatot követelő szabálytalanságoknál a leggyako­ribb ok a közúti, majd a leeséses baleset, a harmadik helyre pedig az állatok támadása miatti halálesetek kerültek. A leggyakoribb hiba az építkezéseken a leesés elleni védelem hiánya, de gyakori probléma az elektronikus érintésvédelem minősége is

Next