Világgazdaság, 2019. március (51. évfolyam, 43-62. szám)
2019-03-01 / 43. szám
2019. március 1, péntek Világgazdaság magyar gazdaság INTERJÚ Ingyenes internetképzést indítanak időseknek, és a cégek is pályázhatnak még fejlesztési forrásokra A világ élvonalába tart a hazai 5G KOTROCZÓ MELITTA ! Az a cél, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 megabit per szekundumra nőjön az internet sávszélessége - mondta a Világgazdaságnak Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A Szupergyors internet program (SZIP) teljes beruházásának összege 150 milliárd forint, ebből 56 milliárdot uniós forrás tesz ki. Hol tart a program? ■A SZIP első szakaszában, 2015 és 2018 között csaknem 500 ezer újabb háztartás számára tettük lehetővé a vezetékes internetelérést. A szupergyors internet legalább 30 megabit per szekundumot jelent, de már az első szakaszban kiépített hálózat is több helyen meghaladja ezt a sebességet. Az idén kezdődő és 2020 végéig tartó második szakaszban (SZIP 2.0) azt a célt tűztük ki, hogy ahol van rá lehetőség, legalább 100 megabit per szekundum legyen a sávszélesség, vagy gigabitképes optikai hálózatok legyenek. Uniós összehasonlításban átlag feletti az internet sebessége itthon, a mobil 4G-hálózat gyorsasága terén pedig világszinten a 15. helyen állunk. Szeretnénk még gyorsabb internetet elérhetővé tenni, és az eddig ellátatlan térségekbe is eljuttatni a vezetékes rendszert. Jó minőségű, időtálló gigabitképes hálózatokat szeretnénk, amelyek alkalmasak a technológiai fejlődés követésére. Ha optika van, a későbbi bővítésekhez már nem kell kábelt telepíteni, óriási a kapacitása, a következő húsz évben építhetünk a rendszerre. Országszerte hány háztartásban tudnak kapcsolódni a szupergyors internethez? ■ Már 2,8 millió háztartásnál járunk. Most kezdődött a program második szakasza, folyamatosan fejeződnek be újabb és újabb fejlesztések. A Pénzügyminisztérium irányító hatósága tavaly több beruházás esetében szerződést módosított, a kivitelezők több időt kaptak. Egyszerűbbé tettük az eljárásokat, kisebb bürokrácia, gyorsabb kivitelezés lett az eredmény. Van, ahol az infokommunikációs cégek önerőből fejlesztenek, máshol állami szerepvállalásra van szükség, ezeken a helyeken támogatással valósulnak meg a beruházások. A Zirci járás esetében például az első pályázati körben nem lett gazdája a projektnek, és csak a következőben lehetett újra kiírni a tendert, 2020-ig kell elkészülnie. Mi vezethet oda, hogy csak a második körben legyen gazdája egy projektnek? ■ Ez összetett probléma, nagy szerepet játszanak benne a terepviszonyok és a szűkös kivitelezői kapacitások. Rövid határidőket is szabtunk, hogy gyorsan valósuljanak meg a fejlesztések, emiatt néhány esetben nem akadt vállalkozó a kivitelezésre. Több alkalommal kezdeményeztünk ellenőrzési eljárást is, amelynek a szakmai részét mérnökcsapat végezte el. Összesen 17 cégnél találtunk hibát, de ezek mindegyike javítható. Figyelünk rá, hogy valóban az előírt megoldások valósuljanak meg, és jó minőségű, időtálló hálózatok létesüljenek. Milyen kihasználtsággal működnek a már elkészült beruházások? ■ Ahol már átadtuk a SZIP-beruházást, ott érzékelhetően megugrott az előfizetések száma. Sok helyen korábban nem az volt a kérdés, hogy mekkora sávszélességre lehet előfizetni, hanem hogy egyáltalán van-e jól működő hálózat. Amikor a második ütem is lezárul, újabb fejlesztések kezdődnek, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 megabit per szekundumra nőjön a sávszélesség. Ehhez szakpolitikai javaslataink is vannak, amelyek ösztönzően hatnának a piacra, hogy az ország versenyképessége tovább javuljon a digitalizációban. Egyes elképzelésekről még tárgyalunk, de a jogi akadálymentesítés, a bürokráciacsökkentés például már megkezdődött, bízom benne, hogy, még tovább tudunk egyszerűsíteni az eljárásokon. A mobilhálózatoknál milyen előrelépést lehet tapasztalni? ■A magyar 4G-s mobilhálózat világszínvonalú. A három nagy mobilszolgáltatóval tavaly írtunk alá együttműködési megállapodást, így decemberben elindult a SZIP mobil. Ez azokban a térségekben lehet segítség, ahol még folynak a vezetéképítés kivitelezési munkái. A piaci fejlesztések folytatódnak, ebben annyi az állami szerepvállalás, hogy meghatároztuk a teljesítési célokat, és biztosítottuk a feltételeket. Főként az 5G-nél van most feladat, az idén írja ki a hatóság a frekvenciákat. Részt veszünk a szabványosítási folyamatban, az ipari és egyetemi közegben olyan 5G-tesztkörnyezetet alakítunk ki, amellyel - a 4G-hez hasonlóan - a világ élvonalába kerülhetünk. A SZIP és az 5G mellett melyek a legfontosabb infokommunikációs beruházások? ■Jelentős források állnak még rendelkezésre a vállalkozások számára, összesen 17 alkalmazási célra. Ezek a pályázatok a cégek digitalizációs fokát hivatottak javítani. Továbbá fontos állomáshoz érkezünk a követ Összesen 17 vállalkozásnál talált hibát az ITM, de ezek mindegyike javítható kező hetekben, befejeződik a Digitális jólét program pontjainak kialakítása - országszerte 1500 ilyen pont üzemel majd, helyenként mintegy 2 millió forintos eszközcsomagot telepítettünk. Ezután milyen program indul még? ■Egyre több idős ember használja az internetet, és igény van az ehhez szükséges alapvető tudás megszerzésére. Ezért néhány héten belül megkezdődik egy ingyenes internetképzést adó pilotprogram 10 ezer fő részvételével az ország több pontján. A következő ’"’"‘években szeretnénk 100 ezer főre kiterjesz- tteteni ezt a lehetőséget. A programot elsősorban nyugdíjasklubokon keresztül szerveznénk, hogy minél gyorsabban túllendüljünk a kísérleti fázison, és megnyitjon a lehetőség az egyéni csatlakozásra is. Ez nem eszközök szétsztását jelenti, hanem azt, hogy mindenki a saját maga által használt digitális készüléken sajátítsa el az ismereteket. A minimális cél a kapcsolattartáshoz, digitális ügyintézéshez szükséges alapismeretek megszerzése. VERSENYKÉPESSÉG • Nagy változások jöhetnek a közszférában: digitalizálnak és szűkebbre szabják a struktúrát Leépítéseket és béremeléseket tervez a kormány PAPP ZSOLTI A magyar közigazgatás drágán és nem elég hatékonyan működik, ám uniós összehasonlításban mégis alacsonyak a bérek - ugyanerre a diagnózisra jutott külön-külön a kormány (a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a héten publikált versenyképességi csomagjában. A megoldási javaslat is hasonló: folytatni kell a már megkezdett leépítéseket, az így felszabaduló pénzeket teljesítményalapú bérezésre fordítva a közigazgatásban, továbbá teljessé kell tenni a közigazgatás digitalizálását. A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben 6810 álláshelyet szüntettek meg, ez tette lehetővé az egyes szaktárcáknál idén januártól a bérek átlagosan 30 százalékos emelését. Az új életpályamodellek bevezetésével a kormányhivatalokban 2016 óta több ütemben 30, az adóhivatalban 50 százalékos átlagos béremelésre került sor. Az MNB szerint ezen béremelésektől hatékonyságjavulás remélhető. Mind a jegybank, mind pedig a kormány a mostani létszámgazdálkodással szemben a bértömeg-gazdálkodás irányába mozdítaná el a minisztériumokat, költségvetési intézményeket. Létszámgazdálkodás esetén ugyanis az intézmények vezetői a minél nagyobb létszám fenntartásában érdekeltek, függetlenül az ott végzett munka hatékonyságától. Ezzel szemben bértömeg-gazdálkodás során a vezetők szabadabban dönthetnek, így végső soron a kifizetett bérek és az egyéni, intézményi teljesítmények között szorosabb kapcsolat jöhet létre - érvelnek a jegybanki szakértők. Már megkezdődött a közalkalmazotti bérek elszakítása a bértáblarendszertől, a cél a teljesítményt előtérbe helyező bérezési struktúra kialakítása és a létszámcsökkentés folytatása - írja a kormány anyaga is. Nemcsak az egyének, hanem az intézmények, részlegek teljesítményét is folyamatosan monitoroznák, így biztosítva a visszacsatolást, illetve a teljesítményalapú bérezést. A létszámcsökkentéssel felszabaduló bértömeget visszaforgatnák béremelésre, de cél a munkavállalók 29 százalékát foglalkoztató közszféra karcsúsítása. A munkafolyamatok újratervezésével kapcsolatos munkák a tervek szerint egészen 2021 végéig folynának - vagyis 2022-re alakulna ki a szűkebbre szabott közigazgatási struktúra - olvasható a pénzügyi tárca célkitűzései között. A hatékonyság javításának másik eszköze a közigazgatás digitalizációja; az eddigi szigetszerű platformokat egyetlen nagy közigazgatási informatikai egységgé fejlesztenék, ami lehetővé tenné, hogy 2020-tól a közigazgatási eljárások 80, 2022-től pedig 95 százalékát digitálisan intézzék a cégek és az állampolgárok. A másik megfogalmazott cél, hogy 2022-ig a teljes kormányzati apparátus működését papírmentessé tegyék. Észtország példájából kiindulva - ahol már végbement a közigazgatás teljes digitalizálása, csak ennek révén évente a GDP 2 százalékának megfelelő öszszeget takarítanak meg a jegybank számításai szerint. HIRDETÉS NEUROPOL Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége jelenleg (f/n) munkatársakat keres az ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ-HELYETTES álláshely betöltésére Az álláshirdetés, a pályázati űrlap, a jelentkezésre vonatkozó információk és az a kiválasztási folyamat szabályai megtalálhatók az Europol honlapján www.europol.europa.eu - m A LEGNAGYOBB ÖSSZEGŰ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSI KIADÁSOK 12016 (a GDP %-ában) Finnország Görögország Ciprus Horvátország Magyarország Málta Svédország , Franciaország Belgium Ausztria 0 1 2 3 4 5 6 Megjegyzés: adósságszolgálattal kapcsolatos tranzakcióktól szűrt adatok Forrás: Eurostat VG-grafika