Világgazdaság, 2019. március (51. évfolyam, 43-62. szám)

2019-03-01 / 43. szám

2019. március 1, péntek Világgazdaság magyar gazdaság INTERJÚ Ingyenes internetképzést indítanak időseknek, és a cégek is pályázhatnak még fejlesztési forrásokra A világ élvonalába tart a hazai 5G KOTROCZÓ MELITTA ! Az a cél, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 mega­bit per szekundumra nőjön az internet sávszélessége - mondta a Vi­lággazdaságnak Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztéri­um infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A Szupergyors internet program (SZIP) tel­jes beruházásának összege 150 milliárd fo­rint, ebből 56 milliárdot uniós forrás tesz ki. Hol tart a program? ■A SZIP első szakaszában, 2015 és 2018 között csaknem 500 ezer újabb háztartás számára tettük lehetővé a vezetékes in­ternetelérést. A szupergyors internet leg­alább 30 megabit per szekundumot jelent, de már az első szakaszban kiépített hálózat is több helyen meghaladja ezt a sebességet. Az idén kezdődő és 2020 végéig tartó má­sodik szakaszban (SZIP 2.0) azt a célt tűz­tük ki, hogy ahol van rá lehetőség, legalább 100 megabit per szekundum legyen a sáv­­szélesség, vagy gigabitképes optikai háló­zatok legyenek. Uniós összehasonlításban átlag feletti az internet sebessége itthon, a mobil 4G-hálózat gyorsasága terén pedig világszinten a 15. helyen állunk. Szeretnénk még gyorsabb internetet elérhetővé tenni, és az eddig ellátatlan térségekbe is eljuttat­ni a vezetékes rendszert. Jó minőségű, időt­álló gigabitképes hálózatokat szeretnénk, amelyek alkalmasak a technológiai fejlődés követésére. Ha optika van, a későbbi bő­vítésekhez már nem kell kábelt telepíteni, óriási a kapacitása, a következő húsz évben építhetünk a rendszerre. Országszerte hány háztartásban tudnak kapcsolódni a szupergyors internethez? ■ Már 2,8 millió háztartásnál járunk. Most kezdődött a program második szakasza, fo­lyamatosan fejeződnek be újabb és újabb fejlesztések. A Pénzügyminisztérium irá­nyító hatósága tavaly több beruházás ese­tében szerződést módosított, a kivitelezők több időt kaptak. Egyszerűbbé tettük az eljárásokat, kisebb bürokrácia, gyorsabb kivitelezés lett az eredmény. Van, ahol az infokommunikációs cégek önerőből fejlesz­tenek, máshol állami szerepvállalásra van szükség, ezeken a helyeken támogatással valósulnak meg a beruházások. A Zirci já­rás esetében például az első pályázati kör­ben nem lett gazdája a projektnek, és csak a következőben lehetett újra kiírni a tendert, 2020-ig kell elkészülnie. Mi vezethet oda, hogy csak a második kör­ben legyen gazdája egy projektnek? ■ Ez összetett probléma, nagy szerepet ját­szanak benne a terepviszonyok és a szűkös kivitelezői kapacitások. Rövid határidőket is szabtunk, hogy gyorsan valósuljanak meg a fejlesztések, emiatt néhány esetben nem akadt vállalkozó a kivitelezésre. Több alka­lommal kezdeményeztünk ellenőrzési el­járást is, amelynek a szakmai részét mér­nökcsapat végezte el. Összesen 17 cégnél találtunk hibát, de ezek mindegyike javít­ható. Figyelünk rá, hogy valóban az előírt megoldások valósuljanak meg, és jó minősé­gű, időtálló hálózatok létesüljenek. Milyen kihasználtsággal működnek a már elkészült beruházások? ■ Ahol már átadtuk a SZIP-beruházást, ott érzékelhetően megugrott az előfizetések száma. Sok helyen korábban nem az volt a kérdés, hogy mekkora sávszélességre lehet előfizetni, hanem hogy egyáltalán van-e jól működő hálózat. Amikor a második ütem is lezárul, újabb fejlesztések kezdődnek, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 me­gabit per szekundumra nőjön a sávszéles­ség. Ehhez szakpolitikai javaslataink is van­nak, amelyek ösztönzően hatnának a piacra, hogy az ország versenyképessége tovább javuljon a digitalizációban. Egyes elképze­lésekről még tárgyalunk, de a jogi akadály­mentesítés, a bürokráciacsökkentés példá­ul már megkezdődött, bízom benne, hogy, még tovább tudunk egyszerűsíteni az eljá­rásokon. A mobilhálózatoknál milyen előrelépést le­het tapasztalni? ■A magyar 4G-s mobilhálózat világszín­vonalú. A három nagy mobilszolgáltatóval tavaly írtunk alá együttműködési megálla­podást, így decemberben elindult a SZIP mobil. Ez azokban a térségekben lehet se­gítség, ahol még folynak a vezetéképítés kivitelezési munkái. A piaci fejlesztések folytatódnak, ebben annyi az állami szerep­­vállalás, hogy meghatároztuk a teljesítési célokat, és biztosítottuk a feltételeket. Fő­ként az 5G-nél van most feladat, az idén írja ki a hatóság a frekvenciákat. Részt veszünk a szabványosítási folyamatban, az ipari és egyetemi közegben olyan 5G-tesztkörnye­­zetet alakítunk ki, amellyel - a 4G-hez ha­sonlóan - a világ élvonalába kerülhetünk. A SZIP és az 5G mellett melyek a legfonto­sabb infokommunikációs beruházások? ■Jelentős források állnak még rendelkezés­re a vállalkozások számára, összesen 17 al­kalmazási célra. Ezek a pályázatok a cégek digitalizációs fokát hivatottak javítani. To­vábbá fontos állomáshoz érkezünk a követ­ Összesen 17 vállalkozásnál talált hibát az ITM, de ezek mindegyike javítható kező hetekben, befejeződik a Digitális jólét program pontjainak kialakítása - ország­szerte 1500 ilyen pont üzemel majd, helyen­ként mintegy 2 millió forintos eszközcsoma­got telepítettünk. Ezután milyen program indul még? ■Egyre több idős ember használja az inter­netet, és igény van az ehhez szükséges alap­vető tudás megszerzésére. Ezért néhány héten belül megkezdődik egy ingyenes inter­netképzést adó pilotprogram 10 ezer fő rész­vételével az ország több pontján. A következő ’"’"‘években szeretnénk 100 ezer főre kiterjesz- tteteni ezt a lehetőséget. A programot elsősor­ban nyugdíjasklubokon keresztül szervez­nénk, hogy minél gyorsabban túllendüljünk a kísérleti fázison, és megnyitjon a lehetőség az egyéni csatlakozásra is. Ez nem eszközök szétsztását jelenti, hanem azt, hogy mindenki a saját maga által használt digitális készülé­ken sajátítsa el az ismereteket. A minimális cél a kapcsolattartáshoz, digitális ügyintézés­hez szükséges alapismeretek megszerzése. VERSENYKÉPESSÉG • Nagy változások jöhetnek a közszférában: digitalizálnak és szűkebbre szabják a struktúrát Leépítéseket és béremeléseket tervez a kormány PAPP ZSOLTI A magyar közigazgatás drágán és nem elég hatékonyan mű­ködik, ám uniós összehasonlításban mégis alacsonyak a bérek - ugyaner­re a diagnózisra jutott külön-külön a kormány (a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisz­térium), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a héten publikált ver­senyképességi csomagjában. A meg­oldási javaslat is hasonló: folytatni kell a már megkezdett leépítéseket, az így felszabaduló pénzeket teljesít­ményalapú bérezésre fordítva a köz­­igazgatásban, továbbá teljessé kell tenni a közigazgatás digitalizálását. A kormány tavaly októberben je­lentette be, hogy a minisztériumok­ban és háttérintézményeikben 6810 álláshelyet szüntettek meg, ez tette lehetővé az egyes szaktárcáknál idén januártól a bérek átlagosan 30 száza­lékos emelését. Az új életpályamodel­­lek bevezetésével a kormányhivata­lokban 2016 óta több ütemben 30, az adóhivatalban 50 százalékos átlagos béremelésre került sor. Az MNB sze­rint ezen béremelésektől hatékony­ságjavulás remélhető. Mind a jegybank, mind pedig a kormány a mostani létszámgazdál­kodással szemben a bértömeg-gaz­dálkodás irányába mozdítaná el a minisztériumokat, költségvetési in­tézményeket. Létszámgazdálkodás esetén ugyanis az intézmények ve­zetői a minél nagyobb létszám fenn­tartásában érdekeltek, függetlenül az ott végzett munka hatékonyságá­tól. Ezzel szemben bértömeg-gazdál­kodás során a vezetők szabadabban dönthetnek, így végső soron a kifi­zetett bérek és az egyéni, intézmé­nyi teljesítmények között szorosabb kapcsolat jöhet létre - érvelnek a jegybanki szakértők. Már megkezdődött a közalkal­mazotti bérek elszakítása a bértáb­larendszertől, a cél a teljesítményt előtérbe helyező bérezési struktúra kialakítása és a létszámcsökkentés folytatása - írja a kormány anyaga is. Nemcsak az egyének, hanem az intézmények, részlegek teljesítmé­nyét is folyamatosan monitoroznák, így biztosítva a visszacsatolást, illet­ve a teljesítményalapú bérezést. A létszámcsökkentéssel felszabadu­ló bértömeget visszaforgatnák bér­emelésre, de cél a munkavállalók 29 százalékát foglalkoztató közszféra karcsúsítása. A munkafolyamatok új­ratervezésével kapcsolatos munkák a tervek szerint egészen 2021 végé­ig folynának - vagyis 2022-re alakul­na ki a szűkebbre szabott közigazga­tási struktúra - olvasható a pénzügyi tárca célkitűzései között. A haté­konyság javításának másik eszköze a közigazgatás digitalizációja; az ed­digi szigetszerű platformokat egyet­len nagy közigazgatási informatikai egységgé fejlesztenék, ami lehetővé tenné, hogy 2020-tól a közigazgatási eljárások 80, 2022-től pedig 95 szá­zalékát digitálisan intézzék a cégek és az állampolgárok. A másik megfo­galmazott cél, hogy 2022-ig a teljes kormányzati apparátus működését papírmentessé tegyék. Észtország példájából kiindulva - ahol már vég­bement a közigazgatás teljes digita­lizálása­­, csak ennek révén évente a GDP 2 százalékának megfelelő ösz­­szeget takarítanak meg a jegybank számításai szerint. HIRDETÉS NEUROPOL Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége jelenleg (f/n) munkatársakat keres az ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ-HELYETTES álláshely betöltésére Az álláshirdetés, a pályázati űrlap, a jelentkezésre vonatkozó információk és az a kiválasztási folyamat szabályai megtalálhatók az Europol honlapján www.europol.europa.eu - m A LEGNAGYOBB ÖSSZEGŰ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSI KIADÁSOK 12016 (a GDP %-ában) Finnország Görögország Ciprus Horvátország Magyarország Málta Svédország , Franciaország Belgium Ausztria 0 1 2 3 4 5 6 Megjegyzés: adósságszolgálattal kapcsolatos tranzakcióktól szűrt adatok Forrás: Eurostat VG-grafika

Next