Világgazdaság, 2019. április (51. évfolyam, 63-82. szám)
2019-04-01 / 63. szám
2019. áprilisi, hétfő Vasárnaponként sűrítik a reptéri járatot KB. A Budapest belvárosa és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között közlekedő 100E busz utasainak száma a 2017-es vizes világbajnokság idején - amikor bevezették a járatot - napi háromezer fő volt, az év elejére azonban megduplázódott a forgalom, elérte a hatezer főt - közölték a Világgazdasággal a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK). A 100E járatok március 31-től egyelőre csak vasárnaponként közlekednek sűrűbben, a korábbi húsz helyett tízpercenként indulnak, hétfőtől szombatig azonban marad a húszperces követési idő. Legutóbb tavaly nyáron módosították a menetrendet, akkor harmincról húsz percre sűrítették a járatot. A mostani változás miatt szerződésmódosítás jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, a TED-en, amelyből kiderült, hogy a megnövekedett utasforgalom miatt 8 százalékkal emelik a Deák tér és a Liszt Ferenc repülőtér között közlekedő buszok maximális teljesítményét. Ezen az útvonalon jelenleg hatvan darab csuklós autóbusz biztosít transzfert, amelyek évente 3,9 millió kilométert tesznek meg, és a szolgáltatást egy 2015-ben megnyert tender alapján a VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft. biztosítja. A 2023-ig szóló megállapodás összértéke áfa nélkül 82,1 milliárd forint, de a mostani járatsűrítés nem jár a tender drágulásával. A reptérre közlekedő buszokra a Budapest-bérlet nem érvényes, csak 900 forintért megvásárolható jegygyel lehet rajtuk utazni. Jövedelmező a BKK-nak a 100E busz, a jegyek árából tavaly átlagosan havi 100 millió forint bevételre tett szert - válaszolták lapunk kérdésére. A BKK adatai szerint a járatot az indulásától napjainkig már több mint 2,5 millióan vették igénybe. A 100E BUSZOKAT ÜZEMELTETŐ VT-ARRIVA KFT. NETTÓ ÁRBEVÉTELE IM Ft Forrás: Often, VG-grafika magyar gazdaság 3 NEAK ! Áprilistól a sorrendiség érvényesül az előjegyzésekben, szankcionálhat is a biztosító Már nem csökkenhet tovább a várólisták hossza KONCSEK RITA ! Az egészségbiztosító nyilvánosságra hozta a 2018-as összesített várólistaadatokat, ezek szerint Európában a középmezőnyhöz tartozunk. Új funkcióval egészül ki mától az intézményi várólistarendszer - közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A rendszer azt a felaatot támogatja, hogy az előjegyzésekben egyértelműen a sorrendiség elve érvényesüljön. Az új ellenőrzés figyelmeztetéseket ad a szolgáltatóknak, ha a lehetségeshez képest távolabbi időpontra tervezik az ellátást, és ha azt a megadott hibaüzenetszám után sem korrigálja a kórház, a NEAK szankciókat is alkalmazhat, de „az elsődleges cél a betegek érdekének erősítése" - hangsúlyozták. Ez az intézkedés közvetlenül nem csökkenti a várakozók számát, tavaly és tavalyelőtt is átlagosan 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra - mint az a NEAK múlt évi összesített várólistaadataiból kiderül. A jelentésben is azt írják, hogy a tervezhető ellátásokra - a sürgősségi ellátások kivételével - reálisan nem tűzhető ki olyan cél, hogy megszűnjön a várakozás . A várólistaadat a Magyarországon éves szinten elvégzett 191 ezer műtéttel és a nemzetközi szinten is jónak számító két hónapos várakozással számolva 25-30 ezres várakozószámot jelent, ez alá viszont már nem csökkenthető. Példaként említik, hogy míg Norvégiában, Spanyolországban és Portugáliában több mint 100 napot kell várni egy szürkehályogműtétre, addig Magyarországon átlagosan 45 napot. Tavaly több mint 11 500-an vártak ennyit erre a beavatkozásra, amelyből hozzávetőleg 78 500-at végeztek el. Már csak egy nappal rövidült 2017-hez képest a szürkehályog-műtétek várakozási ideje, amely 2012-ben még a duplája, 90 nap volt. Az összes műtéti szám tavaly 5600-zal nőtt, így a fekvőbeteg-ellátó intézményekben 191 677 várólistás operációt végeztek el, a NEAK adatai szerint 2017-ben és 2016-ban is mintegy 186 ezer várólistás operáció volt, 2015-ben pedig 227 ezer. A csípő- és térdprotézisre váróknak türelmesebbnek kellett lenniük, mivel az előbbire 88, az utóbbira 126 napot kellett átlagosan várni. Tavaly több mint 21 ezer csípő- és térdprotézisműtétet finanszírozott a NEAK, a várólistán pedig 11 ezer beteg neve szerepelt. Ezek után nem meglepő, hogy a 13 várólistacsoport várakozóinak öszszesített számában 80 százalékos részt fednek le a szürkehályog-, a térdprotézis- és a csípőprotézis-műtétekre váró betegek. Tavaly a legrövidebb átlagos várakozási idő 8 nap, a leghosszabb 126 nap volt. A NEAK hangsúlyozta, hogy 2010- 2018 között 26 milliárd forint többletforrást biztosított a kormány a legrégebben várakozó betegek ellátására. Lapunknak az egészségbiztosító azt írta, az idén is folytatódik a várólista-csökkentési program a kormányzat által biztosított 6 milliárd forintból. Az eredeti cél az volt, hogy a nagyobb műtétek esetén 180, a kisebbeknél legfeljebb 90 napot kelljen várakozniuk a betegeknek. Országos szinten ezt a célt már meghaladták a kórházak - tették hozzá. A NEAK szerint a várakozók száma mintegy 60 százalékkal csökkent az utóbbi öt-hat évben, ebben a többletforrások által elért ellátásnövekedés mellett a nyilvántartott adatok tisztítása is szerepet játszott. A VÁRÓLISTÁK HOSSZÁNAK ALAKULÁSA a várakozók száma alapján(fő) 2012 2013 20*14 20*15 2016 2017 2018 Forrás: NEAK, VG-grafika SERTÉSÁGAZAT • Az ázsiai piacvesztés és az alacsonyabb árak után az idei a konszolidáció éve lehet Európai igényekre szabják a termelést a mohácsi vágóhídon KELEMEN ZOLTÁN A tervezett szűk 50 milliárd forintos árbevételi tervet nem sikerült teljesíteni tavaly, az eredmény is negatív lett - mondta a Világgazdaságnak Pókos Gergely, a Bonafarm csoporthoz tartozó, 2017 áprilisában felavatott mohácsi vágóhidat üzemeltető MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója. Az elmaradás nem a levágott sertések számából következik - amelyet Mohácson úgy tekintenek egymilliónak, hogy például a Pick szalámi alapanyagául szolgáló nagy súlyú sertéseket duplán számolják, hanem az alacsonyabb árakból. A múlt év fő nehézsége az volt, hogy a sertéspestis tavaly áprilisi hazai feltűnése után már nem tudtak a Távol- Keletre exportálni, át kellett strukturálni a piacaikat. Ezzel együtt cégen belül is megkezdték a termelés, a kereskedelem és a logisztika átszervezését, amelynek eredményei az idén már a működésben is meglátszanak majd. A távol-keleti piac kiesése és a globális sertéspiaci folyamatok miatt tavaly a tervezettnél lényegesen alacsonyabb áron értékesítették a húst. Az idei a konszolidáció éve, befejezik az átalakítást, az európai húskereskedelmet kiszolgáló működésre alakítják át a rendszereiket - mondta a vezérigazgató. Ez évre 55 milliárd forintos árbevételt, és nulla körüli eredményt terveztek, ami Pókos Gergely szerint az első hónapok alapján teljesíthető. Kiderül az is, hogy az Ázsia nélküli kereskedelmi stratégiájuk megfelelő-e, 2020-tól pedig már eredményes gazdálkodást terveznek. Ugyanakkor nehezíti a hosszabb távú előregondolkodást, hogy az európai sertéspiaccal kapcsolatban csak az igaz, hogy hektikus marad. A termelés, a kereskedelem és a logisztika átszervezése már az idén láthatóvá válhat Korábban elég jól nyomon követhető trendek alakították, de az elmúlt négy-öt évben ez megszűnt, az európai piacot jellemző egyensúly pedig az orosz embargóval kezdett felborulni, és azóta sem alakult ki újra. Ez a hektikusság látszik a sertésárakon is: a tavalyi évet 1,3-1,35 euró körüli kvónkénti hasított súlyban számolt árral kezdték, ami a nyár végére 1,8 euróra ment fel, az év végére pedig visszaesett, és fél éve gyakorlatilag 1,3-1,4 euró között mozog. Pókos Gergely szerint a német ár korábbi dominanciája megtört, több, a sertéságazatban érdekelt ország eltért tőle. Magyarországon a szerződött sertésár még a német árat követi, de a szabadpiaci már nem: ha nem áll szerződésben a hizlaló egy feldolgozóval, a szerződéses árnál most 10- 20 eurócenttel olcsóbban kénytelen értékesíteni a sertéseit. Igaz, akad olyan időszak is, amikor ez fordítva van - tette hozzá. Most az a piaci spekulációk alapja, hogy miként terjed a sertéspestis, lesz-e regionalizáció az ázsiai piacokon, mit lehet kezdeni a bennragadt, ázsiai piacokra szánt hússal, és hogyan alakul az összeurópai sertéstermelés. A magyar piacra közvetlenül hathat a Romániában tomboló sertéspestis, ott az állománylevágások miatt lényegesen olcsóbb lett a rövid távú kereslet. Ennek az a következménye, hogy a tavaly dinamikusan növekvő, Romániába irányuló magyar élősertés-export a csökkenő román árak miatt leállt.