Világgazdaság, 2019. április (51. évfolyam, 63-82. szám)

2019-04-01 / 63. szám

2019. áprilisi, hétfő Vasárnaponként sűrítik a reptéri járatot K­B. A Budapest belvárosa és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között közlekedő 100E busz utasai­nak száma a 2017-es vizes világbaj­nokság idején - amikor bevezették a járatot - napi háromezer fő volt, az év elejére azonban megduplázódott a forgalom, elérte a hatezer főt - kö­zölték a Világgazdasággal a Buda­pesti Közlekedési Központnál (BKK). A 100E járatok március 31-től egy­előre csak vasárnaponként közleked­nek sűrűbben, a korábbi húsz helyett tízpercenként indulnak, hétfőtől szombatig azonban marad a húsz­perces követési idő. Legutóbb tavaly nyáron módosították a menetrendet, akkor harmincról húsz percre sűrí­tették a járatot. A mostani változás miatt szerző­désmódosítás jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, a TED-en, amelyből kiderült, hogy a megnövekedett utasforgalom miatt 8 százalékkal emelik a Deák tér és a Liszt Ferenc repülőtér között köz­lekedő buszok maximális teljesítmé­nyét. Ezen az útvonalon jelenleg hat­van darab csuklós autóbusz biztosít transzfert, amelyek évente 3,9 millió kilométert tesznek meg, és a szolgál­tatást egy 2015-ben megnyert ten­der alapján a VT-Arriva Személyszál­lító és Szolgáltató Kft. biztosítja. A 2023-ig szóló megállapodás összér­téke áfa nélkül 82,1 milliárd forint, de a mostani járatsűrítés nem jár a tender drágulásával. A reptérre közlekedő buszokra a Budapest-bérlet nem érvényes, csak 900 forintért megvásárolható jegy­gyel lehet rajtuk utazni. Jövedelme­ző a BKK-nak a 100E busz, a jegyek árából tavaly átlagosan havi 100 mil­lió forint bevételre tett szert - vála­szolták lapunk kérdésére. A BKK adatai szerint a járatot az indulásá­tól napjainkig már több mint 2,5 mil­lióan vették igénybe. A 100E BUSZOKAT ÜZEMELTETŐ VT-ARRIVA KFT. NETTÓ ÁRBEVÉTELE­­ IM Ft Forrás: Often, VG-grafika magyar gazdaság 3 NEAK ! Áprilistól a sorrendiség érvényesül az előjegyzésekben, szankcionálhat is a biztosító Már nem csökkenhet tovább a várólisták hossza KONCSEK RITA ! Az egészségbiztosító nyilvánosságra hozta a 2018-as összesített várólistaadatokat, ezek szerint Európában a középmezőnyhöz tartozunk. Ú­j funkcióval egészül ki mától az intézményi várólistarend­szer - közölte a Világgazda­sággal a Nemzeti Egészségbiztosí­tási Alapkezelő (NEAK). A rendszer azt a fela­­atot támogatja, hogy az­ előjegyzésekben egyértelműen a sorrendiség elve érvényesüljön. Az új ellenőrzés figyelmeztetéseket ad a szolgáltatóknak, ha a lehetséges­hez képest távolabbi időpontra ter­vezik az ellátást, és ha azt a meg­adott hibaüzenetszám után sem korrigálja a kórház, a NEAK szank­ciókat is alkalmazhat, de „az el­sődleges cél a betegek érdekének erősítése" - hangsúlyozták. Ez az in­tézkedés közvetlenül nem csökkenti a várakozók számát, tavaly és tavaly­előtt is átlagosan 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra - mint az a NEAK múlt évi összesített várólistaadataiból kiderül. A jelentésben is azt írják, hogy a tervezhető ellátásokra - a sürgős­ségi ellátások kivételével - reálisan nem tűzhető ki olyan cél, hogy meg­szűnjön a várakozás . A várólistaadat a Magyarországon éves szinten el­végzett 191 ezer műtéttel és a nem­zetközi szinten is jónak számító két hónapos várakozással számol­va 25-30 ezres várakozószámot je­lent, ez alá viszont már nem csök­kenthető. Példaként említik, hogy míg Norvégiában, Spanyolország­ban és Portugáliában több mint 100 napot kell várni egy szürkehályog­­műtétre, addig Magyarországon át­lagosan 45 napot. Tavaly több mint 11 500-an vártak ennyit erre a be­avatkozásra, amelyből hozzávető­leg 78 500-at végeztek el. Már csak egy nappal rövidült 2017-hez képest a szürkehályog-műtétek várakozási ideje, amely 2012-ben még a dup­lája, 90 nap volt. Az összes műtéti szám tavaly 5600-zal nőtt, így a fek­vőbeteg-ellátó intézményekben 191 677 várólistás operációt végeztek el, a NEAK adatai szerint 2017-ben és 2016-ban is mintegy 186 ezer váró­listás operáció volt, 2015-ben pedig 227 ezer. A csípő- és térdprotézisre várók­nak türelmesebbnek kellett lenni­ük, mivel az előbbire 88, az utób­bira 126 napot kellett átlagosan várni. Tavaly több mint 21 ezer csí­pő- és térdprotézisműtétet finan­szírozott a NEAK, a várólistán pe­dig 11 ezer beteg neve szerepelt. Ezek után nem meglepő, hogy a 13 várólistacsoport várakozóinak ösz­­szesített számában 80 százalékos részt fednek le a szürkehályog-, a térdprotézis- és a csípőprotézis-mű­tétekre váró betegek. Tavaly a leg­rövidebb átlagos várakozási idő 8 nap, a leghosszabb 126 nap volt. A NEAK hangsúlyozta, hogy 2010- 2018 között 26 milliárd forint több­letforrást biztosított a kormány a legrégebben várakozó betegek ellá­tására. Lapunknak az egészségbiz­tosító azt írta, az idén is folytatódik a várólista-csökkentési program a kormányzat által biztosított 6 milli­árd forintból. Az eredeti cél az volt, hogy a nagyobb műtétek esetén 180, a kisebbeknél legfeljebb 90 napot kelljen várakozniuk a betegeknek. Országos szinten ezt a célt már meg­haladták a kórházak - tették hozzá. A NEAK szerint a várakozók száma mintegy 60 százalékkal csökkent az utóbbi öt-hat évben, ebben a többlet­­források által elért ellátásnövekedés mellett a nyilvántartott adatok tisz­títása is szerepet játszott. A VÁRÓLISTÁK HOSSZÁNAK ALAKULÁSA­­ a várakozók száma alapján(fő) 2012 2013 20*14 20*15 2016 2017 2018 Forrás: NEAK, VG-grafika SERTÉSÁGAZAT • Az ázsiai piacvesztés és az alacsonyabb árak után az idei a konszolidáció éve lehet Európai igényekre szabják a termelést a mohácsi vágóhídon KELEMEN ZOLTÁN­­ A tervezett szűk 50 milliárd forintos árbevételi ter­vet nem sikerült teljesíteni tavaly, az eredmény is negatív lett - mondta a Világgazdaságnak Pókos Gergely, a Bonafarm csoporthoz tartozó, 2017 áprilisában felavatott mohácsi vágó­hidat üzemeltető MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója. Az elmaradás nem a levágott sertések számából követke­zik - amelyet Mohácson úgy tekinte­nek egymilliónak, hogy például a Pick szalámi alapanyagául szolgáló nagy súlyú sertéseket duplán számolják­­, hanem az alacsonyabb árakból. A múlt év fő nehézsége az volt, hogy a sertéspestis tavaly áprilisi hazai fel­tűnése után már nem tudtak a Távol- Keletre exportálni, át kellett struktu­rálni a piacaikat. Ezzel együtt cégen belül is megkezdték a termelés, a ke­reskedelem és a logisztika átszerve­zését, amelynek eredményei az idén már a működésben is meglátszanak majd. A távol-keleti piac kiesése és a globális sertéspiaci folyamatok miatt tavaly a tervezettnél lényegesen ala­csonyabb áron értékesítették a húst. Az idei a konszolidáció éve, befe­jezik az átalakítást, az európai hús­kereskedelmet kiszolgáló működésre alakítják át a rendszereiket - mond­ta a vezérigazgató. Ez évre 55 milli­árd forintos árbevételt, és nulla kö­rüli eredményt terveztek, ami Pókos Gergely szerint az első hónapok alap­ján teljesíthető. Kiderül az is, hogy az Ázsia nélküli kereskedelmi stratégiá­juk megfelelő-e, 2020-tól pedig már eredményes gazdálkodást terveznek. Ugyanakkor nehezíti a hosszabb távú előregondolkodást, hogy az európai sertéspiaccal kapcsolatban csak az igaz, hogy hektikus marad. A termelés, a kereskedelem és a logisztika átszervezése már az idén láthatóvá válhat Korábban elég jól nyomon követhe­tő trendek alakították, de az elmúlt négy-öt évben ez megszűnt, az euró­pai piacot jellemző egyensúly pedig az orosz embargóval kezdett felbo­rulni, és azóta sem alakult ki újra. Ez a hektikusság látszik a sertésárakon is: a tavalyi évet 1,3-1,35 euró körü­li kvónkénti hasított súlyban számolt árral kezdték, ami a nyár végére 1,8 euróra ment fel, az év végére pedig visszaesett, és fél éve gyakorlatilag 1,3-1,4 euró között mozog. Pókos Gergely szerint a német ár korábbi dominanciája megtört, több, a ser­téságazatban érdekelt ország eltért tőle. Magyarországon a szerződött sertésár még a német árat követi, de a szabadpiaci már nem: ha nem áll szerződésben a hizlaló egy feldolgo­zóval, a szerződéses árnál most 10- 20 eurócenttel olcsóbban kénytelen értékesíteni a sertéseit. Igaz, akad olyan időszak is, amikor ez fordítva van - tette hozzá. Most az a piaci spekulációk alap­ja, hogy miként terjed a sertéspestis, lesz-e regionalizáció az ázsiai piaco­kon, mit lehet kezdeni a bennragadt, ázsiai piacokra szánt hússal, és ho­gyan alakul az összeurópai sertés­­termelés. A magyar piacra közvet­lenül hathat a Romániában tomboló sertéspestis, ott az állománylevágá­sok miatt lényegesen olcsóbb lett a­­ rövid távú kereslet. Ennek az a kö­­­­vetkezménye, hogy a tavaly dinami­­­­kusan növekvő, Romániába irányuló­­ magyar élősertés-export a csökkenő­­ román árak miatt leállt.

Next