Világgazdaság, 2019. május (51. évfolyam, 83-104. szám)
2019-05-02 / 83. szám
2019. május 2., csütörtök Világgazdaság Lassul a termelői árak emelkedése p. zs. Márciusban a termelői árak 2,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az exportárak 1,4 százalékkal, míg az infláció szempontjából jóval fontosabb belföldi termelői árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A KSH most közölt adatai szerint márciusban a termelői árak emelkedésének ütemét a munkabérek növekedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj világpiaci árának alakulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak átlagosan 5,5 százalékkal nőttek, ezen belül a 67 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparé 4,8, a 28 százalékos súlyú energiaiparévillamosenergia-, gáz-, gőzellátás. A belföldi eladási árak átlag százalékkal nőttek légkondicionálás) pedig 6,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten. Bár a belföldi termelői árindex meghaladja a februári 5,2 százalékot, de elmarad a januári 5,9 százaléktól - így most még nem lehet eldönteni, hogy megtört-e a csökkenő trend vagy egyszeri megtorpanásról van szó. Tavaly a belföldi árindex júliusban érte el 8,3 százalékon a csúcsot - azóta csökken a mutató -, ami azért fontos, mert a a termelői árak változását tompítva követhetik a fogyasztói árak. Erre utal, hogy belföldön az energia- és a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 6,2, a beruházási javakéban 4,7, a fogyasztási cikkekében 3,8 százalékos volt a drágulás. BEVIZSGÁLÁS Térképen lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről A vízminták ötödében magas ólomtartalmat mértek KONCSEK RITA : Félmilliárd forint áll rendelkezésre az ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatára. A mérések szerint elsősorban a régi épületek vízvezetékei jelentik a nagyobb vízminőségi kockázatot. "■ "Eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a Nemzeti -L-J Népegészségügyi Központba (NNK), ahol a csapvíz ólomtartalmát vizsgálták meg. A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek - közölte az NNK a Világgazdasággal. Az eddigi vizsgálatok szerint jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. A mérési eredmények alátámasztották, hogy a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja - tudtuk meg a központtól. Az Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése projekt teljes költségvetése 11,43 milliárd forint, ezen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. Az ivóvíz ólomtartalma a jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, egészségkárosító hatása pedig régóta közismert: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát. A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart. A legtöbb minta eddig Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi házak, épületek. A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózat-Magyarországon a vízszolgáltatók felelőssége a vízóráig tartban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten - hívta fel a figyelmet az NNK. Magyarországon a vízszolgáltatók felelőssége a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A jó minőségű ivóvíz eléréséhez átmeneti megoldás lehet a megfelelő minőségi tanúsítványokkal rendelkező otthoni ivóvíztisztító berendezés alkalmazása vagy az ásványvízfogyasztás is - közölte az NNK. Szintén ebben a projektben valósul meg a Feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartalmának országos szintű becslése. Ehhez 60 reprezentatív mintaterületet választott ki az NNK. A beérkezett minták alapján elkészíti Magyarország ólomtérképét is, amelyen majd cím alapján is lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről. FORGALOM A gyógyászati segédeszközök éves piaca kétszázmilliárd forint A direktíva veszélyezteti a képzést KONCSEK RITA Évekre ellehetetlenülhet vagy akár meg is szűnhet a gyógyászati segédeszközök (GYSE) forgalmazóinak képzése hazánkban egy európai uniós irányelv miatt - mondta a Világgazdaságnak Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) elnöke. „Magyarországon különösen speciálisak az egészségügyi képzések. Miközben több mint hetven, a szakterületet érintő OKJ-s tanfolyam tartozik az egészségügyi miniszter hatáskörébe, Németországban kevesebb mint húsz, Svédországban pedig alig tíz hasonló egészségügyi képzés van" - mondta. Margitai Barnabás hangsúlyozta, hogy a gyógyászati segédeszközök piaca rendkívül innovatív, bővülő igényű terület, amely minden évben 200 milliárd forint forgalmat és ezáltal jelentős adóbevételt generál. Több mint négyezer családnak ad munkát. A képzés kivezetése vagy licencképzéssé való átalakítása egyelőre nem látható következményekkel járna a szakmára nézve. Az EU szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelve szerint a tagországokban egységesíteni és harmonizálni kell egyes szakmák képzését, ez önmagában logikus és támogatandó. Csakhogy jelenleg az EU-ban - Magyarországon kívül - sehol sincs önálló képzésük a gyógyászati segédeszközöket értékesítő egészségügyi szakembereknek - hívta fel a figyelmet a FESZ elnöke. Magyarországon több mint egymillió ember szorul gyógyászati segédeszközre a mindennapi életében. Egyre nagyobb az igény arra a speciális szaktudásra, amely csak a GYSE-képzés során sajátítható el, így a mostani változással a szakma létjogosultsága kerülhet veszélybe Margitai Barnabás szerint, aki statisztikai adatokra is hivatkozott: az elmúlt tíz évben megduplázódott a 90 év feletti segédeszközhasználók száma. Több mint négyezer családnak adnak munkát a hazai gyógyászati segédeszközöket árusító boltok A FESZ levélben hívta fel Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és a Magyar Egészségügyi Szakmai Kollégium figyelmét arra, hogy csupán azért, mert az uniós tagországokban nincs önálló képzés az orvostechnológiai eszközök értékesítésére, Magyarországnak érdeke a két évtizede jól működő, szabályozott szakma melletti kiállás. A két érintett hazai képzőhely tanfolyamain évente százan vizsgáznak, a 25 hetes tanfolyam 200-220 ezer forintba kerül. A 700 magyarországi gyógyászati segédeszközöket árusító boltban csak szakképzett munkatársak szolgálhatják ki a vevőket. magyar gazdaság BÜDZSÉ ÁSZ: gondot okozhatnak a maradványok A kiadások tíz százaléka nem volt betervezve PAPP ZSOLT . Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy az elmúlt évek költségvetéseinek évközi végrehajtásakor jelentős nagyságrendű előirányzat-módosításra kerül sor, és az előirányzat-maradvány felhasználása is tetemes összegű a költségvetés főösszegéhez képest - olvasható a jelentésben. 2012 és 2017 között ezen előirányzat-módosítások nagyságrendje folyamatosan nőtt, és 2017-ben már elérte az eredetileg engedélyezett kiadások 10,5 százalékát, vagyis a kormány minden tizedik forintot úgy költött el ebben az évben, hogy az eredetileg nem a tárgyévi költségvetésben szerepelt. Ugyanez az arány 2012-ben még csak 3,5 százalék volt - de évről évre nőtt 2012 és 2017 között. A maradványok nagy értékű képződése és későbbi felhasználása költségvetési kockázat, mert az évek során felhalmozódott maradvány későbbi gyors ütemű felhasználása veszélyeztetheti az adott évi költségvetési hiánycél teljesítését - olvasható az elemzésben. A maradványok keletkezésnek hektikussága, de legfőképp az elköltésük kockázatos a költségvetési egyenlegcél teljesülésére - írják. Az ÁSZ most publikált jelentésében kockázatot jelent a maradványok keletkezésének hektikussága, de az elköltése is azt vizsgálta, hogy a költségvetési maradványok és az uniós források felhasználása miként teszi lehetővé a parlament által elfogadott költségvetési egyenleg betartását. A számvevők szerint a költségvetési maradványok képződése és az előirányzatok kormányzati hatáskörben történő módosítása rendszeres és megszokott jelenség. A jelentés arra is kitér, hogy az uniós forrásokból származó bevételek és kiadások évek közötti hullámzása, a tervezetthez képest eltérő teljesülése, felhasználása, egyes évek közötti áthúzódása súlyos finanszírozási kockázatot hordoz: pluszforrásokat igényel az előfinanszírozás, növeli a hiányt, valamint az államadósságot. Az elmúlt években pontosan ezt a gyakorlatot követte a kormány, amikor megelőlegezte az uniós támogatásokat. Az idén, de főleg jövőre fordul a kocka, nagyobb kifizetésekre nem kerül sor, viszont több milliárd eurónyi uniós támogatáshoz jut a költségvetés, ami jelentősen mérsékli a folyó hiányt és az államadósságot.