Világgazdaság, 2019. május (51. évfolyam, 83-104. szám)

2019-05-02 / 83. szám

2019. május 2., csütörtök Világgazdaság Lassul a termelői árak emelkedése p. zs.­­ Márciusban a termelői árak 2,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az exportárak 1,4 százalék­kal, míg az infláció szempontjából jóval fontosabb belföldi termelői árak 5,5 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel korábban. A KSH most közölt adatai szerint már­ciusban a termelői árak emelkedé­sének ütemét a munkabérek növe­kedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj világpiaci árának alaku­lása befolyásolta. A belföldi értéke­sítési árak átlagosan 5,5 százalékkal nőttek, ezen belül a 67 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparé 4,8, a 28 százalékos súlyú energiaiparé­­villamosenergia-, gáz-, gőzellátás. A belföldi eladási árak átlag százalékkal nőttek légkondicionálás) pedig 6,8 száza­lékkal emelkedtek az egy évvel ko­rábbihoz mérten. Bár a belföldi termelői árindex meghaladja a februári 5,2 százalé­kot, de elmarad a januári 5,9 száza­léktól - így most még nem lehet el­dönteni, hogy megtört-e a csökkenő trend vagy egyszeri megtorpanásról van szó. Tavaly a belföldi árindex jú­liusban érte el 8,3 százalékon a csú­csot - azóta csökken a mutató -, ami azért fontos, mert a a termelői árak változását tompítva követhetik a fo­gyasztói árak. Erre utal, hogy belföl­dön az energia- és a továbbfelhasz­nálásra termelő ágazatokban 6,2, a beruházási javakéban 4,7, a fogyasz­tási cikkekében 3,8 százalékos volt a drágulás. BEVIZSGÁLÁS Térképen lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről A vízminták ötödében magas ólomtartalmat mértek KONCSEK RITA : Félmilliárd forint áll rendelkezésre az ivó­víz ólomtartalmának vizsgálatára. A mérések szerint elsősorban a régi épületek vízvezetékei jelentik a na­gyobb vízminőségi kockázatot. "■ "E­ddig összesen 2700 vízmin­ta érkezett be a Nemzeti -L-J Népegészségügyi Központ­ba (NNK), ahol a csapvíz ólomtar­talmát vizsgálták meg. A beküldött anyagok csaknem ötödénél talál­tak eltérést a szakemberek - közöl­te az NNK a Világgazdasággal. Az eddigi vizsgálatok szerint jellem­zően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncent­ráció. A mérési eredmények alá­támasztották, hogy a csapvíz ki­folyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat: az erősen érintett régi épületekben folyatás hatásá­ra a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja - tudtuk meg a központtól. Az Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése projekt teljes költségvetése 11,43 milliárd forint, ezen belül az ivóvíz ólomvizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre. Az ivóvíz ólom­­tartalma a jogszabályok szerint lite­renként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, egészségkárosító hatása pedig rég­óta közismert: többek között szá­mos idegrendszeri problémát okoz­hat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat sú­lyos problémát. A Nyitott laboratórium program­ban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az in­gyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart. A legtöbb minta eddig Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi házak, épületek. A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózat-Magyarországon a vízszolgáltatók fele­lőssége a vízóráig tart­ban lévő ólomcsövek adják, ugyan­akkor az ólomcsövek részleges cse­réje sok esetben ront a helyzeten - hívta fel a figyelmet az NNK. Magyarországon a vízszolgálta­tók felelőssége a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A jó minőségű ivóvíz eléréséhez átme­neti megoldás lehet a megfelelő minőségi tanúsítványokkal rendel­kező otthoni ivóvíztisztító berende­zés alkalmazása vagy az ásványvíz­fogyasztás is - közölte az NNK. Szintén ebben a projektben valósul meg a Feltáró monitoring program, amelynek célja az ivóvíz ólomtartal­mának országos szintű becslése. Eh­hez 60 reprezentatív mintaterületet választott ki az NNK. A beérkezett minták alapján elkészíti Magyaror­szág ólomtérképét is, amelyen majd cím alapján is lehet tájékozódni az ingatlanok érintettségéről. FORGALOM A gyógyászati segédeszközök éves piaca kétszázmilliárd forint A direktíva veszélyezteti a képzést KONCSEK RITA­­ Évekre ellehetetle­nülhet vagy akár meg is szűnhet a gyógyászati segédeszközök (GYSE) forgalmazóinak képzése hazánkban egy európai uniós irányelv miatt - mondta a Világgazdaságnak Mar­­gitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) el­nöke. „Magyarországon különösen speciálisak az egészségügyi képzé­sek. Miközben több mint hetven, a szakterületet érintő OKJ-s tanfolyam tartozik az egészségügyi miniszter hatáskörébe, Németországban ke­vesebb mint húsz, Svédországban pedig alig tíz hasonló egészségügyi képzés van" - mondta. Margitai Barnabás hangsúlyoz­ta, hogy a gyógyászati segédeszkö­zök piaca rendkívül innovatív, bő­vülő igényű terület, amely minden évben 200 milliárd forint forgalmat és ezáltal jelentős adóbevételt ge­nerál. Több mint négyezer család­nak ad munkát. A képzés kivezetése vagy licencképzéssé való átalakítá­sa egyelőre nem látható következ­ményekkel járna a szakmára nézve. Az EU szakmai képesítések elis­meréséről szóló irányelve szerint a tagországokban egységesíteni és harmonizálni kell egyes szakmák képzését, ez önmagában logikus és támogatandó. Csakhogy jelenleg az EU-ban - Magyarországon kívül - sehol sincs önálló képzésük a gyó­gyászati segédeszközöket értékesítő egészségügyi szakembereknek - hív­ta fel a figyelmet a FESZ elnöke. Magyarországon több mint egy­millió ember szorul gyógyászati se­gédeszközre a mindennapi életé­ben. Egyre nagyobb az igény arra a speciális szaktudásra, amely csak a GYSE-képzés során sajátítható el, így a mostani változással a szakma létjo­gosultsága kerülhet veszélybe Mar­gitai Barnabás szerint, aki statiszti­kai adatokra is hivatkozott: az elmúlt tíz évben megduplázódott a 90 év fe­letti segédeszközhasználók száma. Több mint négyezer család­nak adnak munkát a hazai gyógyászati segédeszközöket árusító boltok A FESZ levélben hívta fel Hor­váth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és a Magyar Egészség­­ügyi Szakmai Kollégium figyelmét arra, hogy csupán azért, mert az uniós tagországokban nincs önálló képzés az orvostechnológiai eszkö­zök értékesítésére, Magyarország­nak érdeke a két évtizede jól mű­ködő, szabályozott szakma melletti kiállás. A két érintett hazai képzőhely tan­folyamain évente százan vizsgáz­nak, a 25 hetes tanfolyam 200-220 ezer forintba kerül. A 700 magyar­­országi gyógyászati segédeszközö­ket árusító boltban csak szakkép­zett munkatársak szolgálhatják ki a vevőket. magyar gazdaság BÜDZSÉ ÁSZ: gondot okozhatnak a maradványok A kiadások tíz százaléka nem volt betervezve PAPP ZSOLT . Az Állami Számvevő­­szék (ÁSZ) ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy az elmúlt évek költségvetéseinek évközi végrehaj­tásakor jelentős nagyságrendű elő­irányzat-módosításra kerül sor, és az előirányzat-maradvány felhasz­nálása is tetemes összegű a költ­ségvetés főösszegéhez képest - ol­vasható a jelentésben. 2012 és 2017 között ezen előirányzat-módosítások nagyságrendje folyamatosan nőtt, és 2017-ben már elérte az eredetileg engedélyezett kiadások 10,5 szá­zalékát, vagyis a kormány minden tizedik forintot úgy költött el ebben az évben, hogy az eredetileg nem a tárgyévi költségvetésben szerepelt. Ugyanez az arány 2012-ben még csak 3,5 százalék volt - de évről év­re nőtt 2012 és 2017 között. A ma­radványok nagy értékű képződése és későbbi felhasználása költség­­vetési kockázat, mert az évek során felhalmozódott maradvány későbbi gyors ütemű felhasználása veszé­lyeztetheti az adott évi költségveté­si hiánycél teljesítését - olvasható az elemzésben. A maradványok keletkezésnek hektikussága, de legfőképp az el­költésük kockázatos a költségveté­si egyenlegcél teljesülésére - írják. Az ÁSZ most publikált jelentésében kockázatot jelent a maradvá­nyok keletkezésének hektikus­sága, de az elköltése is azt vizsgálta, hogy a költségvetési maradványok és az uniós források felhasználása miként teszi lehe­tővé a parlament által elfogadott költségvetési egyenleg betartását. A számvevők szerint a költségvetési maradványok képződése és az elő­irányzatok kormányzati hatáskör­ben történő módosítása rendsze­res és megszokott jelenség. A jelentés arra is kitér, hogy az uniós forrásokból származó bevé­telek és kiadások évek közötti hul­lámzása, a tervezetthez képest el­térő teljesülése, felhasználása, egyes évek közötti áthúzódása sú­lyos finanszírozási kockázatot hor­doz: pluszforrásokat igényel az előfinanszírozás, növeli a hiányt, valamint az államadósságot. Az el­múlt években pontosan ezt a gya­korlatot követte a kormány, amikor megelőlegezte az uniós támogatá­sokat. Az idén, de főleg jövőre for­dul a kocka, nagyobb kifizetésekre nem kerül sor, viszont több milli­árd eurónyi uniós támogatáshoz jut a költségvetés, ami jelentősen mérsékli a folyó hiányt és az állam­­adósságot.

Next