Világgazdaság, 2019. szeptember (51. évfolyam, 167-187. szám)

2019-09-16 / 177. szám

magyar gazdaság ■A gazdaságpolitika tette vonzóvá az országot Az elmúlt évek gazdaságpolitikai ered­ményei, az alacsony adók és a mun­kára rakódó terhek fokozatos csökken­tése tette vonzóvá Magyarországot - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a francia GMO jár­műalkatrészeket gyártó alumínium­­öntödéjének avatásán, Dorogon. Az új üzem, a legkorszerűbb technikákat al­kalmazva, 240 munkahelyet teremt. A tárcavezető közölte: a beruházás ér­téke 20 milliárd forint, amelyhez az ál­lam 2,9 milliárd vissza nem térítendő támogatást nyújtott. I­VG *r­r . ELŐIRAM­­­ A bevételek gyorsabban nőttek a kiadásoknál a tavalyi büdzséhez képest Szétoszthatják az államkasszából a többletet RÁSKI PÉTER Az egészség­ügy, az oktatás, a család­­védelmi akcióterv és a gazdaságfejlesztés kap­hat többletforrásokat, amennyiben az ősszel mó­dosítják a költségvetést. S­zámos terület igényel többlet­­forrást, az egészségügy hagyo­mányosan kapni szokott az év végén megmaradt forrásokból, a ta­nárok bérrendezésére is szükség len­ne, valamint nagy valószínűséggel jut a családvédelmi akciótervre és a gazdaság fejlesztésére is - mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoport­­vezetője a költségvetés lehetséges őszi módosításáról. Az is előfordul­hat, hogy egyes területekhez keve­sebb forrást jelöl meg ez előirányzat, ám nem elvonásról lehet szó ebben az esetben, hanem a megtakarított összegeket csoportosíthatják át, mi­vel az előzetesen tervezett alatt ala­kult a közfoglalkoztatottak száma, ezért például a Start munkaprog­ramban lehetnek megmaradt pén­zek - fűzte hozzá a szakértő. Varga Mihály pénzügyminiszter a második negyedéves GDP-adat után tartott sajtótájékoztatón beszélt ar­ról, hogy a vártnál lényegesen kedve­zőbben teljesült eddig az előirányzat, ezért lehetséges, hogy az ősz folya­mán módosítják a költségvetést. Kar­sai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ve­zérigazgató-helyettese arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a bevételek 62 százaléka érkezett be az év el­ső hét hónapjában, ami lényegesen több, mint a tavalyi azonos időszaki 52 százalék. A kiadások ennél kisebb mértékben emelkedtek, 2018. janu­ár-júliusában a tervezett éves költé­sek 58 százaléka valósult meg, míg az idén 61 százalékon áll ez a mutató. A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI*­­ (az előirányzat arányában, százalék) ■ 2016 ■ 2019 Bár a második fél évben a bevé­telekre negatívan hat a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpon­tos csökkentése, a kiadásokat pe­dig növeli a családvédelmi prog­ram, a megcélzott 1,8 százalékos GDP-arányos deficit és a 69 száza­lék körüli államadósság még így is elérhető - fejtette ki a GKI vezér­igazgató-helyettese. A kormány jö­vő évi makrogazdasági prognózisa kifejezetten optimista, az 1 százalék Varga Mihály pénzügyminiszter már kilátásba helyezte a büdzsé lehetséges módosítását ,és hiánycél csak kiadási feszültsé­gekkel és az esetlegesen megjelenő válság kezelése nélkül képzelhető el. Karsai Gábor 2020-ban 1,3 szá­zalékos deficitre és 67 százalékra csökkenő adósságrátára számít. Regős Gábor szerint a kormányzat az idei 1,8 százalékos hiánycélt tel­jesíti, sőt, ennél néhány tized szá­zalékponttal kisebb deficitet ér el, mivel azért tartalékol, hogy a hiány­cél biztosan teljesüljön, ez határoz­za meg az év végén elkölthető több­letforrás méretét. A következő hónapok államház­tartási számai is­ fontosak lesznek, és az egyes minisztériumokhoz ren­delt forrásokból megmaradó össze­gek sem elhanyagolhatók, ezekhez szintén új célokat lehet kijelölni. Az idén 2,2 százalékos pénzforgal­mi hiány és 1,6 százalékos uniós módszertan szerinti, úgynevezett ESA-deficit várható, jövőre pedig 1,6, illetve 1 százalékra mérséklőd­hetnek a hiányadatok. A Századvég elemzője hozzáfűzte: a kormányza­ti célszámnál kedvezőbb várakozás annak köszönhető, hogy a költségve­tésbe 350 milliárd forinttal több foly­hat be a tervezettnél, a pénzforgalmi egyenleg azonban jelentős mérték­ben függ attól, hogy mennyi uniós forrás érkezik meg az idén. Bevételek Kiadások Forrás: PM, VG-grafika * Az első öt hónapban ­ó 4 ÉPÍTfilPAR I Az uniós forrásokból növekvő mértékben valósultak meg termelő beruházások Egyre biztosabb a harmincszázalékos éves bővülés Meglepetés GDP-adat jöhet SÁNDOR TÜNDE ! Jelentősen megha­ladva az idei évre várt volument, to­vábbra is jelentős mértékben képes túlszárnyalni korábbi eredményeit a magyar építőipar, amely júliusban 32,9 százalékkal haladta meg a ta­valy júliusi teljesítményét. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal gyorsjelentése bővülést tükröz minden építményfő­csoportban, az épületeknél 32,2 szá­zalékos, az egyéb építményeknél 34,1 százalékos mértékűt. Az első hét hónap mérlege folyó áron szá­mítva 2,2 ezermilliárd forintot meg­haladó értékű munka, az idei év­re 4,3 ezermilliárd forintos értéket prognosztizál az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Koji László elnök a Világgazda­sággal közölte, hogy az elmúlt két év 52 százalékos teljesítménynö­vekedése és az idei együtt, három esztendő leforgása alatt 82 száza­lék lehet, ami már történelmi re­kord. Mindezt úgy, hogy a nagy ér­tékű szerződéseket teljesítő iparág minden szegmense bővült, különö­sen az út-, vasút- és a mélyépítés. A nagymértékben uniós forrásból tör­ténő munkálatokra a magyar kor­mány 2016-2017-ben jó ütemben kérte le a forrásokat és szerződött le mindenre, de ennek a következ­ménye az is, hogy ebben az ágazat­ban most 23,3 százalékkal kisebb a rendelésállomány, mint egy éve - tette hozzá a szakszövetségi elnök. Az építőiparban érdekeltek szá­mára most az a nagy kérdés, hogy miközben folyamatosan megvalósul­nak és 2020 első fél évéig kifutnak az uniós forrásból finanszírozott pro­jektek, a kormányzattól és az önkor­mányzatoktól milyen nagyságrend­ben fog az alágazat rendeléseket kapni - a mélyrepülési ciklus elke­rülése érdekében mielőbb további megrendelésekre van szükség. Koji László rámutatott, hogy a 2018-as rendkívül magas bázis miatt a kö­vetkező hónapokban szolidabb éves alapú volumenbővülés látszik majd, de az év végéig már akkor sem megy 30 százalék alá az ágazat. A jelentős részben EU-s támoga­tások által táplált növekedésből a korábbit 35 százalékkal meghala­dó volumenben jöttek létre termelő ■ Az eddigi kiskereskedelmi, ipari és épí­­tőipari havi adatok szerint az ipar mintegy 2,6 százalékponttal, az épí­tőipar 1,4 százalékponttal, a szolgál­tatások legalább 2,1 százalékponttal növelhették a GDP-t júliusban, a ter­mékadók egyenlege pedig még ki­sebb hozzájárulás mellett is legalább fél százalékkal járulhatott hozzá a nö­vekedéshez. Mindezek alapján Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elem­zője szerint a GDP növekedése meg­haladhatta a 6,5 százalékot. I­NG beruházások, a termelési érték 26 százalékát immár gyárak, ipari és lo­gisztikai létesítmények kivitelezése adta. A hazai vállalkozások a hazai piacon szeretnének megélni, ezért is vállalták be magas kockázatok mellett a teljesítménynövelést, de a következő évekre már inkább 8-10 százalék közötti növekedést tartana optimálisnak az ÉVOSZ elnöke. AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS­­ 2018. január ► 2018. július Értéke (folyó áron, Mrd Ft) — — Változás* (%) ­ Megnégyszereződött az első házasok adókedvezményét kihasználók köre Tavaly mintegy négyszer annyi első házas vette igénybe a havi ötezer forintos adókedvezményt, mint 2015-ben. Az szja-bevallások adatai szerint 2018-ban a 85 ezer el­ső házas összességében 3,3 milliárd forintot spórolt, 2,8 milliárddal többet, mint 2015-ben - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár. A házasságkötést köve­tő 24 hónapon keresztül az ifjú házasok együttesen havi 5000 forint adókedvezményt kapnak, amely gyermek­­áldás esetén a családi kedvezménnyel együtt is igénybe vehető. A kedvezmény azoknak jár, akik esetében leg­alább az egyik házastárs az első házasságát köti. A KSH nyilvántartása szerint 2017-ben és 2018-ban összesen 101 ezer házasságot kötöttek, vagyis mintegy 80 száza­lékban vették igénybe a kedvezményt. I­VG ■Pluszforrás kutatásokra A kormány szeretné elérni, hogy erősödjön Magyarország szerepe az innováció területén, ezért jövőre 25 százalékkal emelik a kutatási és a fejlesztési tevékenység állami tá­mogatását - jelentette be Palko­­vics László innovációs és technoló­giai miniszter. I­VG­­ üzleti napilap | www.VQ.hu ■A költségvetés-tervezés is támogathatja a klímabarát intézkedéseket A kelet-közép-európai régió növekedése továbbra is magasan az uniós átlag felett alakul, ezért fontos sze­repet játszik a kontinens gazdaságának erősítésében - hangsúlyozta Varga Mihály az uniós pénzügyminisz­terek ülésén (Ecofin) Helsinkiben. Az informális Ecofin­­ülés egyik kiemelt témája volt az is, hogy a pénzügymi­niszterek mit tehetnek a klímaváltozás ellen. Varga Mi­hály a tanácskozáson kifejtette, hogy az adó- és pénz­ügypolitika, illetve a költségvetés-tervezési eszközök is támogathatják a klímabarát intézkedéseket. Ezek azonban nem háríthatnak aránytalan terhet sem az európai, sem egy-egy nemzeti iparágra, régiókra és pol­gárokra, illetve nem okozhatnak érzékelhető verseny­­hátrányt más gazdaságokkal szemben. I­VG

Next