Világgazdaság, 2019. október (51. évfolyam, 188-209. szám)
2019-10-01 / 188. szám
2019. október 1. kedd Viággazdaság magyar gazdaság MEZŐGAZDASÁGI KÜLKERESKEDELEM : Az importtermékek ára emelkedett intenzívebben Megugrott az agrárexport-bevétel KELEMEN ZOLTÁN Jelentősen nőtt az első fél évben az agrárexport-bevétel, és mivel az import emelkedésének dinamikája alatta maradt a kivitel bővülésének, 20 százalékkal volt magasabb a szaldó. agyarország az idei első fél évben 4,714 milliárd euró értékben szállított a külpiacokra mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, ami 11,2 százalékos növekedés. Az import értéke 3,042 milliárd euró volt, ez 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Az 1,672 millió eurós pozitív agrár-külkereskedelmi egyenleg 279 millió euróval nőtt a 2018. első félévihez képest, ami 20 százalékos bővülés. Az AKI megjegyzi, hogy 2019 első fél évében az agrár-külkereskedelem exportárindexe 1,9 százalékkal, importárindexe pedig 2,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, csaknem 222 millió euróval a gabonaexportból származó bevétel nőtt, mivel a búza ára 74,1, a kukoricáé pedig 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vizsgált időszakban az egy évvel korábbinál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amiből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalékkal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A búza exportátlagára 15 százalékkal magasabb, a kukoricáé viszont 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A gabonafélék külkereskedelmi aktívuma 692,2 millió euróra emelkedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euróról. Magyarországról 10,9 százalékkal nagyobb értékben exportáltak élő állatot az idei első fél évben, mint egy éve, miközben az import értéke 9,8 százalékkal csökkent. Az afrikai sertéspestis miatt megélénkült román kereslet hatására az élő sertés exportvolumene 41,2 százalékkal volt magasabb. Eközben 22,5 százalékkal esett viszsza az import mennyisége. Az export átlagára 2, az importé viszont 11 százalékkal emelkedett. A visszaeső import és az élénkülő export ellenére az élősertés-külkereskedelem még mindig deficites: hat hónap alatt 20,5 ezer tonna élő sertést vittek ki, és csaknem 25,6 ezer tonnányit hoztak be. A legnagyobb exportérték-csökkenést a húsféléknél regisztrálták, elsősorban a három-kevesebb élő állat érkezett . Importoldalon a gabonafélék értéke nőtt leg-ésinkább az idei első fél évben, az emelkedés 33 millió euró volt. Az állati takarmányok importértékének 23,3 millió eurós növekedése mellett a zöldségfélék 21,7 millió, az ital, szesz, ecet árucsoportjának 20,3 millió, a cukrászati termékek importjának 17,7 millió eurós bővülése nevezhető számottevőnek. A legnagyobb importérték-csökkenés az élő állatoknál volt megfigyelhető, ami az élősertés-behozatal 14,2 százalékos, az élő szarvasmarhák importjának 34,3 százalékos csökkenéséből adódott, fihús 8,2 százalékos exportvisszaesése révén. A 180,6 millió eurós egyenleg 14 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A marha- és a baromfihús exportértéke csökkent, a sertéshúsé kismértékben nőtt. Sertéshúsból 4,1 százalékkal többet, 68,7 ezer tonnát vittek ki Magyarországról 147,5 millió euró értékben, ami 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozott mennyiség 81,6 ezer tonna volt, ez az előző évi szinten maradt, az értéke pedig 2,2 százalékkal nőtt. A sertéshús külkereskedelmének 2018. első félévi 6,1 millió eurós passzívuma 979 ezer euróval 7,1 millió euróra nőtt 2019 első hat hónapjában. Az export visszaesése volt jellemző a cukor és cukorkaáruk termékcsoportjában, ezek értéke 14,1 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, a zöldségfélék exportértéke 9,8, a halaké pedig 3,1 millió euróval mérséklődött. M JUTTATÁS ! 2600 milliárd maradt a háztartásokban Olvasztja az infláció a családi adókedvezményt ÍR: A TIÜBD R. P. : A kétgyermekesek családi adókedvezménye megduplázódott, az egy-, három- vagy többgyermekes családok támogatásának vásárlóerejét azonban 21 százalékkal erodálja az infláció a támogatás első tíz évében. A Világgazdaság számításai szerint az egygyermekesek 2011-es alapon reálértéken 7890 forint családi adókedvezményt kaphatnak 2020-ban, a kétgyerekesek 32 ezer forinthoz, a háromgyerekesek pedig 78 ezer forinthoz juthatnak, ami érezhetően eltér a kezdeti nominális 10, 20, illetve 99 ezer forint juttatástól. Az egy- és háromgyermekesek kedvezménye nominálisan nem változott, így esetükben 21 százalékos reálérték-csökkenésről beszélhetünk, míg a kétgyerekesek támogatását több lépcsőben a duplájára emelték az elmúlt években - korábban az egy gyerekre jutó támogatás megegyezett az egygyermekesek támogatásával -, így ezek a családok reálértéken több mint másfélszer több támogatást kapnak jövőre, mint 2011-ben. Összességében mégis egyre több pénzt fordít az állam a családi adókedvezményre, 2011-ben 180 milliárd forintot különítettek el erre, ami 2020-ra 380 milliárd forintra emelkedik - árulta el kérdésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya. Történetének első tíz évében így összesen 2600 milliárd forint lehet a támogatás. A PM arra hívta fel a figyelmet, hogy az adókedvezmény mellett más családtámogatási lehetőségeket is bevezettek, bevezetnek - ilyen lesz jövőre a négygyerekesek szja-mentessége, a korábbi évekhez képest kibővült CSOK, és a júliustól rendelkezésre álló babaváró hitel is a fiatal házasokat segíti. A következő években felgyorsulhat a fix támogatások elértéktelenedése, mivel a 3 százalékos jegybanki cél feletti pénzromlás várható az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank szerint. Ha 2020 és 2030 között 3 százalékos lenne az éves fogyasztói árindex, a családi adókedvezmény reálértéke további 34 százalékkal csökkenne, vagyis a 2011-es összeg nagyjából felét kaphatnák meg a családok. A támogatás öszszegének növelése természetesen kompenzálhatná az inflációt, ahogy a kétgyermekesek támogatásánál ezt már megfigyelhettük. Nem csak a családok szempontjából lenne előnyös a kedvezmény emelése, a nekik adott többlet ugyanis lökést adhat a fogyasztásnak - vagyis az áfán keresztül egy része viszszaáramlik a költségvetésbe és ezáltal a GDP-növekedést is támogathatná. A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA | forint 2mi 2012 2013 20*14 2015 20*16 , 2017 2018 2019* 2020 Forrás: VG-kalkuláció, VG-grafika ■ 1 gyerek ■ 2 gyerek ■ 3 gyerek * 2019-től becslés az inflációs előrejelzések alapján EGÉSZSÉG*1 Minden kétezredik magyar szervátültetett Nőtt a transzplantvárólista iSEGSEK RITA] Tavaly Magyarországon 10 százalékkal nőtt a szervátültetések száma, 15 százalékkal több szívátültetést végeztek, így Kelet-Közép-Európa transzplantációs élmezőnyébe tartozunk. Az elmúlt évben 505 transzplantációból 327-et a Semmelweis Egyetem (SE) klinikáin végeztek - mondta Merkely Béla, az SE rektora, hozzátéve, hogy a szintén az irányításuk alá tartozó Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika a világ első tíz szívtranszplantációs központja közé tartozik, a Eurotransplanton belül pedig a második legnagyobb centrum. Magyarországon a leggyakoribb a vesetranszplantáció, tavaly 335-öt végeztek, egy vesére átlagosan 3,5 évet kell várni. Jelenleg 1196-an várnak vesére. A betegek megnövekedett száma miatt a vesebetegségek szűrésének fontosságát hangsúlyozta Wagner László, az SE egyetemi docense, mivel a betegek többsége sokáig panaszmentes, és az esetek felében már a végstádiumban derül ki, hogy nagy a baj. Több mint egymillió magyar lehet érintett a beszűkült vesefunkciók miatt, tízezren végstádiumúak, 6,5 ezren pedig krónikus betegek. A docens az élő donoros veseátültetés fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy megvan az orvosszakmai és jogszabályi háttere. Tavaly 290 elhunyt donorból történt veseátültetés, és csak 45 élő donoros műtétet hajtottak végre, 2019 őszéig pedig 16 ilyen beavatkozást végeztek. „A hazai transzplantációs műtéteknek semmilyen finanszírozási korlátjuk nincs, felülről nyitott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél a kassza - mondta a Világgazdaságnak Rényi-Vámos Ferenc, az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Központ vezetője, az SE mellkassebészeti klinikájának igazgatója. Magyarországon négy éve végeznek tüdőtranszplantációt, korábban az operációk Bécsben zajlottak. Évente húsz fölött van a tüdőtranszplantációk száma, a betegek egyéves túlélési esélye 77 százalék feletti, ez az eredmény hasonló az osztrák statisztikai adatokhoz. Tavaly 168 elhunyt donor volt Magyarországon, donoraktivitás szempontjából az európai középmezőnyben, a 14. helyen állunk - mondta Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója. A magyarok adakozók, 73 százalékuk szívesen ajánlja fel a szerveit donációs célokra, ugyanakkor az Európai Bizottság felmérése szerint a magyar lakosságnak csak a 23 százaléka ismeri a szerv-TRANSZPLANTÁCIÓS VÁRÓLISTÁKRA adományozással kapcsolatos jogszabályokat. Ötéves periódusokat vizsgálva Mihály Sándor elmondta, hogy 2007-2011-hez képest a 2014-2018 közötti öt évben az eltávolított szervek száma 823-mal több volt, ez 42 százalékos növekedés, ugyanakkor a második ötéves ciklusban 950-nel több beteg került a várólistákra. FOTÓ: MTI - MOHAI BALÁZS KERÜLT ÚJ BETEGEK SZÁMAI 2011-2017 2014-2018 Különbség (%) Vese 1536 2128 38 Máj 532 511 -3 Szív 127 394 210 Tüdő 57 135 136 Vese-hasnyálmirigy és hasnyálmirigy 53 79 49 Összesen 2305 3247 40 Forrás: OVSZ HIRDETÉS A vágás most a menő, vágod? Mi támogatunk, te pedig profi vágó leszel! Tanuld nálunk a vágást, a költségeket pedig bízd ránk! Jelentkezz vágó képzésünkre és légy te az egyik legjobban fizetett szakember a médiában!