Világgazdaság, 2019. október (51. évfolyam, 188-209. szám)

2019-10-01 / 188. szám

2019. október 1. kedd Viággazdaság magyar gazdaság MEZŐGAZDASÁGI KÜLKERESKEDELEM : Az importtermékek ára emelkedett intenzívebben Megugrott az agrárexport-bevétel KELEMEN ZOLTÁN­­ Jelentősen nőtt az első fél évben az agrárex­port-bevétel, és mivel az import emelkedésének dinamikája alatta maradt a kivitel bővü­lésének, 20 százalékkal volt magasabb a szaldó.­ agyarország az idei első fél évben 4,714 milliárd euró értékben szállí­tott a külpiacokra mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, ami 11,2 százalékos növekedés. Az import értéke 3,042 milliárd eu­ró volt, ez 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a NAIK Agrárgazda­sági Kutatóintézet. Az 1,672 millió eurós pozi­tív agrár-külkereskedelmi egyenleg 279 millió euróval nőtt a 2018. első félévihez képest, ami 20 százalékos bővülés. Az AKI megjegyzi, hogy 2019 első fél évében az agrár-külkereskedelem exportárindexe 1,9 százalékkal, importárindexe pedig 2,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, csaknem 222 mil­lió euróval a gabonaexportból származó bevétel nőtt, mivel a búza ára 74,1, a kukoricáé pedig 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A vizsgált időszakban az egy évvel koráb­binál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna ga­bonát értékesítettek a külpiacokon, amiből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalék­kal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A búza ex­portátlagára 15 százalékkal magasabb, a ku­koricáé viszont 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A gabonafélék külke­reskedelmi aktívuma 692,2 millió euróra emel­kedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euró­­ról. Magyarországról 10,9 százalékkal nagyobb értékben exportáltak élő állatot az idei első fél évben, mint egy éve, miközben az import értéke 9,8 százalékkal csökkent. Az afrikai sertéspestis miatt megélénkült román kereslet hatására az élő sertés exportvolumene 41,2 százalékkal volt magasabb. Eközben 22,5 százalékkal esett visz­­sza az import mennyisége. Az export átlagára 2, az importé viszont 11 százalékkal emelkedett. A visszaeső import és az élénkülő export ellenére az élősertés-külkereskedelem még mindig defi­cites: hat hónap alatt 20,5 ezer tonna élő sertést vittek ki, és csaknem 25,6 ezer tonnányit hoz­tak be. A legnagyobb exportérték-csökkenést a húsféléknél regisztrálták, elsősorban a három-kevesebb élő állat érkezett . Importoldalon a gabonafélék értéke nőtt leg-é­s­inkább az idei első fél évben, az emelkedés 33 millió euró volt. Az állati takarmányok importértékének 23,3 millió eurós növekedése mellett a zöldségfélék 21,7 millió, az ital, szesz, ecet árucsoportjának 20,3 millió, a cukrászati termékek importjának 17,7 millió eurós bővü­lése nevezhető számottevőnek. A legnagyobb importérték-csökkenés az élő állatoknál volt megfigyelhető, ami az élősertés-behozatal 14,2 százalékos, az élő szarvasmarhák importjának 34,3 százalékos csökkenéséből adódott, fihús 8,2 százalékos exportvisszaesése révén. A 180,6 millió eurós egyenleg 14 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A marha- és a baromfihús exportértéke csökkent, a ser­téshúsé kismértékben nőtt. Sertéshúsból 4,1 százalékkal többet, 68,7 ezer tonnát vittek ki Magyarországról 147,5 mil­lió euró értékben, ami 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozott mennyi­ség 81,6 ezer tonna volt, ez az előző évi szinten maradt, az értéke pedig 2,2 százalékkal nőtt. A sertéshús külkereskedelmének 2018. első félévi 6,1 millió eurós passzívuma 979 ezer euróval 7,1 millió euróra nőtt 2019 első hat hónapjá­ban. Az export visszaesése volt jellemző a cukor és cukorkaáruk termékcsoportjában, ezek érté­ke 14,1 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, a zöldségfélék exportértéke 9,8, a halaké pedig 3,1 millió euróval mérséklődött. M ­ JUTTATÁS ! 2600 milliárd maradt a háztartásokban Olvasztja az infláció a családi adókedvezményt ÍR­: A TIÜBD R. P. : A kétgyermekesek családi adókedvezménye megduplázódott, az egy-, három- vagy többgyerme­kes családok támogatásának vásár­lóerejét azonban 21 százalékkal ero­dálja az infláció a támogatás első tíz évében. A Világgazdaság számításai szerint az egygyermekesek 2011-es alapon reálértéken 7890 forint csa­ládi adókedvezményt kaphatnak 2020-ban, a kétgyerekesek 32 ezer forinthoz, a háromgyerekesek pe­dig 78 ezer forinthoz juthatnak, ami érezhetően eltér a kezdeti nominá­lis 10, 20, illetve 99 ezer forint jut­tatástól. Az egy- és háromgyermeke­sek kedvezménye nominálisan nem változott, így esetükben 21 százalé­kos reálérték-csökkenésről beszél­hetünk, míg a kétgyerekesek támo­gatását több lépcsőben a duplájára emelték az elmúlt években - koráb­ban az egy gyerekre jutó támogatás megegyezett az egygyermekesek támogatásával -, így ezek a csalá­dok reálértéken több mint másfél­szer több támogatást kapnak jövő­re, mint 2011-ben. Összességében mégis egyre több pénzt fordít az állam a családi adó­­kedvezményre, 2011-ben 180 mil­liárd forintot különítettek el erre, ami 2020-ra 380 milliárd forintra emelkedik - árulta el kérdésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosz­tálya. Történetének első tíz évében így összesen 2600 milliárd forint le­het a támogatás. A PM arra hívta fel a figyelmet, hogy az adókedvezmény mellett más családtámogatási lehe­tőségeket is bevezettek, bevezetnek - ilyen lesz jövőre a négygyerekesek szja-mentessége, a korábbi évekhez képest kibővült CSOK, és a júliustól rendelkezésre álló babaváró hitel is a fiatal házasokat segíti. A következő években felgyorsul­hat a fix támogatások elértéktelene­dése, mivel a 3 százalékos jegyban­ki cél feletti pénzromlás várható az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank szerint. Ha 2020 és 2030 között 3 százalékos lenne az éves fogyasz­tói árindex, a családi adókedvez­mény reálértéke további 34 száza­lékkal csökkenne, vagyis a 2011-es összeg nagyjából felét kaphatnák meg a családok. A támogatás ösz­­szegének növelése természetesen kompenzálhatná az inflációt, ahogy a kétgyermekesek támogatásá­nál ezt már megfigyelhettük. Nem csak a családok szempontjából len­ne előnyös a kedvezmény emelése, a nekik adott többlet ugyanis lö­kést adhat a fogyasztásnak - vagy­is az áfán keresztül egy része visz­­szaáramlik a költségvetésbe és ezáltal a GDP-növekedést is támo­gathatná. A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY REÁLÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA | forint 2mi 2012 2013 20*14 2015 20*16 , 2017 2018 2019* 2020 Forrás: VG-kalkuláció, VG-grafika ■ 1 gyerek ■ 2 gyerek ■ 3 gyerek * 2019-től becslés az inflációs előrejelzések alapján EGÉSZSÉG*­1 Minden kétezredik magyar szervátültetett Nőtt a transzplantvárólista iSEGSEK RITA] Tavaly Magyarorszá­gon 10 százalékkal nőtt a szervátül­tetések száma, 15 százalékkal több szívátültetést végeztek, így Kelet-Kö­­zép-Európa transzplantációs élme­zőnyébe tartozunk. Az elmúlt évben 505 transzplantációból 327-et a Sem­melweis Egyetem (SE) klinikáin vé­geztek - mondta Merkely Béla, az SE rektora, hozzátéve, hogy a szintén az irányításuk alá tartozó Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika a világ első tíz szívtranszplantációs központ­ja közé tartozik, a Eurotransplanton belül pedig a második legnagyobb centrum. Magyarországon a leggyakoribb a vesetranszplantáció, tavaly 335-öt végeztek, egy vesére átlagosan 3,5 évet kell várni. Jelenleg 1196-an vár­nak vesére. A betegek megnöveke­dett száma miatt a vesebetegségek szűrésének fontosságát hangsúlyoz­ta Wagner László, az SE egyetemi docense, mivel a betegek többsége sokáig panaszmentes, és az esetek felében már a végstádiumban derül ki, hogy nagy a baj. Több mint egymil­lió magyar lehet érintett a beszűkült vesefunkciók miatt, tízezren végstá­­diumúak, 6,5 ezren pedig krónikus betegek. A docens az élő donoros ve­seátültetés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet, ugyanis ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, annak elle­nére, hogy megvan az orvosszakmai és jogszabályi háttere. Tavaly 290 el­hunyt donorból történt veseátültetés, és csak 45 élő donoros műtétet haj­tottak végre, 2019 őszéig pedig 16 ilyen beavatkozást végeztek. „A hazai transzplantációs mű­téteknek semmilyen finanszírozá­si korlátjuk nincs, felülről nyitott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap­kezelőnél a kassza - mondta a Vi­lággazdaságnak Rényi-Vámos Fe­renc, az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Központ vezetője, az SE mellkassebészeti klinikájának igazgatója. Magyarországon négy éve végeznek tüdőtranszplantációt, korábban az operációk Bécsben zajlottak. Évente húsz fölött van a tüdőtranszplantációk száma, a bete­gek egyéves túlélési esélye 77 szá­zalék feletti, ez az eredmény hason­ló az osztrák statisztikai adatokhoz. Tavaly 168 elhunyt donor volt Ma­gyarországon, donoraktivitás szem­pontjából az európai középmezőny­ben, a 14. helyen állunk - mondta Mihály Sándor, az Országos Vér­ellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója. A magyarok adakozók, 73 százalékuk szívesen ajánlja fel a szerveit donációs célokra, ugyan­akkor az Európai Bizottság felmé­rése szerint a magyar lakosságnak csak a 23 százaléka ismeri a szerv-TRANSZPLANTÁCIÓS VÁRÓLISTÁKRA adományozással kapcsolatos jog­szabályokat. Ötéves periódusokat vizsgálva Mihály Sándor elmond­ta, hogy 2007-2011-hez képest a 2014-2018 közötti öt évben az el­távolított szervek száma 823-mal több volt, ez 42 százalékos növeke­dés, ugyanakkor a második ötéves ciklusban 950-nel több beteg került a várólistákra. FOTÓ: MTI - MOHAI BALÁZS KERÜLT ÚJ BETEGEK SZÁMAI 2011-2017 2014-2018 Különbség (%) Vese 1536 2128 38 Máj 532 511 -3 Szív 127 394 210 Tüdő 57 135 136 Vese-hasnyálmirigy és hasnyálmirigy 53 79 49 Összesen 2305 3247 40 Forrás: OVSZ HIRDETÉS A vágás most a menő, vágod? Mi támogatunk, te pedig profi vágó leszel! Tanuld nálunk a vágást, a költségeket pedig bízd ránk! Jelentkezz vágó képzésünkre és légy te az egyik legjobban fizetett szakember a médiában!

Next