Világgazdaság, 2019. november (51. évfolyam, 210-229. szám)

2019-11-04 / 210. szám

2019. november 4. hétfő­­ Világgazdaság JAVASLAT Földbérleti előnyökhöz juthatnak a vízi létesítményekbe beruházó gazdálkodók Jogszabályi lökés az öntözéshez KELEMEN ZOLTÁN ! A kormány benyújtotta az öntözés­ről szóló törvényjavasla­tot, amellyel megkönnyí­tené a mezőgazdaságban a mesterséges vízpótlást szolgáló beruházásokat. A­z Országgyűlés előtt van a kormány öntözéses gazdál­kodásról szóló törvényjavas­lata, amely rögzíti, hogy az öntözés közérdek. A tervek szerint 2020. január 1-jén hatályba lépő jogsza­bály megalkotását azzal indokolja a kormány, hogy célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, a jog­szabállyal pedig elősegíti a gazdák rugalmas alkalmazkodását az elég­telen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, ez egyben javítja a mezőgazdasági termelés hatékony­ságát is. A tervezet állami feladatként ha­tározza meg az úgynevezett ön­tözési kerületek kijelölését. Ezt a kormány által rendeletben kijelölt öntözési igazgatási szervnek a ta­lajtani adottságok, a domborzati és a vízrajzi viszonyok és az öntözés gazdaságossága figyelembevéte­lével, az öntözési célú létesítmény hatásterületének megfelelően kell­ megtennie. Ezzel az állam egyben azt is meghatározza, hogy mely te­rületek alkalmasak öntözésre, és melyek nem. Az öntözési igazgatási szervnek kell egy-egy kerületre öntözésfej­lesztési tervet készítenie. A javas­lat szerint az ilyen terveknek meg­felelő öntözéskor nincs szükség környezetvédelmi, természetvé­delmi és talajvédelmi hatósági, il­letve szakhatósági eljárásra. Az ön­tözésfejlesztési tervek elkészültéig az önkéntesen megalakuló öntözé­si közösségek számára, azok kije­lölt működési területére az Agrár­minisztérium a Nemzeti Földügyi Központ segítségével környeze­ti körzeti terveket készíttet. Ezzel e területeken egyrészt kiváltha­tó a környezetvédelmi, természet­­védelmi és talajvédelmi szakható­ságok munkája az engedélyezés során, másrészt a gazdálkodók tehermentesülnek a vízjogi létesí­tési engedélyezés előtti előzetes vizsgálat és a talajvédelmi terv el­készítése alól, ezzel jelentős költsé­get takarítanak meg. A beruházások során az a leg­főbb akadály, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termő­földjére, a javaslat pedig a vízátve­zetés problémáját öntözési szolgal­­­mi jog biztosításával oldaná meg. Eszerint a vízi létesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján az érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelő a szükséges öntözést szolgáló vízi lé­tesítményt az ingatlanján létesítse és üzemeltesse, az öntözőberende­zést átvezesse, ha ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem­­ zárja ki. A jogszabály módosítaná a föld­­forgalmi törvényt is, mégpedig úgy, hogy az előhaszonbérleti jogokkal rendelkezők rangsorában az első helyen szereplők közé kerül az a földműves, aki az adott föld terü­letének legalább felén öntözési cé­lú beruházást hajt végre. Ezt azzal indokolja a jogalkotó, hogy ezek a beruházások 10-15 év alatt térül­nek meg, ezért ilyet a mezőgazda-AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLET NAGYSÁGA­­ ezer hektár­sági termelők csak a saját tulajdonú termőföldjeiken indítanak. A javaslat indoklásában a kor­mány utal arra, hogy az agrárka­marával és a gazdaköri érdekkép­viselettel felmérték az öntözés iránti igényeket és az öntözést gátló körülményeket. Kimutatták, hogy a beruházások és a fenntar­tás magas költségigénye, valamint a bonyolult adminisztrációs kötele­zettségek csökkentik a beruházási hajlandóságot. A tervezett jogsza­bály az egyszerűsítést szolgálja. Azt is kinyilvánította a kormány, hogy a beruházási költségek a vi­dékfejlesztési program módosítá­sával csökkenthetők. Ez egyrészt a támogatásintenzitás növelését, másrészt új jogcím bevezetését je­lenti. Az érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles lenne tűrni, hogy­­ az ingatlanján létesítsék, üzemeltessék és átvezessék az öntözőberendezést, ha ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki . SZABÁLYOZÁS • A NETA hatására zsugorodott az érintett termékkör forgalma Érvek és ellenérvek a cukoradónál LATYAK BALÁZS ! A cukor jelenleg is adóköteles. A 2011 szeptembe­rében bevezetett népegészségügyi termékadót (NETA) az egészség­­ügyi kockázatot hordozó túlzott cu­kor-, só- vagy koffeintartalmú, nem alapvető ételekre vagy italokra ve­tették ki - közölte a Világgazdaság­gal Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adó­jogásza. Az Országos Gyógyszeré­szeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet az adónemet sikeresnek minősíti. Ennek ellenére Matolcsy György, a jegybank elnöke egy cik­kében kifejtette, hogy tovább szigo­rítana: az egészséges életmódot és a túlsúly megelőzését divattá tenné, amit a cukor általános megadózta­tásával érne el. Az elsőre draszti­kusnak tűnő javaslat összhangban áll az Egészségügyi Világszervezet 2016-os javaslatával, amely szerint cukros élelmiszerekre 20, az üdí­tőkre 40 százalékos közterhet kel­lene kivetni, amit a fogyasztók fi­zetnének. Ugyanakkor Bajusz Dániel sze­rint a cukor újabb adóval való súj­tásának kevés a realitása Magyar­­országon, mivel azt már így is 27 százalékos áfa terheli. Az EU-ban, ahol bevezették vagy tervezték be­vezetni ezt a közterhet, nem a nyers vagy finomított cukrot mint alap­anyagot adóztatták meg, hanem a cukros üdítőket és élelmiszereket. Az adójogász szerint egyébként sem a cukor megadóztatásában, ha­nem a termékkörök és/vagy a ha­tárértékek bővítésében, módosítá­sában lenne célszerű gondolkodni, az egészséges élelmiszerek áfáját pedig csökkenteni kellene. A Népszava információi szerint a kormány a csipszadó kiterjesztésé­re készül: jövőre a kizárólag édesí­tőt tartalmazó termékek után is kel­lene NETA-t fizetni. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ BEVÉTELE 1 milliárd forint 77,6* • * » » 2017 2018 2019 2020 Fonás: EY. VG-grafika­­­terv magyar gazdaság GKI-PROGNÓZISI Tartja magát a gazdaság­ iG­Y A magyar gazdaság az idei el­ső fél évben 5,1 százalékkal növe­kedett, ez az ütem idén az unióban eddig a leggyorsabb, mintegy há­romszorosa az átlagnak - derült ki a GKI Gazdaságkutató prognózisá­ból. A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a hazai felhasználás az első fél évben csaknem 0,5 szám Jövőre a beruházások 2 százalékkal bővülhetnek zalékponttal nőtt gyorsabban, mint a GDP. Ennek megfelelően a külső egyensúly romlik. A feldolgozóipar első nyolchavi belföldi értékesítése mintegy 2 szá­zalékponttal volt magasabb, mint az exportja, amelyre 72,7 százalé­kos részarány jutott. A GKI az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés az évek óta tartó szárnya­lása után augusztusban 6 százalék­ra esett, de az éves átlagos bővülése így is 20 százalék felett lehet, jövőre viszont csak 2 százalék körüli. A kiskereskedelmi forgalomban az idei második fél évben nem vár­ható lassulás: a növekedés éves átlagban 6 százalékosra, jövőre 4 százalék közelébe várható. Az ide­genforgalomban a vendégéjszakák száma augusztusig 8 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatás tovább bővült, a közfoglalkoztatottak száma csök­kent. A munkanélküliség feltehe­tőleg a második negyedévben érte el a mélypontját 3,3 százalékkal, a harmadik negyedévi adat 3,5 szá­zalék. A cégek a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több je­lentős cég pedig létszámcsökken­tést tervez. Mindeközben a bruttó keresetek nőnek, a közmunkások nélkül a vállalkozásoknál a bérek 11,3 százalékkal, a költségvetési szektorban 5,8 százalékkal emel­kedtek. A reálkeresetek az idén át­lagosan 7 százalékkal, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idei 4,5 és jövő évi 3,5 százalékos emelkedését alapoz­za meg. A beruházások 2020-ban 2 százalékkal bővülhetnek. HIRDETÉS z Útdíjfizetés egyszerűbben 3,5 tonna súlyt meghaladó járművek üzemeltetői számára az ASFINAG lényegesen könnyebbé tet­te Ausztriában az útdíjfizetés lebonyolítását. 45 ASFINAG GO Direkt ügyfeleink bizalmával 45 országból A országban már több, mint 25.000 GO Direkt ügyfél élvezi a G0 Direkt-es fizetőeszköz előnyeit. Az elszá­molás lebonyolítása egyszerű az ügyfelek számára. A G0 Direkt SIMPLE lehetővé teszi az útdíj feltöltését előfizetéssel, a G0 Di­rekt SMART változat segítségével pedig utólag fizethető az útdíj. Ezen túlmenően az ügyfél választhat havi, 14­ napos vagy heti elszámolás között. Az ASFINAG ezért nem számol fel szolgáltatási díjat. Sőt, visszatéríti a teljes éves útdíj 0,3 és osztály igazolását a készülékkel együtt küldjük. Ezzel Ön időt takarít meg. Ha már a gépjárműbe beszerelték a Toll Collect német útdíjfizető készülékét, akkor használhatja a Tell260 szolgáltatását is, így egy készülék segítségével fizetheti az osztrák és német útdíjakat. Az ASFINAG fo­lyamatosan fejleszti digitális szolgáltatá­sait. A SelfCare­ Portal használatéval lehető­sége nyílik arra, hogy saját járműparkját online vagy mobil al­kalmazáson keresztül kezelje. Az „ASFINAG Unterwegs” alkal­mazásban kiegészítő funkciók is találhatóak, mint például az aktuális közleke­dési helyzet, útvonaltervező, vagy hozzáférés az autópá­lyákon működő több, mint 1000 webkamerához. A GO Direkt rendszerbe itt tud bejelentkezni: www. go-maut.at. Itt minden GO útdíjjal illetve SelfCare- Portal-lal kapcsolatos információt megtalál, százalékát. A GO-Box-ot (vagyis az útdíjfizetés lebonyolításához szükséges fedélzeti készüléket) a GO-Direkt ügyfelek meg­rendelhetik közvetlenül az ASFINAG-nál - az EURO emisszi­

Next