Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)

2020-01-02 / 1. szám

magyar gazdaság ■ A süllő az év hala A süllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett év hala közönségsza­vazáson - közölte Harka Ákos, a szervezet elnöke. Az internetes szavazáson csaknem 15 ezer voks ér­kezett a három jelöltre, a végül 44 százalékos támogatottsággal dia­dalmaskodó süllőre, a 38 százalékkal második helyen végző csukára és a 18 százaléknyi szavazatot gyűjtő német bucóra. A süllő Magyarországon elter­jedt, nagyobb folyókban gyakori, a legnagyobb, 15,5 kilós példányt 2014-ben zsákmányolták. | VG ■ Folytatódnak a tavaly megkezdett gazdaságvédelmi intézkedések A gazdaságvédelmi akcióterv újabb pontjai lépnek élet­be, az adócsökkentések mellett célzott támogatásokkal segítik a családokat és a vállalkozásokat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A kisvállalati adó 12 százalékra csökken, ezzel 45 ezer magyar vállalkozás terhei mérséklődnek. A kor­mány 2022-ig felfüggeszti a reklámadót, ami hozzájárul­hat a piac bővüléséhez. A szálláshely áfáját 18-ról 5 szá­zalékra csökkentik, az intézkedéssel 32 milliárd forint ma­rad a turisztikai cégeknél. Egyszerűsítik az adóadminiszt­rációt: négy járulékot vonnak össze, egy adótípust pedig megszüntetnek. A falvakban élő családok mellett a vidéki építőipart is segítik, 2020-tól adó-visszatérítést kaphat­nak a kistelepülésen építkezők ötmillió forintig.­­ L B. Varga Mihály: a kormány 15 milliárd forintos tőkeemeléssel támogatja, hogy a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak hozzá a beruházási hiteleikhez. A kutatás­­fejlesztés támogatása 32 milliárddal nő, az öntözésfejlesztési programra pedig évi 17 milliárdot fordítanak üzleti napilap | www.vg.hu ■ Mérföldkövek az agráriumban Az Agrárminisztérium öt törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotá­sát végezte el, valamint 105 előterjesztést nyújtott be a kormány elé a múlt évben. A tárca szerint az öntözé­ses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával egysze­rűsödnek az öntözéshez szükséges eljárások. Az állatte­nyésztés kapcsán a minisztérium kiemelte: az uniós jogi szabályozásra reagálva megalkották az ágazatra vonat­kozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvényt. Mérföldkő volt a júliusban felállított Nemzeti Földügyi Központ is. A szervezet ha­táskörébe tartozik az állami tulajdonú földekkel kapcso­latos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan kö­zös tulajdonú területek megosztásával összefüggő fel­adatok ellátása.­­ VG BRÜSSZEL • Fejlesztéspolitikai szempontból Magyarország a visegrádi térség éllovasaként indítja 2020-at Forráslehívásban az uniós átlag előtt GYÖNGYÖSI BALÁZS IA múlt év végéig a Magyarország­nak járó uniós támogatá­sok 43 százalékát, 3536 milliárd forintot folyósí­tott az Európai Bizottság. A 2014-2020-as uniós ciklus­ban a Magyarország ren­delkezésére álló források 43 százalékát hívtuk le december végé­ig Brüsszelből, miközben a tagorszá­gi átlag 39 százalék - derült ki az Európai Bizottság adataiból, így a múlt évben produkált 12 százalék­­pontos előrehaladással Magyaror­szág megőrizte előnyét az EU közép­mezőnyével szemben, hiszen 2018 végén hazánk 31, míg a - január 31- ig még­­ 28 tagállam együttvéve 27 százalékon állt. A hétéves időszak­ban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bi­zottság a rá jutó részből mostanáig 10,69 milliárd eurót folyósított, ami 3536 milliárd forintnak felel meg. Ebből a múlt évben 2,84 milliárd euró, azaz 939 milliárd forint érke­zett, azaz Brüsszel ekkora összeg­ben ellentételezett beruházási, fej­lesztési számlákat. A 43 százalékon álló Magyaror­szág a 28 tagú uniós mezőnyben a görögökkel holtversenyben zár­ta a 11. helyen 2019-et. Bár 4 szá­zalékponttal meghaladjuk az uni­ós átlagot, vannak előttünk olyan tagállamok is, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előle­gekkel és a teljesítésalapú számlák­kal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. Ide tarto­zik Finnországon (66 százalék) kí­vül Írország (61), Luxemburg (57) és Ausztria (56) is. A kört a 2004- ben csatlakozó országokra szűkítve csak Észtország (49 százalék), Cip­rus (48) és Lettország (44) jár vala­mivel előrébb, megelőzzük viszont Lengyelországot (42), Litvániát (41), Csehországot (40), Szlovéniát (40), Máltát (34) és Szlovákiát (29). Igaz, míg a magyar mutató már november végére elérte a 43 százalékot, addig más országokban 4-5 százalékpon­tos hajrát is hozott az év vége. A támogatások odaítélése terén viszont 110 százalékkal vezet Ma­gyarország. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az uniós társfinanszíro­zású keret 10 százalékos állami ki­egészítéséről döntött. Vagyis ezek után túl sok visszahulló forrásra már nem számíthatnak a hazai vállalko­zások, legfeljebb átcsoportosítások­kal teremthető még elő számukra pluszforrás, igaz, a meg nem való­sult uniós fejlesztések következté­ben felszabadult támogatási össze­geket is újra ki lehet írni. Emellett növelheti még a mozgásteret a fo­rint gyengülése, hiszen az Európai Bizottság euróban fizeti a támoga­tást, amit még évekkel ezelőtt 300 forint körüli árfolyam mellett hirdet­tek ki. A listavezető Magyarországot Írország és Málta követi 97, illetve 96 százalékkal. Mivel továbbra is nagy a különb­ség az odaítélt támogatás és a brüs­­­szeli lehívás között, kulcsfontosságú, hogy ne érezze meg az előfinanszíro­zási manővert az államháztartás. Ez a feladat megoldottnak tűnik, hiszen az államháztartás központi alrend­szerének hiánya a január-novembe­ri időszakban 766,3 milliárd forint volt, az éves előirányzat 76,7 száza­léka. Novemberig 1156 milliárd fo­rint uniós bevételt könyvelhetett el a költségvetés, a kiadások pedig elér­ték az 1341 milliárd forintot. A 2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOK LEHÍVÁSA 1 százalék 20*15 20*16 20*17 20*18 20*19 Forrás: Európai Bizottság, VG-grafika EGÉSZSÉGÜGY­I Itthon hat ápoló jut ezer lakosra, míg Németországban tizenkettő, Svájcban tizenhat Bérfelzárkóztatás és életpályamodell a megoldás K0NCSEK RITA : Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. A Magyar Egészség­­ügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miköz­ben itt a legmagasabb a szakképzet­­len ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeré­ből - mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Ma­gyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Né­metországban 12, Svájcban 16. De legalább ilyen fontos az OKJ-s, és a BSc vagy MSc fokozattal rendelkező szakdolgozók arányának növelése. A MESZK elnöke szerint kiindulá­si pontnak kell tekinteni a szakdol­gozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését. Lényeges az egészségügyi szakdol­gozók nyugdíj melletti foglalkozta­tása kapcsán az engedélyezés le­rövidítése, a korlátozás feloldása. Továbbá csökkenteni kell a mun­kavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innova­tív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pálya­­választás előtt állók körében az ápo­lói, szakdolgozói életpályát. Szüksé­ges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszak­mák ösztöndíjrendszerének a felül­vizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése. A minimumrendelet megterem­téséről Balogh Zoltán elmondta: az egészségügyi ágazatban valamennyi munkáltató számára olyan iránymu­tató minimum-feltételrendszert kell teremteni, amely igazodik a hazai képzések rendszeréhez, az új kép­zési szintekhez és az ellátandó fel­adatok változatos világához. Nem adminisztratív módszerekkel kell ki­alakítani az új szabályozókat, hanem lépcsőzetesen bevezetendő szakdol­gozói keretszámokat kell meghatá­rozni. A túlmunka elrendelése kap­csán a MESZK elnöke hangsúlyozta: a pluszmunkát a hazai jogszabályo­kon túl uniós direktívák is szabá­lyozzák. A túlmunka kifizetésének rendjét, metódusát az intézményi és ágazati kollektív szerződés sze­rint kell meghatározni. Ha a munka­­vállaló a kötelezően elrendelhető he­ti nyolc munkaórán túl is vállalkozik úgynevezett önként vállalt, további tizenkét munkaóra letöltésére, ezt tehesse meg saját intézményében is. Ne kényszerüljön más intézmény­ben munkát vállalni csak azért, mert ez gazdaságilag előnyösebb a mun­káltatónak. A bérnővérek alkalma­zását a MESZK olyan szükségmeg­oldásnak tartja, amelyet ott lehet alkalmazni, ahol a folyamat jogilag és szakmailag is szabályozott, példá­ul egy laboratórium, képi diagnosz­tikai vagy műtői egység esetében. A kamarai elnök szerint az ápolók létszámának emelésével az egész­ségügyi ellátás színvonala is javul. Ahol nem fejlesztik az ápolás ügyét megfelelő mértékben, ott a lakosság egészségi állapota messze elmarad más országokétól. RÉGIÓNKÉNT AZ ÁPOLÓK SZABADSÁGOLÁSI PROBLÉMÁI 1 százalék ki tudta venni nem tudta kivenni maradéktalanul a szabadságát Budapest 62,7 37,3 Közép-Magyarország 53 47 Észak-Magyarország 60,1 39,9 Észak-Alföld 69,9 30,1 Dél-Alföld 50,3 49,7 Dél-Dunántúl 62,2 37,8 Nyugat-Dunántúl 50 50 Közép-Dunántúl 38,9 61,1 Forrás: MESZK FOTÓ: MTI - BALÁZS ATTILA

Next