Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)
2020-01-02 / 1. szám
magyar gazdaság ■ A süllő az év hala A süllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett év hala közönségszavazáson - közölte Harka Ákos, a szervezet elnöke. Az internetes szavazáson csaknem 15 ezer voks érkezett a három jelöltre, a végül 44 százalékos támogatottsággal diadalmaskodó süllőre, a 38 százalékkal második helyen végző csukára és a 18 százaléknyi szavazatot gyűjtő német bucóra. A süllő Magyarországon elterjedt, nagyobb folyókban gyakori, a legnagyobb, 15,5 kilós példányt 2014-ben zsákmányolták. | VG ■ Folytatódnak a tavaly megkezdett gazdaságvédelmi intézkedések A gazdaságvédelmi akcióterv újabb pontjai lépnek életbe, az adócsökkentések mellett célzott támogatásokkal segítik a családokat és a vállalkozásokat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A kisvállalati adó 12 százalékra csökken, ezzel 45 ezer magyar vállalkozás terhei mérséklődnek. A kormány 2022-ig felfüggeszti a reklámadót, ami hozzájárulhat a piac bővüléséhez. A szálláshely áfáját 18-ról 5 százalékra csökkentik, az intézkedéssel 32 milliárd forint marad a turisztikai cégeknél. Egyszerűsítik az adóadminisztrációt: négy járulékot vonnak össze, egy adótípust pedig megszüntetnek. A falvakban élő családok mellett a vidéki építőipart is segítik, 2020-tól adó-visszatérítést kaphatnak a kistelepülésen építkezők ötmillió forintig. L B. Varga Mihály: a kormány 15 milliárd forintos tőkeemeléssel támogatja, hogy a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthassanak hozzá a beruházási hiteleikhez. A kutatásfejlesztés támogatása 32 milliárddal nő, az öntözésfejlesztési programra pedig évi 17 milliárdot fordítanak üzleti napilap | www.vg.hu ■ Mérföldkövek az agráriumban Az Agrárminisztérium öt törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotását végezte el, valamint 105 előterjesztést nyújtott be a kormány elé a múlt évben. A tárca szerint az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges eljárások. Az állattenyésztés kapcsán a minisztérium kiemelte: az uniós jogi szabályozásra reagálva megalkották az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvényt. Mérföldkő volt a júliusban felállított Nemzeti Földügyi Központ is. A szervezet hatáskörébe tartozik az állami tulajdonú földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonú területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása. VG BRÜSSZEL • Fejlesztéspolitikai szempontból Magyarország a visegrádi térség éllovasaként indítja 2020-at Forráslehívásban az uniós átlag előtt GYÖNGYÖSI BALÁZS IA múlt év végéig a Magyarországnak járó uniós támogatások 43 százalékát, 3536 milliárd forintot folyósított az Európai Bizottság. A 2014-2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 43 százalékát hívtuk le december végéig Brüsszelből, miközben a tagországi átlag 39 százalék - derült ki az Európai Bizottság adataiból, így a múlt évben produkált 12 százalékpontos előrehaladással Magyarország megőrizte előnyét az EU középmezőnyével szemben, hiszen 2018 végén hazánk 31, míg a - január 31- ig még 28 tagállam együttvéve 27 százalékon állt. A hétéves időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá jutó részből mostanáig 10,69 milliárd eurót folyósított, ami 3536 milliárd forintnak felel meg. Ebből a múlt évben 2,84 milliárd euró, azaz 939 milliárd forint érkezett, azaz Brüsszel ekkora összegben ellentételezett beruházási, fejlesztési számlákat. A 43 százalékon álló Magyarország a 28 tagú uniós mezőnyben a görögökkel holtversenyben zárta a 11. helyen 2019-et. Bár 4 százalékponttal meghaladjuk az uniós átlagot, vannak előttünk olyan tagállamok is, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. Ide tartozik Finnországon (66 százalék) kívül Írország (61), Luxemburg (57) és Ausztria (56) is. A kört a 2004- ben csatlakozó országokra szűkítve csak Észtország (49 százalék), Ciprus (48) és Lettország (44) jár valamivel előrébb, megelőzzük viszont Lengyelországot (42), Litvániát (41), Csehországot (40), Szlovéniát (40), Máltát (34) és Szlovákiát (29). Igaz, míg a magyar mutató már november végére elérte a 43 százalékot, addig más országokban 4-5 százalékpontos hajrát is hozott az év vége. A támogatások odaítélése terén viszont 110 százalékkal vezet Magyarország. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. Vagyis ezek után túl sok visszahulló forrásra már nem számíthatnak a hazai vállalkozások, legfeljebb átcsoportosításokkal teremthető még elő számukra pluszforrás, igaz, a meg nem valósult uniós fejlesztések következtében felszabadult támogatási összegeket is újra ki lehet írni. Emellett növelheti még a mozgásteret a forint gyengülése, hiszen az Európai Bizottság euróban fizeti a támogatást, amit még évekkel ezelőtt 300 forint körüli árfolyam mellett hirdettek ki. A listavezető Magyarországot Írország és Málta követi 97, illetve 96 százalékkal. Mivel továbbra is nagy a különbség az odaítélt támogatás és a brüsszeli lehívás között, kulcsfontosságú, hogy ne érezze meg az előfinanszírozási manővert az államháztartás. Ez a feladat megoldottnak tűnik, hiszen az államháztartás központi alrendszerének hiánya a január-novemberi időszakban 766,3 milliárd forint volt, az éves előirányzat 76,7 százaléka. Novemberig 1156 milliárd forint uniós bevételt könyvelhetett el a költségvetés, a kiadások pedig elérték az 1341 milliárd forintot. A 2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOK LEHÍVÁSA 1 százalék 20*15 20*16 20*17 20*18 20*19 Forrás: Európai Bizottság, VG-grafika EGÉSZSÉGÜGYI Itthon hat ápoló jut ezer lakosra, míg Németországban tizenkettő, Svájcban tizenhat Bérfelzárkóztatás és életpályamodell a megoldás K0NCSEK RITA : Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint Budapesten és Pest megyében a legalacsonyabb a folyamatos munkarendben dolgozó szakképzett ápolók száma, miközben itt a legmagasabb a szakképzetlen ápolók aránya. Magyarországon csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből - mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolói létszám messze elmarad az OECD-államok átlagától, míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. De legalább ilyen fontos az OKJ-s, és a BSc vagy MSc fokozattal rendelkező szakdolgozók arányának növelése. A MESZK elnöke szerint kiindulási pontnak kell tekinteni a szakdolgozói bérfelzárkóztatás folytatását és az életpályaelemek bevezetését. Lényeges az egészségügyi szakdolgozók nyugdíj melletti foglalkoztatása kapcsán az engedélyezés lerövidítése, a korlátozás feloldása. Továbbá csökkenteni kell a munkavállalók napi, heti és havi terhét, ezt a létszám emelésével és innovatív technológiák bevezetésével lehet elérni. Népszerűsíteni kell a pályaválasztás előtt állók körében az ápolói, szakdolgozói életpályát. Szükséges az egészségügyi szakképzés és a felsőoktatás területén a hiányszakmák ösztöndíjrendszerének a felülvizsgálata, a kiemelt területeken az ösztöndíj nagymértékű emelése. A minimumrendelet megteremtéséről Balogh Zoltán elmondta: az egészségügyi ágazatban valamennyi munkáltató számára olyan iránymutató minimum-feltételrendszert kell teremteni, amely igazodik a hazai képzések rendszeréhez, az új képzési szintekhez és az ellátandó feladatok változatos világához. Nem adminisztratív módszerekkel kell kialakítani az új szabályozókat, hanem lépcsőzetesen bevezetendő szakdolgozói keretszámokat kell meghatározni. A túlmunka elrendelése kapcsán a MESZK elnöke hangsúlyozta: a pluszmunkát a hazai jogszabályokon túl uniós direktívák is szabályozzák. A túlmunka kifizetésének rendjét, metódusát az intézményi és ágazati kollektív szerződés szerint kell meghatározni. Ha a munkavállaló a kötelezően elrendelhető heti nyolc munkaórán túl is vállalkozik úgynevezett önként vállalt, további tizenkét munkaóra letöltésére, ezt tehesse meg saját intézményében is. Ne kényszerüljön más intézményben munkát vállalni csak azért, mert ez gazdaságilag előnyösebb a munkáltatónak. A bérnővérek alkalmazását a MESZK olyan szükségmegoldásnak tartja, amelyet ott lehet alkalmazni, ahol a folyamat jogilag és szakmailag is szabályozott, például egy laboratórium, képi diagnosztikai vagy műtői egység esetében. A kamarai elnök szerint az ápolók létszámának emelésével az egészségügyi ellátás színvonala is javul. Ahol nem fejlesztik az ápolás ügyét megfelelő mértékben, ott a lakosság egészségi állapota messze elmarad más országokétól. RÉGIÓNKÉNT AZ ÁPOLÓK SZABADSÁGOLÁSI PROBLÉMÁI 1 százalék ki tudta venni nem tudta kivenni maradéktalanul a szabadságát Budapest 62,7 37,3 Közép-Magyarország 53 47 Észak-Magyarország 60,1 39,9 Észak-Alföld 69,9 30,1 Dél-Alföld 50,3 49,7 Dél-Dunántúl 62,2 37,8 Nyugat-Dunántúl 50 50 Közép-Dunántúl 38,9 61,1 Forrás: MESZK FOTÓ: MTI - BALÁZS ATTILA