Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)

2020-01-13 / 8. szám

magyar gazdaság ■ Sínen a fejlesztések Magyarországon 2010 óta bő 1300 milliárd forintból valósultak meg uniós társfinanszírozással vasúti projektek. Az idén csaknem 300 milliárd forintból korszerűstik a pá­lyákat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. | VG ■ Nagy István: folytatódik az agrárium és a vidék megerősítése A gazdák kiszámíthatóságot és stabilitást várhatnak, 2020-ban is folytatódik a vidékfejlesztés és az agrári­um megerősítése - mondta Nagy István agrárminiszter. A magyar gazdálkodóknak az idén több mint 450 milli­árd forintot fizetnek ki terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó kérelmeik után. A vi­dékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek fo­lyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsítá­sával folytatódik a nyertesek kihirdetése. Még a mosta­ni program keretében új pályázatokat hirdetnek meg ter­melői csoportoknak az öntözési közösségek együttműkö­désére és csemetekertek gépbeszerzésére. Nemzeti forrá­sokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrár­­támogatásra, kiemelten az állattenyésztésre.­­ VG • Változik az állami bormarketing Nagyobb hangsúlyt kap az álla­mi bormarketing - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és az Agrármarketing Centrum (AMC). A hatékony állami bormarketing ér­dekében a kormány a magyar bor eladásának ösztönzését célzó fel­adatokkal, például a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenés szer­vezésével az AMC-t bízza meg. Az MTÜ az ernyőmárka (Magyar bor­­ személyesen) gondozására, vala­mint a borturizmus fejlesztésére és népszerűsítésére koncentrál. | VG üzleti napilap www.vg.hu ■ Az adórendszer támogatja a kkv-kat Magyarországon az 1,2 millió vállalkozás 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, nemzetközi szinten is kiemelkedő, hogy a kedvezményeik évről évre bővülnek - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtit­kára. Kifejtette, hogy a kormány nemcsak az adórend­szeren keresztül támogatja a kkv-kat, hanem a költség­­vetésből, valamint uniós forrásokból is. Az adózási kör­nyezet egyrészt speciális adófajtákkal, kevesebb admi­nisztrációval és közterhekkel, valamint közvetlen adó­­kedvezményekkel segíti a kkv-szektort. A kisvállalati adó (kiva) mértéke januártól 13-ról 12 százalékra csökkent, a kivások száma már eléri az 50 ezret. A legnépszerűbb adónem ugyanakkor a kisadózók tételes adója (kata), az így adózók száma három év alatt megduplázódva ma már 377 ezer. | VG ELEMZŐK • Az olajárak mozgása határozhatta meg decemberben a pénzromlás ütemét Az alappályát követheti az infláció RÁSKI PÉTER : A tavalyi át­lagos fogyasztói árin­dex 3,3 százalék lehetett a Világgazdaság elem­zői konszenzusa szerint, amely megegyezik a Ma­gyar Nemzeti Bank vára­kozásával. T­avaly 3,3 százalék lehetett az átlagos infláció a Világgaz­daság elemzői konszenzusa szerint, decemberben fél százalék­­ponttal, 3,9 százalékra erősödhe­tett az éves alapon mért fogyasztói árindex. A Központi Statisztikai Hi­vatal holnap teszi közzé a 2019-es átlagos inflációs tényadatot. A kon­szenzusunk szerint a maginfláció szintje decemberben a novemberi­vel megegyező, 4 százalék lehet, az adószűrt mutató enyhe, 0,1 száza­lékpontos emelkedést mutathat, el­érheti a 3,7 százalékot. A szakértők válaszainak összegzéséből az de­rül ki, hogy idén 3,4-3,5 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex, ez 15 bázisponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti felmérésünk eredménye, vagyis egyértelműen erősebb árnyomásra számítanak az elemzők. Ebben szerepe lehetett an­nak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,1 százalékponttal - 3,4 százalékra - emelte az idei infláci­ós prognózisát az alappálya decem­beri frissítésekor. Az MNB előre­jelzése szerint konszenzusunknál kissé erőteljesebb, 4 százalék volt a pénzromlás decemberben, az éves sünkben foglalt 3,3 százalékkal. Mi­vel az alappályához képest nem vár­ható jelentős eltérés, a január végi kamatdöntő ülésen nem valószínű, hogy lép a jegybank. Ha a monetáris politikán finomít az MNB, akkor azt várhatóan a márciusi frissített előre­jelzés ismeretében teheti meg. Az infláció további erősödését­­ novemberhez hasonlóan - az ener­giaárak változása és tavalyi ala­csony bázisa határozhatja meg - mondta lapunknak Virovácz Pé­ter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció ugyanakkor csökken­het - a szakértő szerint 3,9 száza­lékra mérséklődhet az alapfolya­matokat megragadó mutató­­, ami enyhülő árnyomást jelez. Virovácz Péter nem vár monetáris reakciót a Magyar Nemzeti Banktól. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasá­gi csoportjának vezetője arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az erőteljes belső kereslet, a bérek növekedése és a gyenge forintárfolyam az inf­láció erősödését hozhatja el, ezt ugyanis csak részben képes ellen­súlyozni az alacsony importált inf­láció, ráadásul az olajárak ez utób­bit is megdobták az év végére. Az inflációs alappályát három tényező jelentősen módosíthatja: a tartósan magas olajárak és a forint gyengü­lése felfelé, míg a vártnál lassabb gazdasági növekedés lefelé tolhat­ja a drágulás ütemét. Regős Gábor hozzáfűzte: az infláció 2020-ban va­lamivel a 3 százalékos jegybanki cél felett, a célsávon belül alakulhat. Decemberben a 4 százalékot is elérhette a fogyasztói árindex, emögött az olajárak miatt kialakult alacsony bázishatás fedezhető fel - mondta Kuti Ákos, a Danube Ca­pital vezérigazgató-helyettese. A külső inflációs nyomás azonban to­vábbra is alacsony, a 2019-es átla­gos pénzromlás 3,4 százalék lehe­tett. A szakértő úgy véli, az élénk hazai gazdasági aktivitás és a koráb­binál gyengébb forintárfolyam miatt 2020-ban 3,6 százalékra kúszhat fel a drágulás üteme. Kuti Ákos kite­kintése szerint 2021-ben lassulhat az infláció, amit a gazdasági ciklus lefordulásával és az árfolyamhatás kifutásával magyaráz az elemző. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA­­ előző évhez képest (százalék) átlag pedig megegyezik a felméré-Infláció 2019. decemberben Maginfláció 2019. decemberben Infláció 2019-ben Infláció 2020-ban Török Zoltán - Raiffeisen 4,1 4,0 3,4 3,5 Kuti Ákos - Danube Capital 4,0 n. a. 3,4 3,6 Suppan Gergely - Takarékbank 4,0 3,9 3,4 3,4 Németh Dávid - K&H Bank 4,0 4,1 3,4 3,5 Petschnig Mária Zita - Pénzügykutató 3,9 3,9 3,3 3,4 Virovácz Péter-ING Bank 3,9 3,9 3,3 3,5 Halász Ágnes -UniCredit Bank 3,9 4,0 3,3 3,5 Palócz Éva - Kopint-Tárki 3,9 4,2 3,3 3,4 Regős Gábor - Századvég 3,8 4,1 3,4 3,4 Varga Zoltán - Equilor 3,8 4,1 3,3 3,4 Jobbágy Sándor - CIB Bank 3,8 n. a. 3,3 3,2 Karsai Gábor - GKI 3,5 4,0 3,3 3,5 Elemzői konszenzus 3,9 4,0 3,3 3,5 MNB 4,0 n. a. 3,3 3,5 Forrás: VG-gyűjtés * n. a . nincs adat LENDÜLE- Ötvenezermilliárd forintba kerülhet a 2050-re megcélzott klímasemlegesség Megkapta új irányait az energiagazdaság B. H. L. I Vonzó célokat és célszámo­kat határozott meg Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája, ezek elérése azonban az energia­­gazdaság jelentős és költséges át­alakításával jár. A kormány által a napokban elfogadott dokumentum 2040-ig szóló kitekintéssel készült, de már a 2050-es célok is formálód­nak. A stratégia olyan deklarált cé­lokkal született Palkovics László in­novációs és technológiai miniszter pénteki ismertetése szerint, mint a tiszta, okos és megfizethető ener­giaszolgáltatások biztosítása, az energiabiztonság megerősítése, a szektor klímabaráttá alakítása és a területet érintő innovációk ösz­tönzése. Mindez például az ener­gia előállítására lefordítva azt je­lenti, hogy a termelés 2030-ra akár 90 százalékban is szén-dioxid-men­­tes lehet úgy, hogy a gyakorlatban az egymást kiegészítő nukleáris és megújuló - az utóbbi meghatározó részben szoláris - forráson alapul­na. Vagyis a 90 százalékhoz nagy­ban hozzájárul a Mátrai Erőmű lig­nitblokkjainak leállítása, amelyek üzemideje 2023-ig, 2025-ig, illet­ve 2029-ig szól. Helyettük új, rész­ben megújuló alapú egységek léte­sülnek. A 2040-re elérendő, tehát a stratégiának már csak a kitekin­tésében szereplő megújuló arány a tájékoztatón nem hangzott el, de fontos, hogy akkorra lejár a ma mű­ködő négy, együtt 2000 megawatt­nyi paksi atomerőműblokk üzem­ideje is, pótlásukra meg kell épülnie a két, együtt 2400 megawattnyi új blokknak. A stratégia szerint 2030-ra az 1990-es mennyiséghez képest leg­alább 40 százalékkal kell csök­kenteni az üvegházhatású gá­zok kibocsátását. A stratégiában nem szereplő, de a kormány által megcélzott feladat Magyarország klímasemlegessé tétele 2050-re. Az ide vezető utat az év végére kell kidolgoznia az Innovációs és Tech­nológiai Minisztériumnak Tisz­ta fejlődés stratégia néven. Az előzetes becslések szerint az eh­hez szükséges beruházások - ez a szám már korábban is elhangzott - 50 ezermilliárd forintba kerülné­nek. Bár ezek a ráfordítások nem pusztán kiadásként jelentkeznek, hiszen a projektek élénkíteni fog­ják a gazdaságot, a hatalmas ös­­­szeg előteremtéséhez szükség lesz a klímaszennyező iparágakra és a magánszférára is a miniszter köz­lése szerint. Az pedig, hogy a magyar gazdaság több mint 30 szá­zalék körüli áramimport­függése 20 százalék alá essen, húsz év alatt va­lósulhat meg, azaz 2040- es elképzelés. Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért fele­lős államtitkára a káros­­anyag-kibocsátás kapcsán az eseményen rámutatott a közlekedés zöldítésének szükségességére. E téren fontos az elektromobilitás népszerűsítése, a tömegközlekedés fejlesztése és a már bejelentett zöldbuszprogram megvalósítása.

Next