Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)
2020-01-22 / 15. szám
i 2 magyar gazdaság • Megfékezné a kormány a börtönbizniszt Felfüggesztik a börtönkártérítések kifizetését - olvasható a kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a többmilliárdos pénzügyi iparággá vált börtönbiznisz megfékezésének céljával indokolja a határozatot. Mint fogalmaznak, a börtönben ülő bűnözők ügyvédjeik segítségével már 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, és 10 milliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva, ami a kormány szerint visszaélés a jogszabályokkal. | VG ■Varga Mihály: a nagy szennyezők viseljék a klímastratégia terheit Az Európai Unió klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és ne hátráltassák a gazdasági növekedést - jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán. Az európai Zöld Terv (Green Deal) pénzügyi vonatkozásairól szóló vitában a tárcavezető kifejtette: Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, azzal a feltétellel, hogy ezeknek nem lehet következményük az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat. Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy - ahogyan az a jelenlegi tervekben szerepel - csak minimálisan, 1,2 százalékos arányban részesedjen az átállást segítő forrásokból. | VG ■ Forrás állattartóknak Március végéig újranyitja az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési program állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatait. A járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a tárca - közölte Nagy István agrárminiszter. VG üzleti napilap j www.vg.hu ■ Rekordalacsony szintre süllyedt az irodapiaci üresedés Rekordalacsony szintre, 5,6 százalékra süllyedt az üresedési ráta, miután a tavalyi utolsó negyedévben 0,3 százalékkal tovább csökkent, és 207 ezer négyzetméter volt a bérbe vehető szabad irodaterület. A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának jelentése szerint 2019 negyedik negyedévében két épület átadásával csaknem 3,7 millió négyzetméterre bővült a budapesti modern irodapiaci állomány, amelyből 3 millió négyzetméter a bériroda. Október és december között az egy évvel korábbihoz képest 18 százalékkal nőtt a kereslet, 202,5 ezer négyzetmétert tett ki. 2019 utolsó negyedéve hozta a valaha regisztrált legnagyobb előbérleti tranzakciót, amely az ExxonMobil megállapodása volt a Váci úton épülő 27,3 ezer négyzetméteres irodaház teljes területére. S. T. KITETTSÉG • Mérséklődött az eladott hő mennyisége, de nőtt az előállításához szükséges gáz ára Kevesebbet kellett fűtenie az országnak B. HORVÁTH LILLA : Némileg szűkülő piacon, de az előző évinél valamivel több díjfizetőjük volt a hazai távhőszolgáltatóknak. A termelők döntően továbbra is gázt használtak energiahordozóként. Csak alig 2 ezrelékkel, de nőtt a magyarországi távfűtésdíj-fizetők száma 2018- ban. A csaknem 680 ezer ügyfél döntő hányada lakossági vevő volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) éves összefoglalója szerint. A távfűtött lakások aránya az észak-dunántúli régióban volt a legmagasabb, 27,37 százalék, és a Dél-Alföldön a legalacsonyabb, 10,72 százalék. Ezek az arányok egyébként az évek során nagyjából stabilak, csak egy-egy új fűtőmű üzembe helyezése, vagy egy régi leállítása változtat rajtuk érdemben. A vizsgált évben a hazai lakásállomány 15,57 százaléka volt távfűtéses. (Ennél nagyobb, 45,38 százalékos arányt képviselnek a központi fűtéses lakások, amelyeknek nagyjából a felét fűtik gázzal, a másik felét egyéb energiahordozóval.) Nem lakossági díjfizetőből 19 767 volt 2018-ban, vagyis kicsit kevesebb, mint 2017-ben. Az érintett épületeket körülbelül 220 távhőrendszer látta el. A szolgáltatók által eladott, és részben saját termelésből származó hő 33,97 petajoulenyi 2018-as mennyisége jócskán elmaradt az előző évi, mintegy 37 petajoule-tól. Az okok közül a hivatal az enyhe téli időt emelte ki, de lehetett némi szerepe a takarékoskodásnak és a további épületszigeteléseknek is. A csökkenés az enyhe télnek tudható be, de közrejátszhatott a takaré koskodás és az épületszigetelés is A hőigények kielégítésében évről évre nő, de még így is csak körülbelül egynyolcadnyi arányú a gázmotorok szerepe. Az elmúlt években szintén nagyobb lett, de 2018-ban éppen esett a hő mellett áramot is adó, úgynevezett kapcsolt energiatermelés mennyisége. Esett a kazánok, a geotermikus berendezések és az egyéb, közvetlen hőtermelő technológiák által leadott hő mennyisége is. A hivatal kimutatta továbbá, hogy hő előállításához az előző évhez képest összességében kevesebb földgázra, szénre, kőolajszármazékra és nukleáris energiára volt szükség 2018-ban. Kevesebb fogyott a megújulók közül a legnagyobb súlyt képviselő biomasszából, a feleakkora mennyiségben hasznosított geotermikus forrásból, továbbá biogázból és az egyéb energiahordozókból is. Végső soron tehát csak a kommunális hulladék és a napenergia hőcélú hasznosítása nőtt. A hazai távfűtés egészének csaknem a 72 százaléka földgázon alapult. Ezt a szakértők általában túl nagy, egyetlen energiahordozónak való kitettségnek tekintik. A magas arány ráadásul visszaütött a vizsgált évben, ugyanis egy gigajoule hő előállításához szükséges gáz átlagosan 2821 forintjukba került a távhőtermelőknek, míg egy évvel korábban csak 2441-be. (Az azt megelőző években drágább volt a gáz.) Ám így is esett a szolgáltatók által vásárolt hő szabályozott átlagára, mégpedig gigajoule-onként 2556-ról 2519 forintra. Összesen 6,67 milliárd forintot költöttek hővásárlásra. A gáz aránya egyébként a finnországi távhőtermelésben 12,4, a szlovéniaiban 26,5, a svédországiban 2 százalékos volt a MEKH példái szerint. Ugyanezekben az országokban a megújulók (45,2 százalék), a szén (55,6 százalék), illetve ismét a megújulók (63,7 százalék) domináltak a hőtermelésben. A hazai távhőtermelőknek és -szolgáltatóknak 2018-ban összesen kicsit több, mint 4900 alkalmazottjuk volt, valamivel kevesebb, mint 2017-ben. A HAZAI TÁVHŐTERMELÉS energiahordozónként 2018-ban (százalék) ■ Földgáz 71,6 ■ Megújulok 19,2 | Hulladék ■ Szén ' Jm'" Egyéb 1,2 ■ Kőolaj- és olajtermék 0,1 Forrás: MEKH. VG-grafika MEZŐGAZDASÁG IA horvátországi gyárak jobban fizetnek, mint a hazaiak Folyamatosan csökken a cukorrépa termőterülete K. B. Z. IA tavalyi cukorrépatermés mennyisége elmaradt a várakozásoktól, a rendelkezésre álló adatok szerint 59,79 tonna volt az átlaghozam, legalábbis a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárába szállított termésre vonatkoztatva - mondta a Világgazdaságnak Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. A gyenge termésért az augusztusban három-négy héten át tartó száraz forróság, a szeptemberi erős gombafertőzés, a cerkospórás levélfoltosság, valamint a rendkívül csapadékos november okolható. A cerkospóra jellemzője, hogy a levelek elszáradnak, majd csapadékos időben újra kihajtanak, ilyenkor azonban már csökkent cukortartalommal. A CTOSZ adatai szerint Magyarországon a termelői csoportok és az integrációk tagjaival együtt 327-en termelnek cukorrépát, közülük a legtöbben a magyarországi gyárba szállítanak. A Magyar Cukor Zrt. 11 402 hektárról vásárolt fel répát, 15,73 százalékos átlagos cukortartalommal. A tavalyi évvel ellentétben az idén a gyár már „fejelve" - a cukorrépa felső, leveles részét eltávolítva - kérte a terményt, így lett a tisztított cukorrépa mennyisége 661,7 ezer tonna. Ebből 94,47 ezer tonna fehér cukrot készítettek a tavaly szeptember 27-től idén január 4-ig tartó kampányban. Egy tonna 16 százalékos cukorrépából 135 kilogramm cukrot állítottak elő, ami jobb kihozatal a 2018-asnál, ennek ellenére gyenge közepesnek számít - mondta Kelemen István. A Magyar Cukor Zrt. tonnánként 20 eurót fizetett a termelőknek előlegként, amelyet a végleges elszámolás után, az idén júniusban a cukorártól függően egészít ki. A CTOSZ főtitkára szerint ez jó esetben is legfeljebb 4-5 euró lehet. Ezzel szemben a horvátországi cukorgyárak decemberben kifizették a teljes összeget: 28-30 eurót. Az eszéki és a verőcei gyárba ugyanis összesen 1217 hektárról nettó súlyban számolva 114,3 ezer tonna répát szállítottak a magyarországi termelők. Az árak eltérésének az a magyarázata, hogy a szállítás költsége ebben az esetben teljes mértékben a gyárakat terhelte, így kaptak a horvát határtól távolabbi, Kiskunlacháza térségében termelők 28, míg a délebbre fekvő területeken (Baranyában, Bácskában és Tolnában) gazdálkodók 30 eurót egy tonna cukorrépáért. Az elmúlt években megfigyelhető, hogy folyamatosan csökken a cukorrépatermő terület, aminek az alacsony cukorár az oka. Az elmúlt hónapokban ugyan az Európa más termőhelyein is gyengének bizonyuló eredmények miatt ez az ár emelkedő pályára került, de még mindig nagyon alacsony - mondta a főtitkár. A CUKORRÉPA BETAKARÍTOTT TERÜLETE 1 hektár 18 647 20*15 2t116 2017 20*18 20*19 Forrás: KSH, CTOSZ, VG-grafika * előzetes adat