Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)

2020-01-22 / 15. szám

i 2 magyar gazdaság • Megfékezné a kormány a börtönbizniszt Felfüggesztik a börtönkártérítések ki­fizetését - olvasható a kormányha­tározat a Magyar Közlönyben. A Kor­mányzati Tájékoztatási Központ a többmilliárdos pénzügyi iparággá vált börtönbiznisz megfékezésének céljá­val indokolja a határozatot. Mint fo­galmaznak, a börtönben ülő bűnözők ügyvédjeik segítségével már 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen, és 10 milliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkoz­va, ami a kormány szerint visszaélés a jogszabályokkal. | VG ■Varga Mihály: a nagy szennyezők viseljék a klímastratégia terheit Az Európai Unió klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költ­ségvetési teherrel, és ne hátráltassák a gazdasági növeke­dést - jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminisz­terek tanácskozásán. Az európai Zöld Terv (Green Deal) pénzügyi vonatkozásairól szóló vitában a tárcavezető ki­fejtette: Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, az­zal a feltétellel, hogy ezeknek nem lehet következményük az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletkölt­ségek nem terhelhetik a fogyasztókat. Magyarország szá­mára elfogadhatatlan, hogy - ahogyan az a jelenlegi ter­vekben szerepel - csak minimálisan, 1,2 százalékos arány­ban részesedjen az átállást segítő forrásokból. | VG ■ Forrás állattartóknak Március végéig újranyitja az Agrármi­nisztérium a Vidékfejlesztési program állattartó telepek korszerűsítését tá­mogató pályázatait. A járványos ál­latbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a tárca - közölte Nagy István agrárminiszter.­­ VG üzleti napilap j www.vg.hu ■ Rekordalacsony szintre süllyedt az irodapiaci üresedés Rekordalacsony szintre, 5,6 százalékra süllyedt az ürese­­dési ráta, miután a tavalyi utolsó negyedévben 0,3 száza­lékkal tovább csökkent, és 207 ezer négyzetméter volt a bérbe vehető szabad irodaterület. A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának jelentése szerint 2019 negyedik negyedévében két épület átadásával csak­nem 3,7 millió négyzetméterre bővült a budapesti mo­dern irodapiaci állomány, amelyből 3 millió négyzetméter a bériroda. Október és december között az egy évvel ko­rábbihoz képest 18 százalékkal nőtt a kereslet, 202,5 ezer négyzetmétert tett ki. 2019 utolsó negyedéve hozta a va­laha regisztrált legnagyobb előbérleti tranzakciót, amely az ExxonMobil megállapodása volt a Váci úton épülő 27,3 ezer négyzetméteres irodaház teljes területére.­­ S. T. KITETTSÉG • Mérséklődött az eladott hő mennyisége, de nőtt az előállításához szükséges gáz ára Kevesebbet kellett fűtenie az országnak B. HORVÁTH LILLA : Némileg szűkülő piacon, de az előző évinél vala­mivel több díjfizetőjük volt a ha­zai távhőszolgáltatóknak. A ter­melők döntően továbbra is gázt használtak energiahordozóként. C­sak alig 2 ezrelékkel, de nőtt a magyar­­országi távfűtésdíj-fizetők száma 2018- ban. A csaknem 680 ezer ügyfél döntő hányada lakossági vevő volt a Magyar Energe­tikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) éves összefoglalója szerint. A távfűtött laká­sok aránya az észak-dunántúli régióban volt a legmagasabb, 27,37 százalék, és a Dél-Al­­földön a legalacsonyabb, 10,72 százalék. Ezek az arányok egyébként az évek során nagyjá­ból stabilak, csak egy-egy új fűtőmű üzembe helyezése, vagy egy régi leállítása változtat rajtuk érdemben. A vizsgált évben a hazai la­kásállomány 15,57 százaléka volt távfűtéses. (Ennél nagyobb, 45,38 százalékos arányt kép­viselnek a központi fűtéses lakások, amelyek­nek nagyjából a felét fűtik gázzal, a másik fe­lét egyéb energiahordozóval.) Nem lakossági díjfizetőből 19 767 volt 2018-ban, vagyis kicsit kevesebb, mint 2017-ben. Az érintett épüle­teket körülbelül 220 távhőrendszer látta el. A szolgáltatók által eladott, és részben sa­ját termelésből származó hő 33,97 petajoule­­nyi 2018-as mennyisége jócskán elmaradt az előző évi, mintegy 37 petajoule-tól. Az okok közül a hivatal az enyhe téli időt emelte ki, de lehetett némi szerepe a takarékoskodásnak és a további épületszigeteléseknek is. A csökkenés az enyhe télnek tudha­tó be, de közrejátszhatott a takaré­­ koskodás és az épületszigetelés is A hőigények kielégítésében évről évre nő, de még így is csak körülbelül egynyolcadnyi arányú a gázmotorok szerepe. Az elmúlt évek­ben szintén nagyobb lett, de 2018-ban éppen esett a hő mellett áramot is adó, úgynevezett kapcsolt energiatermelés mennyisége. Esett a kazánok, a geotermikus berendezések és az egyéb, közvetlen hőtermelő technológiák ál­tal leadott hő mennyisége is. A hivatal kimu­tatta továbbá, hogy hő előállításához az előző évhez képest összességében kevesebb föld­gázra, szénre, kőolajszármazékra és nukle­áris energiára volt szükség 2018-ban. Keve­sebb fogyott a megújulók közül a legnagyobb súlyt képviselő biomasszából, a feleakkora mennyiségben hasznosított geotermikus for­rásból, továbbá biogázból és az egyéb ener­giahordozókból is. Végső soron tehát csak a kommunális hulladék és a napenergia hőcélú hasznosítása nőtt. A hazai távfűtés egészének csaknem a 72 százaléka földgázon alapult. Ezt a szakér­tők általában túl nagy, egyetlen energiahor­dozónak való kitettségnek tekintik. A magas arány ráadásul visszaütött a vizsgált évben, ugyanis egy gigajoule hő előállításához szük­séges gáz átlagosan 2821 forintjukba került a távhőtermelőknek, míg egy évvel korábban csak 2441-be. (Az azt megelőző években drá­gább volt a gáz.) Ám így is esett a szolgál­tatók által vásárolt hő szabályozott átlagára, mégpedig gigajoule-onként 2556-ról 2519 fo­rintra. Összesen 6,67 milliárd forintot költöt­tek hővásárlásra. A gáz aránya egyébként a finnországi távhőtermelésben 12,4, a szlové­niaiban 26,5, a svédországiban 2 százalékos volt a MEKH példái szerint. Ugyanezekben az országokban a megújulók (45,2 százalék), a szén (55,6 százalék), illetve ismét a megújulók (63,7 százalék) domináltak a hőtermelésben. A hazai távhőtermelőknek és -szolgáltatók­nak 2018-ban összesen kicsit több, mint 4900 alkalmazottjuk volt, valamivel kevesebb, mint 2017-ben. A HAZAI TÁVHŐTERMELÉS­­ energiahordozónként 2018-ban (százalék) ■ Földgáz 71,6 ■ Megújulok 19,2 | Hulladék ■ Szén ' Jm'" Egyéb 1,2 ■ Kőolaj- és olajtermék 0,1 Forrás: MEKH. VG-grafika MEZŐGAZDASÁG IA horvátországi gyárak jobban fizetnek, mint a hazaiak Folyamatosan csökken a cukorrépa termőterülete K. B. Z. IA tavalyi cukorrépatermés mennyisége elmaradt a várakozá­soktól, a rendelkezésre álló adatok szerint 59,79 tonna volt az átlag­hozam, legalábbis a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárába szállított termésre vonatkoztatva - mondta a Világgazdaságnak Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. A gyenge termésért az augusztus­ban három-négy héten át tartó szá­raz forróság, a szeptemberi erős gombafertőzés, a cerkospórás le­vélfoltosság, valamint a rendkívül csapadékos november okolható. A cerkospóra jellemzője, hogy a leve­lek elszáradnak, majd csapadékos időben újra kihajtanak, ilyenkor azonban már csökkent cukortarta­lommal. A CTOSZ adatai szerint Magyar­­országon a termelői csoportok és az integrációk tagjaival együtt 327-en termelnek cukorrépát, közülük a legtöbben a magyarországi gyárba szállítanak. A Magyar Cukor Zrt. 11 402 hektárról vásárolt fel répát, 15,73 százalékos átlagos cukortar­talommal. A tavalyi évvel ellentét­ben az idén a gyár már „fejelve" - a cukorrépa felső, leveles részét eltá­­volítva - kérte a terményt, így lett a tisztított cukorrépa mennyisége 661,7 ezer tonna. Ebből 94,47 ezer tonna fehér cukrot készítettek a ta­valy szeptember 27-től idén január 4-ig tartó kampányban. Egy tonna 16 százalékos cukorrépából 135 ki­logramm cukrot állítottak elő, ami jobb kihozatal a 2018-asnál, ennek ellenére gyenge közepesnek számít - mondta Kelemen István. A Magyar Cukor Zrt. tonnán­ként 20 eurót fizetett a termelők­nek előlegként, amelyet a végleges elszámolás után, az idén júniusban a cukorártól függően egészít ki. A CTOSZ főtitkára szerint ez jó eset­ben is legfeljebb 4-5 euró lehet. Ezzel szemben a horvátországi cu­korgyárak decemberben kifizették a teljes összeget: 28-30 eurót. Az eszéki és a verőcei gyárba ugyan­is összesen 1217 hektárról nettó súlyban számolva 114,3 ezer tonna répát szállítottak a magyarországi termelők. Az árak eltérésének az a magyarázata, hogy a szállítás költ­sége ebben az esetben teljes mér­tékben a gyárakat terhelte, így kaptak a horvát határtól távolabbi, Kiskunlacháza térségében termelők 28, míg a délebbre fekvő területe­ken (Baranyában, Bácskában és Tol­nában) gazdálkodók 30 eurót egy tonna cukorrépáért. Az elmúlt években megfigyelhe­tő, hogy folyamatosan csökken a cukorrépatermő terület, aminek az alacsony cukorár az oka. Az el­múlt hónapokban ugyan az Európa más termőhelyein is gyengének bi­zonyuló eredmények miatt ez az ár emelkedő pályára került, de még mindig nagyon alacsony - mondta a főtitkár. A CUKORRÉPA BETAKARÍTOTT TERÜLETE 1 hektár 18 647 20*15 2t116 2017 20*18 20*19 Forrás: KSH, CTOSZ, VG-grafika * előzetes adat

Next