Világgazdaság, 2020. február (52. évfolyam, 23-42. szám)
2020-02-14 / 32. szám
2020. február 14., péntek Világgazdaság ® magyar gazdaság MONETÁRIS POLITIKA • A jegybank kivárhat a lépéseivel a márciusi frissített előrejelzésig Jelentősen gyorsult az infláció üteme RÁSKI PÉTER A fogyasztói árindex a jegybanki toleranciasáv fölé, 4,7 százalékra ugrott, az elemzők megosztottak abban, hogy mikor térhet vissza a 3 százalékos cél közelébe. A legtöbben emeltek a fogyasztói árindexre vonatkozó előrejelzésükön. Januárban 4,7 százalékra emelkedett az éves alapon mért fogyasztói árindex - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Decemberben csupán 4 százalék volt a mutató, a havi alapon számolt drágulás 0,9 százalékos volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésében szereplő előrejelzés és a Világgazdaság elemzői konszenzusa egyaránt 4,3 százalékos drágulási ütemet várt. Az alapfolyamatok erősödését jelzi, hogy a maginfláció a decemberi 3,9 százalékról 4 százalékra emelkedett, az adószűrt mutató pedig 3,5 százalékról 3,7 százalékra nőtt. A decemberi Inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, ezért 4,6 százalékos fogyasztói árindexet vártunk, ehelyett 4,7 százalék lett a mutató - reagált a KSH adatára Nagy Márton, az MNB alelnöke. Februárban 4,6, márciusban pedig 3,7 százalék lehet a fogyasztói árindex. Nagy Márton kijelentette: „Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba, az öt-nyolc negyedéves előrejelzési horizonton stabilizálódjon, amennyiben szükséges, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk." Ugyan az inflációs adatra nem reagált az euró-forint árfolyam - azt a piac feltehetően már beárazta az elmúlt hetekben -, az MNB alelnökének szavaira a 340 forinthoz közeli szintről 338 körülire erősödött a kurzus, majd korrekció után a 337-es szintet célozta meg. „A devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományának csökkentése tudatos döntés volt az elmúlt hetekben, a következő időszakban a bankrendszer likviditásának további csökkenése várható" - tette hozzá a jegybank alelnöke. Az MNB három hónapos átlagban vizsgálja a kiszorítandó likviditást, így a monetáris tanács által meghatározott állomány teljesül majd. Keddi lapszámunkban írtunk arról, hogy az FX-swapok állománya 12,4 százalékkal - 283 milliárd forinttal - csökkent január eleje óta, amit az MNB eddig a kiszorítandó likviditással indokolt, és elutasította a monetáris politika szerepét. A swapállomány csökkenésével párhuzamosan a három hónapos bankközi kamatláb 0,16 százalékról 0,42 százalékra emelkedett. „Kikezdheti a jegybank hitelességét, ha nem reagál érdemben a jelentősen a cél fölött alakuló inflációra" - értékelte az adatokat lapunk kérésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az elmúlt egy év adataiból látható, hogy a monetáris politika enyhe normalizációjára lenne szükség ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 3 százalék közelébe. Németh Dávid hozzáfűzte: az infláció alakulásában fontos szerepük van a lakossági várakozásoknak, ezért kedvezőtlen, hogy egyre többen 4 százalék feletti, vagy akár 5 százalékos drágulási ütemmel kalkulálnak. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a monetáris politika feladata az inflációs célhoz való visszatérés az alapfolyamatok visszafogásával. Ugyan az MNB már a február 25-én tartott kamatdöntő ülésen is szigoríthatna, ám Nagy Márton szavai arra utaltak, hogy a márciusi frissített előrejelzésekig az FX-swapokkal befolyásolják a monetáris politikát. Regős Gábor szerint kérdéses, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e, hogy megvárják az inflációs jelentést. A KSH adatára reagáló elemzők az infláció visszatérését várják a toleranciasávba a következő hónapokban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint április-május környékére térhet vissza a fogyasztói árindex a 3 százalék közelébe, az éves átlag 3,5 százalék lehet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy az infláció nem éri el idén a 3 százalékot, az éves mutatót 3,6-ről 3,9 százalékra emelte. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint az éves infláció várhatóan meghaladja a 3,4 százalékot. Németh Dávid az év nagy részében 3,5-4 százalék közötti inflációra számít, ezért a 2020-as előrejelzését 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte. FOGYASZTÓI ÁRINDEX FŐCSOPORTONKÉNT 2020. január (előző év azonos hónapja : 100) O Élelmiszerek 106,9 Q Háztartási energia 100,5 ^ Szeszes italok, 107,4 D Egyéb cikkek, 106,4 dohányáruk üzemanyagok O Ruházkodási 100,3 ® Szolgáltatások 103,6 cikkek Tartós fogyasztási 99,1 Cikkek Forrás: KSH, VG-grafika KIEMELT FONTOSSÁGÚ INFLÁCIÓS MUTATÓK 2016. január ► 2020. január (előző évekhez képest) 20*16 20*17 2018 20*19 Forrás: KSH, VG-grafika PIACI HATÁSOK • Bajban lehetnek a nagy mennyiségű külföldi alapanyag beszerzésére berendezkedő cégek Veszélyes fegyver is válhat a tartósan gyenge forintból gy. b. Miközben Európában továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb a reálkamat, egyre inkább túlszalad az infláció, ami veszélyes kombináció, spekulatív célponttá teszi a forintot. Egy forintválság kirobbantása senkinek sem állhat érdekében, de most már bármikor kiszabadulhat a szellem a palackból - mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Úgy látja, a tegnap közölt 4,7 százalékos januári fogyasztói árindex csak mélyíti ezt a gödröt, különös tekintettel arra, hogy az élelmiszerárak éves alapon 6,9 százalékkal kúsztak fel. Az MKIK elnöke szerint abban nincs kivetnivaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitásra törekszik, az viszont aggályos, ha a pénzromlás üteme meghaladja azt a szintet, amit az MNB előre jelez. A gyengülő forint pedig elsősorban abból a szempontból okoz fejtörést Parragh László szerint, hogy válság idején az árfolyam gazdaságpolitikai kitörési eszköz, most mégis akkor engedjük el ezt a lehetőséget, amikor egyébként jól megy a gazdaságnak. A forint-euró árfolyam változása miatt érdemes legalább 3-4 százalékos mozgásteret hagyniuk a vállalkozásoknak a jövő évi üzleti tervükben - mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Rávilágított, hogy a történelmi mélypontot is magával hozó forintgyengülés minden külkereskedelmi tevékenységet folytató, termelő, szolgáltató céget érint. Ahol jelentős a hazai hozzáadott érték, és számottevő az export, ott segít a magyar fizetőeszköz leértékelődése, hacsak nem kötöttek rossz fedezeti ügyleteket. Esetükben a gyenge forint a gyors béremelkedési ütem okozta versenyképességi hátrányt is ellensúlyozhatja az elemző szerint. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott vannak azok a vállalatok, amelyek tevékenységének megkerülhetetlen része a külföldi alapanyag-beszerzés. Nemcsak a forint gyengül azonban, hanem a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej is lejtmenetben van, márpedig a keleti-középeurópai régióba irányuló export ma már egyenértékű a Németországba tartó magyar kivitellel - figyelmeztetett Török Zoltán. Felidézte, hogy tavaly átlagosan 324,7 forintot kellett fizetni egy euróért, de mivel a nyár végétől trendszerű a gyengülés, a versenyszférának volt ideje felkészülni a 340 forintos szintre. A szakértő azonban arra számít, hogy nem ragad 340 forint felett a kurzus, hanem az év hátralévő részében a 330 és 340 forint közötti sávban marad. Megjegyezte, hogy egyre halványabb emlék a 310 forintos árfolyam, ami 2014-től egészen 2018 első feléig megszokott volt, másfél évvel ezelőtt azonban búcsút inthettünk az erős forintnak. Az uniós források felhasználása kapcsán Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke lapunknak hangsúlyozta: az Európai Bizottság euróban folyósítja a támogatást, amit anno 310 forint körüli árfolyamon állapítottak meg. Tehát a 340 forintos kurzus azt jelenti, hogy összességében 10 plusz 10 százalékkal nő a lehívható pénz mennyisége: a hazai túlvállalás, vagyis az állami forráskiegészítés mértékével ugyanis nagyjából megegyezik a forintgyengüléssel nyert különbözet. Essősy szerint kedvező lehet a változás a magas hozzáadott értékkel, végterméket gyártó exportőröknek, illetve az alacsony importhányaddal rendelkező beszállító cégeknek is. AZ EURÓ-FORINT ÁRFOLYAM 2014. január 2. ► 2020. február 13. 340 20*14 20*15 20*16 20*17 20*18 20*19 Forrás: Refinitiv. VG-grafika . Ha tartósan gyenge a forint, az komoly veszélyt hordoz egy egy-másfél éves építési időtartam alatt - mondta a Világgazdaságnak Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy náluk az euróalapú szerződések állománya 50 százalék feletti. A 2008-2009-es válságból tanulva konzervatívan állnak az árfolyamváltozásokhoz, amennyire csak lehet, jó előre bekészleteznek alapanyagokból. Ha például tudják, hogy egy év alatt reálisan felhasználnak 15 ezer tonna betonacélt, akkor az év elején megrendelnek 10 ezer tonnát, amiért aztán ütemezetten fizetnek.