Világgazdaság, 2020. április (52. évfolyam, 65-84. szám)

2020-04-01 / 65. szám

i magyar gazdaság ■ Csaknem 64 milliárdos a kórházak tartozása Február végén az egészségügyi intéz­ményeknél 63,8 milliárd forint tarto­zás halmozódott fel a Magyar Állam­­kincstár adatai szerint. Ebből az ál­lammal és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennál­ló adósság mindkét esetben 0,1 milli­árd forintra, a beszállítókkal szembe­­ ni pedig 63,6 milliárd forintra rúgptt. Márciusban a Nemzeti Egészségbiz­tosítási Alapkezelő mintegy negy­­venmilliárd forintot utalt az intézmé­nyeknek, egy hónappal korábban pe­dig 5,8 milliárd forintot.­­ K. R. ■ Jogbiztonság: a bírósági eljárásokat is a veszélyhelyzethez igazították A kormány a koronavírus elleni védekezésről szóló tör­vényben kapott felhatalmazás alapján eljárásjogi intéz­kedéseket jelentett be, amelyek célja, hogy a veszélyhely­zet ideje alatt is garantált legyen a jogbiztonság, rendben bonyolódjanak az állami eljárások, és esetleges megaka­dásuk se okozzon hátrányt az állampolgároknak és a vál­lalkozásoknak. A vészhelyzet időtartama nem számít be­le a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztásigazolás be­nyújtási határidejébe, a veszélyhelyzet megszűnéséig a fi­zetési meghagyás nem adható át végrehajtói kézbesí­tésre. A polgári peres eljárásoknál lehetővé válik az ügyek elektronikus intézése, emellett a közjegyzői nemperes el­járásokra, a közigazgatási perekre, a büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabályok is megváltoznak. | VG ■ Vaszily az IndaMediában Vaszily Miklósé, a TV2 elnökéé lett Oltyán Józsefnek az IndaMediában lévő része a Portfolio cikke szerint. A csoport másfél éve került Ziegler Gábor és Oltyán József 50-50 szá­zalékos ellenőrzése alá. | VG • Megugrottak az ipari alapanyagárak Februárban az ipari termelői árak 3,8 százalékkal ha­ladták meg az előző év azonos időszakáét - derült ki a Központi Statisztikai H­ivatal jelentéséből. Az áremelke­dést a munkabérek növekedése, a forint gyengülése, va­lamint a nyers- és alapanyagok világpiaci árainak alaku­lása befolyásolta. A belföldi feldolgozóiparban 5,4 szá­zalékkal, az energiaiparban viszont mindössze 1,3 száza­lékkal nőttek az árak. A beruházási javak és a fogyasz­tási cikkek gyártása területén egyaránt 7,2 százalékos volt az emelkedés, ami ugyan erősítheti az inflációt, ám az energia és az üzemanyagok visszafogott árnöveke­dése ugyanakkor gyengítheti. Az exportárakat elsősor­ban az 5,3 százalékos feldolgozóipari drágulás határoz­ta meg. Az energiaexport árai 17 százalékkal estek a je­lentés szerint.­­ VG PÁLYÁZATI PÉNZEK • AZ ITM időt adott a projektgazdáknak, hogy alkalmazkodjanak a helyzethez Uniós beruházások az újraindulásért GYÖNGYÖSI BALÁZS : A kor­mány szerint az uniós pályázatoknál bevezetett könnyítések hatékony segítséget nyújtanak, de további lépésekre is sor kerülhet, ha a külső kö­rülmények változnak. A gazdaság újraindításának szempontjából is kulcs­kérdés az uniós projektek végrehajtása - mondta a Világgaz­daságnak Perényi Zsigmond, az In­novációs és Technológiai Minisz­térium (ITM) államtitkára annak kapcsán, hogy a pályázatoknál 25- ről 50 százalékra emelkedik az elő­leg a járványhelyzettel leginkább sújtott ágazatoknál, emellett három hónap haladékot kapnak a cégek, és az elszámolást is megkönnyítik. „A visszajelzések szerint a mosta­ni intézkedések hatékony segítsé­get nyújtanak, de további lépésekre is készen állunk, ha a külső körül­mények változnak. Az intézmény­­rendszer folyamatosan működik, minden kedvezményezett számít­hat a támogatásunkra" - húzta alá. Lapunk felvetésére, hogy elegen­dő mozgásteret ad-e plusz három hónap, miközben most még belát­­hatatlanok a vírus gazdasági hatá­sai, Perényi Zsigmond kijelentette: a határidők automatikus meghos­­­szabbításával időt adtak a helyzet­hez való alkalmazkodásra, egyetlen projekt sem kerül veszélybe a ha­táridők miatt. Sokak szerint érdemes lenne tá­­gabb körre kiterjeszteni az előleg­emelést, például az autóipari be­szállítók szerepe legalább olyan hangsúlyos, mint a turisztikai cége­ké. Az ITM államtitkára erre vonat­kozóan közölte, hogy a segítségre szoruló szektorok beazonosítása fo­lyamatos, a kormányzati intézkedé­sekkel párhuzamosan teszik meg a fejlesztéspolitikai lépéseket. Hang­súlyozta, hogy a megemelt előleg­felvétel visszamenőleg is hatályos, az ehhez szükséges jogszabály­módosítás pedig folyamatban van. „Nem csak az új kiírások nyerteseit kell segítenünk, hiszen elsősorban a már elnyert projektek kedvezmé­nyezettjei kerülhettek váratlanul nehéz helyzetbe" - indokolt. A Vi­lággazdaságnak az egyszerűsített szerződésmódosítást, valamint az indikátorok eltörlését firtató kér­désére Perényi Zsigmond azt felel­te, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak a kialakult vis maior helyzetek kezelésére. „A változáso­kat elegendő a veszélyhelyzet okoz­ta akadályoztatás megszűnését kö­vető nyolc napon belül bejelenteni. Ha pedig a projekt fizikai befejezé­se előreláthatóan legfeljebb hat hó­napot késik, nem kell a támogatási szerződést módosítani, elég beje­lentést tenni" - emelte ki. Nehéz feladata van a kormánynak, hiszen a szolidaritást és a verseny­­képességet kell mérlegelnie, amikor arról születik döntés, hogy mely ága­zatok milyen formában kapjanak se­gítséget - mondta a Világgazdaság­­nak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgató­ja. Előremutatónak tartja, hogy meg­jelentek az első könnyítések a pályá­zati piacon, de meggyőződése, hogy legfeljebb egy hónapon belül újabb kedvezmények lépnek életbe. „Két­féle támogatás képzelhető el. Az egyik az úgynevezett helikopterpénz, amely a kilátástalan helyzetbe sodró­dott tevékenységek megmaradására irányul, a másik pedig azoknak a pia­ci szereplőknek a kiemelése, amelyek magas hozzáadott értékkel termel­nek, innovatívak, versenyképesek. Szükség van 1000-1500 milliárd fo­rintnyi helikopterpénzre, de legalább olyan fontos 500-1000 milliárd forin­tot a versenyképességi szempontokat figyelembe véve felhasználni" - álla­pította meg. Hozzátette: a lassú szál­lítás és a forintgyengülés együttes hatása miatt a következő hetekben, hónapokban az importhelyettesítő termékek és szolgáltatások előállítá­sára kell berendezkedni. A megnövelt előlegfizetés kap­csán Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője azt emel­te ki a Világgazdaságnak, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban már több mint 155 ezer támogató döntést hoztak, ennek forrásvon­­zata meghaladja a 9360 milliárd forintot. A nyertesek mintegy 10 százaléka még nem igényelt előleget, és nem is nyújtott be pénzügyi elszámolást, őket biztosan pozitívan érinti a vál­tozás. De mivel az év második felé­ben további több százmilliárd forin­tos pályázati csomag várható, akár több ezer új nyertessel, jól fog jönni az előleg kétszeresre emelt összege - tette hozzá. Perényi Zsigmond hangsúlyozta, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak a kialakult vis maior helyzetek kezelésére A 2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOK HAZAI FELHASZNÁLÁSA | milliárd forint' 13 845 9610 7156 » ® * Igényelt Odaítélt Kifizetett Forrás: FAIR, VG-grafika ' 2020. március 31 -én PÉNZÜGYI SZÁMLÁK • Az idei mérséklődésnek várhatóan keresztbe tesz a koronavírus Érdemben csökkent az államadósság R. P. A tavalyi GDP-arányos állam­­adósság 66,3 százalék volt, a nagy­sága pedig 31 ezermilliárd forint. Az Eximbank nélkül számított tarto­zás 30,3 ezermilliárd forintot tett ki - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlákra vonatko­zó jelentéséből. Regős Gábor, a Szá­zadvég makrogazdasági csoportve­zetője a Világgazdaság kérdésére elmondta: a 66,3 százalékos adós­ságmutató megfelel a kormányza­ti várakozásoknak, és érdemi csök­kenés az előző évi 70,2 százalékos szinthez képest. A kilátásokkal kap­csolatban hozzáfűzte, hogy a koro­navírus gazdasági hatásai miatt a GDP-arányos adósság várhatóan növekszik. A bruttó hazai termék előreláthatóan esik, a kormányza­ti kiadások pedig emelkedhetnek a gazdaság újraindítása miatt. Regős Gábor prognózisa szerint tág hatá­rok, 68 és 73 százalék között mozog­hat az államadósság. Az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,1 százalék volt 2019-ben - olvasható az MNB jelentésében. A tavalyi első kilenc hónapban az időarányos költéseknél kedvezőbb képet mutatott az államháztartás, mivel a ténylegesen befolyt adó­bevételek érdemben magasabbak voltak a tervezettnél. Az utolsó ne­gyedévben azonban a GDP 6 száza­lékának megfelelő, mintegy 780 mil­liárd forintos deficit halmozódott fel, így a 2019-es, 965 milliárd forintos hiány zöme az október-decembe­ri időszakhoz köthető. A központi kormányzat 549 milliárd forint de­ficittel járult hozzá az államháztar­tási hiányhoz, de az önkormányza­tok is tetemes, 197 milliárd forintos mínuszban zárták a tavalyi évet, a társadalombiztosítási alapok pedig 34 milliárd forintos hiányt halmoz­tak fel. A tartozáson belül erőteljesen nőtt a hosszú lejáratú értékpapírok ará­nya, azonban a kincstárjegyek állo­mánya ennél nagyobb mértékben esett - írják a jegybanki jelentésben. Az egyéb tartozások is mérséklőd­tek, összességében nagyot csökken­tek az államháztartás kötelezettsé­gei. Zsugorodtak az államháztartás pénzügyi eszközei is - elsősorban a jegybanknál és a hitelintézeteknél tartott betétállomány esett sokat. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE­­ 2018.1. né. ► 2019. IV. né. (milliárd forint) üzleti napilap | www.vg.hu Elstartolt a faluprogram VG í Tegnap délután 17 órától pá­lyázhatnak a Magyar falu program pályázatainak keretében orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök be­szerzésére az ötezer vagy ez alatti állandó lakosú helyi önkormányza­tok vagy önkormányzati társulások - számol be az OS. A három alprogramra összesen hétmilliárd forint támogatás nyer­hető el. Ezen belül szolgálati laká­sokra hárommilliárd, az egészség­­ügyi intézményekre és az orvosi eszközökre két-kétmilliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok a Ma­gyar Államkincstár elektronikus fe­lületén nyújthatók be. i

Next