Világgazdaság, 2020. június (52. évfolyam, 105-125. szám)
2020-06-02 / 105. szám
* magyar gazdaság ■ A többségnek ingatlanra kell a babaváró A legtöbben még mindig ingatlanra fordítanák a babaváró támogatást: az igénylők 54 százaléka lakásvásárlásra tervezi fordítani az összeget, majdnem 20 százalékuk pedig felújítaná vagy korszerűsítené a pénzből a meglévő ingatlant - derült ki a Duna Flouse felméréséből. A már meglévő hitel kiváltása, illetve a részleges előtörlesztés is szerepel az igénylések között, a kedvező feltételek miatt a babavárót felvevők 12 százaléka szeretné ezekre fordítani a megítélt összeget. | VG ■ Beesett a szolgáltatásexport többlete A szolgáltatások külkereskedelmi többlete 253 millióval, 1,7 milliárd euróra csökkent az idei első negyedévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az export 6,9, az import pedig 3,9 százalékkal esett a tavaly január-márciusi időszakhoz képest. Az aktívum 37 százalékát a turizmus, további 27 százalékát a szállítási szolgáltatások adták. A többlet apadása a szállítási szolgáltatások 27, a bérmunka-szolgáltatások 19 és a turizmus 13 százalékos mérlegromlásával magyarázható. A KSH szerint az adatokon a koronavírus hatása tükröződik. Az elmúlt években a hazai turizmus fejlődésének köszönhetően a szolgáltatásexport felfutott, a teljes szolgáltatáskivitel 18 százalékát adta a turizmus, azonban a lezárások jócskán visszavághatják a szektor teljesítményét. | VG V r ■ Jó az epertermés Az elmúlt időszak napsütéses időjárásának köszönhetően nagyon jó epertermés várható - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Magyarországon 700-800 hektáron évi 6000-8000 tonna földiepret termesztenek, a 90 százalékát belföldön értékesítik. | VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Négy új innovációs felhívás Miután a kormány elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, péntektől 53 milliárd forint értékben négy pályázat nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretéből - mondta Palkovics László, az ITM vezetője. A konstrukciók az innovációs lánc minden szereplőjét érintik, támogatást nyerhetnek a kkv-k, a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közti együttműködések is. A kiírások a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési képességének erősítését szolgálják. Palkovics felidézte, hogy Magyarország 2018-ban a GDP 1,53 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt szeretnék 3 százalékra emelni. VG BEFIZETÉS 1 Csökkenhet az energiaellátók jövedelemadójából befolyó összeg Az energetikán marad jövőre is a hangsúly B. HORVÁTH LILLA : Nagyobb bányajáradékot, több jövedéki és kevesebb közműadót kalkulál a jövő évi költségvetés tervezete a tavalyinál - az energiaszektor és termékei ott állnak mindhárom nagy befizetés mögött. Magyarország 2021-es költségvetésének tervezetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezeti kezelésű előirányzatai között energia-, bányászati és klímapolitikai feladatokra 2528,2 milliárd forint, fenntarthatósági feladatokra és közműszolgáltatásokra 20 668,8 milliárd forint szerepel. Az államháztartás funkcionális kiadásai között jövőre 160,138 milliárd forint áll rendelkezésre tüzelő-, üzemanyag- és energiaellátási feladatokra. A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos teendőre fenntartott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) 2021-ben 29,126 milliárd forintnak kell befolynia, döntő részben a Paksi Atomerőműtől. A társaság fizetési kötelezettsége 26,23 milliárd forint, amelyet más, kisebb befizetők mellett az állam 2,88 milliárdos költségvetési támogatással egészít ki. Az alapban halmozódó pénzből kell folytatni a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítését, felújítását, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolóiban folyó munkát, a radioaktív hulladékok elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítését, és e forrásból működik a felsorolt feladatokért felelős RHK Kft. is. A gazdaságvédelmi alap felhalmozási kiadás során a Paks II. Zrt. tőkeemelése mellett 115,9 milliárd forint szerepel, az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer működési kiadásainál pedig 975,2 millió forint. A költségvetésből nem olvasható ki, hogy általában az energiához kapcsolódóan mekkora adóbevételnek kell jövőre befolynia, de néhány részlet kiderül: az energiacégektől származhat jövőre a 44 milliárd forintnyi bányajáradék egy része az idei 38 milliárd után. E szektor fizeti be az 53,4 milliárdnyi közműadó egy hányadát is, a közműadóbevétel egyébként kissé elmarad a 2020-ra megcélzottól. Egyes energiatermékeket is terhel jövedéki adó, ebből 2021-ben 1263,1 milliárdot vár a költségvetés, többet az idei 1226,4 milliárdnál. Az energiaellátók jövedelemadója az idei 74,3 milliárdról jövőre 60,6 milliárdra csökkenne. A költségvetésnek befizető intézmények közül a legtöbbet, 22,11 milliárd forintot jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztérium köteles utalni, míg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mintegy 2,4 milliárdot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pedig 272 millió forintot. Az uniós források közül a környezeti és energiahatékonysági operatív program tervezett működési költségvetése 53,56 milliárd forint, de a kohéziós politikához tartozó környezeti és energetikai fejlesztésekre is rendelkezésre áll 2021 és 2027 között 16,26 milliárd. A 2021-es büdzsé megkerülhetetlen része az energia- és klímapolitika~| A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP BEFIZETÉSEI | milliárd forint « * « * 201B 2019 2020 2021 Forrás: VG-gyűjtés, VG-grafika ELŐIRÁNYZAT I A kormány benyújtotta a 2020-as költségvetés módosítását Az idén 1346 milliárd forint fordítható gazdaságvédelemre R. P. : A Gazdaságvédelmi Alap (GVA) keretösszege 1346 milliárd forint lehet 2020-ban, ezen belül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai felülről nyitottak - derült ki a 2020-es költségvetési törvény módosítójavaslatából. A GVA tervezett kiadásai május 25-ig 547,2 milliárd forintot tettek ki, ebből 258,9 milliárd mögött a kiemelt ágazati programok állnak. Az idei büdzsé módosítását a kormány kezdeményezte, oka a koronavírus miatti átcsoportosítás és a válságalapok létrehozása. A Járvány Elleni Védekezési Alap (JEVA) forrásai 633,5 milliárd forintot tehetnek ki, miközben a 2020- ra tervezett kiadások elérik a 761 milliárdot, ez az egészségügyi dolgozók béremelését és az egyszeri 500 ezer forintos juttatást is tartalmazza. Lapunk úgy tudja, ha a járvány elleni védekezés miatt szükséges, az átcsoportosításokon felül is finanszírozható a GVA és a JEVA, akár a hiány növekedése mellett is. A benyújtott módosítás nem érinti a törvény főösszegeit, csak normaszövegbeli változásokat tartalmaz. A javaslat célja a veszélyhelyzet ideje alatti válságkezelő intézkedések törvénybe foglalása, hogy a különleges jogrend megszűnése után is érvényesek legyenek. Ilyen a gépjárműadó átcsoportosítása, az idegenforgalmi adó mellé adott kormányzati támogatás megszüntetése, a kulturális illetménypótlék beépítése az alapbérbe, az uniós források mellé adott garanciavállalás és a költségvetési szerveknél adható cafeteriakeret 400 ezer forintra emelése. A válság elleni intézkedések összesen a GDP 19,6 százalékát teszik ki, 9235 milliárd forint értékben. Ebből 2044 milliárd a közvetlen költségvetési forrás, 397 milliárd pedig uniós támogatások átcsoportosítása. További 6794 milliárd forint a hiteltörlesztési moratórium teljes keretéből (3600 milliárd), a tőke- és garanciaprogramokból (1694 milliárd), valamint a Növekedési hitelprogramból (1500 milliárd) adódik össze. A VÁLSÁGALAPOK KIADÁSAI* 1 milliárd forint Járvány Elleni Védekezési Alap A Covid-19-járványügyi védekezéssel kapcsolatos eldöntött kiadások 608,5 Egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelésének kiadása 81,9 Egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri bérkiegészítése (500 ezer forint/fő) 70,6 Gazdaságvédelmi Alap Munkahelymegtartási programok 26,3 Munkahely-teremtési programok 154,1 Kiemelt ágazati programok 258,9 Vállalkozások finanszírozása 95 Család- és nyugdíjasvédelmi program 12,9 Forrás: a 2020-as költségvetési törvény módosító javaslata * május 25-ig GDP : Fékezte a növekedést a külkereskedelem Főszerepben a fogyasztás R. P. I A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése megerősítette, hogy az első negyedévben a GDP 2,2 százalékkal haladta meg a 2019 azonos időszakit. A termelési oldalon a szolgáltatások húzták a növekedést 1,2 százalékpontos emeléssel, az ipar 0,4 százalékkal, az építőipar pedig 0,1 százalékkal támogatta a bővülést. A KSH kommentárja szerint a kereskedelem és a gépjárműjavítás dinamikus növekedése ellensúlyozta a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás koronavírus miatti visszaesését. A felhasználási oldalon a belső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez, a beruházások mindössze 0,9 százalékponttal emelték a teljesítményt, miközben a külkereskedelem 1,6 százalékponttal húzta vissza a növekedést. Az idén 4,2 százalékkal zsugorodhat a GDP, amit 3 százalékos növekedés követhet - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője figyelmeztetett: a második negyedéves adat akár 10 százalékos visszaesést is mutathat, mivel a vírus miatti leállások döntően áprilisra estek. Az év második felét az határozhatja meg, hogy lesz-e újabb hullám és hogy mennyire lesz gyors a kilábalás. A szakember szerint 2021 végéig nem dolgozza le az idei visszaesést a gazdaság. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője az idén 4,1 százalékos csökkenést valószínűsít, amelyet 2,8 százalékos felpattanás követhet. HOZZÁJÁRULÁS AZ ELSŐ NEGYEDÉVES GDP-NÖVEKEDÉSHEZ 1 százalékpont v t