Világgazdaság, 2020. június (52. évfolyam, 105-125. szám)

2020-06-02 / 105. szám

* magyar gazdaság ■ A többségnek ingatlanra kell a babaváró A legtöbben még mindig ingatlanra fordítanák a babaváró támogatást: az igénylők 54 százaléka lakásvá­sárlásra tervezi fordítani az össze­get, majdnem 20 százalékuk pe­dig felújítaná vagy korszerűsítené a pénzből a meglévő ingatlant - de­rült ki a Duna Flouse felméréséből. A már meglévő hitel kiváltása, illet­ve a részleges előtörlesztés is sze­repel az igénylések között, a kedve­ző feltételek miatt a babavárót fel­vevők 12 százaléka szeretné ezekre fordítani a megítélt összeget. | VG ■ Beesett a szolgáltatásexport többlete A szolgáltatások külkereskedelmi többlete 253 millió­val, 1,7 milliárd euróra csökkent az idei első negyedévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai­ból. Az export 6,9, az import pedig 3,9 százalékkal esett a tavaly január-márciusi időszakhoz képest. Az aktívum 37 százalékát a turizmus, további 27 százalékát a szállí­tási szolgáltatások adták. A többlet apadása a szállítási szolgáltatások 27, a bérmunka-szolgáltatások 19 és a turizmus 13 százalékos mérlegromlásával magyaráz­ható. A KSH szerint az adatokon a koronavírus hatása tükröződik. Az elmúlt években a hazai turizmus fejlődé­sének köszönhetően a szolgáltatásexport felfutott, a teljes szolgáltatáskivitel 18 százalékát adta a turizmus, azonban a lezárások jócskán visszavághatják a szektor teljesítményét. | VG V r ■ Jó az epertermés Az elmúlt időszak napsütéses idő­járásának köszönhetően nagyon jó epertermés várható - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztéri­um államtitkára. Magyarországon 700-800 hektáron évi 6000-8000 tonna földiepret termesztenek, a 90 százalékát belföldön értékesítik. | VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Négy új innovációs felhívás Miután a kormány elfogadta az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, péntektől 53 milliárd forint értékben négy pályázat nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és In­novációs Alap 145 milliárdos keretéből - mondta Palko­­vics László, az ITM vezetője. A konstrukciók az innová­ciós lánc minden szereplőjét érintik, támogatást nyer­hetnek a kkv-k, a nagyvállalatok, az egyetemek és a vál­lalkozások közti együttműködések is. A kiírások a mun­kahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési képességének erősítését szolgálják. Palkovics felidézte, hogy Magyar­­ország 2018-ban a GDP 1,53 százalékát fordította kuta­tás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt szeretnék 3 százalékra emelni.­­ VG BEFIZETÉS 1 Csökkenhet az energiaellátók jövedelemadójából befolyó összeg Az energetikán marad jövőre is a hangsúly B. HORVÁTH LILLA : Nagyobb bányajáradékot, több jö­vedéki és kevesebb köz­műadót kalkulál a jövő évi költségvetés terveze­te a tavalyinál - az ener­giaszektor és termékei ott állnak mindhárom nagy befizetés mögött. M­agyarország 2021-es költ­ségvetésének tervezeté­ben az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium (ITM) fejezeti kezelésű előirányzatai között ener­gia-, bányászati és klímapolitikai feladatokra 2528,2 milliárd forint, fenntarthatósági feladatokra és köz­műszolgáltatásokra 20 668,8 milli­árd forint szerepel. Az államház­tartás funkcionális kiadásai között jövőre 160,138 milliárd forint áll rendelkezésre tüzelő-, üzemanyag- és energiaellátási feladatokra. A radioaktív hulladékok kezelésé­vel kapcsolatos teendőre fenntar­tott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) 2021-ben 29,126 milliárd forintnak kell befolynia, döntő részben a Paksi Atomerőmű­től. A társaság fizetési kötelezett­sége 26,23 milliárd forint, amelyet más, kisebb befizetők mellett az ál­lam 2,88 milliárdos költségvetési támogatással egészít ki. Az alapban halmozódó pénzből kell folytatni a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítését, felújítását, a kis- és közepes aktivitású radio­aktív hulladékok tárolóiban folyó munkát, a radioaktív hulladékok el­helyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének elő­készítését, és e forrásból működik a felsorolt feladatokért felelős RHK Kft. is. A gazdaságvédelmi alap fel­halmozási kiadás során a Paks II. Zrt. tőkeemelése mellett 115,9 mil­liárd forint szerepel, az energia- és klímapolitikai modernizációs rend­szer működési kiadásainál pedig 975,2 millió forint. A költségvetésből nem olvasha­tó ki, hogy általában az energiához kapcsolódóan mekkora adóbevétel­nek kell jövőre befolynia, de néhány részlet kiderül: az energiacégektől származhat jövőre a 44 milliárd fo­rintnyi bányajáradék egy része az idei 38 milliárd után. E szektor fi­zeti be az 53,4 milliárdnyi közmű­adó egy hányadát is, a közműadó­bevétel egyébként kissé elmarad a 2020-ra megcélzottól. Egyes ener­giatermékeket is terhel jövedéki adó, ebből 2021-ben 1263,1 milli­­árdot vár a költségvetés, többet az idei 1226,4 milliárdnál. Az energia­­ellátók jövedelemadója az idei 74,3 milliárdról jövőre 60,6 milliárdra csökkenne. A költségvetésnek befizető intéz­mények közül a legtöbbet, 22,11 milliárd forintot jövőre az Innováci­ós és Technológiai Minisztérium kö­teles utalni, míg a Magyar Energe­tikai és Közmű-szabályozási Hivatal mintegy 2,4 milliárdot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pedig 272 millió forintot. Az uniós források közül a környeze­ti és energiahatékonysági operatív program tervezett működési költ­ségvetése 53,56 milliárd forint, de a kohéziós politikához tartozó kör­nyezeti és energetikai fejlesztések­re is rendelkezésre áll 2021 és 2027 között 16,26 milliárd. A 2021-es büdzsé megkerülhetetlen része az energia- és klímapolitika~| A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP BEFIZETÉSEI | milliárd forint « * « * 201B 2019 2020 2021 Forrás: VG-gyűjtés, VG-grafika ELŐIRÁNYZAT I A kormány benyújtotta a 2020-as költségvetés módosítását Az idén 1346 milliárd forint fordítható gazdaságvédelemre R. P. : A Gazdaságvédelmi Alap (GVA) keretösszege 1346 milliárd forint lehet 2020-ban, ezen belül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrá­sai felülről nyitottak - derült ki a 2020-es költségvetési törvény mó­dosítójavaslatából. A GVA tervezett kiadásai május 25-ig 547,2 milliárd forintot tettek ki, ebből 258,9 milli­árd mögött a kiemelt ágazati prog­ramok állnak. Az idei büdzsé módo­sítását a kormány kezdeményezte, oka a koronavírus miatti átcsopor­tosítás és a válságalapok létrehozá­sa. A Járvány Elleni Védekezési Alap (JEVA) forrásai 633,5 milliárd forin­tot tehetnek ki, miközben a 2020- ra tervezett kiadások elérik a 761 milliárdot, ez az egészségügyi dol­gozók béremelését és az egyszeri 500 ezer forintos juttatást is tartal­mazza. Lapunk úgy tudja, ha a jár­vány elleni védekezés miatt szük­séges, az átcsoportosításokon felül is finanszírozható a GVA és a JEVA, akár a hiány növekedése mellett is. A benyújtott módosítás nem érinti a törvény főösszegeit, csak norma­szövegbeli változásokat tartalmaz. A javaslat célja a veszélyhelyzet ideje alatti válságkezelő intézke­dések törvénybe foglalása, hogy a különleges jogrend megszűnése után is érvényesek legyenek. Ilyen a gépjárműadó átcsoportosítása, az idegenforgalmi adó mellé adott kormányzati támogatás megszün­tetése, a kulturális illetménypótlék beépítése az alapbérbe, az uniós források mellé adott garanciavál­lalás és a költségvetési szerveknél adható cafeteriakeret 400 ezer fo­rintra emelése. A válság elleni in­tézkedések összesen a GDP 19,6 százalékát teszik ki, 9235 milliárd forint értékben. Ebből 2044 milli­árd a közvetlen költségvetési for­rás, 397 milliárd pedig uniós támo­gatások átcsoportosítása. További 6794 milliárd forint a hiteltörlesz­tési moratórium teljes keretéből (3600 milliárd), a tőke- és garancia­­programokból (1694 milliárd), vala­mint a Növekedési hitelprogramból (1500 milliárd) adódik össze. A VÁLSÁGALAPOK KIADÁSAI* 1 milliárd forint Járvány Elleni Védekezési Alap A Covid-19-járványügyi védekezéssel kapcsolatos eldöntött kiadások 608,5 Egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelésének kiadása 81,9 Egészségügyi dolgozók 2020. évi egyszeri bérkiegészítése (500 ezer forint/fő) 70,6 Gazdaságvédelmi Alap Munkahelymegtartási programok 26,3 Munkahely-teremtési programok 154,1 Kiemelt ágazati programok 258,9 Vállalkozások finanszírozása 95 Család- és nyugdíjasvédelmi program 12,9 Forrás: a 2020-as költségvetési törvény módosító javaslata * május 25-ig GDP : Fékezte a növekedést a külkereskedelem Főszerepben a fogyasztás R. P. I A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) második becslése meg­erősítette, hogy az első negyedév­ben a GDP 2,2 százalékkal haladta meg a 2019 azonos időszakit. A termelési oldalon a szolgáltatások húzták a növekedést 1,2 százalék­­pontos emeléssel, az ipar 0,4 száza­lékkal, az építőipar pedig 0,1 száza­lékkal támogatta a bővülést. A KSH kommentárja szerint a kereskede­lem és a gépjárműjavítás dinamikus növekedése ellensúlyozta a szállás­hely-szolgáltatás és a vendéglátás koronavírus miatti visszaesését. A felhasználási oldalon a belső fo­gyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez, a beruházá­sok mindössze 0,9 százalékponttal emelték a teljesítményt, miközben a külkereskedelem 1,6 százalékpont­tal húzta vissza a növekedést. Az idén 4,2 százalékkal zsugorod­hat a GDP, amit 3 százalékos növe­kedés követhet - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője figyelmeztetett: a második negyedéves adat akár 10 százalé­kos visszaesést is mutathat, mivel a vírus miatti leállások döntően áp­rilisra estek. Az év második felét az határozhatja meg, hogy lesz-e újabb hullám és hogy mennyire lesz gyors a kilábalás. A szakember szerint 2021 végéig nem dolgozza le az idei visszaesést a gazdaság. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elem­zője az idén 4,1 százalékos csökke­nést valószínűsít, amelyet 2,8 szá­zalékos felpattanás követhet. HOZZÁJÁRULÁS AZ ELSŐ NEGYEDÉVES GDP-NÖVEKEDÉSHEZ 1 százalékpont v t

Next