Világgazdaság, 2020. december (52. évfolyam, 232-252. szám)

2020-12-01 / 232. szám

magyar gazdaság ■ A turizmus rontja a külső egyenleget A harmadik negyedévben a szol­gáltatások külkereskedelmi több­lete 1653 millió euró volt, 908 mil­lió euróval elmarad az előző év azo­nos időszakáétól - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelentéséből. A szufficit visszaesése a turizmus akti­vitásának 50 százalékos csökkenése, a szállítási szolgáltatások 39 százalé­kos, illetve a bérmunka-szolgáltatá­sok 12 százalékos mérlegromlása mi­att következett be. Az euróban szá­mított export 33 százalékkal, az im­port 31 százalékkal mérséklődött.­­ VG V • Elfogadták a családi gazdaságokról szóló törvény módosított változatát Az Országgyűlés ismét elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, kétharmados parlamenti tá­mogatást igénylő jogszabályt a családi gazdaságokról. Mi­vel az államfő a jogszabály adatkezelésével kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket, és sérelmezte, hogy a ja­­­­vaslatot előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Az Ország­­gyűlés törvényalkotási bizottsága orvosolta ezeket a kifo­gásokat, a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila javaslatára pedig olyan pontosítások kerültek a jogszabályba, amelyek ál­tal az megfelel a magyar infotörvénynek és a GDPR-nek is. A jogszabály rendezi és egyszerűsíti a mezőgazdasági ős­termelők, valamint a családi gazdálkodók működési hátte­rét, hozzájárulva a gazdaság kifehérítéséhez. | VG & ' ■ Gottfried Péter a monetáris tanács tagja A parlament beválasztotta Gott­fried Pétert a jegybank monetáris tanácsába, Báger Gusztáv helyére. A szakember 2018-tól miniszterel­nöki megbízottként segítette a kor­mányfőt EU-ügyekben. | VG üzleti napilap | www.VQ.hu ■ Ma szavaz az Országgyűlés a börtönbiznisz megszüntetéséről Ma szavaznak a parlamentben a börtönzsúfoltság miatt a­ kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések meg­­­szüntetéséhez szükséges törvények módosításáról. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány célja, hogy megállítsa „a több­­milliárdos iparággá változott börtönbizniszt” az eddigi szabályozás reformjával. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az elítéltek és az ügyvédjeik üzletet csinálnak a kártérí­tésekből - mondta. Az eljárások száma 2018-ban meg­közelítőleg 11 ezer, 2019-ben pedig már 14 ezer volt. A mi­nisztérium adatai szerint a börtönviszonyok miatti kárta­lanítási ügyekben 2017 és 2019 között 12 680 határozat született, az ezek kapcsán megítélt kifizetések 8,6 milliárd forinttal terhelték meg a költségvetést. | VG ELŐREJELZÉS • Hosszú távon csak a német hátterű autógyárak biztosíthatnak növekedési előnyt Nagyobb lehet a visszaesés RÁSKI PÉTER : A második jár­ványhullám miatt a brut­tó hazai termék vis­­­szaesésének prognózi­sát 5,9 százalékról 7 szá­zalékra módosította a Commerzbank, ám 2021 második felében már nagy növekedésre számít. A járvány második hulláma miatt a magyarországi brut­tó hazai termék (GDP) csök­kenésére vonatkozó előrejelzését 5,9 százalékról 7 százalékra rontotta a Commerzbank - derül ki a hitelin­tézet elemzéséből, amelyet a Világ­­gazdaságnak is eljuttatott. Az ős­­szel a magyar kormány is rontotta a 2020-as várakozását. A tavasszal kiadott konvergenciaprogramban még 3 százalékos GDP-csökkenést prognosztizáltak, a nyáron a Pénz­ügyminisztérium már 4-5 százalékos visszaesést vetített előre, Varga Mi­hály pénzügyminiszter pedig a múlt héten már 6,4 százalékkal mérséklő­dő gazdasági teljesítményről beszélt a lapunknak adott interjújában. Az Európai Bizottság a tavasszal 7 szá­zalékos GDP-csökkenéssel számolt, a néhány hete kiadott őszi jelenté­sében viszont már 6,4 százalékossal. Lapunk november elején - a harma­dik negyedéves GDP-adat megjelené­se előtt - készült felmérése szerint az elemzői konszenzus valamivel opti­mistább a központi szervekénél: 6,1 százalékos visszaesést jelez. A negyedik negyedévben 9,2 szá­zalékkal maradhat el a bruttó ha­zai termék az egy évvel korábbitól a Commerzbank elemzői szerint. A tavalyi utolsó negyedéves bővü­lés 4,2 százalékos volt, jövőre pedig gyors, 5,8 százalékos ütem várha­tó az október-decemberi időszak­ban. Az elemzés emlékeztet, hogy a beszerzésimenedzser-index az egyik legmagasabb volt a régióban az elmúlt években, a válság nyomán összeomlott, majd októberre elér­te az 50,1 pontot. A harmadik ne­gyedéves talpra állás csak részle­ges lehet, 2020 utolsó hónapjaiban a belső és a külső környezet miatt ismét csökkenhet a GDP. A hitelin­tézeti szakértők megállapították: a turizmus-vendéglátás, a szórakoz­tatóipar és a személyszállító szek­tor a leginkább érintett a koronaví­rus okozta válságban. A gazdaság talpra állása 2021 második felében lehet igazán gyors, ha az oltások sikeresen elterjednek, de jövőre csupán 2,3­ százalékkal nőhet a hazai GDP - hangsúlyoz­ták a szakértők. A pénzügyminisz­tériumi nyilatkozatokban 3,5-4 szá­zalékos növekedés szerepel, míg a bizottság 4 százalékos bővüléssel kalkulál 2021-re. A Commerzbank előrejelzése szerint a nagy német­­országi autógyártók termeléski­­szervezése következtében hosszú távon a magyar növekedés megha­ladhatja a régiós társakét. A GDP ALAKULÁSA 1 százalék * » ® «• # 2017 2018 2019 2020 2021­­ 2020,2021: a Commerzbank, a PM és az EB előrejelzése Forrás: Commerzbank, PM, EB, VG-grafika JELENTÉS I A magyar bankrendszer állja a sokkot N. L. N.­­ Továbbra is erős a ma­gyar bankrendszer sokkellenálló képessége. A bankoknál egy sú­lyos makrogazdasági sokk esetén, de még évekig elhúzódó gazdasá­gi visszaesés idején is kezelhető, maximum 85 milliárdos tőkeeme­lési igény jelentkezne - ismertette Dancsik Bálint, a Magyar Nemze­ti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank Pénzügyi stabilitási jelen­tésének bemutatóján. Mint közöl­te, a bankrendszer operatív likvidi­tási tartaléka februárról októberre -jórészt a jegybanki likviditásbőví­tő intézkedéseknek köszönhetően - több mint 3000 milliárd forinttal bővült. A szektor első féléves eredmé­nye annak ellenére maradt pozitív, hogy a moratórium hatásai, illetve a koronavírus-járvány okozta gaz­dasági bizonytalanságok miatt a bankok jelentős céltartalékot ké­peztek. A vállalati hiteldinamikát a moratóriumhatás mellett szep­tember végére jórészt az 570 mil­liárd forintnyi NHP-kihelyezés tar­totta meg az év elejéhez mérten megfeleződő, 7,8 százalékos szin­ten, míg a lakossági hiteleknél a 15,6 százalékos éves növekedési ütemből 4 százalékot adott a mo­ratórium, további 6 százalék pedig a babaváró hitelekhez köthető. Az MNB szerint az év végéig a lakos­sági hitelek bővülése 8-12 száza­lékra mérséklődhet. ------------------------Hl JÖVEDELMEK • Jövőre az ideinél lassabban emelkedhetnek a keresetek Szeptemberben is lendületben maradtak JÁRDI ROLAND I Szeptemberben 8,8 százalékkal nőttek a magyarorszá­gi bruttó bérek - tette közzé a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). Az emelkedés továbbra is megközelítő­leg tartja a vírus előtti dinamikáját a teljes munkaidőben dolgozók kö­rében - reagált az adatra Horváth András, a Takarékbank vezető elem­zője. Rámutatott, hogy az alkalma­zottak száma éves összevetésben 2,3 százalékkal esett az előző havi 3,3 százalék után. A csökkenésben túlnyomórészt a vállalkozások át­meneti elbocsátásai játszottak sze­repet, ezért a helyreállás is ezen a területen volt a leglátványosabb az őszi hónapok elejéig. Az elemző je­lezte, hogy 2016 óta 57,1 százalék­kal nőttek a rendszeres bérek. A KSH közlése szerint szeptem­berben a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak bruttó átlagkere­sete 392 300 forint volt, a nettó pedig 269 500 forint. A közfoglal­koztatás nélküli bruttó átlagkere­set 402 900 forintot tett ki. A net­tó bérek szintén 8,8 százalékkal emelkedtek, így a 3,5 százalékos infláció mellett a reálbérek 5,2 szá­zalékkal lettek nagyobbak. A bérek a közszférában - közfoglalkoztatás nélkül - 8,5 százalékkal emelked­tek a júliustól hatályos 10 száza­lékos pedagógusbér-emelésnek is köszönhetően. A következő hónapokban novembertől 20, 2022-ig pedig a összesen 72 százalékkal emelkedő ■ egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve a januártól évenként növek­vő orvosi bérek támogatják érdem­ben a dinamikát. Ágazati szinten a leginkább érintett terület a jelen­tős keresletkieséssel szembesülő és elsősorban alacsony képzettsé­gűeket foglalkoztató turizmus-ven­déglátás, ezen a területen csak 3,9 Az alkalmazottak száma 2,3 százalékkal esett éves összeve­tésben az ősz első hónapjában a bérek százalékos volt a szeptemberi nö­vekedés, míg a járvány által köz­vetlenül nem érintett szektorokban 8-11 százalékos. Horváth András szerint a mostani folyamatokat figyelembe véve 10 százalék körül várható az idei éves dinamika, a jö­vő évi pedig 8,5 százalék körül, de ezt a még zajló minimálbér-tárgya­lások j­elen­tősen befolyásolhatj­ák. I

Next