Világgazdaság, 2021. január (53. évfolyam, 1-20. szám)

2021-01-22 / 15. szám

magyar gazdaság ■ Együtt lépnek fel a fogyasztók védelmében Megújította a fogyasztókkal szembe­ni tisztességtelen kereskedelmi gyakor­latok - például a megtévesztő vagy ag­resszív értékesítés - kiszűrését és az ellenük összehangolt, hatékony fellé­pést segítő együttműködését az Inno­vációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A GVH és az MNB egyúttal bővítette kétoldalú együttműködési megállapo­dását is, amelynek révén a két szerve­zet vállalta a tudásmegosztást a pénz­ügyi területet érintő kérdésekben. I­VG • ■ * - ■ Elkészült és nyilvános az akcióterv a vaddisznóállomány szabályozására Elkészült és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján bárki számára elérhető a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv - közölte a hiva­tal. A terv elkészítésére az afrikai sertéspestis (ASP) elleni európai uniós stratégia tavaly áprilisi módosítása kötelezi a tagállamokat. Ennek célja, hogy a világszerte hatalmas károkat okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tarta­ni és felszámolni az EU területén. Az Európa-szerte jelen­tősen megnövekedett vaddisznóállomány nagy szerepet játszik az ASP fennmaradásában és terjedésében, ezért a betegség elleni küzdelemben az állomány csökkentése elengedhetetlen. Ezt az is indokolja, hogy mindaddig, amíg a betegség jelen van a vadállományban, súlyosan veszé­lyezteti a házisertés-állományokat.­ VG Az akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisz­­nóállomány sűrűsége 2025. feb­ruár 28-ig száz hektáronként 0,5 egyedre csökkenjen üzleti napilap | www.vg.hu ■ Nőtt év végén a budapesti irodapiac Négy irodaépület - a Váci Greens B irodaház, a Szervita Square, a Csalogány 43 irodaterületei és az Alphagon irodaház - átadásával csaknem 29 ezer négyzetmé­terrel bővült a budapesti modern irodapiaci állomány a tavalyi negyedik negyedévben - közölte a Budapes­ti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma. A közlemény szerint a főváros teljes irodaállománya ezzel 3 903 840 négyzetmétert tesz ki, ezen belül 3,28 millió négyzet­­méteren modern spekulatív irodaterület, mintegy 615 ezer négyzetméteren pedig egy-egy cég saját tulajdo­nú irodaháza található. A tavalyi negyedik negyedév­ben az üresedési ráta 9,1 százalékra nőtt, ami 1 száza­lékpontos negyedéves és 3,5 százalékpontos éves nö­vekedés. Az üresedés legkevésbé Észak-Budán volt jel­lemző. | VG KÖZBESZERZÉSI A városvezetés ugyan vitatja, de a számok alapján nem lehet kérdés az áremelkedés Egyértelműen drágult a Lánchíd-felújítás HECKER FLÓRIÁN I Három év­tized után, márciusban megkezdődhet a Széche­nyi lánchíd rendbetétele. Tény ugyanakkor, hogy ha a főváros vezetése nem dobja vissza a még Tarlós István idején kiírt eljárást, mintegy ötmilli­­árd forintot spórolhatott volna. M­aradjunk a tényszerűség határain belül. Ez az öt­­milliárd szerintem egy hasraütésszerű szám. Arra kérem, ne kelljen kommentálnom valamit, ami szerintem nem igaz - így rea­gált Karácsony Gergely szerda este az Inforádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, hogy miért drágult ennyivel egy év leforgása alatt a Lánchíd felújítása. A főpolgármes­ter azt is kijelentette, hogy a pro­jekt kapcsán az általuk tavaly ősszel megjelentetett tender nyolcmilli­­árd forintot faragott le a bekerülési költségekből az előző városvezetés közbeszerzéséhez viszonyítva. Azt elismerte, hogy a Tarlós István-fé­­le eljáráshoz képest csökkent a mű­szaki tartalom, viszont azt állította, hogy nem lehet kiszámolni, hogy mindennek mekkora az értéke. „Nem szeretném összehasonlítani a körtét és az almát" - tette hozzá. Pedig az előző és a mostani fő­polgármesteri ciklusban a Lánc­híd felújítására beérkezett ajánla­tok egymás mellé állítása után az árváltozás mértéke a számok alap­ján könnyen kimutatható. Ennek kétségbevonása a főváros részéről azért meglepő, mert az összevetés­nek a nagy részét éppen ők már el­végezték, amikor a Fővárosi Közfej­lesztések Tanácsának 2020. február végi ülésére beterjesztették az ál­taluk januárban eredménytelen­nek nyilvánított első eljárás ajánla­ti árait. Az erről készült táblázatot a Telex publikálta. Tehát mindös­­­sze annyi a teendő, hogy ezeket a költségeket hozzá kell igazítani a hétfőn a BKK által közzétett nyer­tes ajánlatban szereplő főbb szá­mokhoz. Egyvalami nem változott: mind Tarlós, mind pedig Karácsony az A-Híd Zrt.-től kapta a legkedve­zőbb ajánlatot. Csakhogy amíg az előbbi esetben a beruházás tény­leges költsége megállt bruttó 21,8 milliárd forintnál (2019. szeptem­ber 23.), az utóbbiban már 26,75 milliárdra rúg a végső (2020. dec­ember 18.) számla. A kettő között pedig ténylegesen ötmilliárd forint különbség van. De nemcsak a bruttó, hanem a nettó költségsor összehasonlítása is azt bizonyítja, hogy bő egy év alatt a negyedével emelkedtek a Lánchídra adott árak ugyanattól a cégtől. Tar­lós István idején nettó 15,22 milli­­árdba került volna a rekonstrukció, most nettó­ 18,8 milliárdba, ugyan­ez a 10 százalékos tartalékkerettel együtt nettó 16,75, illetve 20,6 mil­liárd. A főpolgármester abban is té­ved, hogy nem lehet konkrét árat rendelni a törölt, vagyis a Széchenyi István téri villamos-közúti aluljáró műszaki tartalmához: ezt az A-Híd Zrt. bruttó 13,48 milliárdért vállal­ta volna. Vagyis Karácsony Gergely nyolcmilliárdos árleszállítása úgy jön ki, hogy az eredeti pályázatban a Széchenyi lánchídra és a villamos­közúti aluljáróra együttesen aján­lott bruttó 35,28 milliárddal állítja szembe a kizárólag a Lánchíd rend­betételére vonatkozó bruttó 26,75 milliárd forintot. Ez valóban az al­mát a körtével esete. Az A-Híd Zrt.-nek nemcsak azért jött jól az újabb körös közbeszerzés a Lánchíd kapcsán, mert többet ke­reshet a munkán, hanem azért is, mert a második kiírásban látványo­san csökkentek a vállalkozót terhe­lő kockázatok. Míg a Tarlós-stáb 75 millióban maximálta az előleg mér­tékét, ez mostanra 20 százalékra, megközelítőleg bruttó 5 milliárdra emelkedett, tehát körülbelül ugyan­annyival, amennyivel az ajánlat ma­ga. Ezzel párhuzamosan pedig a vál­lalkozóra vonatkozó napi kötbért a vállalkozó díj 0,5 százalékáról 0,25 százalékra vágták meg, a 20 száza­lékos meghiúsulási kötbért pedig 10 százalékra. Arra sem a BKK, sem a városvezetés nem tért ki, hogy mi indokolta ezeket a jelentős könnyí­téseket. * 5 HR/* * Bő egy év alatt a negyedével­­ emelkedett a tervezett költség l. - ,-i...).!K­já:!A .: A SZÉCHENYI LÁNCHÍD FELÚJÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGEI milliárd forint Eljárás Eljárás Tarlós István Karácsony Gergely alatt* alatt** Legalacsonyabb nettó ajánlat15,22 18,8 Nettó össz. (tartalékkerettel) 16,75 20,6 Bruttó össz.*** 21,8 26,75 Forrás: VG * FKT, *­VG ***mérnökdíjjal, egyéb költséggel PROGNÓZIS Akár az évtized végéig fennmaradhat a gazdaságélénkítő monetáris politika Hatszázalékos GDP-növekedés is elérhető az idén R. P.­­ Tavaly 5,3 százalékkal csök­kenhetett a bruttó hazai termék (GDP), ez kedvezőtlenebb az ok­tóberi, 4,7 százalékos mérséklő­dést mutató várakozásnál - mond­ta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hitelintézet ne­gyedéves előrejelzését ismertető tá­jékoztatón. A Pénzügyminisztérium prognózisa szerint 6,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesít­ménye 2020-ban, amit idén 3,5 szá­zalékos növekedés követhet, majd 2022-ben 5,4 százalékra gyorsul­hat a bővülés üteme. Suppan Ger­gely szerint a termelő ágazatok - az ipar és az építőipar - önmagukban 3 százalékponttal emelhetik a növe­kedést, ezért a 3,5 százalékos bővü­lést nagyon borúlátó előrejelzésnek tartja. Az export idén húzóerő lehet, felfuthat a turizmus-vendéglátás is, igaz, még nem érik el a válság előt­ti szintet. Idén 6,8 százalékkal nő­het a GDP, ami jelentős mértékben a bázishatásnak tudható be. Suppan Gergely felhívta a figyelmet: ha az uniós helyreállítási alap lökést ad az európai exportpiacoknak, és a nyu­gati tagországokban elkezdenek autót vásárolni, azzal a kivitel jelen­tős többletet adhat a gazdaságnak. A beruházási ráta 27-30 százalék körül alakulhat a idén és jövőre - vá­laszolta lapunk kérdésére az elem­ző. A lakásfelújításra megnőtt a ke­reslet az állami támogatás miatt, a barnamezős áfakedvezmény pedig a lakásépítéseknek kedvez. A vál­lalati szektorban az akkumulátor­­gyárak és az autóipari fejlesztések - különösen a Mercedes és a BMW üzemei - húzhatják a beruházáso­kat. A Takarékbank elemzője hang­súlyozta, hogy az állami szféra fej­lesztései is felfutnak az év folyamán. Hosszú távon - akár tíz évig is - alacsony lehet a kamatkörnyezet, mivel az Európai Központi Bank várhatóan tartósan fenntartja a köt­vényvásárlási programját, ami a ma­gyar monetáris politikát is megha­tározhatja - hangsúlyozta Suppan Gergely. A forint tavaly sokat gyen­gült, a régióban egyértelműen alul­teljesítő volt a hazai fizetőeszköz, idén viszont nem várható az árfo­lyam érdemi emelkedése. Az inflá­ció azonban elég magas ahhoz, hogy nagyobb lazításra ne legyen lehető­sége a Magyar Nemzeti Banknak. A szakértő szerint a minimálbér 4 százalékkal emelkedhet, a kiske­reskedelmi láncok, az ipari szerep­lők és az egészségügyben dolgozók keresetének növekedése sokszor ezt jelentősen meghaladja. A reálbérek 4,5 százalékkal nőhetnek idén, jövő­re pedig 4,3 százalékkal emelked­hetnek. Suppan Gergely szerint a megfelelő átoltottság nyomán ismét munkaerőhiány alakulhat ki, ami a vártnál nagyobb béremelésekhez és az infláció erősödéséhez vezethet. A GDP VÁLTOZÁSAI (százalék) 2018 2019 2020 2021* 2022* Forrás: Takarékbank, PM, VG-grafika * az elsfrejelzések alapján

Next