Világgazdaság, 2021. február (53. évfolyam, 21-40. szám)
2021-02-01 / 21. szám
magyar gazdaság ■ Fék az adótrükközésnek A nemzetközi adózás szabályai mától előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára az MTI-vel. Az OECD becslése szerint a multik ilyen adótervezéssel évente globálisan 100-240 milliárd dollárral kevesebb adót fizetnek, mint amennyi az államkasszákat megilletné. Jellemzően papíron létező leánycégeket hoznak létre, vagy gazdaságilag nem indokolt pénzügyi műveletekbe mennek bele a csoporton belül. | VG wr _ ■ A valós szükségletekhez igazított mezőgazdasági pályázatokra van szükség Az élelmiszeripari támogatások ágazati igényeknek megfelelő kiírásáért online egyeztetéssorozat indult. Az első alkalommal Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az Agrárminisztérium célja, hogy már az idén új, az élelmiszeripar valós szükségleteire reflektáló pályázati lehetőségeket nyissanak meg a kormány által háromszorosára növelt vidékfejlesztési források felhasználásával. Az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban meghaladta a 400 milliárd forintot. Az ágazat támogatásáért és fejlesztéséért felelős Agrárminisztérium fő törekvése a közös agrárpolitika jelenleg formálódó 2021- A NASA 225 ezer dollárral támo- 2027-es időszaka esetében is a rendelkezésre álló források gátja a Puli Space „vízszimatoló” maximalizálása és értéket teremtő felhasználása. VG detektorának fejlesztését üzleti napilap i www.vg.hu ■ Hat százalékkal nőtt a reálkereset A teljes munkaidőben foglalkoztatottak tavaly novemberi bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. 2020. január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A vizsgált tizenegy hónapban a vállalkozások alkalmazottjainak keresete volt a legmagasabb: a bruttó 413 000 forintot, a nettó 274 700 forintot tett ki, mindkét érték 9,5 százalékos bővülést takar. A lista alján lévő közfoglalkoztatottak havi átlagkeresete bruttó 81800, illetve nettó 54400 forintot tett ki, 6,9 százalékkal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában. Az összes teljes munkaidős dolgozó reálkeresete 6 százalékkal emelkedett. | VG ÁLLATTENYÉSZTÉS • A takarmányárak, a madárinfluenza és a sertéspiaci történések is befolyásolják a 2021-es teljesítményt Növekvő pályára állhat a baromfiágazat KELEMEN ZOLTÁN : A kacsa- és a libatenyésztők arra számítanak, hogy az idén jelentősen nő a termelésük, de a teljes baromfiágazat bővülésre számít. Ám a helyzetet bonyolítja a madárinfluenza veszélye, a takarmány drágulása és a sertésárak mélyrepülése. A tavalyinál bő másfélszer több kacsa és majdnem 40 százalékkal több liba felvásárlását tervezik a baromfipiacon, és a mennyiség összességében is több mint 12 százalékkal bővülhet. „Ilyenkor a tervezett mennyiségek mindig tartalmaznak egy kis optimizmust, de szerintünk is van esély a növekedésre, és a baromfitermelés elérheti a 2019-es szintet" - mondta a Világgazdaságnak Csorbás Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. A tavalyi madárinfluenza-járvány megtépázta a víziszárnyas-ágazatokat, az idei tervekben ezek visszaépülése a leglátványosabb elem. Aggasztó azonban, és akár meg is változtathatja a várt pozitív trendet a baromfitakarmány-árak emelkedése, a tápok máris 10-20 százalékkal drágultak a terméktanács adatai szerint. A takarmány az élő állat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki, ezért az áremelkedés nagymértékben növeli a termelési költséget, ráadásul a fennmaradó egyharmadnyi költségrészben is van dráguló elem, például a munkabér. Egyre több európai országban növekvő gond a madárinfluenza, már egyfajta élőállat-hiány kezd kialakulni az Európai Unióban. Ha Magyarország meg tudja tartani a többi uniós országhoz képest viszonylag madárinfluenza-mentes állapotot - hiszen itt csupán két kitörés volt, míg Franciaországban kevés híján háromszáz akkora piaci körülmények a készletek leolvadása után kedveznének a magyar baromfitermelőknek. Ám az még nem látható, hogy ez a kedvező állapot - ha fennmarad az európainál kedvezőbb hazai madárinfluenza-helyzet mikor és mely termékpályákon alakul ki. Egyelőre készleten van a Covid- 19-járvány miatt leállt HoReCaszektorból kiszorult árumennyiség, még mindig vannak például olcsó lengyel mellfilészállítmányok. Anngi alapanyag azonban nem lesz sem Lengyelországban, sem Németországban, amennyire számítottak. Ez akár élőállat-igényt is generálhat, aminek már van is jele: az utóbbi napokban nőtt a pulyka felvásárlási ára. A magyar termelők remélik, hogy ugyanez történik majd a többi termékpályán is, és ezt ki is tudják használni. Az uniós országokba csupán a madárinfluenzás kitörések közvetlen körzetéből nem szabad baromfiterméket szállítani, így az eddigi két eset - egy Komárom-Esztergom és egy Bács- Kiskun megyei - nem befolyásolja számottevően az exportlehetőségeket. Már egyes unión kívüli országok is hasonlóan járnak el. A baromfiárakra hathatnak a sertéspiaci események is. Emelkedik a sertéstakarmány ára, ráadásul az átvételi árak jó ideje lejtőre kerültek. Az olcsó sertés csökkentheti a pulyka- és a csirkehús iránti keresletet, korlátot szabva az áremeléseknek. Pedig minden bizonnyal hamarosan árat kell emelni, ugyanis a költségek növekedését az aktuális átvételi árak már nem tudják lekövetni - véli Csorbás Attila. Az ágazati szereplők első körben a hatékonyságukat próbálják javítani, de a túléléshez magasabb árakra is szükség van. Szóba jöhet az állami segítség is, amelynek ki kellene terjednie a teljes állattenyésztésre, az árak azonban nem támogathatók, a tenyésztésszervezés megsegítése pedig például a baromfitenyésztőknél kevésbé lenne hatásos. Csorbás Attila úgy látja, érdemes lenne megfontolni a munkahely-megtartó támogatások átmeneti bevezetését az állattenyésztésben is. ■ Pfeiss • * Az állattenyésztést is segítenék az átmeneti munkahelymegtartó támogatások * : ff 1 4 ,t* ^ IS , * i ^ Jlk Ci. BAROMFIPIACI ÁLLATFELVÁSÁRLÁS | ezer darab Forrás: Baromfi Termék Tanács, VG-grafika * ten DEVIZAADÓSSÁG • A nemzetközi tartalékok tavaly csaknem húsz százalékkal emelkedtek Az év eleji lejáratok törlesztésére készült az állam A monetáris arany értéke 13,6 százalékkal nőtt tavaly, az év végén megközelítette az 1,6 milliárd eurót A. P. I A nemzetközi tartalékok jelenlegi szintje kielégítő, az idén nem várható jelentős emelkedés. A koronavírus-válság még nem tekinthető lefutottnak, a nehezen kiszámítható globális kockázatvállalás kellő indok lehet a mostani szint tartása mellett - mondta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly december végére egy év alatt mintegy 18 százalékkal, 33,6 milliárd euróra emelkedtek a nemzetközi tartalékok. Még szembetűnőbb a növekedés, ha 2020 februárjával vetjük össze az év végi adatot, így 35 százalékos bővülést láthatunk. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra számít, hogy a tavalyi növekedés után a válság lecsengése nyomán az idén csökkenhetnek a nemzetközi tartalékok. A lejáró nemzetközi adósság törlesztése mellett ez az év várhatóan nyugodtabb lesz, a mérséklődő kockázatok pedig mérsékelt tartalékokat igényelnek. A Greenspan-Guidotti-szabály szerint a tartalékoknak fedezniük kell az ország éven belül lejáró teljes adósságát. A szakértő hozzáfűzte: lehet ennél többet tartalékolni, a költségek miatt azonban nem érdemes túltartalékolni. A nemzetközi tartalékok gyors növekedését a devizakötvények kibocsátása okozta, amivel az ez év eleji lejáratok törlesztésére készült fel az állam. Az adósságkezelő az uniós költségvetési tárgyalások esetleges kudarca miatt gyűjthette be előre a forrásokat - magyarázta Regős Gábor. A Pénzügyminisztérium a honlapján emlékeztetett, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020 áprilisában 2 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt, június elején 1,5 milliárd euró értékben zöldkötvényt, szeptemberben pedig 0,5 milliárd euró értékben jenben denominált állampapírt. Ezt novemberben 2,5 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátás követte. Tardos Gergely hangsúlyozta: a devizaadósság 4,5 milliárd euróval emelkedett, és a 6,5 milliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátás mellett mintegy 1 milliárd euró devizahitelt is felvettek. Több mint 3 milliárd euróval növelték a tartalékot a befolyó uniós források is. A fentieket ellensúlyozta, hogy a devizaswapállomány a 2019 végi csaknem 7 milliárd eurós szintről 4,5 milliárd euró körülire csökkent. Az OTP Bank vezető elemzője rámutatott: a tervek szerint az ÁKK az idén több devizaadósságot fizet vissza, mint amennyit felvesz. Az uniós források egyenlege ismét pozitív lesz, a kérdés az, hogy a devizaswap-állomány csökkenése ezt ellensúlyozza-e. AZ MNB NEMZETKÖZI TARTALÉKAI 2018. január ► 2020. december (milliárd euró) 35 20 2018 Forrás: MNB, VG-grafika