Világgazdaság, 2021. február (53. évfolyam, 21-40. szám)

2021-02-01 / 21. szám

magyar gazdaság ■ Fék az adótrükközésnek A nemzetközi adózás szabályai má­tól előírják a határon átnyúló agres­­­szív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak - közöl­te Izer Norbert, a Pénzügyminisztéri­um adóügyi államtitkára az MTI-vel. Az OECD becslése szerint a multik ilyen adótervezéssel évente globáli­san 100-240 milliárd dollárral keve­sebb adót fizetnek, mint amennyi az államkasszákat megilletné. Jel­lemzően papíron létező leánycége­ket hoznak létre, vagy gazdaságilag nem indokolt pénzügyi műveletekbe mennek bele a csoporton belül. | VG w­r _ ■ A valós szükségletekhez igazított me­zőgazdasági pályázatokra van szükség Az élelmiszeripari támogatások ágazati igényeknek meg­felelő kiírásáért online egyeztetéssorozat indult. Az első al­kalommal Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszer­lánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár hangsú­lyozta: az Agrárminisztérium célja, hogy már az idén új, az élelmiszeripar valós szükségleteire reflektáló pályázati le­hetőségeket nyissanak meg a kormány által háromszoro­sára növelt vidékfejlesztési források felhasználásával. Az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszak­ban meghaladta a 400 milliárd forintot. Az ágazat támo­gatásáért és fejlesztéséért felelős Agrárminisztérium fő tö­rekvése a közös agrárpolitika jelenleg formálódó 2021- A NASA 225 ezer dollárral támo- 2027-es időszaka esetében is a rendelkezésre álló források gátja a Puli Space „vízszimatoló” maximalizálása és értéket teremtő felhasználása.­­ VG detektorának fejlesztését üzleti napilap i www.vg.hu ■ Hat százalékkal nőtt a reálkereset A teljes munkaidőben foglalkoztatottak tavaly novembe­ri bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Közpon­ti Statisztikai Hivatal. 2020. január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt net­tó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 szá­zalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A vizsgált tizenegy hónapban a vállalkozások alkalmazott­jainak keresete volt a legmagasabb: a bruttó 413 000 forin­tot, a nettó 274 700 forintot tett ki, mindkét érték 9,5 szá­zalékos bővülést takar. A lista alján lévő közfoglalkoztatot­tak havi átlagkeresete bruttó 81800, illetve nettó 54400 forintot tett ki, 6,9 százalékkal kevesebbet, mint 2019 azo­nos időszakában. Az összes teljes munkaidős dolgozó reál­keresete 6 százalékkal emelkedett. | VG ÁLLATTENYÉSZTÉS • A takarmányárak, a madárinfluenza és a sertéspiaci történések is befolyásolják a 2021-es teljesítményt Növekvő pályára állhat a baromfiágazat KELEMEN ZOLTÁN : A kacsa- és a libatenyésztők arra számí­tanak, hogy az idén jelentősen nő a termelésük, de a teljes baromfiágazat bővülésre számít. Ám a helyze­tet bonyolítja a madárinfluenza veszélye, a takarmány drágulása és a sertésárak mélyrepülése. A tavalyinál bő másfélszer több kacsa és majdnem 40 százalékkal több liba felvá­sárlását tervezik a baromfipiacon, és a mennyiség összességében is több mint 12 százalékkal bővül­het. „Ilyenkor a tervezett mennyi­ségek mindig tartalmaznak egy kis optimizmust, de szerintünk is van esély a növekedésre, és a barom­fitermelés elérheti a 2019-es szin­tet" - mondta a Világgazdaságnak Csorbás Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. A ta­valyi madárinfluenza-járvány meg­tépázta a víziszárnyas-ágazatokat, az idei tervekben ezek visszaépülé­se a leglátványosabb elem. Aggasztó azonban, és akár meg is változtathatja a várt pozitív tren­det a baromfitakarmány-árak emel­kedése, a tápok máris 10-20 száza­lékkal drágultak a terméktanács adatai szerint. A takarmány az élő állat önköltségének átlagosan a kétharmadát teszi ki, ezért az ár­emelkedés nagymértékben növeli a termelési költséget, ráadásul a fennmaradó egyharmadnyi költség­részben is van dráguló elem, példá­ul a munkabér. Egyre több európai országban növekvő gond a madárinfluenza, már egyfajta élőállat-hiány kezd kialakulni az Európai Unióban. Ha Magyarország meg tudja tartani a többi uniós országhoz képest vi­szonylag madárinfluenza-mentes állapotot - hiszen itt csupán két ki­törés volt, míg Franciaországban kevés híján háromszáz akkor­a piaci körülmények a készletek le­olvadása után kedveznének a ma­gyar baromfitermelőknek. Ám az még nem látható, hogy ez a kedvező állapot - ha fennmarad az európai­nál kedvezőbb hazai madárinfluen­­za-helyzet­­ mikor és mely termék­pályákon alakul ki. Egyelőre készleten van a Covid- 19-járvány miatt leállt HoReCa­­szektorból kiszorult árumennyiség, még mindig vannak például olcsó lengyel mellfilészállítmányok. An­­­ngi alapanyag azonban nem lesz sem Lengyelországban, sem Né­metországban, amennyire számí­tottak. Ez akár élőállat-igényt is generálhat, aminek már van is jele: az utóbbi napokban nőtt a pulyka felvásárlási ára. A magyar terme­lők remélik, hogy ugyanez történik majd a többi termékpályán is, és ezt ki is tudják használni. Az uniós or­szágokba csupán a madárinfluen­zás kitörések közvetlen körzetéből nem szabad baromfiterméket szál­lítani, így az eddigi két eset - egy Komárom-Esztergom és egy Bács- Kiskun megyei - nem befolyásolja számottevően az exportlehetősége­ket. Már egyes unión kívüli orszá­gok is hasonlóan járnak el. A baromfiárakra hathatnak a ser­téspiaci események is. Emelkedik a sertéstakarmány ára, ráadásul az átvételi árak jó ideje lejtőre kerül­tek. Az olcsó sertés csökkentheti a pulyka- és a csirkehús iránti keres­letet, korlátot szabva az áremelé­seknek. Pedig minden bizonnyal ha­marosan árat kell emelni, ugyanis a költségek növekedését az aktuális átvételi árak már nem tudják lekö­vetni - véli Csorbás Attila. Az ága­zati szereplők első körben a haté­konyságukat próbálják javítani, de a túléléshez magasabb árakra is szükség van. Szóba jöhet az állami segítség is, amelynek ki kellene ter­jednie a teljes állattenyésztésre, az árak azonban nem támogathatók, a tenyésztésszervezés megsegítése pedig például a baromfitenyésztők­nél kevésbé lenne hatásos. Csorbás Attila úgy látja, érdemes lenne meg­fontolni a munkahely-megtartó tá­mogatások átmeneti bevezetését az állattenyésztésben is. ■ Pfeiss • * Az állattenyésztést is segítenék az átmeneti munkahelymegtartó támogatások *­­ : ff 1 4 ,­t* ^ IS , * i ^ Jlk Ci. BAROMFIPIACI ÁLLATFELVÁSÁRLÁS | ezer darab Forrás: Baromfi Termék Tanács, VG-grafika * ten DEVIZAADÓSSÁG • A nemzetközi tartalékok tavaly csaknem húsz százalékkal emelkedtek Az év eleji lejáratok törlesztésére készült az állam A monetáris arany értéke 13,6 százalékkal nőtt tavaly, az év végén megközelítette az 1,6 mil­liárd eurót A. P. I A nemzetközi tartalékok jelen­legi szintje kielégítő, az idén nem várható jelentős emelkedés. A ko­­ronavírus-válság még nem tekinthe­tő lefutottnak, a nehezen kiszámít­ható globális kockázatvállalás kellő indok lehet a mostani szint tartása mellett - mondta a Világgazdaság kérdésére Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly december végére egy év alatt mintegy 18 százalékkal, 33,6 milli­árd euróra emelkedtek a nemzetkö­zi tartalékok. Még szembetűnőbb a növekedés, ha 2020 februárjával vetjük össze az év végi adatot, így 35 százalékos bővülést láthatunk. Regős Gábor, a Századvég makro­gazdasági csoportjának vezetője ar­ra számít, hogy a tavalyi növekedés után a válság lecsengése nyomán az idén csökkenhetnek a nemzet­közi tartalékok. A lejáró nemzet­közi adósság törlesztése mellett ez az év várhatóan nyugodtabb lesz, a mérséklődő kockázatok pedig mérsékelt tartalékokat igényelnek. A Greenspan-Guidotti-szabály sze­rint a tartalékoknak fedezniük kell az ország éven belül lejáró teljes adósságát. A szakértő hozzáfűzte: lehet ennél többet tartalékolni, a költségek miatt azonban nem ér­demes túltartalékolni. A nemzetközi tartalékok gyors növekedését a devizakötvények ki­bocsátása okozta, amivel az ez év eleji lejáratok törlesztésére készült fel az állam. Az adósságkezelő az uniós költségvetési tárgyalások esetleges kudarca miatt gyűjthette be előre a forrásokat - magyarázta Regős Gábor. A Pénzügyminisztéri­um a honlapján emlékeztetett, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020 áprilisában 2 milliárd euró értékben bocsátott ki deviza­­kötvényt, június elején 1,5 milliárd euró értékben zöldkötvényt, szep­temberben pedig 0,5 milliárd euró értékben jenben denominált állam­papírt. Ezt novemberben 2,5 milli­árd euró értékű devizakötvény-ki­bocsátás követte. Tardos Gergely hangsúlyozta: a devizaadósság 4,5 milliárd euróval emelkedett, és a 6,5 milliárd euró értékű devizaköt­vény-kibocsátás mellett mintegy 1 milliárd euró devizahitelt is fel­vettek. Több mint 3 milliárd euró­val növelték a tartalékot a befo­lyó uniós források is. A fentieket ellensúlyozta, hogy a devizaswap­­állomány a 2019 végi csaknem 7 milliárd eurós szintről 4,5 milli­árd euró körülire csökkent. Az OTP Bank vezető elemzője rámutatott: a tervek szerint az ÁKK az idén több devizaadósságot fizet vissza, mint amennyit felvesz. Az uniós források egyenlege ismét pozitív lesz, a kér­dés az, hogy a devizaswap-állomány csökkenése ezt ellensúlyozza-e. AZ MNB NEMZETKÖZI TARTALÉKAI­­ 2018. január ► 2020. december (milliárd euró) 35 20 2018 Forrás: MNB, VG-grafika

Next