Világgazdaság, 2021. március (53. évfolyam, 41-62. szám)

2021-03-01 / 41. szám

magyar gazdaság ■ Külön díjazás a hét végén oltó orvosoknak Külön díjazást kapnak azok a házior­vosi szolgáltatók, akik szabad- vagy munkaszüneti napon is oltási napo­kat szerveznek meg. Ennek díját egy teljes napra nyolcvanezer forintban, fél napra pedig negyvenezer forint­ban állapították meg. Ha az adott időszakra a beoltandók kevesebb mint fele jelenik meg a rendelőben, akkor a háziorvos a támogatás össze­gének felére jogosult. Az összeget a háziorvosi szolgáltatók kapják, és kö­telesek azt az ellátást végző orvos és szakdolgozó díjazására fordítani.­­ VG * ■ Utazási szigorításokról döntött a kormány Kiegészítette a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló augusztusi rendeletét a kormány. A szombati Magyar Közlönyben megjelent új szabályo­zás szerint a magyar állampolgárok üzleti célú kiuta­zást követően akkor térhetnek vissza korlátozás nélkül, ha az Európai Unió valamely tag- vagy tagjelölt álla­mából, az Egyesült Királyságából vagy egyéb, az Euró­pai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban sze­replő vagy ezzel azonos jogállású államból térnek vis­­­sza. Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken beszélt arról, hogy lehet utazni üzleti céllal, ám a kormányfő utalt arra, hogy ezt vélhetően többen kijátsszák, és fel­vetette, hogy a járvány terjedésének megfékezése ér­dekében szükséges lesz korlátozni az Európán kívü­li utazásokat. | VG ■ Támogatás elektromos kerékpárok vásárlására Újra elérhető az innovációs tárca elektromobilitási pályázata, amely ed­dig több mint 2200 elektromos kerék­pár kedvezményes vételét segítette. A kiírás negyedik szakaszában március 1. és 5. között lehet pályázni.­­ VG Az állami segítség az eladási ár százalékát is elérheti üzleti napilap | www.vg.hu ■ Harmadik sztráda épülhet Románia felé Akár már jövőre építhetik a harmadik sztrádát Erdély fe­lé, ugyanis hamarosan megkezdődik a területszerzés, a nyáron pedig meg is jelenhet az M49-es autóút Má­tészalka és Ököritőfülpös közötti szakaszára vonatkozó közbeszerzési pályázat - jelentette be Palkovics Lász­ló innovációs és technológiai miniszter Szatmárnémeti­ben. Míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43- as az M5-ösből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4-es tavaly elkészült, a Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors és biztonságos eljutást. A harmadik összeköttetés az M3-as autópályától induló, autópályává fejleszthető M49-es autóút lesz, amely két ütemben épül ki. | VG JÁRVÁNYHATÁS I Egyre nehezebben tartják magukat a válság sújtotta ágazatok Év eleji megingás a hazai munkaerőpiacon JÁRÓI ROLAND­­ A szezoná­lis hatások mellett a jár­vány második hullá­ma nyomán bevezetett korlátozások is szere­pet játszhattak a munka­­nélküliség növekedésé­ben. A KSH és az NFSZ adataiból ellentétes kép bontakozik ki. T­avaly év végéig igen ellen­állónak bizonyult a magyar munkaerőpiac, januárban vi­szont már látható csökkenést mu­tatott a foglalkoztatottság, és érte­lemszerűen ilyen hosszú távon sem a kormányzati támogatások, sem az „üzleti modellváltás" nem tudják fenntartani a rendszeres üzletme­nethez igazodó foglalkoztatási szin­tet - jelentette ki Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, mi­után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januá­rihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. A KSH a közleményében mind­ezt részben a koronavírus-járvány gazdasági következményének, rész­ben szezonális hatásoknak tudja be. A munkanélküliek száma ezzel pár­huzamosan 238 ezerre emelkedett, arányuk ismét elérte az 5 százalé­kot. A Takarékbank elemzője azt is hozzátette, hogy a teljes bérkiáram­lás várható csökkenése negatív ha­tást gyakorolhat az első negyedéves makrogazdasági teljesítményre is. Jelentősen árnyalja azonban a ké­pet a Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat (NFSZ) év eleji gyorsjelenté­se, amely a statisztikai hivatallal ellentétes megállapításra jutott. Mint írták, az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás volt ér­zékelhető, ezért egyértelmű, a vál­ság következményeként értékelhe­tő tendencia nem volt kimutatható. A szolgálat regiszterében január­ban 298,7 ezer álláskeresőt tar­tottak nyilván, ez a decemberihez képest mindössze 2,8 százalékos növekedés. Ahogyan arra az NFSZ közleményében is felhívták a figyel­met, az álláskeresők száma a tavaly júniusi 376,3 ezres csúcshoz képest tartósan 300 ezer alatt maradt. A foglalkoztatottsági adatok to­vábbra is kedvező képet mutatnak: januárban 21 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak száma 10 ezerrel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig 36 ezerrel lett kevesebb, így november-január átlagában a tel­jes létszám 4 millió 601 millió volt, 26 ezerrel kevesebb, mint egy év­vel korábban. Fontos azonban hoz­záfűzni, hogy a kedvezőbb adatok mögött egy nemzetközi módszer­tanváltozás húzódik, amely a ha­zai munkaerőpiaci statisztikákat is érdemben módosítja: a koráb­ban inaktívnak számító gyermek­­gondozási ellátások mellett ott­hon maradó, de a munkahelyükre később visszatérő nők mostantól gazdaságilag aktívnak számítanak, ami mindenképpen magasabb fog­lalkoztatottságot fog eredményez­ni a jövőben. Horváth András kiemelte, hogy a megszokott módon üzemelő ágaza­tokban továbbra is érezhető mun­kaerő-kereslet van, így az állásukat elvesztők eddig láthatóan találtak másik munkahelyet, még ha nem is feltétlenül az eredeti iparágukban. A kormány munkahelyvédelmi in­tézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a válla­lati és lakossági törlesztési mora­tórium érdemben hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéshez, ennek hatására a mostani munkaerőpiaci válság jóval kisebb kilengésű, mint az egy évtizeddel korábbi - hang­súlyozta az elemző. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék körüli lehet a munkanélküliség, a korlátozások további elhúzódása azonban erőteljesebb hatást gya­korolhat a munkaerőpiacra, ami a gyengébb számok irányába terelhe­ti az adatokat - figyelmeztetett Hor­váth András. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA | 2009. január ► 2021. január (ezer fő) 5000—.....­...................­.....---....... 2009 20*11 20*13 20*15 20*17 20*19 20*21 Forrás: KSH, VG-grafika PROGNÓZIS : A magyar beszerzésimenedzser-index volt a legellenállóbb a régióban Nyáron kerülhet idei csúcsára a GDP növekedése R. P.­­ A bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékkal nőhet idén, amit jö­vőre 4,7 százalékos bővülés követ­het Magyarországon - derült ki a Commerzbank Világgazdasághoz eljuttatott elemzéséből. A hitelinté­zet kedvezőbb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről 2021-ben, mint a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági jelentése, 3,5 szá­zalékos növekedést prognosztizál. A 2022-es évre viszont a pénzügyi tárca optimistább 5,4 százalékos előrejelzésével. Lényeges megem­líteni, hogy mind a Commerzbank, mind a PM előrejelzése a tavalyi ne­gyedik negyedéves GDP-adat pub­likálása előtti állapotot veszi figye­lembe, amely a várakozásokhoz képest jelentősen jobban alakult. (A Commerzbank 6 százalékos vis­­­szaeséssel számolt október-decem­berre.) A 3,7 százalékos - szezoná­lisan és naptárhatással igazítottan 4,3 százalékos - zsugorodás áthú­zódó hatása lökést adhat a 2021-es növekedésnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-re széles, 3,5-6 százalékos sávban határozta meg a GDP várható alakulását, a múlt hét keddi kamatdöntő ülés után kiadott közleményben jelezték, hogy várha­tóan a sáv tetejéhez lehet közelebb a bővülés. A magyar beszerzési menedzser­­index (BMI) mutatta a legnagyobb ellenállást a kelet-közép-európai országok BMI-jei közül - hangsú­lyozta a Commerzbank elemzése. Az persze figyelmet igényel, hogy a BMI-t a készletek magas szintje hajtotta, ami a válság miatt inkább negatívumnak számít. A gazdaság visszapattanása 2021 második negyedévében kezdődik, és júli­us-szeptemberben tetőzhet a ne­gyedéves alapon mért növekedés. Jövőre fokozatosan mérséklődhet a gazdaság dinamikája, a bázishatás következtében azonban 2022-ben borítékolhatóan magasabb bővü­lés jöhet, mint idén. A hitelintéze­ti szakértők szerint 2021 első fe­lében a lakossági fogyasztás és a készletek feltöltése hajthatja a gaz­daságot, a beruházások leginkább az év második felében lehetnek a GDP motorjai. A gyors felpattanás után, a jár­vány okozta strukturális változá­sok nyomán a negyedéves alapú növekedési ütem 0,5 százalék kö­rül stabilizálódhat 2022 második fe­létől. Az elemzés rámutatott: a kor­mányzati előrejelzésben szereplő szigorú fiskális konszolidációnak köszönhetően 2024-ben 3 százalék alá süllyedhet az államháztartás hi­ánya, ami a hitelminősítés javulását eredményezheti. A jegybankmérleg gyors növelése ugyanakkor a forint­­árfolyam gyengüléséhez vezethet a Commerzbank szakértői szerint. A GDP VÁRHATÓ ALAKULÁSA 1 százalék Commerzbank PM MNB 2021 3,8 3,5 3,5-6 2022 4,7 5,4 5-5,5 Forrás: KSH, Világgazdaság-gyűjtés­­ az előrejelzések alapján A beruházások az év második felében fűthetik a gazdaságot V

Next