Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)
2021-10-18 / 201. szám
2021. október 18., hétfő VILÁGGAZDASÁG MAGYAR GAZDASÁG A leggyorsabb szállítási útvonal épül a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között Őrségváltást hoz a Bupe az árufuvarozásban HECKER FLÓRIÁN ! Az elmúlt száz év legnagyobb hazai vasúti fejlesztése új dimenziót nyit a teherforgalomban. A vonal felújítása egy komplex beruházásba illeszkedik, amely több milliárd euróból zajlik a Nyugat-Balkánon. Lerakták a Budapest-Belgrád (Bupe) vasútvonal korszerűsítésének alapkövét Kiskunhalason. A magyar szakasz fejlesztése 152 kilométer hosszan - a kétvágányú pálya megépítésével összesen 339 vágánykilométeren valósul meg. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer per órára növekszik, a peronszintről a be- és kiszállás akadálymentes lesz az utasoknak. Öt új állomásépület is készül, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak. Új gyalogos-aluljárókat hoznak létre, és új lifteket telepítenek szerte a vonalon, modernizálják az utastájékoztatást, valamint élet- és vagyonvédelmi berendezéseket és peronfigyelő kamerákat telepítenek. A projekt a terv szerint 2025-ben fejeződik be. A kivitelezés egyelőre szakaszosan indul el, majd 2022 februárjában teljes vágányzár lép életbe az érintett 150-es vasútvonalon. A beruházást 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A beruházó a Máv Zrt., a tervező-kivitelező a CRE konzorcium. Ebben a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyaror szág) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Az utóbbi társaság az R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata, tulajdonosa 51 százalékban az Opus Nyrt. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró. A fejlesztés eredményeképpen Budapest és Belgrád között nyolc óráról három és fél órára csökkenhet a menetidő. Belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a magyar főváros és Kelebia között, és a budapesti elővárosi utasok is akár húszperces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós- Tassig. A Bupe elsődleges jelentősége azonban nem a személyszállítás, hanem a cargo üzletág. A fejlesztés Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. A Kínából induló áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába. A Bupe kapcsán gyakori kritika a bekerülés megtérülésének hosszú ideje, amely jócskán eltúlzott számítások szerint több száz év is lehet. Ugyanakkor a projekt stratégiai fontosságú mind Magyarország, mind Szerbia számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak. Ezek kulcsfontosságát jól mutatja a balkáni térségben javában zajló vasúti beruházási boom, amelyhez a Budapest-Belgrád hazai szakasza szorosan illeszkedik. A jellemzően szintén kínai forrásokból, eurómilliárdokból épülő új nyugat-balkáni vasúti infrastruktúrának a megvalósulását az a felismerés mozgatja, hogy ha össze tud érni a Budapest-Belgrád-projekttel és annak a Belgrádtól délre eső fejlesztési szakaszaival, akkor a nyugat-balkáni közlekedési korridor több száz kilométerrel lesz rövidebb a jelenleg fő útvonalnak minősülő kelet-kelet-mediterrán vasúti árufuvarozási folyosónál. FOTÓ: MTI - ROSTA TIBOR Palkovics László miniszter kalauzolja szerb kollégáját, Tomislav Mrsmirovicot (középen) Kiskunhalason Az alkudozás része lehet a szivárogtatás Eladó Ferihegy, az ár viszont nem dőlt el H. F. A magyar fél eddig azt az elvet követte, hogy nem kommunikál a tárgyalások lezárását megelőzően a Budapest Airport Zrt. visszavásárlásának részleteiről - erről egy a folyamatban magas szinten részt vevő forrás beszélt a VG-nek. Mint fogalmazott, ilyen információk a többi érintettől szoktak nyilvánosságra kerülni. Ez az állítás praktikusan a társaság tulajdonosi körére vonatkozik. A lapunknak adott kommentár nem kérdőjelezi meg a Bloomberg - az amerikai hátterű médiavállalat éppen egy éve hozta le, hogy egy magyar cégekből álló konzorcium ajánlatot tett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vállalatra - által a hét végén közölt négymilliárd eurós vételi ajánlatot. Mivel ezúttal is jó eséllyel a külföldi partnerektől származik az összegre vonatkozó információ, amelyet a vevői kör lapzártánkig nem erősített meg, egyelőre érdemes fenntartásokkal kezelni, és nem tekinthető véglegesnek. A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmBH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel. A szingapúri Malton Investment PTE tőkealap 23,33, az ugyan csak kanadai Caisse de dépot et placement du Québec nyugdíjalap pedig 21,23 százalékban érdekelt. A négymilliárd eurós árról nem először cikkez a Bloomberg: már a nyár elején közzétette azt a számítását, amely szerint a Budapest Airport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) hússzorosa lehet a piaci ár, ami a nettó hitelállománytól letisztítva bő négymilliárd euró lenne. Másfél hete pedig idézte Martin Fossati iparági tanácsadót, aki 4-5,5 milliárd euróra, átszámítva 1400-2000 milliárd forintra becsülte a társaság értékét. Nem lehet kizárni, hogy ennek az árszintnek a kiszivárogtatása csupán az alkudozás része a felek között, ráadásul a légi közlekedést gyakorlatilag lenullázó Covid-járvány előtt is legfeljebb hárommilliárd euróról szólt egy esetleges tranzakció. Hazai szakértők ezzel összhangban a közelmúltban úgy vélekedtek - a VG- hez is ez jutott el -, hogy a vételár talán 1,7-2,8 milliárd euró között lehet, hozzátéve, hogy ettől akár mindkét irányban előfordulhat eltérés. Arra is emlékeztettek, hogy a Budapest Airport papír szerinti értékéből le kell vonni azt a mintegy 500 milliárdos (1,5 milliárd eurós) hiteltömeget, amelyet a társaság nyilvántart a könyveiben. Igaz, a cég részvényesei részéről 5-6 milliárd eurós várakozások is napvilágot láttak. A BUDAPEST AIRPORT ZRT. TULAJDONOSI STRUKTÚRÁJA százalék Mindenesetre a Bloomberg legfrissebb értesülései szerint, bár a végleges döntés nem született meg, a tulajdonosok hajlanak arra, hogy négymilliárd euróért eladják a Budapest Airportot. Az üzletet még ebben az évben tető alá hozhatják. Fontos kiemelni, hogy a vásárlói oldal egy konzorciumot jelöl, amelyben a magyar állam is benne lehet valamilyen formában, de valószínűleg nem egyedüli vevő. Tehát a vételár egészét nem a költségvetésnek kell fedeznie. A tagok kiléte nem ismert, a leggyakrabban a Mal és az Indotek csoport neve hangzik el. Oltalom nélkül a legeredetibb ötletek is könnyen lemásolhatók KLEIN RON ! A szellemi tulajdon a 21. század olaja - ezzel a címmel tartott előadást Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. A szervezet célja, hogy tudatosítsa a vállalkozások, egyetemek és magánemberek körében a szellemi tulajdon fontosságát, hiszen az oltalom a nemzetközi piacra lépés egyik alapfeltétele is - enélkül az ötletek könnyen lemásolhatók. Példaként a telefonjára mutatva hozzátette: a készülék 270 oltalommal rendelkezik, ám ezek 17 százaléka nem is a gyártóé, mert nem csupán a termékeket lehet eladni, hanem a jogokat is. Számos cég foglalkozik azzal, hogy ezeket megvásárolja Kelet-Közép-Európában 50-150 ezer euróért, aztán dollármilliókért adja tovább az Egyesült Államokban. A magyarországi vállalkozások többsége még mindig találmányokban, és nem szellemi tulajdonban gondolkozik, pedig a jó ötletek nem elegendők a gazdasági és társadalmi haszonhoz - jelentette ki az SZTNH elnöke. Az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások 8,8 százalékának van valamilyen bejegyzett oltalma, Magyarországon ez a mutató mindössze 3,3 száz HAZAI SZABADALMIzalékon áll. A rövid távú cél ennek a megduplázása, ám még a 6,6 százalékkal is elég távol állnánk például a 10 százalékos Lengyelországtól. Pedig az oltalom monopoljogot teremt, véd a hamisítások ellen, a termék és szolgáltatás mellett a felhasználói jog is értékesíthető, ráadásul a befektetők szemében sokkal vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások. Az oltalmak számában 2019-ben vette át a vezetést az Egyesült Államoktól Kína, amely 1999-ben még csupán 276 nemzetközi szabadalmi bejegyzést tett - összehasonlításképp, itthon 2019-ben 450-et mutatott a statisztika -, ám mostanra évente 60 ezerre növelte ezt a számot. Az ország a mesterséges intelligencia új szabadalmainak 50 százalékát tulajdonolja. Akad bőven tennivaló az egyetemeken is, hiszen oltalom nélkül a diplomamunka a legkönnyebben ellopható tudás. Két évvel ezelőtt az egyetemek összesen 12 szabadalmi kérelmet nyújtottak be, ám a modellváltás után a szellemi tulajdont bevételi forrásként is hasznosítják, elkezdődött a támogatás és a tudás összekötése a piaci érvényesülés érdekében. Most ott tartunk, hogy százas nagyságrendű oltalmazási ötlet, sőt kutatási-fejlesztési és innovációs projekt fut egy-egy egyetemen. A piac szereplőinek a magyar kormány is támogatást nyújt, négyféle adókedvezmény vehető igénybe a tevékenységek után. Emellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal iparjogi pályázata, amelynek célja, hogy akár ingyenesen is levédethetők legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek, ami egyedülálló Európában. BEJELENTÉSEK i félév 2019 2020 2021 Forrás: SZTNH, VG-grafika HIRDETÉS Az Unicredit Bank Hungary Zrt. (cgj.: 01-10-041348) alábbi, sorszámozott céges bélyegzői 2021. szeptember 15-től érvénytelenek: ___________________ 26 27 76 139 524 642 727 794 910 1040 1066 1068 1073 1089 1097 1109