Világgazdaság, 2021. december (53. évfolyam, 232-253. szám)

2021-12-01 / 232. szám

MAGYAR GAZDASÁG Nem kizárt, hogy a kormány változtat a kompenzáción a magas infláció miatt A vártnál nagyobb lehet a nyugdíjemelés FERENCZI ANDRÁS : Az elemzők szerint a három­­százalékos inflációhoz kötött emelés már idejét­múlt, ennél sokkal nagyobb lesz jövőre a drágulás. H­almozódnak a kérdője­lek a jövő évi nyugdíj­­emeléssel kapcsolatban. Egyre több jel mutat arra, hogy a megugró infláció miatt a költ­ségvetési törvénybe foglaltnál nagyobb emelést kaphatnak az idősek és a nyugellátásra jogo­sultak. A májusban benyújtott költ­ségvetési törvény szerint a nyug­díjemelés meghatározásánál 2022 januárjában 3 százalékos fogyasztóiár-növekedést kell fi­gyelembe venni. Márpedig most biztosra vehető, hogy ennél na­gyobb lesz az infláció, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például a szeptemberi előrejelzésében is már 3,4-3,8 százalékot prognosz­tizált, a várakozások azóta csak romlottak. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a monetáris tanács legutóbbi, novemberi alapka­mat-emelésének indoklásakor már arról beszélt, hogy jövőre a vártnál is magasabb, illetve tartósan magas inflációra szá­mítanak, de a pontos adatok majd csak a december köze­pén érkező inflációs jelentésből derülnek ki. Erre hivatkozott nemrég a Kormányinfón Gu­lyás Gergely Miniszterelnök­séget vezető miniszter is, aki szerint a kormány majd ennek alapján tudja módosítani a jövő évre vonatkozó inflációs előre­jelzését, ez pedig hatással lehet a nyugdíjemelésre is. Elemzők szerint a fogyasztói árak emelkedése jövőre is foly­tatódik. Éppen ezért is merül­het fel, hogy az elmúlt évek­ben megszokott 3 százalékos nyugdíjemelés helyett vala­mennyivel magasabb legyen már a januári emelés is. Eddig ugyanis a kormány év közben visszamenőlegesen, általában novemberben kompenzálta a nyugdíjasokat, ha a költség­­vetési törvényben meghatáro­zottnál magasabb volt az inflá­ció. Tavaly erre például kétszer került sor, és a vártnál is na­gyobb mértékben. Az október eleji emeléskor a várakozások további 0,7 százalékos kom­penzációról szóltak, mégis 1,2 százalékkal emelték több mint kéttucatnyi juttatás havi nagy­ságát, köztük az öregségi és az özvegyi nyugdíjat is. Korábban már megkapták a 3,6 százalékos emelést az arra jogosultak, így az idén összesen 4,8 százalék­kal nőttek a nyugdíjak. Ebből kiindulva nem kizárt, hogy ha januárban marad is a mostani 3 százalékos emelés, tavasszal viszont már kaphatnak vala­milyen kompenzációt a nyug­díjasok. A JANUÁRI NYUGDÍJEMELÉS VÁRHATÓ MÉRTÉKE Az elemzői várakozások sze­rint jövőre ugyanis éves szinten továbbra is magas lesz az inflá­ció. Varga Zoltán, az Equilor Be­fektetési Zrt. szenior elemzője például 4,5 százalékos áremel­kedéssel számol 2022-re. „Ez ter­mészetesen még sok mindentől függ, például a forint árfolya­mától és attól is, hogy meddig tart az üzemanyagár-befagyasz­­tás, amelynek a februári határ­idejét várhatóan meghosszab­bítják legalább újabb három hónappal” - mondta az elemző. Szerinte így inkább arra lehet számítani, hogy az év elején legfeljebb 3,5 százalékkal emel a kormány a nyugdíjak mérté­kén. „Jövőre is inkább utólagos kompenzációra lehet számíta­ni” - tette hozzá. Farkas András nyugdíjszakér­tő szerint viszont szinte biztos, hogy még az idén módosítanak a költségvetési törvényen. „A 3 szá­zalékos emelés már-már nevetsé­gesen alacsony a legfrissebb elő­rejelzések fényében. Most ugyan sok pluszpénzt kaptak a nyugdí­jasok, és kapnak a jövő év elején is a teljes 13. havi nyugdíjjal, ám ezek édes ízét keserűvé tenné a csekély emelés. Éppen ezért azt várom, hogy a kormány még eb­ben az évben 4 százalékra változ­tatja a nyugdíjemelés januártól hatályos mértékét” - mondta. A nyugdíjszakértő azt sem tart­ja kizártnak, hogy a kétszeri idei módosítással kiutalt 4,8 százalé­kos nyugdíjemelést viszi tovább a kormány, és már jövőre is eleve ekkorát ad. Ezek esetében egy átlagosnak mondható, 150 ezer forintos nyugdíj januártól nem 154 500 forintra, hanem 4 százalékos emelés esetén 156 ezer forintra, 4,8 százalékossal pedig 157 200 forintra nőhetne. Már ezt ven­nék figyelembe a 13. havi nyug­díjak kifizetésekor is. Négyszázalékos emeléssel a 150 ezer forintos átlagnyugdíj 156 ezerre nőne eltérő inflációs számításokkal Infláció: (%) Nyugdíj (Ft) Emelés (Ft) 3 150000 4500 3,5 150000 5250 4 150000 6000 4,8 150000 7200 Forrás: VG-grafika A kisebb ágazatokban jobban nőttek a bérek JÁRDI ROLAND­­ Szeptember­ben a teljes munkaidőben alkal­mazottak bruttó átlagkeresete 428100, a kedvezmények nél­kül számolt nettó átlagkereset 284700 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal - míg a bruttó bérek a vállalkozá­sok körében 8, a költségvetésben 9,4 százalékkal nőttek. Január óta a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett a 4,4 százalékos inf­láció mellett. A növekedés szerkezete a ko­rábbiaknál némileg kiegyenlí­tettebbé vált, miután közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetemelkedése - kom­mentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elem­zője. A szakember hozzátette, szeptemberben az átlagbér nö­vekedési ütemének emelkedése egyértelműen a versenyszférá­ra vezethető vissza, ahol gyor­sult az előző hónaphoz képest, miközben az állami szférában lassult. Ezzel együtt továbbra is inkább a kisebb súlyú ágaza­tokban átlag feletti a bérnöve­kedés: ilyen a bányászat vagy éppen az építőipar, továbbá az információ-kommunikáció és az ingatlanügyletek területe. Hosszú idő után a szálláshely­szolgáltatásban és vendéglátás­ban is átlag felett, közel 10 szá­zalékkal nőtt az átlagkereset. Egyértelműen azok a szektorok járnak élen, amelyekben a mun­kaerőhiány erős gazdasági telje­sítménnyel párosul - állapította meg az elemző. Virovácz Péter szerint jövőre a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is jobban emelkedhetnek a munkaerőkölt­ségek. Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből akár az ideinél is jóval nagyobb szele­tet hasít majd ki az infláció. Az elemző az idei átlagosan 5 szá­zalékos infláció után jövőre 4,8 százalékossal számol. százalékos I JL a növekedés egy év alatt S­­ volt üzleti napilap www.vg.hu Az önkéntes pénztári befizetések bánhatják az szja-visszatérítést KLEIN RON­­ A gyermeket nevelő szülők sze­mélyi jövedelemadójának visszatérítése vár­hatóan negatívan érinti az önkéntes pénz­tári befizetéseket - hívta fel a VG figyelmét Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iro­da ügyvédje. Magyarországon állami támogatással ösztönzik az egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarításokat, ezeknek négy típusa van: az önkéntes egészség- és nyugdíjpénz­tár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-elő­­takarékossági számla. Mindegyik konst­rukció más célközönségnek és más módon előnyös, viszont közös bennük, hogy a 20 százalékos állami támogatás felső határhoz kötött. Kategóriánkét eltérő, 100-150 ezer forint közötti összeghatárokat szabott meg a jogalkotó, az együttes adójóváírás nagy­ságát pedig évente 280 ezer forintban ma­ximálta. Az adószakértő kiemelte, mivel a jogsza­bályban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen ütemezésben kell befizetni, so­kan december végén irányítanak nagyobb összeget az egészségpénztári számlájukra, vagy az önkéntes nyugdíj-megtakarítási konstrukciójukba. „A személyi jövedelemadó visszatérítése kapcsán előzetesen bizonytalan volt, hogy az miként érinti az önkéntes pénztári be­fizetések utáni adójóváírást. Vannak ter­mészetesen, akik állami támogatás nélkül is befizetnek, viszont sokakat az igénybe vehető adójóváírás motivál. Ma már tud­juk, ha a magánszemély visszakapja a teljes személyi jövedelemadóját, már nem számít­hat adójóváírásra. Fontos azonban hangsú­lyozni, hogy a megtakarításoknak állami támogatás nélkül is fontos szerepük van, de sokan lehetnek, akik mindezek hatására kevesebb adminisztratív megkötéssel járó konstrukcióba fektetik be a pénzüket, pél­dául tartós befektetési számlán keresztül” - mondta Czoboly Gergely, aki egy táblázat segítségével egyértelműsítette, kik várhat­ják az adójóváírást az szja-visszatérítést kö­vetően is. Ebből az látszik, hogy az alacsonyabb ke­resetű családok egyáltalán nem tudnak élni az adójóváírás lehetőségével, hiszen a befize­tett adójukat az állam 2022. február 15-ig tel­jes egészében visszaadja. Akiknek viszont a 809 ezer forinton maximált szja-visszatéríté­­sen felül is van adófizetési kötelezettségük, más helyzetbe kerülnek: ha például a két gyermekét egyedül nevelő szülő havi bruttó 800 ezer forintot keres, az önkéntes pénztári befizetések után akár 150 ezer forint adójó­váírásra is jogosult lehet. Ez elegendő arra, hogy bármelyik konstrukcióban a maxi­mum állami támogatást vegye igénybe, ám többféle lehetőség kombinálása esetén még ilyen jövedelem mellett sem használhatja ki az elérhető 280 ezer forintos maximumot. AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ALAPJA pl. önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után (ezer forint) Jövedelem 400 000 forint alatt 800000 1200000 1400 000 Egy személyre eső személyi jövedelemadó, • 1 gyerek 511 1231 2671 egyetlen kereső (100% családi kedv.) * 2 gyerek 151 871 2311 • 3 gyerek­ 163 1603 • 4 gyerek­-1207 Egy személyre eső személyi jövedelemadó, • 1 gyerek 571 1291 2731 két kereső (50-50% családi kedv.)* • 2 gyerek 391 1111 2551 • 3 gyerek 37 757 2197 • 4 gyerek­­ 1207 Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda * kivéve 4 gyerek esetében, ott kizárólag a férj veszi igénybe VILÁGGAZDASÁG 11t

Next