Világgazdaság, 2021. december (53. évfolyam, 232-253. szám)
2021-12-01 / 232. szám
MAGYAR GAZDASÁG Nem kizárt, hogy a kormány változtat a kompenzáción a magas infláció miatt A vártnál nagyobb lehet a nyugdíjemelés FERENCZI ANDRÁS : Az elemzők szerint a háromszázalékos inflációhoz kötött emelés már idejétmúlt, ennél sokkal nagyobb lesz jövőre a drágulás. Halmozódnak a kérdőjelek a jövő évi nyugdíjemeléssel kapcsolatban. Egyre több jel mutat arra, hogy a megugró infláció miatt a költségvetési törvénybe foglaltnál nagyobb emelést kaphatnak az idősek és a nyugellátásra jogosultak. A májusban benyújtott költségvetési törvény szerint a nyugdíjemelés meghatározásánál 2022 januárjában 3 százalékos fogyasztóiár-növekedést kell figyelembe venni. Márpedig most biztosra vehető, hogy ennél nagyobb lesz az infláció, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például a szeptemberi előrejelzésében is már 3,4-3,8 százalékot prognosztizált, a várakozások azóta csak romlottak. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a monetáris tanács legutóbbi, novemberi alapkamat-emelésének indoklásakor már arról beszélt, hogy jövőre a vártnál is magasabb, illetve tartósan magas inflációra számítanak, de a pontos adatok majd csak a december közepén érkező inflációs jelentésből derülnek ki. Erre hivatkozott nemrég a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint a kormány majd ennek alapján tudja módosítani a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését, ez pedig hatással lehet a nyugdíjemelésre is. Elemzők szerint a fogyasztói árak emelkedése jövőre is folytatódik. Éppen ezért is merülhet fel, hogy az elmúlt években megszokott 3 százalékos nyugdíjemelés helyett valamennyivel magasabb legyen már a januári emelés is. Eddig ugyanis a kormány év közben visszamenőlegesen, általában novemberben kompenzálta a nyugdíjasokat, ha a költségvetési törvényben meghatározottnál magasabb volt az infláció. Tavaly erre például kétszer került sor, és a vártnál is nagyobb mértékben. Az október eleji emeléskor a várakozások további 0,7 százalékos kompenzációról szóltak, mégis 1,2 százalékkal emelték több mint kéttucatnyi juttatás havi nagyságát, köztük az öregségi és az özvegyi nyugdíjat is. Korábban már megkapták a 3,6 százalékos emelést az arra jogosultak, így az idén összesen 4,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Ebből kiindulva nem kizárt, hogy ha januárban marad is a mostani 3 százalékos emelés, tavasszal viszont már kaphatnak valamilyen kompenzációt a nyugdíjasok. A JANUÁRI NYUGDÍJEMELÉS VÁRHATÓ MÉRTÉKE Az elemzői várakozások szerint jövőre ugyanis éves szinten továbbra is magas lesz az infláció. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője például 4,5 százalékos áremelkedéssel számol 2022-re. „Ez természetesen még sok mindentől függ, például a forint árfolyamától és attól is, hogy meddig tart az üzemanyagár-befagyasztás, amelynek a februári határidejét várhatóan meghosszabbítják legalább újabb három hónappal” - mondta az elemző. Szerinte így inkább arra lehet számítani, hogy az év elején legfeljebb 3,5 százalékkal emel a kormány a nyugdíjak mértékén. „Jövőre is inkább utólagos kompenzációra lehet számítani” - tette hozzá. Farkas András nyugdíjszakértő szerint viszont szinte biztos, hogy még az idén módosítanak a költségvetési törvényen. „A 3 százalékos emelés már-már nevetségesen alacsony a legfrissebb előrejelzések fényében. Most ugyan sok pluszpénzt kaptak a nyugdíjasok, és kapnak a jövő év elején is a teljes 13. havi nyugdíjjal, ám ezek édes ízét keserűvé tenné a csekély emelés. Éppen ezért azt várom, hogy a kormány még ebben az évben 4 százalékra változtatja a nyugdíjemelés januártól hatályos mértékét” - mondta. A nyugdíjszakértő azt sem tartja kizártnak, hogy a kétszeri idei módosítással kiutalt 4,8 százalékos nyugdíjemelést viszi tovább a kormány, és már jövőre is eleve ekkorát ad. Ezek esetében egy átlagosnak mondható, 150 ezer forintos nyugdíj januártól nem 154 500 forintra, hanem 4 százalékos emelés esetén 156 ezer forintra, 4,8 százalékossal pedig 157 200 forintra nőhetne. Már ezt vennék figyelembe a 13. havi nyugdíjak kifizetésekor is. Négyszázalékos emeléssel a 150 ezer forintos átlagnyugdíj 156 ezerre nőne eltérő inflációs számításokkal Infláció: (%) Nyugdíj (Ft) Emelés (Ft) 3 150000 4500 3,5 150000 5250 4 150000 6000 4,8 150000 7200 Forrás: VG-grafika A kisebb ágazatokban jobban nőttek a bérek JÁRDI ROLAND Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 428100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284700 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal - míg a bruttó bérek a vállalkozások körében 8, a költségvetésben 9,4 százalékkal nőttek. Január óta a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett a 4,4 százalékos infláció mellett. A növekedés szerkezete a korábbiaknál némileg kiegyenlítettebbé vált, miután közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetemelkedése - kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, szeptemberben az átlagbér növekedési ütemének emelkedése egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza, ahol gyorsult az előző hónaphoz képest, miközben az állami szférában lassult. Ezzel együtt továbbra is inkább a kisebb súlyú ágazatokban átlag feletti a bérnövekedés: ilyen a bányászat vagy éppen az építőipar, továbbá az információ-kommunikáció és az ingatlanügyletek területe. Hosszú idő után a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban is átlag felett, közel 10 százalékkal nőtt az átlagkereset. Egyértelműen azok a szektorok járnak élen, amelyekben a munkaerőhiány erős gazdasági teljesítménnyel párosul - állapította meg az elemző. Virovácz Péter szerint jövőre a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is jobban emelkedhetnek a munkaerőköltségek. Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből akár az ideinél is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció. Az elemző az idei átlagosan 5 százalékos infláció után jövőre 4,8 százalékossal számol. százalékos I JL a növekedés egy év alatt S volt üzleti napilap www.vg.hu Az önkéntes pénztári befizetések bánhatják az szja-visszatérítést KLEIN RON A gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadójának visszatérítése várhatóan negatívan érinti az önkéntes pénztári befizetéseket - hívta fel a VG figyelmét Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Magyarországon állami támogatással ösztönzik az egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarításokat, ezeknek négy típusa van: az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla. Mindegyik konstrukció más célközönségnek és más módon előnyös, viszont közös bennük, hogy a 20 százalékos állami támogatás felső határhoz kötött. Kategóriánkét eltérő, 100-150 ezer forint közötti összeghatárokat szabott meg a jogalkotó, az együttes adójóváírás nagyságát pedig évente 280 ezer forintban maximálta. Az adószakértő kiemelte, mivel a jogszabályban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen ütemezésben kell befizetni, sokan december végén irányítanak nagyobb összeget az egészségpénztári számlájukra, vagy az önkéntes nyugdíj-megtakarítási konstrukciójukba. „A személyi jövedelemadó visszatérítése kapcsán előzetesen bizonytalan volt, hogy az miként érinti az önkéntes pénztári befizetések utáni adójóváírást. Vannak természetesen, akik állami támogatás nélkül is befizetnek, viszont sokakat az igénybe vehető adójóváírás motivál. Ma már tudjuk, ha a magánszemély visszakapja a teljes személyi jövedelemadóját, már nem számíthat adójóváírásra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megtakarításoknak állami támogatás nélkül is fontos szerepük van, de sokan lehetnek, akik mindezek hatására kevesebb adminisztratív megkötéssel járó konstrukcióba fektetik be a pénzüket, például tartós befektetési számlán keresztül” - mondta Czoboly Gergely, aki egy táblázat segítségével egyértelműsítette, kik várhatják az adójóváírást az szja-visszatérítést követően is. Ebből az látszik, hogy az alacsonyabb keresetű családok egyáltalán nem tudnak élni az adójóváírás lehetőségével, hiszen a befizetett adójukat az állam 2022. február 15-ig teljes egészében visszaadja. Akiknek viszont a 809 ezer forinton maximált szja-visszatérítésen felül is van adófizetési kötelezettségük, más helyzetbe kerülnek: ha például a két gyermekét egyedül nevelő szülő havi bruttó 800 ezer forintot keres, az önkéntes pénztári befizetések után akár 150 ezer forint adójóváírásra is jogosult lehet. Ez elegendő arra, hogy bármelyik konstrukcióban a maximum állami támogatást vegye igénybe, ám többféle lehetőség kombinálása esetén még ilyen jövedelem mellett sem használhatja ki az elérhető 280 ezer forintos maximumot. AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ALAPJA pl. önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után (ezer forint) Jövedelem 400 000 forint alatt 800000 1200000 1400 000 Egy személyre eső személyi jövedelemadó, • 1 gyerek 511 1231 2671 egyetlen kereső (100% családi kedv.) * 2 gyerek 151 871 2311 • 3 gyerek 163 1603 • 4 gyerek-1207 Egy személyre eső személyi jövedelemadó, • 1 gyerek 571 1291 2731 két kereső (50-50% családi kedv.)* • 2 gyerek 391 1111 2551 • 3 gyerek 37 757 2197 • 4 gyerek 1207 Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda * kivéve 4 gyerek esetében, ott kizárólag a férj veszi igénybe VILÁGGAZDASÁG 11t