Világgazdaság, 2022. február (54. évfolyam, 22-41. szám)
2022-02-01 / 22. szám
MAGYAR GAZDASÁG A budapesti repülőtér szervesen kapcsolódik a magyar közlekedési rendszer fejlesztéséhez Csak lelassult Ferihegy visszaszerzése HECKER FLÓRIÁN ! Továbbra is kormányzati szándék a Budapest Airport megvásárlása, de az üzletet alkalmasabb a választások után tető alá hozni. Ezt a külföldi tulajdonosok is tudomásul vették. Jelenleg is zajlanak tárgyalások a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég állami visszavásárlásáról, mindössze a folyamat intenzitása esett vissza - erről az ügyet magas szinten ismerő források beszéltek a VG-nek. A felek egészen a múlt év végéig előrehaladott egyeztetéseket folytattak a Budapest Airport Zrt. tranzakciójáról, december közepén azonban Orbán Viktor bejelentette, hogy Ferihegy visszaszerzését semmiképpen sem észszerű nyélbe ütni az áprilisi országgyűlési választások előtt. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy megvárják a választásokat, és majd utána döntenek erről. A fejlemény kapcsán megjegyezte, hogy a költségvetési hiányra figyelni kell, a reptér visszavásárlása pedig ehhez a kérdéskörhöz tartozik. Lapunk forrásai mindezt most azzal egészítették ki, hogy a közelgő választások politikai terhet jelentettek az üzlet szempontjából, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak legnagyobb reprivatizációs ügyletének végkimenetelét akár veszélybe is sodorhatta volna azzal, ha választási ügyet kreálnak belőle. Ebből a szempontból tisztább helyzet lesz a voksolást követő időszak az eladás lebonyolítására. Mindezt a jelenlegi külföldi tulajdonosi kör elfogadta: változatlanul zajlanak tárgyalások a magyar kormányzattal, de a korábbi feszített tem pó lelassult. A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH egyébként decemberben megerősítette a VG- nek, hogy a részvényesek folytatják a párbeszédet a magyar kormánnyal. Az eredeti elképzelések szerint a szerződéskötés még tavaly karácsony előtt, de mindenképpen 2021-ben bekövetkezett volna, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek végső határidejét pedig az idén március 31-re tervezték. Ez tehát csúszik, de forrásaink azt is kiemelték, hogy Ferihegy visszaszerzésének missziója az eddigi próbálkozásokat tekintve ezúttal jutott a legmesszebb. Rámutattak, hogy a magyar kormány nem arra hivatkozva tolta el magától rövid távon a kérdést, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet: „A szándékuk továbbra is a reptér megvásárlása, ami egy meghatározott pénzügyi konstrukcióban menne végbe. Ez ugyanúgy végbe mehet a választásokat követően is”. Az már ismert volt, hogy a regnáló kabinet felfogásában a Budapest Airport állami tulajdonná válása stratégiai cél. Értesüléseink szerint ennek meghatározó oka a magyar közlekedési rendszer fejlesztésének koncepciója, amelynek a budapesti repülőtér szerves része. A vasúti infrastruktúrát érintő főbb projektek (a Budapest-Belgrád közötti, a Záhonyt az osztrák határral összekötő, az adriai, valamint a nyugat-balkáni irányú beruházások) eredményességéhez ugyanis szükség van a Liszt Ferenc reptér nagyobb szerepvállalására: „Kétségkívül érdekes elgondolás egy új repülőtér építése, vagy a kisebb repterek hálózatának felélesztése. Ezzel együtt is lehet szeretni vagy nem szeretni - a magyar főváros ott van, ahol, ahogy az ország egyetlen komoly reptere is”. A Budapest Airport Zrt. jelenleg kanadai befektetői alapok tulajdonában van. A társaság 75 százalékos részét még 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány, illetve szervezte ki 75 évre a reptér üzemeltetési és vagyonkezelési jogát. Egy magyar konzorcium - amelyben az Orbánkormány vezető pozíciót tölt be - a közelmúltban 4,4 milliárd eurós ajánlatot tett a vállalat 100 százalékos tulajdonrészére. Ez az összeg tartalmazza a Budapest Airport mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON A LISZT FERENC NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ÉVES FORGALMA » « © * & * 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: VG-gyűjtés, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG Fóliahiány nehezítheti meg a vihart követő újjáépítést K. B. Z. Egyelőre az információkat gyűjti a fóliás kertészeteket ért hét végi viharkárokról a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A termelőkön kívül a fóliafogalmazókkal és a fóliát építő cégekkel is felvették a kapcsolatot, csakúgy, mint a biztosítókkal, mert hozzájuk is érkeznek be az információk - mondta a VG-nek Gubacsi Zoltán, a szervezet alelnöke. A biztosításokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üvegházakra gyakoribb a biztosítás, a fóliaházakra szigorúbbak a feltételek, és csupán egy-két társaságnál lehet szerződést kötni, így valószínű, hogy kevés a biztosított fóliaház. Az agrárkárenyhítési alap esetleges kifizetéseiről az alelnök annyit A vasárnapi viharok miatt összesen 1654 tűzoltói beavatkozásra volt szükség, és 273 épületben keletkezett kár tudott mondani, hogy 2017 októberében volt hasonló szélviharkár, akkor egy decemberi rendelet alapján a de minimis keretből igényelhettek támogatást a károsultak, négyzetméterenként legfeljebb 2000 forintot. Az eddigi hírek szerint a kár országos, a szél Győr-Moson-Sopron megyétől a fóliakertészetekkel leginkább érintett dél-alföldi területekig, mindenütt megrongálta a fóliákat. A viharos széllökések elsősorban a hidegfóliákban okoztak kárt, a fóliaborítást vitték el, a fóliaházak szerkezetében kevesebb a kár. A pontos adatok hiányában egyelőre az valószínűsíthető, hogy a csupán néhány éves, jól összerakott hidegfóliák nem károsodtak, vagyis sok függ attól, milyen állapotú a fóliasátor. Ugyanez lehet igaz a fűtött fóliaházakra is, amelyek erősebb szerkezetűek. A hidegfóliák alatt ebben az időszakban már vannak vetemények, így a viharos szél a kiültetett salátákban, gyökérzöldségekben és káposztafélékben is kárt okozott. Valószínűleg problémát jelent majd az újjáépítésben, hogy fóliát kellene vásárolni, de az ekkora mennyiségben nem áll majd rendelkezésre. A fóliaterület egyébként összesen mintegy 3 ezer hektár Magyarországon. üzleti napilap www.vg.hu AZ EURÓPAI KÖZÉPMEZŐNY A CÉL Létrejött a Magyarországi Légiipari Klaszter, és megtartotta első ülését. A szakmai összefogás alapvető célja az ágazati termelői, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások növelése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Az együttműködés fő mozgatórugója, hogy a magyar légiipart 2026-ig az európai középmezőnybe, majd az évtized végére a gyártást tekintve a kontinens vezető országai közé emeljük fel - emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a magyar légiipar biztató eredményei közé sorolta például, hogy, az Airbus beruházása köré országhatáron túlmutató jelentőségű gyártó- és tudásközpont húzható fel Békéscsaba és Gyula térségében, illetve megemlítette, hogy az állam többségi tulajdonrészt szerez a debreceni repteret üzemeltető társaságban. IVG Az óvatosság és az áralkuk ideje jött el az agrárpiacokon K. B. Z. Enyhén, 0,3 ponttal emelkedett 2021 utolsó negyedévében a Takarék AgrárTrend Index értéke, az adatok felvételekor készült interjúkból pedig az derült ki, hogy a piaci szereplőket az áralkuk, az időjárás és az élelmiszerárstop hatásai foglalkoztatják - mondta az indexet ismertető tájékoztatóján Hollósi Dávid, Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az index értéke 2021 negyedik negyedévében a 48 pontos skálán 31,7 pontra nőtt, amivel nem éri el az egyensúlyi növekedési állapotnak tekintett 35 pontot. Az egyes termékpályákról szólva Hollósi Dávid elmondta, hogy a magyar agrárium legnagyobb kibocsátóiként a szántóföldinövény-termesztők továbbra is pozitív évre számítanak, bár a kukorica termésátlaga és össztermése elmaradt a szokásostól, és a műtrágyaárak is magasba szöktek. A gazdálkodók reményei szerint maradnak a magas terményárak, így az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező maradhat a termelésük. Azok az élelmiszeripari alágazatok viszont, amelyek a szántóföldi növényeket használják fel, 2022 első felében próbálják meg érvényesíteni átadási áraikban a megnövekedett alapanyagköltségeket. Ennek első eredményei - az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül - az első negyedév végére várhatók. Az állati termékeket előállító termékpályák közül a baromfiágazatot érzékenyen érintette a hazai és európai madárinfluenza-járvány, hiszen közel 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadási árak magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmányköltségek pedig a február végi élelmiszeripari és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. A sertéstartóknál az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, és az afrikai sertéspestis olaszországi megjelenése is tovább nehezíti az ágazati szereplők helyzetét. A tejtermelésben egyensúlyi állapot van - mondta Hollósi Dávid. Az adatok szerint ez az ágazat viseli legjobban a változásokat, a 2016-os válság óta tartósan stabil pályán van. Ezt megbillentheti az inputanyagok árának emelkedése, és árnyalja a képet a 2,8 százalékos UHT- tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A szőlő-bor termékpálya szépen talpra állt a Covid-válságból,az árak némileg emelkedtek, és pörög az export is - közölte Hollósi Dávid. A járvány enyhülése, a tavaszi-nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, és ezzel együtt várhatóan árnövekedést is. pontot emelkedett a tavalyi utolsó negyedévben a Takarék AgrárTrend Index értéke