Világgazdaság, 2022. február (54. évfolyam, 22-41. szám)

2022-02-01 / 22. szám

MAGYAR GAZDASÁG A budapesti repülőtér szervesen kapcsolódik a magyar közlekedési rendszer fejlesztéséhez Csak lelassult Ferihegy visszaszerzése HECKER FLÓRIÁN ! Továbbra is kormányzati szán­dék a Budapest Airport megvásárlása, de az üzle­tet alkalmasabb a választások után tető alá hozni. Ezt a külföldi tulajdonosok is tudomásul vették. J­elenleg is zajlanak tárgyalá­sok a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üze­meltető cég állami visszavásár­lásáról, mindössze a folyamat in­tenzitása esett vissza - erről az ügyet magas szinten ismerő for­rások beszéltek a VG-nek. A felek egészen a múlt év végéig előreha­ladott egyeztetéseket folytattak a Budapest Airport Zrt. tranzakció­járól, december közepén azonban Orbán Viktor bejelentette, hogy Ferihegy visszaszerzését semmi­képpen sem észszerű nyélbe ütni az áprilisi országgyűlési választá­sok előtt. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy megvárják a választásokat, és majd utána döntenek erről. A fejlemény kap­csán megjegyezte, hogy a költség­­vetési hiányra figyelni kell, a rep­tér visszavásárlása pedig ehhez a kérdéskörhöz tartozik. Lapunk forrásai mindezt most azzal egészítették ki, hogy a kö­zelgő választások politikai terhet jelentettek az üzlet szempontjá­ból, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak legnagyobb repri­vatizációs ügyletének végkime­netelét akár veszélybe is sodor­hatta volna azzal, ha választási ügyet kreálnak belőle. Ebből a szempontból tisztább helyzet lesz a voksolást követő időszak az el­adás lebonyolítására. Mindezt a jelenlegi külföldi tulajdonosi kör elfogadta: változatlanul zajlanak tárgyalások a magyar kormány­zattal, de a korábbi feszített tem­­ pó lelassult. A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH egyébként decemberben megerősítette a VG- nek, hogy a részvényesek folytat­ják a párbeszédet a magyar kor­mánnyal. Az eredeti elképzelések szerint a szerződéskötés még tavaly ka­rácsony előtt, de mindenképpen 2021-ben bekövetkezett volna, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek végső határidejét pedig az idén március 31-re tervezték. Ez tehát csúszik, de forrásaink azt is ki­emelték, hogy Ferihegy vissza­szerzésének missziója az eddigi próbálkozásokat tekintve ezút­tal jutott a legmesszebb. Rámu­tattak, hogy a magyar kormány nem arra hivatkozva tolta el ma­gától rövid távon a kérdést, hogy nem áll rendelkezésre a szüksé­ges fedezet: „A szándékuk to­vábbra is a reptér megvásárlása, ami egy meghatározott pénzügyi konstrukcióban menne végbe. Ez ugyanúgy végbe mehet a válasz­tásokat követően is”. Az már ismert volt, hogy a reg­náló kabinet felfogásában a Bu­dapest Airport állami tulajdonná válása stratégiai cél. Értesülése­ink szerint ennek meghatározó oka a magyar közlekedési rend­szer fejlesztésének koncepciója, amelynek a budapesti repülő­tér szerves része. A vasúti inf­rastruktúrát érintő főbb projek­tek (a Budapest-Belgrád közötti, a Záhonyt az osztrák határral összekötő, az adriai, valamint a nyugat-balkáni irányú beruházá­sok) eredményességéhez ugyanis szükség van a Liszt Ferenc rep­tér nagyobb szerepvállalására: „Kétségkívül érdekes elgondolás egy új repülőtér építése, vagy a kisebb repterek hálózatának fel­élesztése. Ezzel együtt is­­ lehet szeretni vagy nem szeretni - a magyar főváros ott van, ahol, ahogy az ország egyetlen komoly reptere is”. A Budapest Airport Zrt. jelen­leg kanadai befektetői alapok tu­lajdonában van. A társaság 75 százalékos részét még 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kor­­mány, illetve szervezte ki 75 évre a reptér üzemeltetési és vagyon­kezelési jogát. Egy magyar kon­zorcium - amelyben az Orbán­­kormány vezető pozíciót tölt be - a közelmúltban 4,4 milliárd eurós ajánlatot tett a vállalat 100 százalékos tulajdonrészére. Ez az összeg tartalmazza a Buda­pest Airport mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON A LISZT FERENC NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR ÉVES FORGALMA » « © * & * 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: VG-gyűjtés, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG Fóliahiány nehezítheti meg a vihart követő újjáépítést K. B. Z.­­ Egyelőre az információkat gyűjti a fóliás kertésze­teket ért hét végi viharkárokról a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A termelőkön kívül a fóliafo­galmazókkal és a fóliát építő cégekkel is felvették a kapcsolatot, csakúgy, mint a biztosítókkal, mert hozzájuk is érkeznek be az információk - mondta a VG-nek Gubacsi Zoltán, a szerve­zet alelnöke. A biztosításokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üvegházakra gyakoribb a biztosítás, a fóliaházakra szigorúb­bak a feltételek, és csupán egy-két társaságnál lehet szerző­dést kötni, így valószínű, hogy kevés a biztosított fóliaház. Az agrárkárenyhítési alap esetleges kifizetéseiről az alelnök annyit A vasárnapi viharok miatt összesen 1654 tűzoltói beavatkozásra volt szükség, és 273 épületben keletkezett kár tudott mondani, hogy 2017 októberében volt hasonló szélvihar­kár, akkor egy decemberi rendelet alapján a de minimis keret­ből igényelhettek támogatást a károsultak, négyzetméterenként legfeljebb 2000 forintot. Az eddigi hírek szerint a kár országos, a szél Győr-Moson-Sop­­ron megyétől a fóliakertészetekkel leginkább érintett dél-alföldi területekig, mindenütt megrongálta a fóliákat. A viharos széllö­kések elsősorban a hidegfóliákban okoztak kárt, a fóliaborítást vitték el, a fóliaházak szerkezetében kevesebb a kár. A pontos adatok hiányában egyelőre az valószínűsíthető, hogy a csupán néhány éves, jól összerakott hidegfóliák nem károsodtak, vagyis sok függ attól, milyen állapotú a fóliasátor. Ugyanez lehet igaz a fűtött fóliaházakra is, amelyek erősebb szerkezetűek. A hidegfóliák alatt ebben az időszakban már vannak vetemé­­nyek, így a viharos szél a kiültetett salátákban, gyökérzöldségek­ben és káposztafélékben is kárt okozott. Valószínűleg problémát jelent majd az újjáépítésben, hogy fóliát kellene vásárolni, de az ekkora mennyiségben nem áll majd rendelkezésre. A fóliaterü­let egyébként összesen mintegy 3 ezer hektár Magyarországon. üzleti napilap www.vg.hu AZ EURÓPAI KÖZÉPMEZŐNY A CÉL Létrejött a Magyarországi Légiipari Klaszter, és megtartotta első ülé­sét. A szakmai összefogás alapvető célja az ágazati termelői, kuta­tás-fejlesztési és innovációs kapacitások növelése, a nemzetközi kap­csolatok erősítése. Az együttműködés fő mozgatórugója, hogy a ma­gyar légiipart 2026-ig az európai középmezőnybe, majd az évtized végére a gyártást tekintve a kontinens vezető országai közé emel­jük fel - emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai minisz­ter, aki a magyar légiipar biztató eredményei közé sorolta például, hogy, az Airbus beruházása köré országhatáron túlmutató jelentő­ségű gyártó- és tudásközpont húzható fel Békéscsaba és Gyula tér­ségében, illetve megemlítette, hogy az állam többségi tulajdonrészt szerez a debreceni repteret üzemeltető társaságban. I­VG Az óvatosság és az áralkuk ideje jött el az agrárpiacokon K. B. Z.­­ Enyhén, 0,3 ponttal emelke­dett 2021 utolsó negyedévében a Taka­rék AgrárTrend Index értéke, az adatok felvételekor készült interjúkból pedig az derült ki, hogy a piaci szereplőket az ár­alkuk, az időjárás és az élelmiszerárstop hatásai foglalkoztatják - mondta az in­dexet ismertető tájékoztatóján Hollósi Dávid, Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari ügyvezető igazgatója. Az index értéke 2021 negyedik negyedévé­ben a 48 pontos skálán 31,7 pontra nőtt, amivel nem éri el az egyensúlyi növeke­dési állapotnak tekintett 35 pontot. Az egyes termékpályákról szólva Hollósi Dávid elmondta, hogy a ma­gyar agrárium legnagyobb kibocsátói­ként a szántóföldinövény-termesztők továbbra is pozitív évre számítanak, bár a kukorica termésátlaga és összter­mése elmaradt a szokásostól, és a mű­trágyaárak is magasba szöktek. A gaz­dálkodók reményei szerint maradnak a magas terményárak, így az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező ma­radhat a termelésük. Azok az élelmi­­szeripari alágazatok viszont, amelyek a szántóföldi növényeket használják fel, 2022 első felében próbálják meg érvé­nyesíteni átadási áraikban a megnöve­kedett alapanyagköltségeket. Ennek el­ső eredményei - az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül - az első ne­gyedév végére várhatók. Az állati termékeket előállító termék­pályák közül a baromfiágazatot érzéke­nyen érintette a hazai és európai ma­­dárinfluenza-járvány, hiszen közel 2,5 millió baromfit kellett leölni. Az átadá­si árak magasan az előző évi átlag felett vannak, a megdrágult takarmánykölt­ségek pedig a február végi élelmiszer­­ipari és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. A sertéstartóknál az átvételi árak továbbra sem mozdultak el érdemben felfelé, és az afrikai sertéspestis olaszor­szági megjelenése is tovább nehezíti az ágazati szereplők helyzetét. A tejtermelésben egyensúlyi állapot van - mondta Hollósi Dávid. Az adatok szerint ez az ágazat viseli legjobban a változásokat, a 2016-os válság óta tartó­san stabil pályán van. Ezt megbillenthe­ti az inputanyagok árának emelkedése, és árnyalja a képet a 2,8 százalékos UHT- tejre bevezetett élelmiszerárstop is. A szőlő-bor termékpálya szépen talpra állt a Covid-válságból,az árak némileg emelkedtek, és pörög az export is - kö­zölte Hollósi Dávid. A járvány enyhülé­se, a tavaszi-nyári élénkülő forgalom, a beinduló HoReCa-szektor és a vendég­látóipar szintén keresletnövekedést hoz­hat, és ezzel együtt várhatóan árnöve­kedést is. pontot emelkedett a tavalyi utolsó ne­gyedévben a Taka­rék AgrárTrend Index értéke

Next