Világgazdaság, 2022. március (54. évfolyam, 42-62. szám)
2022-03-01 / 42. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG Akár még recesszióba is süllyedhet Európa Megfojthatja a külső keresletet a háború JÁRDI ROLAND ! Nem a szankciók, hanem a rájuk adott orosz válasz és az emelkedő energiaárak foghatják vissza a növekedési kilátásokat. Ha az európai háztartások fogyasztása visszaesik, azt a hazai export is megérzi. Az orosz-ukrán háború és az azzal összfüggésben meghozott szankciók miatt a következő hetekben mindenképpen felül kell vizsgálni a korábbi növekedési előrejelzéseket - ismerte el a VG- nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember szerint a fegyveres konfliktus nyomán olyannyira bizonytalanná vált a gazdasági környezet, hogy nagyon nehéz bármilyen prognózist adni, legfeljebb forgatókönyveket lehet felállítani. A Bank of America a múlt héten már megtette ezt, becslésében azzal számolt, hogy a háború eszkalációja 0,5 százalékponttal vetheti vissza idén Európa növekedését, annak ellenére, hogy az európai háztartások óriási megtakarításokat halmoztak fel a járvány alatt. Ám ezek jelentős részét a megugró költségek már most elvitték, emiatt várhatóan a fogyasztás visszaeséséhez vezet az oroszukrán háborús konfliktus. A VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanezt emelte ki, szerinte a megugró energiaárak Nyugat-Európában akár még recessziót is okozhatnak, és ha így lesz, akkor az a külső keresletet is visszavetheti. A magyar kivitelben Oroszország és Ukrajna szerepe marginális, az export mindössze 4 százaléka irányul a két országba, a gazdaság kilátásai elsősorban azon múlnak, hogy az Európai Unió országai milyen állapotban vannak. Az elemző szerint reális az esélye, hogy az európai háztartatások egyre nagyobb hányada szegényedik el, mivel a legtöbb országban a béremelések mértéke nem fedezi az áremelkedéseket. Ugyanakkor most nem a növekedési, hanem az inflációs prognózisokat kell elsősorban újraírni, ezzel viszont az a baj, hogy „az inflációs hatás brutális, még ki se lehet számolni, annyi a bizonytalansági tényező”. A Bank of America a múlt héten mindenesetre úgy számolt, hogy a konfliktus 1 százalékkal növelheti idén az eurózóna inflációját. A szankciók nem fogják megváltoztatni a katonai vezetés döntéseit. Ami meg tudja változtatni, az az, ha vereséget szenvednek a frontokon - mondta a VG-nek Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. Szerinte nem a szankcióknak, hanem a rájuk adott orosz válaszoknak lesznek súlyosabb gazdasági hatásai, Oroszország ugyanis önellátó, élelmiszerekből, nyersanyagokból és energiaforrásokból bőven fedezi a szükségleteit. „Ez nem Irán, nem Szerbia, és nem Észak-Korea, ez egy igazi nagyhatalom. Nevethetünk azon, hogy gazdaságilag ott áll nagyjából, mint Spanyolország, de sokkal nagyobb hatása van a világgazdaságra. Ha Oroszország kiesik a világgazdaságból, akkor sokkal többet fogunk fizetni az olajért és a földgázért, amit gyorsan lehetetlen pótolni” - ecsetelte Demkó Attila. Nagyon nagy kérdés szerinte, hogy ha az oroszok leállítják a gázszállítást, akkor minden európai országgal ugyanúgy bánnak-e, vagy megnézik, ki hogyan viszonyul hozzájuk. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a háború lefolyását döntően meghatározhatja, hogy az oroszoknak sikerül-e bekeríteniük a Donyec-medencében lévő ukrán csoportosulást. „Ha sikerül ez a bekerítő akció, akkor a konfliktus viszonylag gyorsan lezárulhat orosz győzelemmel. Ha nem sikerül, akkor hónapokig elhúzódhat, Putyinnak ugyanis nincs hova visszavonulnia, számára csak a győzelem elfogadható” - hívta fel a figyelmet. Eddig az oroszok viszonylag kesztyűs kézzel bántak Ukrajnával, de ez még messze a képességeik töredéke. Ha bevetik a teljes erőt, és nem törödnek a civilekkel, az mindent megváltoztat - figyelmeztetett Demkó Attila. Az orosz-ukrán háború tovább emelheti az energiaárakat Európában MAGYAR KIVITEL ezermilliárd forint Európai Unión kívüli országok Európai Unió országaiban, -ti--!-!-!f— I Imi !-§,§,§ •>f; -í| » *• • » 2012 2014 2016 2018 2020 Forrás: KSH, VG-grafika * EU27 Sok Budapestről induló járatot kellett törölni BAKONYI-KISS ADRIENN | Heti 35 Budapestről Oroszországba vagy Ukrajnába induló járatot érint a háború miatt bevezetett légtérzár és európai uniós szankciócsomag - derült ki a VG összeállításából. Az EU tagállamai a hét végén lezárták a légteret az orosz gépek elől, ami a menetrend szerint közlekedő és a charterjáratokra, valamint a magángépekre is vonatkozik. Az EU tiltására Oroszország tiltással válaszolt, már szombaton kitiltotta légteréből a lengyel, a bolgár és a cseh légitársaságok tranzitjáratait. Tegnap pedig 36 ország - köztük Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország és Magyarország - légitársaságait is kitiltotta az orosz légtérből. Február 28-tól március 6-ig Magyarország légterébe nem repülhet be, illetve onnan ki Oroszország által üzemeltetett, ott regisztrált vagy orosz tulajdonú légi jármű, kivéve a humanitárius, kutatómentő, vészhelyzetben lévő vagy légügyi hatósági engedéllyel rendelkező járatokat - tájékoztatta a VG-t a Budapest Airport. Az Aeroflot honlapján az áll, hogy a törölt, eredetileg Ljubljanába, Szófiába, Bukarestbe, Rigába, Prágába, Varsóba, Lon donba, Dublinba és Chisinauba induló, március végéig foglalt járatok miatt a károsult utasok jogosultak a visszatérítésre vagy a következő időszakra repülési időpont módosítására, illetve lehetőség van Budapestről Oroszországba vagy Ukrajnába induló járatot érintenek hetente a legfrissebb fejlemények az orosz légitársaság aktuális menetrendjéből az európai repülőterekről alternatív repülőterekre való átirányításra. A Wizz Air és az Aeroflot minden, Budapestről korábban elérhető, orosz célállomású járatának törlése heti 20 járatot érint. Budapestről korábban hat orosz reptér volt elérhető: Kazan, Szentpétervár, Moszkva (három repülőtér) és Jekatyerinburg. Aki a jelen körülmények között akar Budapestről Moszkvába repülni, az legkevesebb egy átszállással megteheti, a Turkish Airlines és a Pobeda vagy az Aeroflot, illetve a Pegasus Airlines és a RusLine légitársasággal, a Skyscanner portál utazásra vonatkozó ajánlatai alapján. Két átszállással az Eurowings, a Wizz Air és a Pegasus is re pül, Európán belül kölni, londoni, illetve isztambuli átszállással, minimum 15 órás menetidővel. Az ukrán légtérzár miatt polgári utasszállító járatok továbbra sem közlekednek Ukrajnába. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről öt ukrán repülőtér volt elérhető a Wizz Air és a Ryanair gé peivel: Harkov, Kijev, Lviv, Odessza és Zaporizzsja, összesen heti 15 járattal. Az átrepülő járatok elkerülik Ukrajna és Moldova légterét, a Románia-Bulgária- Törökország útvonalon közlekednek. Az orosz légitársaságok a Cirium elemzőcég kimutatásai szerint összesen 980 utasszállító repülőgépet üzemeltetnek, több mint 500 gépet lízingelnek külföldi cégektől, így a lízingdíjak kifizetése is kérdéses lehet az ágazati szereplők számára. Az Aeroflotnak 2013-tól 2019-ig folyamatosan nőtt a bevétele, azonban 2020-ra az egy évvel korábbi 678 milliárd rubelnyi bevétele 302 milliárdra csökkent a Statista adatai szerint. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON (ARCHÍV) 35 VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Az élelmiszer-ellátás biztonsága a tét GY. B. Stabil finanszírozásra van szükségük a gazdáknak Nagy István agrárminiszter szerint, aki fontos finanszírozási eszköznek nevezte a járvány kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó Agrár Széchenyi újraindítási és beruházási hitelt, amely a 2011 óta elérhető Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitelt követte. Úgy véli, a KAVOSZ Zrt. koordinálásával működő Széchenyi-kártya program termékei rugalmas, gyorsan elérhető, hatékony segítséget nyújtanak a gazdáknak, akik minden visszajelzés szerint jól fizető, megbízható törlesztők. Az agrártárca a hitelköltségek csökkentésével mind a hitelfelvevők, mind a hitelnyújtók kockázatát mérsékli. A járvány alatt a tárca mintegy százmilliárd forintnyi folyószámlahitelhez nyújtott kiemelt támogatást, a piaci vagy időjárási körülmények miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozók számára csaknem kamat- és költségmentes hitelt biztosít. Nagy István bízik benne, hogy a jól bevált finanszírozási megoldások sikerrel működhetnek tovább, hiszen 2027-ig majdnem 4300 milliárd forint támogatás igényelhető. A következő években azt kell elérni, hogy ezek a források erősítsék az élelmiszeripar versenyképességét, javítsák a termelés hatékonyságát. Az élelmiszer-ellátás biztonsága múlhat az agrárvállalkozók hitelezésén - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a KAVOSZ igazgatósági elnöke is. Felidézte, hogy 2011 óta az Agrár Széchenyi-kártya csaknem 371 milliárd forint hitelkihelyezést biztosított 29 ezer szerződésen keresztül. A járvány kezdete, 2020 áprilisa óta emelt keretösszeggel, minisztériumi költségtámogatással kaphatnak kiemelt segítséget a gazdák, a kihelyezések összege elérte a 96 milliárd forintot. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint az együttműködés a válság kezdetekor különösen fontosnak bizonyult, ennek köszönhető, hogy két éve rendkívül gyorsan jött létre a kamat-, díj- és költségmentességet biztosító megoldás. Nagy István: a gazdáknak stabilitás kell FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON