Világgazdaság, 2022. március (54. évfolyam, 42-62. szám)

2022-03-01 / 42. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG Akár még recesszióba is süllyedhet Európa Megfojthatja a külső keresletet a háború JÁRDI ROLAND ! Nem a szankciók, hanem a rájuk adott orosz vá­lasz és az emelkedő energiaárak foghat­ják vissza a növekedé­si kilátásokat. Ha az európai háztartások fogyasztása visszaesik, azt a hazai export is megérzi. A­z orosz-ukrán háború és az azzal összfüggésben meghozott szankciók miatt a következő hetekben mindenképpen felül kell vizs­gálni a korábbi növekedési elő­rejelzéseket - ismerte el a VG- nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szak­ember szerint a fegyveres konf­liktus nyomán olyannyira bi­zonytalanná vált a gazdasági környezet, hogy nagyon nehéz bármilyen prognózist adni, leg­feljebb forgatókönyveket lehet felállítani. A Bank of America a múlt héten már megtette ezt, becslésében azzal számolt, hogy a háború eszkalációja 0,5 száza­lékponttal vetheti vissza idén Európa növekedését, annak el­lenére, hogy az európai háztar­tások óriási megtakarításokat halmoztak fel a járvány alatt. Ám ezek jelentős részét a megug­ró költségek már most elvitték, emiatt várhatóan a fogyasztás visszaeséséhez vezet az orosz­ukrán háborús konfliktus. A VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanezt emelte ki, szerinte a megugró energiaárak Nyugat-Európában akár még recessziót is okozhatnak, és ha így lesz, ak­kor az a külső keresletet is vis­­­szavetheti. A magyar kivitelben Oroszország és Ukrajna szerepe marginális, az export mindös­­­sze 4 százaléka irányul a két or­szágba, a gazdaság kilátásai el­sősorban azon múlnak, hogy az Európai Unió országai milyen állapotban vannak. Az elem­ző szerint reális az esélye, hogy az európai háztartatások egyre nagyobb hányada szegényedik el, mivel a legtöbb országban a béremelések mértéke nem fede­zi az áremelkedéseket. Ugyan­akkor most nem a növekedési, hanem az inflációs prognóziso­kat kell elsősorban újraírni, ez­zel viszont az a baj, hogy „az inf­lációs hatás brutális, még ki se lehet számolni, annyi a bizony­talansági tényező”. A Bank of America a múlt héten minden­esetre úgy számolt, hogy a konf­liktus 1 százalékkal növelheti idén az eurózóna inflációját. A szankciók nem fogják megváltoztatni a katonai ve­zetés döntéseit. Ami meg tud­ja változtatni, az az, ha vere­séget szenvednek a frontokon - mondta a VG-nek Demkó At­tila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének veze­tője. Szerinte nem a szankciók­nak, hanem a rájuk adott orosz válaszoknak lesznek súlyosabb gazdasági hatásai, Oroszország ugyanis önellátó, élelmiszerek­ből, nyersanyagokból és energia­­forrásokból bőven fedezi a szük­ségleteit. „Ez nem Irán, nem Szerbia, és nem Észak-Korea, ez egy igazi nagyhatalom. Nevet­hetünk azon, hogy gazdasági­lag ott áll nagyjából, mint Spa­nyolország, de sokkal nagyobb hatása van a világgazdaságra. Ha Oroszország kiesik a világ­­gazdaságból, akkor sokkal töb­bet fogunk fizetni az olajért és a földgázért, amit gyorsan lehe­tetlen pótolni” - ecsetelte Dem­kó Attila. Nagyon nagy kérdés szerinte, hogy ha az oroszok leál­lítják a gázszállítást, akkor min­den európai országgal ugyanúgy bánnak-e, vagy megnézik, ki ho­gyan viszonyul hozzájuk. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a háború le­folyását döntően meghatározhat­ja, hogy az oroszoknak sikerül-e bekeríteniük a Donyec-medencé­­ben lévő ukrán csoportosulást. „Ha sikerül ez a bekerítő akció, akkor a konfliktus viszonylag gyorsan lezárulhat orosz győze­lemmel. Ha nem sikerül, akkor hónapokig elhúzódhat, Putyin­­nak ugyanis nincs hova vissza­vonulnia, számára csak a győ­zelem elfogadható” - hívta fel a figyelmet. Eddig az oroszok vi­szonylag kesztyűs kézzel bántak Ukrajnával, de ez még messze a képességeik töredéke. Ha bevetik a teljes erőt, és nem törödnek a civilekkel, az mindent megvál­toztat - figyelmeztetett Demkó Attila. Az orosz-ukrán háború tovább emelheti az energiaárakat Európában MAGYAR KIVITEL ezermilliárd forint Európai Unión kívüli országok Európai Unió országai­b­an, -ti--!-!-!­f— I Imi !-§,§,§ •>f; -í| » *• • » 2012 2014 2016 2018 2020 Forrás: KSH, VG-grafika * EU27 Sok Budapestről induló járatot kellett törölni BAKONYI-KISS ADRIENN | Heti 35 Budapestről Oroszországba vagy Ukraj­nába induló járatot érint a háború miatt bevezetett légtérzár és európai uniós szankciócsomag - derült ki a VG össze­állításából. Az EU tagállamai a hét vé­gén lezárták a légteret az orosz gépek elől, ami a menetrend szerint közleke­dő és a charterjáratokra, valamint a ma­gángépekre is vonatkozik. Az EU tiltásá­ra Oroszország tiltással válaszolt, már szombaton kitiltotta légteréből a len­gyel, a bolgár és a cseh légitársaságok tranzitjáratait. Tegnap pedig 36 ország - köztük Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország és Magyaror­szág - légitársaságait is kitiltotta az orosz légtérből. Február 28-tól március 6-ig Magyaror­szág légterébe nem repülhet be, illetve onnan ki Oroszország által üzemeltetett, ott regisztrált vagy orosz tulajdonú légi jármű, kivéve a humanitárius, kutató­mentő, vészhelyzetben lévő vagy légügyi hatósági engedéllyel rendelkező járatokat - tájékoztatta a VG-t a Budapest Airport. Az Aeroflot honlapján az áll, hogy a tö­rölt, eredetileg Ljubljanába, Szófiába, Bu­karestbe, Rigába, Prágába, Varsóba, Lon­­ donba, Dublinba és Chisinauba induló, március végéig foglalt járatok miatt a ká­rosult utasok jogosultak a visszatérítésre vagy a következő időszakra repülési idő­pont módosítására, illetve lehetőség van Budapestről Oroszországba vagy Ukrajnába induló járatot érintenek hetente a legfrissebb fejlemények az orosz légitársaság aktuális menetrend­jéből az európai repülőterekről alternatív repülőterekre való átirányításra. A Wizz Air és az Aeroflot minden, Bu­dapestről korábban elérhető, orosz célál­­lomású járatának törlése heti 20 járatot érint. Budapestről korábban hat orosz reptér volt elérhető: Kazan, Szentpéter­vár, Moszkva (három repülőtér) és Je­­katyerinburg. Aki a jelen körülmények között akar Budapestről Moszkvába re­pülni, az legkevesebb egy átszállással megteheti, a Turkish Airlines és a Po­­beda vagy az Aeroflot, illetve a Pegasus Airlines és a RusLine légitársasággal, a Skyscanner portál utazásra vonatko­zó ajánlatai alapján. Két átszállással az Eurowings, a Wizz Air és a Pegasus is re­ pül, Európán belül kölni, londoni, illet­ve isztambuli átszállással, minimum 15 órás menetidővel. Az ukrán légtérzár miatt polgári utas­­szállító járatok továbbra sem közleked­nek Ukrajnába. A Liszt Ferenc Nem­zetközi Repülőtérről öt ukrán repülőtér volt elérhető a Wizz Air és a Ryanair gé­­ peivel: Harkov, Kijev, Lviv, Odessza és Zaporizzsja, összesen heti 15 járattal. Az átrepülő járatok elkerülik Ukrajna és Moldova légterét, a Románia-Bulgária- Törökország útvonalon közlekednek. Az orosz légitársaságok a Cirium elem­zőcég kimutatásai szerint összesen 980 utasszállító repülőgépet üzemeltetnek, több mint 500 gépet lízingelnek külföl­di cégektől, így a lízingdíjak kifizetése is kérdéses lehet az ágazati szereplők szá­mára. Az Aeroflotnak 2013-tól 2019-ig folyamatosan nőtt a bevétele, azonban 2020-ra az egy évvel korábbi 678 mil­liárd rubelnyi bevétele 302 milliárdra csökkent a Statista adatai szerint. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON (ARCHÍV) 35 VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Az élelmiszer-ellátás biztonsága a tét GY. B.­­ Stabil finanszírozásra van szükségük a gazdáknak Nagy István agrárminiszter szerint, aki fontos fi­nanszírozási eszköznek nevezte a jár­vány kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó Agrár Széchenyi újraindítási és beru­házási hitelt, amely a 2011 óta elérhető Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahi­telt követte. Úgy véli, a KAVOSZ Zrt. koordinálásával mű­ködő Széchenyi-kártya program termékei ru­galmas, gyorsan elérhe­tő, hatékony segítséget nyújtanak a gazdák­nak, akik minden vis­­­szajelzés szerint jól fizető, megbízható tör­lesztők. Az agrártárca a hitelköltségek csök­kentésével mind a hi­telfelvevők, mind a hi­telnyújtók kockázatát mérsékli. A járvány alatt a tárca mintegy százmilliárd fo­rintnyi folyószámlahitelhez nyújtott kiemelt támogatást, a piaci vagy idő­járási körülmények miatt nehéz hely­zetbe került agrárvállalkozók számára csaknem kamat- és költségmentes hi­telt biztosít. Nagy István bízik benne, hogy a jól bevált finanszírozási meg­oldások sikerrel működhetnek tovább, hiszen 2027-ig majdnem 4300 milliárd forint támogatás igényelhető. A követ­kező években azt kell elérni, hogy ezek a források erősítsék az élelmiszeripar versenyképességét, javítsák a termelés hatékonyságát. Az élelmiszer-ellátás biztonsága múl­hat az agrárvállalkozók hitelezésén - mondta Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a KAVOSZ igazgatósági elnöke is. Fel­idézte, hogy 2011 óta az Agrár Széche­nyi-kártya csaknem 371 milliárd forint hitelkihelyezést biztosított 29 ezer szer­ződésen keresztül. A járvány kezdete, 2020 áprilisa óta emelt keretösszeggel, minisztériumi költségtámogatással kaphatnak kiemelt segítséget a gazdák, a kihelyezések összege elérte a 96 milli­árd forintot. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint az együtt­működés a válság kezdetekor különösen fontosnak bizonyult, ennek köszönhető, hogy két éve rendkívül gyorsan jött lét­re a kamat-, díj- és költségmentességet biztosító megoldás. Nagy István: a gazdáknak stabilitás kell FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Next