Világgazdaság, 2022. április (54. évfolyam, 63-81. szám)

2022-04-01 / 63. szám

MAGYAR GAZDASÁG A hatósági árak is segítik idén a lakosság költekezését Pörög az infláció, de dübörög a fogyasztás JÁRDI ROLAND ! Hiába a begyűrűző infláció és az árnyomás, még ilyen körülmények kö­zött is többet költhet­nek idén a magyar ház­tartások. A lakosság jö­vedelmi helyzete pedig tovább javulhat. A­z idén ellentétes hatások alakíthatják a lakossági fogyasztást. Míg egyik oldalról az inflációs várakozások fokozódása és a romló gazdasá­gi kilátások, a másik oldalról az emelkedő bérek és a javuló jöve­delmi helyzet befolyásolja a ház­tartások költekezését, január­ban úgy emelkedtek a reálbérek 5,4 százalékkal, hogy közben az infláció 7,9 százalékkal 15 éves csúcsára jutott. Abban, hogy a keresetek vásárlóereje még ilyen körülmények között is tud bővülni, óriási szerepük van az év eleji jelentős béremeléseknek, amelyekkel jó esély van arra, hogy a lakosság elkölthető jöve­delme az idén is emelkedik. Ha valóban sikerül 10 százalék alatt tartani az idei fogyasztói árinde­xet, ahogy arra az MNB is szá­mít, akkor éves szinten még 3-4 százalékos reálkereset-emelke­dés is összejöhet. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogaz­dasági üzletágának elemzője a VG-nek elmondta, hogy idén a fogyasztás inflációtól meg­szűrt volumene közel 4 száza­lékkal emelkedhet a kormány­zati transzferek és a reálbérek emelkedése nyomán. Ugyanak­kor felhívta a figyelmet, hogy a tankönyvi példák szerint a ma­gasabb infláció előrehozhatja a fogyasztást, miután a háztar­tások arra számítanak, hogy a pénzük kevesebbet fog érni. A gyakorlatban szerinte ez már bonyolultabb kérdés, hiszen sok terméknek azért megy fel az ára, mert hiány van belőle, a kínálat nem tudja kielégíteni a keresletet. „Minden más vál­tozatlanságát feltételezve a ma­gasabb infláció mérsékli a ke­resetek reálértékét, így inkább csökkenti a fogyasztást. Persze ez nem jelenti azt, hogy a ke­resetek reálértéke összességé­ben csökkenne, hiszen az idei évet jelentős, a januári adatok szerint 13,7 százalékos átlagos bruttó béremelkedéssel kezd­tük, ami bőven meghaladja az inflációt” - magyarázta a szak­ember. Suppan Gergely, a Takarék­bank vezető elemzője szerint ennél még nagyobb is lehet a fogyasztás növekedése, vára­kozásai szerint a 7 százalékot is megközelítheti egész évben. Az első negyedévben lehet a legdi­namikusabb, ráadásul itt még a tavalyi bázishatások is megje­lennek majd, ugyanis egy évvel ezelőtt még volt egy meredek visszaesés. A szakember szerint a reálbérek emelkedése mellett a lakosság költekezését idén az élelmiszerár-, a benzinárstop és a rezsicsökkentés is támogatja, ugyanakkor úgy látja, ezeknek az árstopoknak a fokozatos ki­vezetése indokolt lenne. Szerin­te ha 10-20 százalékkal nőnének bizonyos költségek, azt még el tudná viselni a lakosság, főleg, hogy 2014 óta nagyon jelentős volt a béremelkedés Magyar­­országon, a nettó bérek az­óta megduplázódtak. De azt is hangsúlyozta, hogy a piaci árak már hatalmas terhet jelentené­nek például a földgáz esetében, amelynél ezeket egész egysze­rűen nem lehet ráengedni a la­kosságra. A szolgáltatások helyreállá­sa adhatna még egy lendüle­tet, viszont mivel ott még nem történt meg a járványból való teljes felépülés, az elemző arra számít, hogy az év további ré­szében lassulhat a dinamika, mivel rengeteg a kérdőjel az év második felét illetően. „Kérdés, hogy ha lezárják a háborút, ak­kor milyen gyorsan oldják fel a szankciókat, és az is, hogy milyen gyorsan állnak helyre a szállítói láncok. Szóval még mindig rengeteg a bizonytalan­ság” - taglalta Suppan Gergely. A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET VÁLTOZÁSA ÉS AZ INFLÁCIÓ* 2018. január ► 2022. január 120 -j............j- Bruttó átlagkereset is 1 Harmonizált 115 110 105 100 -i...........>..............j.............j-~-......j­® ® ® » » 2018 2019 2020 2021 2022 * az előző év azonos időszaka = 100,0 százalék Forrás: KSH, VG-grafika Egy év alatt ötödével nőttek az ipari termelői árak VG­­ Februárban a belföldi értékesítés árai 35,6 százalékkal, a forintban szá­molt exportárak pedig 15,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel koráb­biaknál - közölte a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH). Az ipari termelői árak egy év alatt átlagosan 22,4 szá­zalékkal emelkedtek. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek emelkedése befolyásolta - írta a KSH. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak 1,5, az exportértéke­sítési árak 1,2, az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal nőttek. A belföldi áremelkedés a januári 4,5 százalékos meredek emelkedés után szelídült meg, az exportárak a januári 1,4 százalékos csökkenésből csaptak át emelkedésbe. A havi változás hatására megtorpant a belföldi árak éves emel­kedésének 2020 júniusa tartó gyorsu­lása, februárban az emelkedés üteme 0,1 százalékponttal ala­csonyabb volt a janu­ári 35,7 százaléknál. Az exportárak éves emelkedése 0,2 száza­lékponttal meghalad­ta a januárit - közüik az elemzésben. Belföldön a feldol­gozóiparban 24,4, az energiaiparban 64,5 százalékos volt a termelői árak éves emelkedése. A jár­műgyártásban 7,3 százalékosra gyor­sult az áremelkedés a januári 5,8 szá­zalékosról, az élelmiszeriparban pedig 16,6-ről 18,4 százalékra. Belföldön az energiatermelő ágazatokban 60,8 szá­zalékkal, a beruházási javakat gyár­tókban 9,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 15,6 százalékkal nőttek az árak, míg a tartós fogyasz­tási cikkek 17,5 százalékkal drágultak. Az exportárakban a feldolgozóiparban 10,6 százalékos, a mindössze 3,8 száza­lékos súlyú energiaiparban pedig 173 százalékos volt a drágulás a világpi­aci árak növekedése miatt. A jármű­­gyártás a januárival megegyező, 3,2 százalékos áremelkedést produkált, a számítástechnikai cikkek ára alig 0,1 százalékponttal, 4,4 százalékkal kú­szott fel. Példaként említik, hogy az élelmiszerek külpia­ci ára 15,2 százalék­kal nőtt az előző havi 14,2 százalék után. A gépek 4,4, a villamos berendezések 7,2 szá­zalékkal drágábban keltek el, a gyógy­szerárak pedig 12,6 százalékkal volt ma­gasabbak - derül ki az KSH elemzéséből. AZ IPARI TERMELŐI ÁRINDEX VÁLTOZÁSA százalék 150 i.........i..........1.........i--~ -i -.......i. 2018 2019 2020 2021 2022 Forrás: KSH, VG-grafika üzleti napilap www.vg.hu Egy év keresetkimutatása kérdezhető le Könnyebb online hitelkérelmet beadni K. R. 0.­­ Tovább bővült a lakosság on­line hitelkérelmének folyamatát egysze­rűsítő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kidolgozott elektronikus ke­­resetkimutatás-rendszerhez csatlakozó hitelintézetek köre. A szolgáltatáshoz csupán ügyfélkapus regisztrációra, e-sze­­mélyi igazolványra, telefonos vagy arc­képes igazolásra van szükség - közölte a NAV, amelynek eBKV portálján érhető el a funkció. A belépés után az elektronikus keresetkimutatás a szolgáltatások­ kere­­setkimutatás-lekérdezés menüből indít­ható. A dokumentumban egy év, a lekér­dezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepel­nek, vagyis egy 2022 márciusában indí­tott lekérdezés a 2021. február 1. és 2022. január 31. közötti időszakra vonatkozik. Mivel a kimutatás a munkáltatók, ki­fizetők által havonta a NAV-hoz lejelen­tett adatok alapján készül, a szolgálta­tást csak az tudja igénybe venni, akiről a munkáltatója az adott időszakban adó- és járulékbevallást nyújtott be a NAV- hoz. Az adóhatóság a kimutatást elekt­ronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magán­­személy által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak a rend­szerhez csatlakozó hitelnyújtóknak to­vábbítható: az immár 13 hitelintézet hitelintézet csatlakozott eddig az elektronikus kereset­kimutatás rendszeréhez között megtalálható a piacvezető OTP Bank, a K&H, az UniCredit, a Raiffei­ sen, az Erste és az MKB Bank is. Ez utóbbival kapcsolatban fontos fej­lemény, hogy ma nulla órakor megvaló­sult a Magyar Bankholding két tagbank­ja, a Budapest Bank és az MKB Bank jogi egyesülése. Az pénzintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik tovább, legkésőbb 2023 májusában pedig a Taka­rékbank is csatlakozik hozzá. A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülését köve­tő napokban a bank tervezetten és üte­mezetten átállítja az informatikai rend­szereit. A 2022. április 2­3-i hétvégén az azonnali fizetési rendszert is ütemezet­ten leállítják, ezért az intézmény ezekre a napokra bankszünnapot hirdetett. Az elektronikus csatornák - internetbank, mobilapplikáció, üzleti terminál - nem lesznek elérhetők. A leállás nem érinti a POS terminálokon történő fizikai bank­kártyás vásárlást, valamint az ATM-es készpénzfelvételt. Április 4-én, hétfőn a korábbi Budapest Bank, valamint az ed­digi MKB Bank fiókjai országosan zárva lesznek a bankszünnap miatt. Ezen a na­pon a fizetési megbízások rendben telje­sülnek, és az ügyfelek a bankkártyáikat az egyenlegeik erejéig zavartalanul hasz­nálhatják. Jogosultság, megVntalmaiM­­iqBiolit » 1 Q/0­ 05 telajonos VeVerdei*** Adasrimt. « pc«feW»d.toV JáruVeWadat-Wtoon»­ Xor„adat ^ a..* 13 FOTÓ: VG VILÁGGAZDASÁG

Next