Világgazdaság, 2022. április (54. évfolyam, 63-81. szám)
2022-04-01 / 63. szám
MAGYAR GAZDASÁG A hatósági árak is segítik idén a lakosság költekezését Pörög az infláció, de dübörög a fogyasztás JÁRDI ROLAND ! Hiába a begyűrűző infláció és az árnyomás, még ilyen körülmények között is többet költhetnek idén a magyar háztartások. A lakosság jövedelmi helyzete pedig tovább javulhat. Az idén ellentétes hatások alakíthatják a lakossági fogyasztást. Míg egyik oldalról az inflációs várakozások fokozódása és a romló gazdasági kilátások, a másik oldalról az emelkedő bérek és a javuló jövedelmi helyzet befolyásolja a háztartások költekezését, januárban úgy emelkedtek a reálbérek 5,4 százalékkal, hogy közben az infláció 7,9 százalékkal 15 éves csúcsára jutott. Abban, hogy a keresetek vásárlóereje még ilyen körülmények között is tud bővülni, óriási szerepük van az év eleji jelentős béremeléseknek, amelyekkel jó esély van arra, hogy a lakosság elkölthető jövedelme az idén is emelkedik. Ha valóban sikerül 10 százalék alatt tartani az idei fogyasztói árindexet, ahogy arra az MNB is számít, akkor éves szinten még 3-4 százalékos reálkereset-emelkedés is összejöhet. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának elemzője a VG-nek elmondta, hogy idén a fogyasztás inflációtól megszűrt volumene közel 4 százalékkal emelkedhet a kormányzati transzferek és a reálbérek emelkedése nyomán. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tankönyvi példák szerint a magasabb infláció előrehozhatja a fogyasztást, miután a háztartások arra számítanak, hogy a pénzük kevesebbet fog érni. A gyakorlatban szerinte ez már bonyolultabb kérdés, hiszen sok terméknek azért megy fel az ára, mert hiány van belőle, a kínálat nem tudja kielégíteni a keresletet. „Minden más változatlanságát feltételezve a magasabb infláció mérsékli a keresetek reálértékét, így inkább csökkenti a fogyasztást. Persze ez nem jelenti azt, hogy a keresetek reálértéke összességében csökkenne, hiszen az idei évet jelentős, a januári adatok szerint 13,7 százalékos átlagos bruttó béremelkedéssel kezdtük, ami bőven meghaladja az inflációt” - magyarázta a szakember. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint ennél még nagyobb is lehet a fogyasztás növekedése, várakozásai szerint a 7 százalékot is megközelítheti egész évben. Az első negyedévben lehet a legdinamikusabb, ráadásul itt még a tavalyi bázishatások is megjelennek majd, ugyanis egy évvel ezelőtt még volt egy meredek visszaesés. A szakember szerint a reálbérek emelkedése mellett a lakosság költekezését idén az élelmiszerár-, a benzinárstop és a rezsicsökkentés is támogatja, ugyanakkor úgy látja, ezeknek az árstopoknak a fokozatos kivezetése indokolt lenne. Szerinte ha 10-20 százalékkal nőnének bizonyos költségek, azt még el tudná viselni a lakosság, főleg, hogy 2014 óta nagyon jelentős volt a béremelkedés Magyarországon, a nettó bérek azóta megduplázódtak. De azt is hangsúlyozta, hogy a piaci árak már hatalmas terhet jelentenének például a földgáz esetében, amelynél ezeket egész egyszerűen nem lehet ráengedni a lakosságra. A szolgáltatások helyreállása adhatna még egy lendületet, viszont mivel ott még nem történt meg a járványból való teljes felépülés, az elemző arra számít, hogy az év további részében lassulhat a dinamika, mivel rengeteg a kérdőjel az év második felét illetően. „Kérdés, hogy ha lezárják a háborút, akkor milyen gyorsan oldják fel a szankciókat, és az is, hogy milyen gyorsan állnak helyre a szállítói láncok. Szóval még mindig rengeteg a bizonytalanság” - taglalta Suppan Gergely. A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET VÁLTOZÁSA ÉS AZ INFLÁCIÓ* 2018. január ► 2022. január 120 -j............j- Bruttó átlagkereset is 1 Harmonizált 115 110 105 100 -i...........>..............j.............j-~-......j® ® ® » » 2018 2019 2020 2021 2022 * az előző év azonos időszaka = 100,0 százalék Forrás: KSH, VG-grafika Egy év alatt ötödével nőttek az ipari termelői árak VG Februárban a belföldi értékesítés árai 35,6 százalékkal, a forintban számolt exportárak pedig 15,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelői árak egy év alatt átlagosan 22,4 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés ütemét elsősorban az alapanyag- és energiaárak, valamint a munkabérek emelkedése befolyásolta - írta a KSH. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak 1,5, az exportértékesítési árak 1,2, az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal nőttek. A belföldi áremelkedés a januári 4,5 százalékos meredek emelkedés után szelídült meg, az exportárak a januári 1,4 százalékos csökkenésből csaptak át emelkedésbe. A havi változás hatására megtorpant a belföldi árak éves emelkedésének 2020 júniusa tartó gyorsulása, februárban az emelkedés üteme 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt a januári 35,7 százaléknál. Az exportárak éves emelkedése 0,2 százalékponttal meghaladta a januárit - közüik az elemzésben. Belföldön a feldolgozóiparban 24,4, az energiaiparban 64,5 százalékos volt a termelői árak éves emelkedése. A járműgyártásban 7,3 százalékosra gyorsult az áremelkedés a januári 5,8 százalékosról, az élelmiszeriparban pedig 16,6-ről 18,4 százalékra. Belföldön az energiatermelő ágazatokban 60,8 százalékkal, a beruházási javakat gyártókban 9,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 15,6 százalékkal nőttek az árak, míg a tartós fogyasztási cikkek 17,5 százalékkal drágultak. Az exportárakban a feldolgozóiparban 10,6 százalékos, a mindössze 3,8 százalékos súlyú energiaiparban pedig 173 százalékos volt a drágulás a világpiaci árak növekedése miatt. A járműgyártás a januárival megegyező, 3,2 százalékos áremelkedést produkált, a számítástechnikai cikkek ára alig 0,1 százalékponttal, 4,4 százalékkal kúszott fel. Példaként említik, hogy az élelmiszerek külpiaci ára 15,2 százalékkal nőtt az előző havi 14,2 százalék után. A gépek 4,4, a villamos berendezések 7,2 százalékkal drágábban keltek el, a gyógyszerárak pedig 12,6 százalékkal volt magasabbak - derül ki az KSH elemzéséből. AZ IPARI TERMELŐI ÁRINDEX VÁLTOZÁSA százalék 150 i.........i..........1.........i--~ -i -.......i. 2018 2019 2020 2021 2022 Forrás: KSH, VG-grafika üzleti napilap www.vg.hu Egy év keresetkimutatása kérdezhető le Könnyebb online hitelkérelmet beadni K. R. 0. Tovább bővült a lakosság online hitelkérelmének folyamatát egyszerűsítő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kidolgozott elektronikus keresetkimutatás-rendszerhez csatlakozó hitelintézetek köre. A szolgáltatáshoz csupán ügyfélkapus regisztrációra, e-személyi igazolványra, telefonos vagy arcképes igazolásra van szükség - közölte a NAV, amelynek eBKV portálján érhető el a funkció. A belépés után az elektronikus keresetkimutatás a szolgáltatások keresetkimutatás-lekérdezés menüből indítható. A dokumentumban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek, vagyis egy 2022 márciusában indított lekérdezés a 2021. február 1. és 2022. január 31. közötti időszakra vonatkozik. Mivel a kimutatás a munkáltatók, kifizetők által havonta a NAV-hoz lejelentett adatok alapján készül, a szolgáltatást csak az tudja igénybe venni, akiről a munkáltatója az adott időszakban adó- és járulékbevallást nyújtott be a NAV- hoz. Az adóhatóság a kimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható: az immár 13 hitelintézet hitelintézet csatlakozott eddig az elektronikus keresetkimutatás rendszeréhez között megtalálható a piacvezető OTP Bank, a K&H, az UniCredit, a Raiffei sen, az Erste és az MKB Bank is. Ez utóbbival kapcsolatban fontos fejlemény, hogy ma nulla órakor megvalósult a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank jogi egyesülése. Az pénzintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik tovább, legkésőbb 2023 májusában pedig a Takarékbank is csatlakozik hozzá. A Budapest Bank és az MKB Bank egyesülését követő napokban a bank tervezetten és ütemezetten átállítja az informatikai rendszereit. A 2022. április 23-i hétvégén az azonnali fizetési rendszert is ütemezetten leállítják, ezért az intézmény ezekre a napokra bankszünnapot hirdetett. Az elektronikus csatornák - internetbank, mobilapplikáció, üzleti terminál - nem lesznek elérhetők. A leállás nem érinti a POS terminálokon történő fizikai bankkártyás vásárlást, valamint az ATM-es készpénzfelvételt. Április 4-én, hétfőn a korábbi Budapest Bank, valamint az eddigi MKB Bank fiókjai országosan zárva lesznek a bankszünnap miatt. Ezen a napon a fizetési megbízások rendben teljesülnek, és az ügyfelek a bankkártyáikat az egyenlegeik erejéig zavartalanul használhatják. Jogosultság, megVntalmaiMiqBiolit » 1 Q/0 05 telajonos VeVerdei*** Adasrimt. « pc«feW»d.toV JáruVeWadat-Wtoon» Xor„adat ^ a..* 13 FOTÓ: VG VILÁGGAZDASÁG