Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)

2022-05-02 / 82. szám

MAGYAR GAZDASÁG Egyre nehezebb lesz új munkaerőt találni Közel lehet a teljes foglalkoztatottság JÁRDI ROLAND IA magyarországi aktivitási ráta már közel azonos szinten található a mintaként is kezelt Csehországgal. N­agyon közel vagyunk a teljes foglalkoztatottság­hoz, nem az új munkaerő bevonása a leglényegesebb fel­adat - mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elem­zője. Az elmúlt hónapokban már 4,7 milliós foglalkoztatási adatot közölt a Központi Statisztikai Hi­vatal, ebből 4,5 millióan az elsőd­leges munkaerőpiacon dolgoz­tak, vagyis ebbe a számba nem értendők bele a közfoglalkozta­tottak és a külföldön dolgozók. A 4,5 milliós értékre utoljára a rendszerváltás idején volt példa. A szakember rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac olyannyi­ra beszűkült az összes statisz­tikai adat szerint, hogy szinte lehetetlen tovább növelni a fog­lalkoztatottak számát. A korona­­vírus-járvány előtt a hazai mun­kanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt, most 3,6 százalékos, tehát a különbség szinte elhanyagolha­tó, továbbá a potenciális mun­kaerő-tartalék 300 ezer fő körüli nagysága már a pandémia előtti szinten alakul. Virovácz Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy míg Észak-Magyarországon 7 szá­zalék a munkanélküliek ará­nya, addig Nyugat-Magyaror­­szágon 2 százalék alatti, vagyis inkább ezt a különbséget kelle­ne eltüntetni, mert már nem a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb, hanem hogy az országon belül minél kiegyen­lítettebb legyen. Átfogó refor­mokkal lehetne eltüntetni eze­ket a földrajzi és képzettségbeli differenciákat. Annak, hogy öt­millió foglalkoztatott legyen az országban, fizikai, pontosabban demográfiai akadályai vannak, ugyanis évről évre egyre töb­ben lépnek ki a munkaerőpiac­ról, mint amennyien belépnek, tehát tartósan biztosan nem le­het a jelenlegi szinten maradni. Ráadásul az is kérdés, hogy az aktivitási ráta növelésével mi­lyen minőségű munkaerő áll­na munkába, vagyis egyálta­lán nem biztos, hogy e mutató értékének javítása sokat segí­tene munkaerőszempontból - figyelmeztetett a szakember. Mindenesetre szerinte még né­hány tízezer dolgozó vonható be a munkaerőpiacra. Nem mindig volt ilyen kedve­ző a helyzet: a 2000-es években a hazai munkaerőpiaci statisz­tikák a legrosszabbak közé tar­toztak az EU-n belül, a 15-64 év közöttiek foglalkoztatási aránya folyamatosan 60 százalék alatt volt. 2010 első negyedévében az akkori 56 százalékos rátával még a 23. helyen állt Magyarország az uniós listán, viszont a tavaly év végén mért 74,1 százalékos mutató már a 8. legkedvezőbb helyet jelentette. Ezzel Magyar­­ország olyan országokkal került egy súlycsoportba, mint a szom­szédos Ausztria (73,5 százalék), vagy a munkaerőpiacot tekint­ve sok szempontból mintaként kezelt Csehország (75,3 száza­lék). A 18 százalékpontos javu­lás annak fényében számít kü­lönösen jónak, hogy 2010 elején még Görögország adatai is ked­vezőbbek voltak, mellesleg a dél­európai ország foglalkoztatott­sági rátája ma is az akkori 59,2 százalékon áll. Spanyolország­ban vagy Olaszországban sem sokkal jobb helyzet, az utóbbi még mindig nem érte el a 60 szá­zalékos arányt. Virovácz Péter szerint a kor­mány helyesen fogalmazta meg a 2010-es évek elején célként az aktivitási ráta növelését, aminek jegyében például átalakította a közfoglalkoztatást, lerövidítette a munkanélküli-ellátás idejét, és kivezette a korengedményes nyugdíjazást. „Lehet azon vitat­kozni, hogy milyen eszközöket használt a kormány, de ez indítot­ta el a magyar gazdaságot azon az úton, hogy emelkedjen a foglal­koztatás és bővüljön a foglalkoz­tatottak aránya” - magyarázta az elemző. Az is sokat segített, hogy rengeteg beruházás érkezett Ma­gyarországra, amiben persze an­nak is szerepe volt, hogy nagyon olcsó volt a munkaerő. Ugyanak­kor ez szerinte csak 2017 -ig mű­ködött, mert a munkaerőhiány megjelenésével a bérek elindultak felfelé, ezzel pedig újabb rétegek jelentek meg a munkaerőpiacon. A 15-64 ÉVESEK FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁJÁNAK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN, 2021. IV. NEGYEDÉV (szezonálisan nem kiigazított százalék) 59,2-64,1 ■ 64,2-70,2 ■ 70,3-73,0 ■ 73,1-75,6 ■ 75,7-01,0 ezer fő körüli a munkaerő­­tartalék jelenlegi nagysága FOTÓ: VG - KALLUS GYÖRGY Márciusban majdnem kétszer annyian hunytak el, mint ahányan születtek VG­­ Márciusban 6970 gyer­mek született, 11 százalékkal, 844-gyel kevesebb, mint egy év­vel korábban, és 11746-an haltak meg, 35 százalékkal, 6215-tel ke­vesebben, mint 2021 márciusá­ban. A jelentős csökkenés oka a koronavírus-járvány harma­dik hullámának tavaly márciu­si magas bázisértéke. A járvány előtti utolsó évhez, 2019 márciu­sához képest 1,7 százalékkal ma­gasabb az idei érték - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésében. A természetes fogyás a 2021. márciusi 10147 után 4776 volt. Az esküvők száma is csökkent ebben az időszakban. Március­ban 4541 pár kötött házasságot, 12 százalékkal, 593-mal kevesebben a 2021 márciusinál. Az elmúlt 12 hónapban 90 371 gyerek született, 2027-tel, 2,2 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. Idén a szü­letések száma január-március­ban 12 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest. 148 574-en haltak meg, 0,9 szá­zalékkal, 1394-gyel kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. A halálozások száma az idén janu­árban 4,8, márciusban 35 száza­lékkal csökkent, míg februárban 3,8 százalékkal nőtt 2021 azonos hónapjaihoz képest. Mivel a szü­letések száma a halálozásokénál nagyobb mértékben csökkent, a természetes fogyás 58203 fő volt, ami 1,1 százalékos emelke­dés a megelőző 12 hónap 57 570- es értékéhez képest. Ezer lakosra 9,3 élve születés és 15,3 halálozás jutott. Az élve születés 0,2, a halálozás 0,1 ez­relékponttal alacsonyabb volt a 2020. április—2021. március kö­zötti időszakinál, ennek követ­keztében a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 6 ezrelékre emelkedett. TERMÉSZETES FOGYÁS 2017. január ► 2022. március (ezer fő) Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu A járvány előtti szinten a felmondási hullám VG­­ Tavaly 32 százalék volt az ál­talános magyarországi fluktuá­ció, vagyis elérte a járvány előtti szintet - derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásá­ból. A növekedés 6 százalékos volt a 2020-as adathoz képest, ezen be­lül a szellemi dolgozók elvándor­lása a korábbi évek stagnálása után 11 százalékról 17 százalékra emelkedett. A mozgás a kereske­delmi szektorban volt a legalacso­nyabb, 28 százalékos, de éppen itt volt az előző évihez képest a legna­gyobb az emelkedés, 18 százalékos. A legmagasabb átlagos elvándor­lás a termelő cégeknél volt, 34 szá­zalékos, az egy évvel korábbi 29 százalék után. A szolgáltató szek­tor fluktuációja 24-ről 30 százalék­ra emelkedett. Mindez az általános munkaerő­­hiányra vezethető vissza, amit jól példáz, hogy az állásajánlatok száma a legnépszerűbb álláspor­tálokon megduplázódott, míg az aktív álláskeresőké nem lett több. „Egyes szakmákban már fejvadászok keresik a kékgalléros munkavállalókat - például a kar­bantartókat és a nyomdászokat -, erre korábban nem volt példa. Mindennapossá vált, hogy fizikai dolgozókra közvetlenül ráírnak a Facebookon munkaerő-közvetí­tő és -kölcsönző cégek, hogy van egy ajánlatuk, érdekli-e” - ma­gyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR­­Evolution Kft. ügyvezetője. A helyzetet tovább súlyosbítja a kialakult bérspirál. A munka­erőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett or­vosolni, amivel egyre nehezebb lé­pést tartani. A sokasodó lehetősé­geik csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények re­ménye csábítóan hat, ami kön­­­nyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók. A szellemi foglalkoztatottak körében soha nem látott mérté­kű a fluktuáció, a leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office. Mostanra konkrét felmondási okká vált, ha egy cég nem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést, amikor pe­dig megtehetné. A home office további szembetűnő hatása, hogy lazult a csapat megtartóereje, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munka­erő-megtartó tényező. Az eltávo­lodást, a vezetői szerep megválto­zását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta jól ke­zelni, ami szintén sok esetben ve­zet felmondáshoz. ALAPTALAN A REMÉNYKEDÉS A kutatás szerint a vállalatok HR- szakemberei optimisták, idén 23 százalékos fluktuációra számíta­nak, a szakértő szerint azonban alaptalanul. „A fluktuáció a HR- esek várakozásával ellentétben nő, idén emelkedik, ezt támaszt­ják alá a foglalkoztatási adatok, a növekvő bérek a magas inflá­ció és az emelkedő árak is" -je­lentette ki Csikós-Nagy Katalin. Úgy véli, nem tud majd meg­küzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik embersége­sen a munkavállalóival, nem ta­nulja meg kezelni a fiatal gene­rációt. Ez legalább átlagos bére­ket és átlagon felüli törődést, va­lamint paradigmaváltást jelent.

Next