Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)

2022-05-23 / 97. szám

2022. május 23., hétfő MAGYAR GAZDASÁG Az egészségügyi dolgozók még három hétig utazhatnak ingyen Ma vitáznak, holnap szavaznak az Alaptörvény módosításáról az Országgyűlésben KLEIN RON ! Az Alaptörvény tizedik módosítása értelmé­ben a szomszédban zajló há­ború okán is veszélyhely­zetet hirdethet a kormány. A világjárvány miatt beve­zetett különleges jogrend május 31-én véget ér, a vál­toztatások százezreket érin­tenek Magyarországon. F­ontos törvénymódosításokról vi­táznak ma az Országgyűlésben, holnap pedig várhatóan meg is szavazzák a képviselők, és tizedszer vál­tozik meg az Alaptörvény, illetve rész­letesen szabályozzák a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő kérdéseket. Ami biztosan százezreket érint Ma­gyarországon, hogy a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy le­járó személyazonosító igazolvány, veze­tői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes. A szakemberek azt javasolják, senki ne hagyja az utolsó napokra a meg­újítási procedúrát, mert nagy sorokkal találkozhat a kormányablakoknál, idő­pontot foglalni Budapesten pedig már most sem egyszerű. Bár a veszélyhelyzet megszűnésével ös­­­szefüggésben a leggyakrabban emlegetett dátum a június 30., a törvénymódosítás értelmében számos intézkedést nem ezen a napon vezetnek ki. Például az olyan épí­tési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24-én vagy azt követően, a veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejáratától számí­tott további egy évvel. A megváltozott munkaképességű sze­mélyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020. decem­ber 5. és 2021. november 9. között esedé­kes felülvizsgálatát a rehabilitációs ható­ság október 31-ig folytatja le. Augusztus végéig hosszabbodik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jo­gosultság és a hátrányos vagy halmozot­tan hátrányos helyzet fennállását meg­állapító határozat hatálya. Emellett számos felülvizsgálattal kapcsolatos sza­bály marad érvényben szeptember vagy október végéig.­ Ugyancsak sokakat érintő változás, hogy a május 31-én véget érő veszély­­helyzet megszűnését követően még 14 napig utazhatnak ingyenesen a közössé­gi köz­lekedésben az egészségügyi dolgo­zók és a járvány elleni védekezésben köz­reműködő orvosok, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók, akiknek november 11. óta egy igazolás felmutatá­sával nem kellett jegyet, bérletet válta­niuk. Megszűnik a kedvezmény a szociá­lis, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve há­lózatnál dolgozók, a honvédek és a rend­védelmi feladatokat ellátók esetében is. A Gulyás Gergely, a Miniszterelnök­séget vezető miniszter által benyújtott T/27. számú törvényjavaslat azt is tartal­mazza, hogy a szomszédos országok Ma­gyarországgal határos területén találha­tó települések lakói bizonyos feltételek teljesülése esetén nálunk is megkaphat­ják a koronavírus elleni védőoltást azzal a kitétellel, hogy a vakcina típusát nem választhatják meg. A módosítás szerint a jövőben a kormány kiemelten veszé­lyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzésnél már rendeletben is feltételként szabhatja a védettségi iga­zolvány meglétét, járványügyi készült­ségnél pedig az állami és önkormány­zati tulajdonban működő szerveknél a munkavégzés feltételeként követelheti meg a védőoltást. A T/25. és a T/26. számú módosítást Varga Judit igazságügy-miniszter jegy­zi, az előbbi az Alaptörvény tizedik vál­toztatása lehet - az utóbbi pedig ehhez kapcsolódik -, amelynek értelmében kibővíti a veszélyhelyzet kihirdethe­tőségének lehetőségét a szomszédos országban fennálló fegyveres konflik­tus, háborús helyzet vagy humanitá­rius katasztrófa esetkörével, ha annak Magyarországra is kiható súlyos követ­kezményei vannak. Az indoklás szerint az orosz-ukrán konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt huma­nitárius szituációt teremtett, és megvál­toztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezelő­ nap után szűnik meg a jár­­ványügyi veszélyhelyzet Ma­­gyarországon lehet és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményei­nek kivédéséhez Magyarországnak biz­tosítania kell a hatékony, gyors nemze­ti válaszok kialakításának lehetőségét, mert felelőssége a háború elől menekü­lők ellátása és a gazdasági károk mini­malizálása. A veszélyhelyzeti esetkör új szabályo­zási eleme tehát, hogy Magyarország te­rületén kívül, szomszédos államban kell a háborús helyzetnek, a fegyveres konf­liktusnak vagy a humanitárius kataszt­rófának fennállnia. A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni, a háborús veszély eb­be a fogalmi körbe nem tartozik bele, minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekménynek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Varga Judit javaslata kiemeli: az Alap­törvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy külön­leges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos hatásuk Ma­gyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális. A sok lejárt okmány meghosszabbítása nagy forgalmat generál a kormányablakokban 811 Humán felhasználása is engedélyezett, de Magyarországon a takarmányozásban lehet szerepe Felértékeli az ehető rovarokat a háború SÁNDOR TÜNDE | Bár Európában már engedé­lyezték a rovarfehérjék, az ehető rovarok felhasz­nálását a humán élelmiszeriparban, azoknak elsősorban az állati takarmányozásban lesz sze­repük - nyilatkozta a VG Podcastnak Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egye­tem (MATE) Élelmiszertudományi és Technoló­giai Intézetének igazgatója. A szakember kiemelte: a rovarfehérje alkalmazása, illetve ipari lépték­ben történő előállítása új lendületet kaphat most a bizonytalanná vált ukrán és orosz gabonaex­port miatt. A gabonafélék a takarmányozásban is fontos szerepet töltenek be, a háború miatti pia­ci kétségeket máris beárazta a piac. A rendkívüli alapanyagár-emelkedés miatt az állati takarmá­nyozásban szükségessé és minden korábbinál ak­tuálisabbá vált foglalkozni az alternatív, fenntart­ható és gazdaságosan előállítható fehérjeforrások bevonásával. A Föld növekvő lakosságszáma az élelmiszer-el­látás biztonsága amúgy is több feladat elé állítja az agráriumot. A legfontosabb mind közül a me­zőgazdasági termelés hatékonyságának növelése és az élelmiszer-feldolgozási technológiák fejlesz­tése, a feldolgozott alapanyagok jobb hasznosulá­sának biztosítása. Lényeges, hogy olyan élelmisze­reket tudjon az ipar előállítani, amelyek az emberi szervezet optimális működéséhez megfelelő men­­nyiségben és arányban tartalmazzák a szükséges szénhidrátokat, fehérjéket és egyebeket. A táplál­kozástudomány területén az egyik legnagyobb té­ma a fehérje, amelyből nem mindegy, hogy men­­nyit és milyet fogyasztunk. A műhús, azaz a biotechnológiai úton előállított hús gyártási költsége még irreálisan magas, bár - ahogy a Covid révén általánosan és világszerte fel­gyorsult a digitalizáció - a fejlődés és a technoló­giaváltás léptéke felmérhetetlen, akár ez is lehet belátható időn belül az élelmezés egyik fontos terü­lete. Ennél sokkal előrébb tart a rovarfehérjék hu­mán élelmiszer-alapanyagként és az állattenyész­tésben, az állati takarmányozásban lehetséges felhasználása. A rovarfehérje humán felhasználá­sára Hollandiában már van erre példa, de a magyar élelmiszeriparra nem jellemző - mondta Friedrich László. A Távol-Keleten nagy hagyománya van a rovarok fogyasztásának, nálunk viszont hagyomá­nyosan csak az állatok, például a kapirgálós csirkék esznek rovarokat. A MATE hallgatói, a jövő élelmi­szermérnökei körében a rovarfehérje népszerű té­ma, elképzelhető, hogy hamarosan gazdasági vál­lalkozások is sikerrel épülnek majd erre a területre, mint beszállítók és feldolgozók. Eközben előkészületben van egy olyan kuta­tás, amelynek keretében a MATE intézete euró­pai uniós forrásból az adott országban a lakosság biogenomját vizsgálja. Nevezetesen azt, hogy az évezredek során a helyiek emésztőrendszere, il­letve bélrendszerének mikroflórája hogyan alkal­mazkodott a helyben termő és fellelhető táplálék­hoz. Ehhez a kutatáshoz EU-n kívüli országok is csatlakoznának, hiszen ipari léptékben is nagy je­lentőségű, hogy milyen élelmiszereket érdemes és fontos előállítani. Az emésztőrendszer állapota az egész szervezetre, az egyének közérzetére is kihat, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen ételeket fogyasztunk - mutatott rá a területen zajló kuta­tás-fejlesztés egyik fő irányára az intézetvezető egyetemi tanár. A Friedrich Lászlóval a VG Pod­cast stúdiójában ké­­szült interjú teljes terjedelmében elérhető a vg.hu/podcastok oldalon. A rovarfehérjék humán felhasználására már vannak példák VILÁGGAZDASÁG Erős felhatalmazás a Magosznak és szövetségeseinek VG­­ Kimagaslóan sokan, az előzetes adatok sze­rint mintegy 79 ezren adták le voksukat a május 20-i agrárkamarai választáson - közölte a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A részvétel majdnem kétszer akkora volt, mint a legutób­bi, 2017-es választáson, ennek következtében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szö­vetsége (Magosz) és 17 szövetségese minden ed­diginél nagyobb felhatalmazást kapott. A 18,5 százalékos részvételi arány az Európai Unióban szinte egyedülállóan magas, más országokban az agrárkamarai választásokon jellemzően csak néhány százalék körüli a részvétel. A választás eredményének hivatalos - mai - megállapítását követően, június 13-17. között tartják meg a megyei alakuló küldöttgyűlése­ket, az országos alakuló küldöttgyűlést pedig 2022. július 7-re időzítette a kamara. A NAK közleménye kitér arra, hogy egy egy­séges, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, illetve a vidékfejlesztés valamennyi szereplőjét össze­fogó agrárgazdasági kamara működik, az ös­­­szes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban. A NAK megkerülhetetlen társa­dalmi, gazdasági és piaci tényező, a kamarai vá­lasztáson az eddig elvégzett eredményeket is el­ismerték a voksukat leadó tagok. í

Next