Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)
2022-05-23 / 97. szám
2022. május 23., hétfő MAGYAR GAZDASÁG Az egészségügyi dolgozók még három hétig utazhatnak ingyen Ma vitáznak, holnap szavaznak az Alaptörvény módosításáról az Országgyűlésben KLEIN RON ! Az Alaptörvény tizedik módosítása értelmében a szomszédban zajló háború okán is veszélyhelyzetet hirdethet a kormány. A világjárvány miatt bevezetett különleges jogrend május 31-én véget ér, a változtatások százezreket érintenek Magyarországon. Fontos törvénymódosításokról vitáznak ma az Országgyűlésben, holnap pedig várhatóan meg is szavazzák a képviselők, és tizedszer változik meg az Alaptörvény, illetve részletesen szabályozzák a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő kérdéseket. Ami biztosan százezreket érint Magyarországon, hogy a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes. A szakemberek azt javasolják, senki ne hagyja az utolsó napokra a megújítási procedúrát, mert nagy sorokkal találkozhat a kormányablakoknál, időpontot foglalni Budapesten pedig már most sem egyszerű. Bár a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggésben a leggyakrabban emlegetett dátum a június 30., a törvénymódosítás értelmében számos intézkedést nem ezen a napon vezetnek ki. Például az olyan építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2021. november 24-én vagy azt követően, a veszélyhelyzet ideje alatt járt vagy járna le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejáratától számított további egy évvel. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020. december 5. és 2021. november 9. között esedékes felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság október 31-ig folytatja le. Augusztus végéig hosszabbodik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya. Emellett számos felülvizsgálattal kapcsolatos szabály marad érvényben szeptember vagy október végéig. Ugyancsak sokakat érintő változás, hogy a május 31-én véget érő veszélyhelyzet megszűnését követően még 14 napig utazhatnak ingyenesen a közösségi közlekedésben az egészségügyi dolgozók és a járvány elleni védekezésben közreműködő orvosok, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók, akiknek november 11. óta egy igazolás felmutatásával nem kellett jegyet, bérletet váltaniuk. Megszűnik a kedvezmény a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozók, a honvédek és a rendvédelmi feladatokat ellátók esetében is. A Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott T/27. számú törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a szomszédos országok Magyarországgal határos területén található települések lakói bizonyos feltételek teljesülése esetén nálunk is megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást azzal a kitétellel, hogy a vakcina típusát nem választhatják meg. A módosítás szerint a jövőben a kormány kiemelten veszélyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzésnél már rendeletben is feltételként szabhatja a védettségi igazolvány meglétét, járványügyi készültségnél pedig az állami és önkormányzati tulajdonban működő szerveknél a munkavégzés feltételeként követelheti meg a védőoltást. A T/25. és a T/26. számú módosítást Varga Judit igazságügy-miniszter jegyzi, az előbbi az Alaptörvény tizedik változtatása lehet - az utóbbi pedig ehhez kapcsolódik -, amelynek értelmében kibővíti a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetkörével, ha annak Magyarországra is kiható súlyos következményei vannak. Az indoklás szerint az orosz-ukrán konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius szituációt teremtett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezelő nap után szűnik meg a járványügyi veszélyhelyzet Magyarországon lehet és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Magyarországnak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét, mert felelőssége a háború elől menekülők ellátása és a gazdasági károk minimalizálása. A veszélyhelyzeti esetkör új szabályozási eleme tehát, hogy Magyarország területén kívül, szomszédos államban kell a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának fennállnia. A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni, a háborús veszély ebbe a fogalmi körbe nem tartozik bele, minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekménynek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Varga Judit javaslata kiemeli: az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos hatásuk Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális. A sok lejárt okmány meghosszabbítása nagy forgalmat generál a kormányablakokban 811 Humán felhasználása is engedélyezett, de Magyarországon a takarmányozásban lehet szerepe Felértékeli az ehető rovarokat a háború SÁNDOR TÜNDE | Bár Európában már engedélyezték a rovarfehérjék, az ehető rovarok felhasználását a humán élelmiszeriparban, azoknak elsősorban az állati takarmányozásban lesz szerepük - nyilatkozta a VG Podcastnak Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. A szakember kiemelte: a rovarfehérje alkalmazása, illetve ipari léptékben történő előállítása új lendületet kaphat most a bizonytalanná vált ukrán és orosz gabonaexport miatt. A gabonafélék a takarmányozásban is fontos szerepet töltenek be, a háború miatti piaci kétségeket máris beárazta a piac. A rendkívüli alapanyagár-emelkedés miatt az állati takarmányozásban szükségessé és minden korábbinál aktuálisabbá vált foglalkozni az alternatív, fenntartható és gazdaságosan előállítható fehérjeforrások bevonásával. A Föld növekvő lakosságszáma az élelmiszer-ellátás biztonsága amúgy is több feladat elé állítja az agráriumot. A legfontosabb mind közül a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése és az élelmiszer-feldolgozási technológiák fejlesztése, a feldolgozott alapanyagok jobb hasznosulásának biztosítása. Lényeges, hogy olyan élelmiszereket tudjon az ipar előállítani, amelyek az emberi szervezet optimális működéséhez megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák a szükséges szénhidrátokat, fehérjéket és egyebeket. A táplálkozástudomány területén az egyik legnagyobb téma a fehérje, amelyből nem mindegy, hogy mennyit és milyet fogyasztunk. A műhús, azaz a biotechnológiai úton előállított hús gyártási költsége még irreálisan magas, bár - ahogy a Covid révén általánosan és világszerte felgyorsult a digitalizáció - a fejlődés és a technológiaváltás léptéke felmérhetetlen, akár ez is lehet belátható időn belül az élelmezés egyik fontos területe. Ennél sokkal előrébb tart a rovarfehérjék humán élelmiszer-alapanyagként és az állattenyésztésben, az állati takarmányozásban lehetséges felhasználása. A rovarfehérje humán felhasználására Hollandiában már van erre példa, de a magyar élelmiszeriparra nem jellemző - mondta Friedrich László. A Távol-Keleten nagy hagyománya van a rovarok fogyasztásának, nálunk viszont hagyományosan csak az állatok, például a kapirgálós csirkék esznek rovarokat. A MATE hallgatói, a jövő élelmiszermérnökei körében a rovarfehérje népszerű téma, elképzelhető, hogy hamarosan gazdasági vállalkozások is sikerrel épülnek majd erre a területre, mint beszállítók és feldolgozók. Eközben előkészületben van egy olyan kutatás, amelynek keretében a MATE intézete európai uniós forrásból az adott országban a lakosság biogenomját vizsgálja. Nevezetesen azt, hogy az évezredek során a helyiek emésztőrendszere, illetve bélrendszerének mikroflórája hogyan alkalmazkodott a helyben termő és fellelhető táplálékhoz. Ehhez a kutatáshoz EU-n kívüli országok is csatlakoznának, hiszen ipari léptékben is nagy jelentőségű, hogy milyen élelmiszereket érdemes és fontos előállítani. Az emésztőrendszer állapota az egész szervezetre, az egyének közérzetére is kihat, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen ételeket fogyasztunk - mutatott rá a területen zajló kutatás-fejlesztés egyik fő irányára az intézetvezető egyetemi tanár. A Friedrich Lászlóval a VG Podcast stúdiójában készült interjú teljes terjedelmében elérhető a vg.hu/podcastok oldalon. A rovarfehérjék humán felhasználására már vannak példák VILÁGGAZDASÁG Erős felhatalmazás a Magosznak és szövetségeseinek VG Kimagaslóan sokan, az előzetes adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat a május 20-i agrárkamarai választáson - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A részvétel majdnem kétszer akkora volt, mint a legutóbbi, 2017-es választáson, ennek következtében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott. A 18,5 százalékos részvételi arány az Európai Unióban szinte egyedülállóan magas, más országokban az agrárkamarai választásokon jellemzően csak néhány százalék körüli a részvétel. A választás eredményének hivatalos - mai - megállapítását követően, június 13-17. között tartják meg a megyei alakuló küldöttgyűléseket, az országos alakuló küldöttgyűlést pedig 2022. július 7-re időzítette a kamara. A NAK közleménye kitér arra, hogy egy egységes, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, illetve a vidékfejlesztés valamennyi szereplőjét összefogó agrárgazdasági kamara működik, az összes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban. A NAK megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és piaci tényező, a kamarai választáson az eddig elvégzett eredményeket is elismerték a voksukat leadó tagok. í