Világosság, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - A mai katolicizmus
A MAI KATOLICIZMUS sem szorul részletesebb bizonyításra, hogy a mai — és ezen belül a mai magyar — katolicizmus szerepének, fejlődési tendenciáinak elemzése egyik igen fontos és eddig csak kis részben elvégzett feladatunk. Ezt a munkát nemcsak a katolicizmus meglevő befolyása teszi indokolttá, hanem az az intenzíve és extenzíve egyaránt jelentős és számos vonatkozásban konfliktuózus változás is, amelynek folyamatában a katolikus egyház ma él. Ennek a szellemi erjedésnek legfőbb megválaszolandó kérdései a katolicizmus mai feladataira, a nem-katolikusokhoz és a nem-hivőkhöz való viszonyára vonatkoznak. Ha az egyház lépést akar tartani a változó világgal, kétségtelenül szakítania kell számos eszmei és szervezeti hagyományával. Ennek a jelentősége Magyarországon, ahol a katolicizmus társadalmi szempontból évszázadokon keresztül túlnyomóan retrográd szerepet játszott, különösen nagy. Az utóbbi évtizedekben a magyar katolicizmusnak számolnia kellett a negatív örökség konzekvenciáival, és válaszolnia kellett a társadalmi haladás által feltett sürgető kérdésekre. Ismeretes, hogy a katolikus egyház a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges erők dominanciájának leküzdése után mind realisztikusabban és lojálisabban alakította ki viszonyát a társadalmi és állami rendhez, sőt, hogy kialakultak és megerősödtek olyan törekvések is, melyek a katolicizmus és a szocialista társadalmi rend közötti összhang elméleti megalapozását és gyakorlati megvalósítását célozzák. A katolicizmus szükségképpen fennálló belső vitája mindenekelőtt természetesen maguknak a katolikus teológusoknak és filozófusoknak ügye. Mivel azonban e vita kimenetele nem közömbös a katolikusok és a más világnézetet vallók együttműködésének szempontjából sem, szükséges figyelemmel kísérnünk az e téren jelentkező újabb tendenciákat. A mai katolikus tradicionalizmus és reformizmus eszmei vitája a marxisták számára mindenekelőtt két szempontból bír jelentőséggel. Egyrészt tanulságos ez a vita, mert benne — ha vallásos formában is — de korunk problémái és szükségletei fejeződnek ki, szignifikánsan eltérő megoldások keretében. Másrészt e vitakérdések és megoldási javaslatok tanulmányozása közelebb viheti a marxistákat azoknak a problémáknak pontosabb meghatározásához, amelyeknek kapcsán lehetőség nyílik a katolikus hívőkkel folytatott gyakorlati együttműködésre, elvi-elméleti párbeszédre. A katolikus teológiában és filozófiában folyó viták által produkált eredmények értékét tehát számunkra nem annyira az az immanens szerep szabja meg, amelyet e nézetek más, katolikus irányzatokhoz képest játszanak, hanem főként azok a gyakorlati konzekvenciák, melyekhez képviselőik az emberiség valóságos problémáit illetően jutnak. Az alábbiakban a Világosság hasábjain megkezdjük olyan cikkek közlését, amelyek részben informatív, részben tudományoselemző szándékkal a mai magyar katolicizmus fontosabb teoretikus megnyilvánulásainak vizsgálatával foglalkoznak. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elméleti irodalom elemzését a továbbiakban ki kell majd egészítenünk a katolicizmus tényleges helyzetének, tartalmának és fejlődési irányainak szociológiai igényű vizsgálatával. Örömmel vennénk, ha cikkeinkre katolikus és nem-katolikus részről egyaránt reflexiók születnének és ezáltal ezek az írások hozzájárulhatnának egy — társadalmunk igazi érdekeit szolgáló — vita fejlődéséhez. ]_ 1 970 JANUÁR • XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM