Világosság, 2001. július-december (42. évfolyam, 7-12. szám)
2001 / 7-9. szám - INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM - Nyíri J. Kristóf: Szavak, képek, tudásegész
Információs társadalom Nyíri J. Kristóf SZAVAK, KÉPEK, TUDÁSEGÉSZ Előadásom hátterét az a szemlélet képezi, miszerint a kommunikáció technológiáinak változásai a történelem során újra meg újra változásokat eredményeztek a tudás előállításának és megmunkálásának jellegében, s egyáltalán a tudás természetében. Jelesül a könyvnyomtatás - a sajátos európai viszonyok közepette - döntő szerepet játszott a modern tudomány kialakulásában. A nyomtatott szövegekhez, kisebb vagy nagyobb mértékben, gyakran járultak diagramok és képek, ám mindig a szöveg uralkodott a kép felett. A lineáris szöveg logikája szigorú érvelést tett lehetővé - ugyanakkor a tudományon belül nemcsak szakosodáshoz, de túlzott elkülönülésekhez is vezetett. A filozófus és szociológus Otto Neurath, a Bécsi Kör egyik vezető tagja, az elsők között képviselte ama nézetet, miszerint valamilyen képi nyelv segítségével a tudomány új egysége volna elérhető. Előadásom befejező részében utalni fogok arra, hogy a számítógépes grafika széles körű alkalmazása és a multimediális számítógépes hálózatok térhódítása elhozhatja Neurath látomásának beteljesülését. ARCHAIKUS TAPASZTALAT A neuropszichológus Merlin Donald Origins of the Modern Mind című könyvében az ember kialakulásának három evolúciós átmenetét különbözteti meg. Az első átmenetet, az emberszabású majmoktól a homo erectusig, „az emberi reprezentáció legalapvetőbb szintjének, az események mímelésére vagy újra-megjelenítésére való képességnek kialakulása jellemzi”. A mímelés lehet hangutánzó is, többnyire azonban mutatvány, illetve látvány, az emberi intelligencia alaprétege, érzékelteti Donald, vizuális - nem véletlen könyvében a hangsúlyos utalás Rudolf Arnheim Visual Thinking című, 1969-ben megjelent úttörő munkájára. A második átmenet, a homo erectustól a homo sapiensig, lezárta a modern ember biológiai evolúcióját. „Ezen átmenet kulcsmozzanata - írja Donald - az emberi beszédképesség megjelenése volt, beleértve a narratívák konstruálásának és dekódolásának teljesen új kognitív képességét.” A harmadik evolúciós átmenet „közelmúltbeli és nagyrészt nem biológiai, de tisztán kognitív szempontból mégis az evolúció új szakaszához vezetett, melyet a kognitív architektúra fő tényezőiként a vizuális szimbolika és a külső memória kialakulása jellemzett.” Ehhez az utolsó átmenethez Donald „a vizuális szimbolikus invenciónak három nagyrészt különböző irányát” rendeli: „a képi, az ideografikus és a fonologikus” újítást.3 Közülük a képi alakult ki először, és Donald kiemeli, hogy az már önmagában új kognitív struktúra létrejöttét jelentette, lehetővé téve az „analitikus gondolkodás” bizonyos 3 Világosság 2001-9