Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

5&a pengő m n&gui&pék. ftvt A Magyar Lapkiadók Szövetsége 1996 Január 1-től kezdődően a napi* ■ apók árát példányonként i98n P-ben dUlapította meg. Az előfizetési dij hsvf !5,4#­s pengő. A moszk­vai rádió Szakosíts Árpád cikkéről (Moszkva.) A moszkvai rádió több adásában ismertette Szakosits Ár­pádnak a Népszavában megjelent cikkét A rádió kiemelte a cikknek azt a részét, amely szerint a reak­ciós restin­er négy éven át veszé­lyeztette a magyar nemzet létét s a megsemmisülés útjára vezette. Vé­gül hangsúlyozta a cikknek azt a megállapítását, hogy a nemzet éle­tét a Vik­us Hadsereg felszabadítá­sának köszönheti. Január 7-6« Kezsssdih m &?*id@Hs fölnemimosok bűnü­gyének­ «argialása Néhány napilap közölte azt a hírt, hogy Grat­iff Jasset­m Zöldi Már­ton ügyének főtárgyalója január 8-án lesz. Ez a közsé« téve: Az újvidéki hóhérok bűnperének­ tárgyalá­s­a»­­m­ár ?-ott fél 9 órakor kezdődik a törvényszék esküdtszéki termében. A tárgyalást Lukács­­ Ernő tanács­elnök vezeti, a vádat Marosán György politikai és Feniség Ferenc népügyész képviselik. Spanyolország egy tonnaa náci-aranyat ad ki a szövetségeset* nem Berlinből jelentik. Ideérkezett hír szerint Spanyolország, amely a kö­zeljövőben 5000 nemzeti csocialsta Meorús bűnöst ad ki, 1 tonna átrá­­nyat is kigsoldttltat a tetve­­nő­seknek s von Madridi német fodvár­­ségi­­táléit ártériekből. ■fr- A szövetségesek kiadták Béniének a dávi nád-vezért Kispeaikégárcó! jelentik, hogy a cí Évetaérések lí­0 hadifugtápban lévő dán öéönféríszocialistét ki&aól­­jrá,n­á,itali­s dán­ hatóságoknak. Az átadottak között var Frits Kitin* .4s?e, a dán cád­-vezér is, »«»»♦+ »»«♦­.>»»»»* »»♦»*♦»«♦«­ HADI a Hétté, Ö.tá: Háa ÜJtSK«!- - 12.4* Toiwlfe ásnáor tHöxtHe*. — lé: Szétüssék«!'. - 10*: Bandeitstrfe Vmertnités©.. ■“ l*i H t-ek. — ÜJfts Kanu,-'. Vitet VWöskr­.Tes­t. — 14.:';0 - 15: Rftdióna*alibí~*»etitiai sza KUlat. — li.á*: Műsoréfimöntet Aj. — IÁ: Hires. — 1611): Palotfi íiapjai. (KoSztófonyd: S»ilve«(tó),'j — 3*40: life:'.: JíBiOPiKt, Szháf&ai­t* telítmény. — ITJor ttiDdflieTithy Jfesüí. Magyarr­ ríZdK 6«':«rprimá63 hősi«. — Xi&t Hené!“m«*: -- lí’JB: Az hí4«ut BAeffJu. A MLAiijSZ aiA­­K'iája. — 17.43: Évfordulóra. Ku­sztui­ Dezső «ifiattám. — IS: Hírek. — IS.60: Külít­ Mftti Hívő taagyarothon ,nálunk. — 18...­.: Vaui Vit«? Tersei. - 17 Sitt Palié liftre Ine’tel. — 1...IS. Épül az ormiig. Az «Imái: év rádlo Krónikája. — 30: Hírek, epert hírek — 21‘­20 s .Jasy Izabella ti B.wthy Iis*n­e* Gyula nift-5var o6Mk.it Afiéfeet — 21.10: ÍV, ieoIjttMH &m?feme*ek. — 31.89: Hctjr.Pfnf kéz vei ifi s* a Plodium Kabarébül. — 33.101 Modtryas:­* *• Vilma éneke! — 23.25: A PivHuin Síimre méenrának Mytetá»». — 2.’.«®« .TSoezei­ ~ 24. íSjféli kS^zÁit®. * 0.8 ~4h Wnelemeie.r. Sedd. fi.ín­ Hírek, mítejwísmortefí.a. — V.05: Kesepeli zene. *­ Si Ha&gdeyjSwA. - 9: Egyházi ének •’* Mteelbov/W a ,'ozes M« leállómból. — 10: Hírek. ~ leJA. tíz 0 lems/ek. 31:­­Vépjólét, néper.'-t. *..- g Mól­nár Erik népjóléti miniszterrel beszél Hor­váth Győző, — 31.29: We'4bbtr" vo nte­­r.e»sr*. * 12: JVMI haringeré, Bins. *- 11.1&. BreWtt Sói* rongrJllít. — 18.45! Hóig] Léssló előadás». -- 38.. utarosai' György -X H’ztky EMH énekpL Ii3fc „A v­ab tár." Márki Sá­ndor karcolat». — 14* Hitek, — líJOj il*nfflerr.es«l;. — 1*4 „A !*r»-i«fir em­ber.** Nftffy Lajos nőre!!*'.kV —. 15.21». Szekély* r.flM!f mäpfor n»"-.„»at «Kéke'. — IO: FlreV,­­ 16.3*1 A t»n*ré3*tt r­óre*.* — .18.50* Bsiif '«perek» — ló „pr k " » . Szí 13.05: Nemi Ptko!' Vörös* .eszi, i8Já» Hádtózenekar.­­ Keehea 19: FsinrádUV — 19.30: Rodster Miklós „Naptár“ «[a« versét elmondja Bal*» Blenter. — 19.40: Beifr F« *1..ie. a N8iri-*-:iryáló.*‚ e’sok* b.rssél. •• 3Pj Hírek. sportT Aék. 20.20: Hais’emezok ■if M«*»*‡‚•. • -M& ~ Sd.55: Hemsctk­i' Verő­­inek kikér, a m­ésikoot nam­ “ R' .­­ Zerkovita Béla »,«. ..tt.z* 1» n 1*«fKt81»­­.1 Saa’ ás frand­e .­­.VA. .-v.3j. ’.'.eme». mmK Amnnr­MRsiMBpiiMK M Sunkasits Árpád­­fijévi üzenete: j Semmi okunk s kétségbeesésre és r­eménytelenségre A magyar demokráciának A* új esztap­dóban kell 'megoldania az ország legsúlyosabb feladatait. A Világosság in« a határ?.» fel­kereste Ssakasits Árpádot, a magyar demo­krácia legrégibb pártjának: & Szó* Cláh'ietriukrats. Pártnak főtitkárát, aki a kormányban miniszterelnök­­helyettesként a szociáldemokrácia évtizedek harcaiban érett politiká­ját képviseli, hogy nyilatkozzék: milyennek látja a magyar demo­krácia új esztendejét? Szakosíts Árpád az új esztendő kilátásairól a következőket mon­dotta: — HeiSéftyvéggí.? r--.-‘k az új érteti (Jó elé, nemcsak azért. ni»H C3»kueia biro — millió hold bevétett töldben érik a ke­nyerünk, it­t nem azért is, mert a kor­mány elszánta magát arra, hogy vége* vet a gazdasági anarehianak. A fccs­­mányrenn­eretek összefüggő sorozata két­ségkívül megállítja a gazdasági romlásit és helyreállítja a munka becsületét, a tsar kantor­ált, a m­­unka fegy­el­met. *, tő­ke- gazdaság! rendben morális tényezők* nek nincs szerepük. Igaz­ágos­ság, szoli­daritás, emberiesség! A haszonért való vad hajszában ezek az erkölcsi fogalmak nem juthatnak s­eho. Az ifj magyar dem­okrácia gazdasági rendja azonban — még ha a m­agántulajdon gazdasági elvét fenntartja is — kell hogy tekintettel le­gyen és tekintettel is lesz az erkölcsi lá­ny ezek «zerepére. — Addig is, amíg az ország romjaiból fel nem épül, a háborús terhek súlyos köteleszttségeit nem felesíttettük. a leg­­ridegebb takarékosság! rendszabályokat kell érvényesítenünk mindez, téren, min­em felesleges kiadást törölnünk kell és minden IWsategy intézményt n»eg kell syímnírtnünk. és»« egy területi*» nam szabad «akaró­­kfwtr.rhiantv a termelőeénközők saapori­tán» f. 91, emti'f: rumkaorő Vélelme fe­­ró... fvz-'í-t, ami kevíV Hellyünk tan, azt a dolgozó tömegei »k­éuts/ir­, kell ford­i* tanunk te mísr ebből a bevécből ?» flliönorMu a gyer­sekek ellérésát kell Jobbá tenn­liük. Vtanom mindtei •» egye­lőre nélkü­lözh­etö­­* értéki­nket áruba kell baesá­tanunk, hogy ipari te mé.zö­­gn»t­«hog­ gépeket szerezbonsü­nk. ntlnál többet és mi«él jobbst — Tulajdon erőfeszítésünk nyomán tátuadh­al csak ebben­ a romországban új, termékeny, boldogabb élet Óriási tehetőségeink varnnak még pusztulásnnfc szörnyű arányai ellenér); iá-Sommi (italuk * kétségbueuteev te réméi. .vfelettáégrA Megint virul s magyar föld. A paross:­­tufc kivégették a magokét. Nem találtam náluk res­ténytele­iségefc ««• ‘Egy-tét évig ns«? nagyon rajts kell lennünk a Winturwráteá», de addig is fel kell készülnünk a balterjes gazdál­kodásra. Szőlőinket, gyomotra őseinket, konyh­akertészetünket kell oltaliwuufchs. vesinü­nk. Óriási k«r«a kell vélni» Ma­gyarország «fll. Ipari «övényeket kel termelnünk bőségben és ki kel! fe.Hc.-z­­tenfunk mezőgazdasági iparunkat Ha agrfirgazdálkodásunkat korszer­űvé tesz­ten«, aranybányává tehetjük «mástula kat. — De tévedés volna, ha nem hinnénk a magyar ipar jövőjében. Itt­­» szédítő perspektíva nyílik «lőttünk. Országon­­kat becstelenül kirabolta a német hord». De Malnk kincseit nem vehették ki tőlünk. Itt vannak hőforrásaink, szép baaxit* és földgázteteprlok. Ha értelmesen és buzgva foglakozunk elítirke) az értétc­ikke! — lehetőségeink beláthatatlanok. A »magyar-szovjet gaz­dasági együ­ttm­űködésr­ől szóló »ost ratifikált egyezmény komoly lépés at tehtetségek felé. Nem hisszük, hogy mis irányból érdeklődő külföldi tőke leve­séig» bizalommal jöhetne ide, ha csak nem» akar gyarmatot látni hazánkban. — Ha posítán földgáztelepünk haszno­­sítására gondolunk !«, széles perspek­tíva nyitik rang előttünk. Gyógyszer és ipari vegyészetünket ezáltal hatalmassá fejleszthetjük. Vég. Ipari termékeinket exportálhatjuk te­nyerébe érte behozha­tunk bútorfát, amibn most rendkívül szegények vagyunk. A földgsz segítségével tehát »ijva­talpraállíthatjuk világhírű bútor­ipar unióit tussal csik itt lehetőségt mnnet növeljük te­­.-wébe beh­oz'nat.stk gépmr.-v &-r taxiit' nyersanyagot. Textil­paratlt n­m kft* vésbé tor' ch­ -aiert mint bútoripszunk és spa,­­ vegy tezetüstk­ilterlesztésével kétségkívül még jobbá és rentábilsabbá tehetjük és exportunkat terem­la fej­leszthetjük, Karói** egyik tegvh­ár*ekk­ora*a­gává lehetőnk, ha n®« Váraik tea­­dákra, hanem pekigyik­VOTi.lnk a »TinxtL/iak, A mázra« utankteuA te paras*tek­ legye­nek büszkék arra, hogy bénáiig rejtezik * magyar jövő. A magyar örv-Untség pedig álljon a* élre, dolgozzék együtt a munkással, paraszttal a nemzet útjá'-zö­­leté-.o érd­ekében. Dolgozza k! a terveket. kutassa ki a lehetőségeket, fedezze fel a* ismeretlent, fogja össze s földet, a, föld kincnek­ te »* ernfieri erőt egyetlen egy­ségben s sem két--éges, lu­gy győzünk a pusztulás, az anarchia, a reménytelenség fü­lösz ! Aj hazát clunk a népnek s új tiépet a megújul hazának. A pskovi hóhérok perében a németek beismerték: ők követ­ték el a katyn-i rémtetteket Jellentettük már, hogy egy lim­un­­gr­­ái katonai törvényszék m­ost vonja felelősségre Pskov ném­et hó­hérait, több német tábornokot. A vádlottak kihallgatása alkalmával egyikük szenzációs beismerést tett: elmondotta, hogy jóléte volt. Araikor a németek Eátyában hadifogoly lengyel tisz­teket gyilkoltak le, rémtetteiket pedig úgy álcáztak, hogy » gyil­kosságokat az oroszokra hám* barnák A tárgy­alni tart. Hősét, még a hé­ten várható. MOZIK MftSORA 8El,VA30«Ij A­­ kte «rtíig (H*. ’­!,%, %t, Mi-'.. H6, Av). CORVIN: A lank­óuó : % 7. ■ isp cs­iih.ci.bap 11 és 1 órukc. if »1AHA: New Orleans sues r.i». (2 s. fii. í,tf*VÖ; Szerelmi recept 03GDA: óceán 6fieri (3, ; vrí n’icapnBiís !-kor is). ,, PAGA CB: Jee Sr*l­ jí. a* »meri* »■ Rend! (1, í, S. Ti yaáár- te ünnepa .p ll­í, 104S L li PATKJA: Örök Év« (hA VA ’AD­PHflNrXi Hétenteaí eKJss»r­­40 H*. VtS, '1li vasár- As abnspnsp: %Il-k*or is!. UGOOSÁ: A szere­len* bele­ ?01. StMí A* Pun. liani Tsr,« »zeráa, (143, H 5, Vwj. AORTA (pestízenflöriné): Dzsueniel démona; Stou es Fan (3, 7: vasár- «* i Mtappcapi 3 Drekor la). xTlít.í 1' iVöSíijiítiffer. ■ ’■ .*­..• • - - - ■• ■ ■.' AZ ÉV, ami­? most vto­lsd ?‘*ráít­éli, v.i lábas íoegepdemH a történettal is’sot; e$f irtózatos háború tűző csapott ív* pge&ig és aladt ki ív« alatt, taikpa* i­.f.n Ibzáralt. tí^y soaböffelso Ifpr­­»*ak, de talál. *«y egész kor is. Vörös fftoycsóva marad mn 1845­% «szícode. sTnelyeo átgAaelfedt az idő, ás­ eseményei a historikusok örök téljai maradnak. Ezek az esem­é­­nyek a legelen­tétesebb széljárások viharait zndították az ereberiségre. A fejlődés törvényeinek makacsul ellen álló életfomák elkésett hívei a tűz és a vad, a rettenet és a vad­­­állati öestönök kegyetlen fegyve­reivel törtek az új, szafeaii és erű­­béri élet szocialis­ta hív­zá­sára. A tisztítótűz, amely­ne­k kardja kelet­től nyugatig összefogta a jóakaratú nemzeteket magszin csapott isti­ben és lángja kiegrid­e a modern kö­zépkor rablóba íetet­ s­­ a­­, idegbajos nemzetek szadista parttanyáit, szét­szórta az emberiség­­legszebb ideál­jainak széttiprására. szövetkezet zsoldos seregekftt Ez a civilizált világ minden zugát, fölforgató háború több volt nagyra­­törő és mohó kapitalista,­­államok hódító kabalosainál Sírnek indílt 1947-ben, de 1945-ben az osztályharc és a világnézetek küzdelmeinek leal­­álosebb formáját öltötte és a gytí­zek m, amely tórba rán^jtts * kép­­fm­rás és gonoes sötétség' szialmfor­mát, a horegkeresztet, az­ alkotók szabadságának vörös csillagát rö­pítette a diadal árlomirúd,i«^a. S mert nemeik hadseregek sorsai dőlt el a végéráit élő évben, hanem a népek jövő életformájának kérdői« is., korszak zárult le a győzelemmel és a vajúdás kínjaiban új vi!% fényes kontúrjai bontakozak ki. Bitke tünet tanai lahe­ttüBfci &* 1040. év történeliai ess­mén­yei el­jutottak a kor társai, eleven tuda­téig. A válság, amelyet, a szabad né­pek nagyszerű győzelme a vesztes nemzetükvél előidézett, a katune! bukásom túl bon­ató­it a táfíddeiten pólus­atba, felforgatta a eteiádokat ás a bukóit téve::•mák fanaóbtaait fejbeverte az igazság fegyveréveb Be Azért a gyűlölet, feszítő elerje még lápjiság a nyilt c­satá­ban meg­bukott osztályok mélyén és nem tett le véglegesen a remésigről, hogy a tömegőrület ismét átalakíthatja a* ár telein gátjait Ebből g *zerajzóntbó! kell meg­­ítélni ár tB'-tonei­mát is. Az év eleje a háború tűs*­esőjét zúdította a magyar életre. Be a­ hercoló csapatok nyomában a szabadság napja ragyogott az üaz­­köe romokra a megvilágította a ma­gyar nép útjai. Ez az út a szabad­ság felé vezet, érthető tehát, ha a nép ellenségei igyekeznek mellék­­ösvényre terelni-­ nemzetei, 191v­­be­n kialakultak a politikai frontok. A nemzetért minden áldzozatot meg­hozó munkásság az egyik oldalon, az évszázadot a félrenevelés terhétől nehezen szabaduló parasztság s kö­zépen, a múltba kacsintó polgári osztály az ellenkező póluson. Mi, szo­­cial­isták, szívesen láttuk volna, ha most az egyszer a tények rácáfolnak Szabó Ervinre, aki kit tanította, hogy a történelmi katasztrofá­knak sincs elég­ erejük ahhoz, hogy a ki­váltságos osztályokat anyagi elő­nyeikról való önkéntes lemondásra bírják. De a tények most is Szabó Er­vint igazolták, mert a polgári osztály sokkal jobban megretten­ a filhk­­reformtól ág az üzemi alkotmány­tól, mint a fasiszta osztályuralmi politika áldozatainak, a rombadőlt városoknak s lakóik tömeghuriáns,V riaeztó látványától. Az év gazdag esetivénysorozat­. - ból magyar vonatk­ozásban kiemel­kedik az országnak a háború pok­­lából való kilábolása, a legértéke­sebb rétegeknél­. »­úunnkásságnak, a józaa parasztságnak ás értelmi­ségnek a kivtúnnepek közösségébe való beilleszkedési ezántéka, a de­mokratikus rend alapját jelentő földosztás és választójog mivalósí­­táa, s a két választás, amely a tár­­sadalom választóviz,? volt. A kial A- abeli­k -tobbség a­ nenázd­ok érdekeit képviselt áe harcot a* Ország jövőjé­­ellens­égeivel. E harc f*j­­úgylehet döntően esik a í.- nagy eseményénél: a béke V­­ff. L|

Next