Világosság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-295. szám)

1946-10-01 / 221. szám

A Szociáldemokrata Párt jósigol­aji izzó gyilése A ZSARNOKI FRANCO ELLEN Bán Antal megrázó beszédével megindult a magyar szocialisták akciója a spanyol forradalmárok megsegítésére Vasárnap délelőtt a spanyol földalatti­ mozgalom megsegítésére összvezetőségi ülést tartott a Szo­­i­iáldemokrata Párt, amelyen Bán Antal iparügyi miniszter, a párt helyett®­ főtitkára mondott beszé­det, — Niirrsbergbe* folyik a háborús fő- Mnösöre elleni per — mondott« Bia An* isi —, in esess világon mindenütt irt­­­á& * tasismus utolsó gyökereit és közben Franco azokkal az államok­kal, amelyek büszkén hirdetik, hogy leverték a fasizmust, normális dip­lomáciai kapcsolatokat tart fenn. Állandóan látunk képeket a német halál­­táborokról és ugyanekkor megfeledkez­nek arról, hogy Spanyolországban nap-nap után ugyanilyen haláltáborokba küldik a spanyol baloldali mozgalom legkivá­lóbb embereit Hetenként háromszor tart kivégzést France Spanyolországban, miközben a spanyol demokraták az emigráció keserű kenyerét eszik. Egyedül a manthauseni táborból 69.630 spanyol hazafi szabadult, akiknek most nincs basájuk. Párizsban most szabják a békét, hogy megszabadítsák a világot a fasizmus mételyének utolsó maradvá­nyaitól is s ugyanekkor nem esik szó egy országról, amely a demokráciáért a legtöbbet áldozta s amelynek földjén folytatták le a fasiszták próbaháborúju­­kat A polgári demokrácia azt hiszi, hogy eredményesen munkálkodhat saját hazája boldogulásán addig, amíg valahol egy nép szabadságát lábbal tiporják, amíg valahol menedéket adnak még mindig szökevény fasisz­táknak. A spanyol ügy első pillanattól kezdve nemzetközi ügy volt és ha reánk vád­ként kiáltják, hogy nemzetköziek va­gyunk, mi ezt büszkén vállaljuk és en­nek jegyében segítségére akarunk sietni az elnyomott spanyol­ népnek, ennek je­gyében érezzük át, hogy a spanyol ügy a mi ügyünk. Beszéde további folyamán emlé­keztetett Bán Antal a spanyol monarchia bukásra, a spanyol kö­­zépkori feudalizmus csökevényének kiirtására, az 1936-os népszavazásra, amely sutbadobta Alfonzot, sutba­­dobta 400 tábornokát, a klérust és hitet tett a demokrácia szabadság­eszméi mellett. A 400 tábornok azonban a spanyol nemzeti eszme jegyében zsoldos hadsereget állított fel, hogy ezzel döntse meg a spa­nyol demokráciát. A spanyol néptől kellett félteni a spanyol nemzeti eszmét és ezek a tábornokok, odaát Ma­rokkóban, a lepénzelt Franco vezetése alatt arabokat, külföl­dieket, zsoldosokat állítottak egy úgynevezett nemzeti zászló alá, hogy megöljék a spanyol szabadságot. Ezt a felkelést hamarosan likvidálni lehetett volna, ha spanyol ügy ma­radt volna. De huszonnégy nap a­lva már feltűntek a spanyol égen Mussolini bombázói és megindult Olasz -és Németország beavatko­zása, míg a többiek, a nyugati ha­talmak, be nem­ avatkozás mellett foglaltak állást. — IS­SS repülő eldöntötte volna az első napokban ezt a küzdelmet — foly­tatta beszédét Bán Antal —, de a fran­ciák­ban engedték át a határon a se­gítséget és Anglia nagytőkés kormánya az egész világot felzaklatta a be nem avatkozással, annyira, hogy Franciaor­szágot például a locarnoi paktum fel­mondásával fenyegette meg. Tökélyre akarták emelni a be nem avatkozást, hogy csak a spanyol határok között ma­radjon a küzdelem s ezt a tökéletesítést a spanyol nép fizette meg. — De ahogy megmozdult a nemzetközi tőke, úgy megmozdult a nemzetközi munkás­­osztály is, a második és harmadik Internacionálé, a szakszervezetek önkéntesek ezreit vonat ütközőkön és gyalog küldték át a spanyol ha­táron, mert a francia pályaudvarokon a rend­őrök valósággal vadásztak az önkénte­sekre. Ezek a hősök arany betűkkel ír­ták be nevüket a munkásmozgalom tör­ténelemkönyvébe, csakúgy, mint a jugo­­szlávok a balkánháború partizánküzdel­­m­eiben. —­ Csodálatos oposs­an * küzdelem, amit a köztársasági csapatok folytattak a hatalmasan felszerelt német és olasz támogtással harcoló úgynevezett nemzeti csapatok ellen. Bányászok puszta kézzel rohantak­ neki a gépfegyvernek. A nem­zetközi brigád Madrid védelmében a cso­dálatos hőstettek végeláthatatlan soro­zatát tárta a világ elé és Madridnál egy lépést sem engedték előbbre az úgynevesített nemzeti csapatokat. Rengeteg áldo­zatot hoztak férfiak, asszonyok,­gyerme­kek, mert csak egy volt szent előttük, mielőbb felszabadítani a spanyol hazát és Francót a tengerbe zavarni. Ez vol az egyik oldalon. A másik oldalon azonban a reakció minden elképzelhető csavargója oda­­sereglett Franco zászlaja alá és nyu­godtan el lehet mondani, hogy a spa­nyol polgárháborúban a fegyveres osztály heze tombolt először az euró­pai kontinensen Antifasiszta olasz, fasiszta olasz ellen, angol, angol ellen­én bizony magyar a magyar ellen küzdött. — Végeredményben — a spanyol pol­gárháború a fasiszták próbaháborúja volt és tulajdonképpen a be nem avat­kozás politikája győzte le a köztársa­sági kormányt. A harc eldőlt a tengely javára, hogy utána meggyőzzék a be nem avatkozás híveit, hogy Hitlert nem lehet megállítani semmiféle Chamber­lain­ esernyővel. A munkásmozgalom már 1933 január 30-án tudta, hogy jön a világháború és tudta azt is, amit Chamberlain akkor még nem tudott, hogy ebben a háborúban a fasizmus el fog bukni. Átvészeltük ezt a­ háborút és most készül a béke egy eljövendő világ­­számára , ugyanakkor Franco Str0.O00 főnyi, agresszív szándékú hadsereget tart, hogy a maga hatalmát minden kö­rülmények között megőrizze és a világ elnézi, hogy ahol a nép alulról feszegeti ezt a rabló rendszert. Franco és bandája nyugodtan tipor­hassa lábbal azt a logót és azt a szabadságot, amelyet a párizsi béke akar adni a világnak. A munkáspártok kötelessége: győzelemre segíteni a Franco-ellenes forradalmat Elnézhetik a kormányok, de a m­unkás­­mozgalomnak az a kötelessége, hogy új­ból felemelje szavát, hogy újból kiálljon és hogy újból átkapaszkodjanak az ön­kéntesek a kecskehágókon, segítségére sietve a spanyol földalatti mozgalomnak. Dönthetnek a kormányok ahogyan akar­nak, ahogyan azt éppen jelenlegi szük­ségletük kívánja, de az a nagy törté­nelmi folyamat, amelynek cselekvő ré­szesei vagyunk, köteles­ségü­nkké teszi nekünk, a világ szocialistáinak és kommunistáinak, hogy odaálljonk a földalatti spanyol forradalom mellé. A Párizsban most lezajlott Franco-ellenes kongersszu­­son a magyar Szociáldemokrata Párt volt az első, amely javaslatot tett a Franco-elenes mozgalom tevékeny megsegítésére. — Ez a mi mai feladatunk. Gyűjtési akciót indítunk, szocialista akciót, mert nekünk a munkás pénze kell Franco ellen, nem a tőkésé, mert a mun­kás pénze mögött ott van az a vércsepp, amelyet kiontani is hajlandó a spanyol szabadságért. Innen üzenjük mi, magyar szocialis­ták Francónak, mi, akik csak harc­hoz szoktunk, akik tízezreket áldoz­­tunk, amíg fel tudtuk szabadítani saját hazánkat, mi, akik 1119-ben a magunk nemzeti létéért az itt jelen­lévő Böhm Vilmos vezérlete alatt fegyverrel védtü­k a magunk szoci­alizmusát, mi üzenjük, hogy elkö­vetkezik a Franco-terror vége. Mi azért buktunk el akkor, mert ná­lunk beavatkoztak és mert nálunk avat­koztak bele először a küzdelembe Cle­­menceau-k és Floyd George-ok, akik nem látták, hogy a szocializmus Orosz­ország felől egy lépéssel előbbre jön. A nemzetközi kapitalizmus sasarany­­erdeje vette körül a szocialista Orosz­országot, de ez a szuronyerdő is most át van törve. Innen üzenjük Francónak, hogy a spanyol szabadság ügyét nem­ lehet fegyverrel legyőzni, mint ahogyan sem ilyen szabadságot nem lehet fegyverrel eltiporni és nincs messze az idő, amikor a spanyol nép és a nemzetközi munkásosztály erejével megbuktatjuk, legyőzzük a spanyol fasizmust és újra örök jogaiba iktat­juk a spanyol köztársaság, a spanyol nép szabadságát. A Szociáldemokrata Párt főtitká­rának tomboló lelkesedéssel foga­dott beszéde után művészi műsor következett majd az összvezetőségi ülés elfogadta a határozati javasla­tot, hogy megindítják a gyűjtést a Franco-ellenes mozgalom megsegí­tésére. 13. Honvéd mmp A­­honvédelmi minisztérium szo­ciáldemokrata csoportja október 13-án Szegeden „Honvédnapot“ ren­dez. Az előkészületeket Zentai Vil­mos honvédelmi államtitkár­ irá­nyítja. Az államtitkár a honvédnap ■céljáról és jelentőségéről a követke­zőket mondotta a Világosság mun­katársának. — Az első célunk a polgári lakosság figyelmének felhívása arra, hogy az új demokratikus honvédség nem kíván a régi elzárkózottságban élni, hanem azt kívánja megmutatni, hogy a dolgozó népből támadt és hogy szükséges rész a magyar demokráciának. Bizonyítani akarjuk, hogy a honvédség szociáldemo­krata tagjai mindenkinél jobban felis­merték azt, hogy a hadseregnek a dol­gozók demokratikus társadalmába mint­­ m­unkahadseregnek, kell beleilleszkednie. A honvédnapon a sportünnepélyt a pol­gári sporte­gyes illetékkel karöltve ren­dezzük meg, a kulúrmegnyilatkozáso­­kon a legkiválóbb művészek lépnek fel. A Szociáldemokrata Párt nagyon fon­tosnak tartja a honvédnapot, esen Sza­­kasits Árpád miniszterelnökhelyettes, a párt főtitkára is résztvesz és nagyjelen­tőségű beszédet mond. Török politikai körök az újabb szovjet jegyzékről A tenger­szor­ásakkal kapcsolatos újabb szovjet jegyzék tartalma ma­gában véve nem keltett különösebb hatást török politikai körökben, bár azt remélték, hogy­ a szovjet kor­mány elfogadhatja Ankarának Moszkva augusztus 7-i jegyzékére adott válaszát. Általában az a véle­mény alakult ki hogy az újabb szovjet jegyzék, bár szilárdan fenn­tartja álláspontját, távolról sem fe­nyegető jellegű. Az a tény, hogy a moszkvai kormány aránylag rövid időn belül válaszolt az augusztus 22-i török memorandumra, arra mutat, hogy nem szándékozik elal­tatni ezt az ügyet s úgy látszik, az idő már megérett arra, hogy meg­találják a kérdés megoldását. („MTI­) Október 4-én összvezetőségi ülést tart a Szak­szervezeti Tanács A Szakszervezeti Tanács október 4-én, pénteken délután 3 órakor összvezetőségi ülést tart a Sport­­csarnokban, amelyre meghívja a szervezetek vezetőit, bizalmiakat, üzemi bizottságokat. Napirend: 1. A munkanélküliség kérdése. 2. A családi pótlék. 3. A szakszervezetek jogainak kiterjesztése. Előadó: Kossa István, a Szakszervezeti Ta­­nács főtitkára. Dolgozók üdültetését kedvező feltéte­lek mellett vállalja az IBUSZ Munkás­­utaztatási Osztálya. Budapest, V. Akadé­mia u. 10. Tel.: 129-813. 1 4 Siessen* mert ftelcésilc Húzás már oktéber 4-én iiinifflnnsiiiHsina^ifniniiiimiiiniiiiiiiíiidiirúiiiifiiiiuifnímiimnnTis Ä, • Iü®§§lg3

Next