Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)
1947-04-01 / 74. szám
(Rorfen Skat -'fa hín van fitt aljasuk egybesy ülni és a hasonszőrűitekéi problémájukat mag vitatni. Tehát nem a falu népében, hanem a viszonyokban kell keresni a mnagyarázatot. Ha a falusit a munkanélkülis far a városba vetette, benne kivirágzott a szolidaritás érzése, ss bizonyítja, hogy a termelési fa elél viszonyoít sssdjáte meg az emberi öntudatot. A falusi életforma csökönyösan tartotta magát de a két világháború között a világgazdasági válság nagy átalakulásokat hozott, megrázta a talajt a faun alatt, amelynek népe sokhelyütt nagy tömegeiben felénk fordult, házakat, korszerű lakást és emberséges életlehetőséget akarunk biztosítani a falvakban. Ez a demokrácia dolga, az a politika dolga, amelyik politika nem est, célozza, az rossz politika. Sok szó esik mostanában a félelemnélküli életről. El kell ismernünk, hogy nemcsak a csendőrszuronytól lehet telni. A kenyértelenség réme, a gyermek jövőjének bizonytalansága, a rettenetes robot miatti korai öregedés is rémei lehetnek az embernek. Ezért szeretnénk a társadalombiztosítást minél szélesebb körben kiterjeszteni a mezőgazdasági dolgozók körében is. Mi, szocialisták fogjuk beteljesíteni ezt a jelmondatot, hogy „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". De arról beszél, amelyre a tok igérgetés ellenére nem ígérkezik segítség,, Vastag Imre (Badacsonytomnai) követelte: vetm kell verni azoktól a futhat, cik azt nem művelik meg. Visszafelé nem vezet út Büszkeséggel tekintünk vissza a SI-as évek diarasztmozsgalmaira, amelyekben a faln legjobbjai felénk fordultak és százával alakították meg új pártszervezetinket ,is ha a csendőrszuronyotó szétrombolták is ezeket a szervezeteket, a tűz tovább Párizs lett és mindenütt akadtak bátor harcosok, majd százával akadtak földműverasszonyaik, akik odaálttak és táplálták tovább a tüzet, amikor férjüket elvitt® & csendőr. tjj világrend van szürettben, amelyből visszafelé nem visz többé út . Szokássá vált e demokráciát fitymálni, amelyet pedig nem szabad lekinsinyani, mert nem a demokrácia a hibás abban, hogy ebben az országban nincsen még minden rendben, hanem hibásak az ország volt vezetői, akik eladták a hazát és felidézték a magyar történelem legnagyobb katasztrófáját. Nem ígérünk kiváltságokat ~ Szokásba jött mostanában, hogy mindenki a parasztnak _ udvarol, mindenki a parasztnak is tár és mármár úgy fest a dolog, mintha a parasztságnak valami kivártsájtot akarnának nyújtani. Mi «fit»* Ígérünk senkinek kiváltságot, nem qlok előnyt, de nem is tesnünk különbséget ipar munkát ét parasztság között. Mögöttünk 75 év áll fa oba 75 év egyet jelent as ipari munkásság fa a parasztodg testvériségével. Ezt hirdettük, ezt akartuk fa akarjuk továbbra is. Sokszor mondják, hogy mi az ipari munkáesner pártja vagyunk. Nemi — mindenki aki verejtékkel keresi a kenyerét, a mi pártunkban hajlékot talált és hajlékot talál mindenkor. — Mi sohasem ezüstünk meg harcolni a parasztság jogaiért, pedig volt egy idő, amikor megkínáltak bennünket a választójoggal, de csak az ipari munkásság részére, a Parasztság nem kapta volna meg. Mi erre ezt feleltük: Az ilyen választójogból nem kérünk, mi a parasztot nem hagyjuk el és vittük tovább a harcot és e harcban mindenkor velünk volt az öntudatos paraszti tömegek jókora része. Esküdt ellenségei vagyunk az ősi mezőgazdasági formáknak, az ősi tunyaságnak, az ősi lomhaságnak és az örökös egyhelyben topogásnak, mi öntudatra akarjuk néverni a paraszti 48* ,rcegeket Gépesítjük a falun — A demokrácia demokratikus intézményekben testesüljön meg és a nép tevőleges résztvevője legyen a demokrácia irányításának. — Gépesíteni akarjuk a falut — folytatta Szakosíts Árpád —, hogy megszűnjék a látástól vakolásig való robot, legyen vége a sok munka, kevés kenyér és még kevesebb kultúra rendszerének a falun is. Belterjes gazdálkodást akarunk. Akkor sem lesz nyomor az aszályrésze, ha a termés rossz. Kender-, len-, bőr- konzervipart akarunk kifejleszteni, fokozni kívánjuk a gyógynövénytermelést. Nagy jövő vár gyümölcsöseinkre. Azok a rettenetes károk, amelyek gyümölcöseinket érték, helyrehozhatók. Madot üzenünk a zsúpfedélnek, a tenyérnyi muskátlis ablakoknak, a tüdővész fészkeinek, a vides padlóknak, sárnak, a pornak, a nyomornak fa a trágyadombnak. Meg kell szűnnie ennek a falusi jidimerf, kufúrkkakat, egészség Az összeesküvők és Sulyokék célai — Nagy küzdelmek várnák meg ránk. A régi rend emberei újra és újra megkísérlik, hogy visszakerülhessen a nép nyakára. Itt voltak az összeesküvők és most itt vannak Sulyokéit. Ismerik az elégedetlenség és nyugtalanság okait, de el akarják homályositani azokat, hogy a nép megtévesztése útján visszahozhassák a régi tíz Magyarországot. — Mi nem elégszünk meg egyedül a politikai demokráciával, a gazdasági demokráciát is meg akarjuk valósítani s ezért tűzzük napirendre a nemzeti jövedelem fokozásának, de igazságos megosztásának problémáját is. Éppen azért arra törekszünk, hogy a munkabér vonalán növeljük a reálbérek értékét, leszorítsuk az árakat, összébb csukjuk az agrárollót, bevezessük a szociális adóreformokat, hogy az adózzon, akinek van , miből. (Taps.) Abriselje tíz állam terheit, akinek erősebb a válla. — Olyan közszellemet kell teremteni, hogy a váróé é® a főintaryonásrautaltságra mindenki előtt világossá váljon. A városnak szüksége van a falu népének termelői munkájára, szüksége van a kenyérre. Nem lehet kisebb értékű a falusi ember munkája, mint a városi emberé. (Taps.) Mert itt kezdődik tulajdonképpen az életfeltételek egyenlő mértéke. Mikor mi egyenlőségről beszélünk, nem gondolunk arra, hogy minden ember életviszonyai olyan egyformák legyenek, mint két tojás. Az ilyen egyenlőséget nem lehet megvalósítani. Mi nem akartunk olyan országot, ahol mindenki egyforma ruhában jár, mint a rabok, hanem egyforma életfeltételeket akarunk teremteni, hogy mindenki egyformán indulhasson és azt a legminimálisabbat, ami az emberi élethez elengedhetetlenül szükséges, elérhesse. (Éljenzés.) Délkeleteurópai tervgazdálkodás — Államosítunk, hogy közelebb vigyük a termelést a szervezettség állapotához. Mi nem a személyes tulajdont, hanem a termelőeszközök magántulajdonát akarjuk megszüntetni. Nem a kis földek, hanem a nagytőkék államosításáról van szó. Keresnünk kell a léta szilárd alapfeltételeit, szűr vetettük , fel a délkeleten rópa tervgazdálkodás gondolatát. Egyeztessük össze gazdasági terveinket, teremtsük meg a Duna medencében a béke és a barátság légkörét. Nem hagyunk fel ezzel a törekvéssel és bízunk abban, hogy elérkezik az idő, amikor é pii igazságainkat elfogadják a szomszédos napok és lehetséges lesz megteremteni a nagy szellemi és gazártsági egységet, hogy minden ország ipari munkássága ég paraaktsájjra bizalomteljas nyugalomban élhessen, hogy együtt, építhessük & szocialissmtxa világát akarjuk, ehhez kérjük a falvak népének segítségét. A magyar demokráciát fenyegetik külső és belső erők, de hiába fenyegetik, mert a demokrácia a dolgozók ama elszántságán és akaratán épül, arogy soha többé nem hajlandó a szolgasorba visszasüllyedni. Szakosíts Atyádat nagy beszéde elmondása után a kongresszusi pavasztküldöttek ismét hosszantartó, viharos ünneplésben részesítették. Társadalombiztosítás a falun Posztós Sándor megköszönte a párt vaserőgég fa a kwigresazurajándákát, majd fobb látták a vitát. Egyedi Sándor (Fejér megye) az ijúság novellaének kérdéséről beszélt. Bolyok Ferenc (Fegyvernek): A nagytőke most is kisváronányölje a szegény parasztságot. Varga Ferenc (Csepnka, Bodrog vármegye) és Borbély Kajamé (Mezőtúr) után Könfüves József szólalt fel A kongresszuson többen szóvátették a hiztoritás problémáját. Bejelentette, hogy 1547 április 1-vel a mezőgazdasági munkásság a betegség, öregség, rokkantság esetére biztosítva lesz. , Mozgó ambulanciával fogják végigvizsgálni az egész országot egészségügyi szempontból és mindent elkövetnek, hogy az öregségi járadékot, amennyire tehetséges, felemeljék. A biztosítás határát feltétlenül fel kell vselni öt holdig. Szilárd Járót (Nógrád) után Palásti István (Soroksár) helyi ismeretekkel rendelkező pártjaak elenáriusokat kért vidékre. Elnök bejelenti, hogy a csepcil dolgosok üdvözlőink igénnyel felmentvek szociáldemokrata parasztkongreslralMt. Krémer Zoltán (Mohács) * nagy nép- A miskolciak üzenete Sulyoknak A pai'iszti Pongresivna vasárnapi tanácskozásai után a pártvezetőség tsanepi ilazvacsarán és műsoros esten látta vendégül a küldötteket a Magdolna utvai Vasas-Otthonban. A vacsora keretében Bottyászky Péter a fülómunkás este csonyokat üdvözölte. Telidethurt vasmegyei küldött megköszönte a vasasoknak a szives vendéglátást és hangoztatta, hogy ebben iaas ipari munkásság és parasztság testvéri összafogásár fiak felét látja. Tokáct löstet as 1897-« első pam»ttemgraeszuson felolvasott üdvözlő versei mondotta el. Bejelentette, hogy a vers gyöntőjem 16 éves iehzeslegény volt: Szeder Ferenc, akit a vacsora résztvevői lelkes ünneplésében részedtettek. Seeder Ferenc negüntetten köszönt® meg ea ünneplést. Ezután Szakácst Árpád minisszerelnökhelyettes szólalt fel: — Amikor azt a verset hallottam, arra kellett gondolnom, hogy nem minden tehetséges érték©űbéres gyereknek sikerült olyan jól az élete, mint Szeder Ferencnek. Sokan vannak a nép tehetséges fiai közül, akiket a durva osztályuralom örökre elzárt attól, hogy tehetségüknek megfelelően tudósok, költők, a társadalom vezetői legyenek. Ezeknek az elnyomott tehetségeknek a nevében ígérjük, hogy Szeder Ferenc, a beretgyerek és én, aki kőmüvesinat voltam, mindent el fogunk követni a Sszteréldemokrata Párttal, együtt, hogy a fzósz tehetséget fiai ne tikkadjunk el (Fagy taps.) A vasasra ükén sagyvikerfi antucco»erft következett. A műsor keretet«« Marosán György, a párt helyettes főtikára becsért: — t!'j életforyna után tata*» az ágét* világ, Ha nem akarunk elmaradni a népek versenyében, akkor modern termetén rendszerre és magát kultúrára tilt szükségünk. Amibe* a világ átesőgazdasági országaiban modern mosógazdasági gázpok egyszerre negyvenkét barázdát hadtacol fel te repülőgép szórja a vetőmagot, mi sem aracadhahinlk meg a* egyharánlán exanteáke éa & kézzelvali magvetés eeere#st*aáS előtti recdscerénél. — Ezeknek a kérdéseknek a megoldására jött össze ez a kongresszus. Nálunk nem dekoráció a paraszt, akit csak azért hoztak fel a faluról,hogy ellephezze a politikai «remény népellen«* osztályjellegét. — Miskolcról jövök. Azt üzenik a miskolciak Subniknak, hogy jöjjön városukba és örülni fog, ha az ép bőrét megmentheti. Nicos mindenütt őseged Magyarországon. Kis ha Miskolc példája megsokszorozódik az országban, akkor a dolgozóknak lesz erejük ahhoz, hogy megvédjék jólétüket és békéjüket minden támadással szemben, mert akkor az történik, amit a dolgozók akarnak. A műsoros est keretében a Pénzverde énekkara és a Láng-gyár szavaló kórusa mellett több nagysikerű tánc-, szavalat-, hegedű- és énekszám szórakoztatta a kongresszus résztvevőit. S meghalt Amerikában Sarkad! Leó, a magyar szármasfan feetőművén. A neiwyorki rádió jelentése a Borint Sarkad* leó magyarámftstoá író fa fedőművész DS évei korában elhányt. A nagy amerikai lapok — külselli • Near Tork Timeo — farjedelmen eáldd bees mélkrtják Sarkad! művfüzetét. A szí* hányi feltőművfas Sarkad AtodAmaSt, a neves magyarsinfaand kloose vitt