Világosság, 1949. április-június (5. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-01 / 76. szám

EMLÉKSZIK MÉG A TIZENKÉTFÉLE 1EGYRE? wniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiniiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii így segít az egész ország, hogy kisebb legyen a­­­ gondja A háziasszony piacra indul. Kezében kosár s fejében két kér­dés: mit vásárol­jak, mit főzzek? A piac, a vásár­­csarnok, ahová igyekszik, egyre gazdagabb válasz­tékkal, egyre ol­csóbb árakkal várja. Persze, a háziasszony csak a mára gondol, a mai ebédre, a mai vacsorára. Pedig nem haszontalan dolog egy pillanatra visszatekinteni, honnan is indultunk el... Ami 1946 óta mindig kevesebb: az élelmiszer jegy .. Magyaror­szág Európa legjobban élelmező­­ országai közé tartozik. S hogy még a „legjobb” is folyton j­a­­vul, arról számtalan adat beszél. 1946-ban a következő élelmiszerje­gyek voltak: kenyér, lszt, tej, cukor, burgonya, hüvelyes, szappan, petró­leum (háromfajta), tűzifa, szén, gyufa és dohány. 1947-ben­: kenyér, liszt, tej cukor, burgonya, szappan. Petróleum,­­tomfa és szén. 1948-ban: kenyér, liszt, tej, petróleum (három­­fajta) és cukor, 1949-ben: kenyér és liszt jegy. Ma a kenyérjegynek csu­pán biztosító jellege van, hiszen le-Nemcsak a felszabadulás utáni évekhez viszonyává, hanem a béke­beli árakhoz képest is árcsökkenés mutatkozik tehát 1938 novembere és IS,49 márciusa között például a bur­gonya ára 10 százalékkal emelkedett. 1948 novembere, 1949 márciusa kö­hér zsemlyét, kiflit és bármilyen péksüteményt korlátlan mennyiség­ben vásárolhatunk ... A zsír meg a killák Egyre javuló élelmezési viszo­nyaink közepette azonban van még egy-két hiányos­ság. A háziasszo­nyok gyakran csak sorb­aállás után jutnak sertéshús­hoz és zsírhoz. Ilyenkor a KÖZ­­ÉRT-et, a hente­seket szidják, pedig erről ők rám te­hetnek. Vidéken, ezer és ezer falu­­ban dől el a zsír kérdése. A hatóság elrendelte, hogy bizonyos földterület és sertésvágások után zsírt kell be­szolgáltatni. Kell, de — a dolgozó háziasszonyoknak is legnagyobb el­­lensége — a kálók igyekszik a ren­de­leteket elszabotálni, a zsírt elrej­teni, vagy feketén hozni forgalomba. A zsíre­llátás javulása tehát a kulá­­kok elleni harctól függ. S hogy ma,­a már két-három hét ott, köny­­nyebben lehet sertészsírhoz jutni, a kulákok elleni harc sikereinek köszön­hető. Az ellenőrzés óta a beszolgáltatás 2239 mázsáról 12 ezer mázsára emel­kedett. Ahol a sírt­ dotáló kulákok el­­őtt emelk­e­d­ten erélyesen léptek fel, mött ez az ár 6,6 százalékkal csök­kent. A háború­ előtt ezen idő alatt a vöröshagyma 25 százalékkal emel­kedett, most 4 százalékkal esett, a to­jás ugyanilyen mé­rékben lett ol­csóbb. Élelmezési helyzetünk tehát nem a beszolgáltatás! Az ellenőrzé­sek fokozása­­során pedig 4300 fekete­­vágást lepleztek le! Tyúk, liba, tojás, tej A baromi is elhoznia­­ se mindig ki­­elégí­t. Tyúk ugyan nagyrészt élve és vágva is elegendő mennyiségben kapha­tó, Liba azonban rit­kábban, a javulás je­lei itt is­­mutatkoznak. A „tojó" libák fel­­hoza­tla állanndóan nő. S a következő hónapokban ugrás­szerű emelkedés várható. A tojás fel­­hozatal már a békebeli színvonalat is túlhaladta. Nagybudapestre 1948 első három hónapjában 40 millió, 1949 első három hónapjában 48 millió tojás érkezet . A tej és tejtermék szintén a háború előtti éveknél bővebben jut a fogyasz­______­—é­tőkhöz. Ma már a W­ TEJÉRT napi 1 mil­l­­zni­ué 100.000 liter tejet gyűjt be. Gyümölcsből és zöldségből is mindig több és több érkezik a nagyvásártelepre. A felhozatal 1947 november és 1948 március között 374.960 mázsa, 1948 november és 1949 márciusa­ között 454.464 mázsa volt. Az élelmiszerfronton azonban nem csak mennyiségi javulás van, hanem olcsóbbodás is, jó, s állandó javulást mutat. A házi­asszonyoknak a jövőben már a ,,mit vásárolhatok*’, * ,m­it főztek” kérdé­sekből csak az utóbbi okoz majd fejtörést.­ ­ Bodnár Ottó 1­948 III. 1 Tojás Tej Tejfel Ella burgonya Gu­lbaba-burgonya Vöröshagyma lóban 1949 60—75 1.60 6.50 1.22 1.38 1.80—2.00 II. hóban 54—58 1.60 5.60 0.54 0.66 0.82—0.88 m a 50—53 fillérbe kerül 1.50 „ 5.20 „ „ 0.48­—0.52 „ „ 0-58—0.62 „ „ 0-68 „ tyiohta fzlárt Frankfurtból jelentik. Az angol­szászok által létesítendő Bizónia el­nöki székébe két jelöltet emleget­nek. (A múltak kísértetei felelevened­nek. Az egyik jelölt Severing, a wei­­mari köztársaság egykori porosz bel­ügyminisztere, a legreakciósabb szo­ciáldemokrata, aki belelövetett a tün­tető berlini munkásodba. A másik dt Carl Adenauer, a Keresztény De­mokratikus Unió elnöke, aki 1920 ban el akarta adni Kölnt a franciák­nak. Szóval, a választék elég bő és a fasisztáknak komoly problémát okozhat, hogy melyikre szavazzanak.) Bécsből jelentik: a bíróság Ho­­lubka Richard és Heinz Wallner fiatalkorú bécsi lakosokat „betörés­ben való bfinrészesség” címén el­ítélte. (A főbűnös azonban, aki a betö­rést elkövet,e, nem is került a bíró­ság elé. Miért ? Egyszerűen azért, mert — amerikai őr­mester.) (34) Írta: J. JZCARAY A­­­községháza előtt a századparancsnok és meg­parancsolta a kisbírótnak, hogy doboljon és hívja össze a lakosságot. A dobszóra azonnal meg­nyíltak az ablakok és félig öltözött, álmos fejek jelentek meg. A kisbíró szakadatlanul verte a dobot és ordította: — A bíró és a partizá­nfőparancsnokság rendeletére reggel 8 órakor minden családfő a Fő­ téren gyülekezni tartozik ... így is lett. A családfők meg is jelentek, kivéve há­­­rom falangistát, akik halálra rémülten otthon maradtak. Megindultunk velük a temető felé. Félhalkan odasúgtam a századparancsnoknak: — Te, mi egy órányira vagyunk Montoyától, ahol egy század katona állomásozik... — Tudom, ezért vágattam el a távbeszélő vezetéket. Beléptünk a­ kis temetőbe. Jobboldalt három sír volt egymás mellett. Itt megálltunk és a századparancsnok a lakosság felé fordult. Valamennyien levették kalapjukat fejükről. — Itt nyugszik három bajtársunk — mondta, a szá­zadparancsnok.— Három egyszerű partizán volt, olya­nok, mint mi, három egyszerű paraszt, olyanok, mint ti, barátaim. Ez a három partizán a nép ügyét védelmezte. A földért harcoltak, amely azé kell, hogy legyen, aki megműveli. Parasztok! Ezek az emberek Spanyolországért és értetek haltak meg! Éljen a köztársaság! Vesszen Franco! Én részt vettem a mi szabadságharcunkban és ott sokszor hallottam lelkes éljenzést. De ilyet, mint ez volt, még nem hallottam. Utána egy percig némán állottunk. Végül mi, partizánok sortüzet adtunk a levegőbe, kitűz­tünk apró köztársasági zsuzlókat a sírokra és egy nagyot a temető kapuja fölé, azután visszatértünk valamennyien a faluba. Én az Utolsó sorok mögött mentem, hogy fe­dezzem a menetet. Hallgattam, ahogy a parasztok be­széltek . — Amint látom­— mondta az egyik —, jól fel van­nak fegyverezve és jól is beszélnek. — Hát ugyanolyanok, mint mi voltunk 1937-ben, csakhogy akkor rendes hadsereg katonái voltak, ma pe­dig partizánok. A faluban az asszonyok kitódultak a házakból és néztek bennünket. Az egyik asszony sértődötten kiáltott a századparancsnok felé: — Hát bennünket nem hívtok? Mi talán kutyák vagyunk ? — Mi is­ elmentünk volna a temetőbe! — mondta egy másik. A századparancsnok megnyugtatta őket: — Igazuk van, asszonyok. Lássák, hogy gyakran még mi magunk sem vagyunk mentesek a régi előítéletektől. Amikor a piacra értünk, már több mint ezer lélek gyűlt egybe. A századparancsnok bement a bíró házába és csakhamar kijött vele együtt az erkélyre. Itt éles, Franco rendszerét támadó beszédet tartott. Én ott áll­tam a parasztok között megint és hallgattam a megjegy­zéseiket. Még az asszonyok is helyeseltek. Támadta azo­kat az intézkedéseket, amelyekkel a szegényparasztságot tönkreteszik. — Milyen jól megmagyarázzák a dolgokat ... — mondták. Amikor a beszéd végén a köztársaságot éltette, a parasztok vele éljeneztek. (Folytatjuk.) Zenés vígjáték a MIKSZÁTH remekműve zenés változatbanPREMIER SZOMBATOM A VÉN GAZEMBER Rózsahegyi Kálmánná! a címszerepben MODERN SZÍNHÁZ H|lWWWWW'fu­lllel'WW,HN­KB|KIH,WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW PODIUM-ban Premier pénteken A SZOMBATESTI HÖLGY MEZEY Mária — AJTAY Andor GOMBASZÖGI Ella —KOMLÓS Vilmos HERCZEG Jenő — BOROSS Géza (Harminc nap a szabadságharcosok közöl!) (Fordította: Cseresnyés Sándor) Ma reggel megjelent a piacon a fojtott krumpli Olcsóbbodó árak és bő felhozatal jellemzi a reggeli piacot­ Megjelent a fojtott sárga krumpli: a háziasszo­nyok örömmel vásárolják. A csar­noki fogyasztói árak: újhagyma 42—69, fojtott krumpli 110, GUI Baba 58—62, nyári rózsa 60—02, őszi rózsa 58, Ella 48—52, kapor 254, vöröshagyma 68, „snelling“ 380—396, kalarábé 42—69, paraj 127—318 cékla 58—83, petrezselyem 69—96, sárgarépa 55—69, zöldpap­rika 318—432, retek 69—254, alma 254—674, citrom 180—150, tojás 50—53 fillér. SZÍNHÁZ­ iiiiiiHiiiiniiiiiiiiiiiiiimimmiinimmiiiiiiniimitniimmtuiiHliflmHiHHii „Mi szeretjük Amerikát, de önök, szenátor urak nem szeretik...“ Rövidesen bemutatják a „Találkozás az Elbánál“ című filmet A magyar művészeti élet egyik nagy eseménye lesz a „Találkozás az Elbánál“ című új szovjet filmalkotás rövidesen sorra kerü­lő bemutatója. A film­ főszereplője Orlova, akit jól is­­merünk a „Cirkusz“ című filmből s zeneszerzője nem kisebb művész, mint Sosztakovics. Egyik érdekes jelenete a filmnek, amikor egy szov­jet őrnagy az amerikai szenátor előtt kijelenti: — Mi szeretjük Amerikát, a bátor és becsületes ember országát, Jack London, Mark Twain, Walt White­ms­­, Edison és Roosevelt hazáját. Nem felejtjük el azokat a bátor ka­tonákat, akikkel az Elbán találkoz­tunk. Szeretjük és tiszteljük Amerika népét, amelyet azonban maguk, sze­nátor úr, nem szeretnek! A PILLANATRA süliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiijiuüüniiiiiiiip Alexandr Ford, lengyel rendező készíti elő a Chopin-filmet, amelynek számos francia szereplője lesz. Ford legutolsó nagy filmjét, a „Határ­utcát”, amely a varsói gettóban ját­szódik a fasizmus idején, kiemelkedő sikerrel jásszák Parisban. A lengyel filmgyártás másik nagy alkotása Magyarországon is rövidesen bemu­tatásra kerül. A tiflista stúdió most fejezte be új filmjének forgatását, amely s­­óra­­koztató, kedves meséjű filmoperett. Eredeti címe: „Kete és Kete.” Böhm Endre, a bécsi opera ma­­gyar baritonistája a tavasszal több estén ismét vendégszerepel Budapes­ten. A Mesterdalnokokban Hans Sachs szerepét alakítja. Haendel Saul című oratóriumának előadására készül a Zeneművészeti Főiskola ének­ és zenekara Ádám Jenő tanár vezetésével. Érdekes és kitűnően sikerült hang­­játékot játszott a magyar rádió. Csapó György dramatizálta Wright ,­Meghajssolt vad** című regényét amely a­z anverill-i négerüldözésről szól. A SZOVJETUNIÓ Állami Könyv­kiadó Válalata Gorkij, a nagy orosz író születésének 81. évfordulója al­kalmából 15 kötetben kiadja Gorkij összes munkáit. Különkiadásban jele­nik meg a nagy Gorkij-trilógia, a „Gyermekéveim“, a „Ködös ifjúság“ és az „Egyetemi éveim“. Az Ifjú Gárda könyv­kiadó vállalat tömeges példányszámban jelenteti meg kis füzetkék alakjában Gorkij pamflet­­jeit, politikai cikkeit és kisebb no­velláit. A párisi művészeti lapok továbbra is jelentős teret szentelnek a „Vala­hol Európában“nak. A magyar film még mindig első helyen áll a „feltét­lenül megnézendő“, legjobb filmek között. Szerencsés ki­m­­enetelű baleset a Varázsfuvola előadásán A Varázs­fuvola szerdai előadásán, a második felvonás elején, abban a pillanatban, amikor Sa­rastro papjai­nak koráljelenetére a függöny szét­nyílt, az egyik díszítőmunkás, aki véletlenül tovább maradt a színpa­don, zavarában nekiszaladt az oldal­­díszlet oszlopnak. A hosszú díszlet a színpadra dőlt, de szerencsére senki sem sérült meg■ A függönyt ugyan össze kellett zárni, de néhány perc múlva zavartalanul folytatták. a Moz­zart-opera előadását. Meghalt Félix Bressart Newyorkból jelentik. Felix Bressart, a 7. egykor világhírű filmszínész Hollywoodban íre­ghalt. Lope de Vec Wilde, C ij a pesti színházak menetrendjén Hétfőn megkezdték a Ki-komáj­a Színházban Oscar Wilde Eszményi férj című darabjának próbáit. A cím­szerepet Básti Lajos, a Nemzeti Szín­­ház tagja játssza és másik vendég­­művész is szerepel a darabban: Benkő Gyula. A női főszerep Sennyey Vera é­s Várkonyi Zoltán, aki ugyan­csak főszerepet játszik, rendezi a darabot. A többi színházban fa­láza ii próbák folynak: a Madáchban Lope de Vega A kertész kutyája című vígjátékát készítik elő, bemutató április köze­pén lesz. A Nemzeti Színházban a Vaska Zsele­znova című Gorkij-dara­bot mutatják be április 22-én, a­ cím­szerepben Gobbi Hildával. Nem sok­kal utána május 1-én másik Gorkij­­premier is lesz Budapesten: a Pesti Színház a dolgozók ünnepén hozza színre először — díjmentesn — az Ellenségek című színdarabot.

Next