Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)

1951-10-01 / 229. szám

7 Világosság HÉTFŐ, OKTÓBER 1. Hősök maradunk a termelésben is! A kínai néphadsereg a békés építés frontján A tanai nép és az egész haladó embe­riség ma ünnepi­ a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának második évfor­dulóját, amely újból hatalmas mér­tékben megváltoztatta az erőviszo­nyokat a béketábor javára és súlyos csapást mért az imperialisták ag­resszív világuralmi törekvéseire. Dol­gozó népünk a nagy Kínai Népköz­társaság barátjaként és szövetsége­seként köszönti ezen a napon a hős kínai népet. A felszabadult Kína hatalmas lendülettel végzi két alapvető gazda­sági feladatát: az iparosítást és a föld­reform maradéktalan végrehajtását. Ennek során folyók irányát változtat­ják meg s fiatal erdők népesítik be az elpusztított hegyoldalakat. Sivatagok, s az évtizedes háborús dúlástól siva­tagra tett földek új életre ébrednek a születő csatornák nyomán. Mindeb­ben — és Kína gazdasági újjáépíté­sével kapcsolatban döntő jellegzetes­ség ez — úttörő szerepe van a párt irányítása nyomán munkálkodó fel­szabadító hadseregnek. A néphadsereg a Kínára törő japán­­hódítók ellen vívott sokesztendős harc közepette is szüntelenül részt vett a há­ború sújtotta területek újjáépítésében, a termelésben. Az ország felszabadításá­val ez a szerep egyre nagyobb jelentő­ségűvé vált. A hős kínai néphadseregre katonailag is rendkívüli feladatok vár­nak. Az amerikai imperializmus szün­telen háborús provokációi közepette, Japán amerikai támaszponttá építé­sének körülményei között áll őrt ez a hadsereg a koreai határtól a viet­nami határig terjedő többezer kilomé­teres vonalon. Emellett a kínai nép legjobb fiai, a hős népi önkéntesek fegyveres harcban állanak Koreában a Kínát is fenyegető agresszióval szemben. A harcokban megedzett kínai néphadseregnek ilyen helyzetben is elég ereje van ahhoz, hogy millió­­számra küldje katonáit az újjáépítés, a természetátalakítás legfontosabb frontszakaszaira. Különösen a Kíná­ban életbevágó fontosságú csatorna­­építés területén „vetették be” a nép­hadsereg munkaosztagait. A feladatot a párt tűzte ki, s a munka gyors, lelkes elvégzésére a hadsereg párt­­szervezete mozgósította a katonákat Mint a harcok idején, most is agi­tátorok járták a csapatokat, s a nép­nevelők szüntelenül azon dolgoznak, hogy a néphadsereg minden katonája megértse az építőmunka nagyszerű feladatait .Tízezer agyvelő többet ér,­ mint egy" — Hősök voltunk a harc­ban, hősöknek kell maradnunk a ter­melésben is" — ezek az agitátorok fő jelszavai. A népnevelő munka se­gítségével a párt mozgósította az egész felszabadító hadsereget. A had­sereg pártszervezeteinek irányítása mellett, minden században s a szá­zadnál nagyobb csapategységekben termelési bizottságok alakultak a munka kapcsán felmerülő kérdések­­megvitatására és megoldására. A szer­vező munka befejezése után, tavaly márciusban, a néphadsereg hatalmas díszszemlével indította meg az épí­tés nagy hadjáratát. Peking főterén ott állottak a néphadsereg válogatott csapatai. Egyik kezük az annyi csa­tában győzelmes fegyvert, a másik a győzelmes építésre induló szerszámot tartotta magasba. Így mondották el a harci esküt. Az ígt munka megváltoztatta a parancsnokságok képét. Egy fiatal újságíró, Csen Tan például így írta le az egyik hadtest főhadiszállását: „Kelet-Hopeiben vagyunk. Annak a hadtestnek főhadiszállásán, mely eb­ben a tartományban kerítette be és zúzta szét a Kuomintang csapatait. A főhadiszálláson most is a roham, a győzelmes előrenyomulás hangulata uralkodik. A falakat óriási katonai térképek borítják. Kis piros zászlócska jelzi az egyes csapategységek helyét. A vezérkari főnök most is a hosszú asztal főhelyén ül. A frissen beérke­zett jelentéseket tanulmányozza. Az ellenség azonban most már nem a Kuomintang, hanem a természet, s a vezérkari asztal végén nem zsákmány­­listák és előnyomulási parancsok zsú­folódnak, hanem egy beton vízgyűjtő­­medence tervrajza és a csatorna épí­téséről beérkezett legújabb jelentések. A hadsereg, amely az országot fel­szabadította, most a párt vezetésével azon dolgozik, hogy előbb csökkentse, azután eltüntesse a kínai paraszt feje felől a szárazság és árvíz veszedel­mét”. Ez az év ifjabb, dicső csaták kiinduló pontja. A vízgazdálkodás­­ügyi minisztérium az egész országra kiterjedő, hosszúlejáratú programot dolgozott ki az árvízveszély megelő­zésére, illetve a folyami áradások tel­jes kiküszöbölésére. A természet át­alakításának nagyszabású programja hároméves tervvel kezdődik. Ebben az évben a Huaj-folyó áll a munká­latok középpontjában. A középső sza­kaszon, Észak-Anhwe­ben 500 kilo­méter hosszú gát épül, amely egyma­gában 200 ezer hektár földet mente­sít az árvízveszélytől. A Jangce fo­lyót is megfékezik, amelynek áradásai annyi éhínséget, járványt, zúdítottak a szenvedő népre. A néphadsereg csapa­tainak közreműködésével a Jangce al­só folyása mentén 1400 kilométer hosz­­szúságban erősítik meg és építik újjá a gátrendszert. A munka nyomán 900 ezer tonna gabonával nő a körzet termése. Mindez csak egyetlen területe an­nak a széleskörű építő munkának, amelyben a kommunista párt nevelte kínai néphadsereg éppen olyan ragyo­góan megállja helyét, mint ahogyan megállta a harcok viharában. Ez a néhány kiragadott példa is világosan mutatja, mennyire összeforrott­­Kína 475 milliós népével a nép hadserege. Mutatja, hogy ez a népből született sereg éberen áll őrt az ország hatá­rain , s ugyanakkor a néppel együtt dolgozik az ország erősítésén. Éppen ezért az annyi csatában diadalmas­kodó néphadsereg építési sikerei is félelmetes figyelmeztetést jelentenek az ellenség számára: az a nép, amely­nek ilyen hadserege van, amely ilyen alkotó erővel rendelkezik , legyőz­hetetlen. A kínai néphadsereg hős katonái éberen vigyáznak hazájuk határaira és a kínai önkéntesek nagy segítséget nyújtanak koreai testvéreiknek az amerikai betolakodók ellen. Díszelőadás az Uránia Filmszínházban A Kínai Népköztársaság kikiáltásá­nak második évfordulója alkalmából vasárnap este díszelőadást rendeztek az Uránia Filmszínházban. A díszelő­adáson megjelent Farkas Mihály elv­társ, vezérezredes, honvédelmi minisz­ter, Révai József elvtárs, népművelési miniszter, valamint a politikai és gazdasági élet több más kiválósága, s a külföldi diplomáciai testületek ve­zetői. A díszelőadást Molnár Erik elv­társ, igazságügyminiszter­­ nyitotta meg, majd Mihályfi Ernő népművelési m­i­n­i­szterhel­yettes mondott beszédet. Beszéde után a meghívott közönség előtt levetítették a „Kína lánya" című díjnyertes, magyarra szinkronizált kínai játékfilmet és az „Új Peking” című színes, szovjet-kínai dokument­filmet. A koreai néphadsereg sikeresen visszaverte az ellenséges támadásokat A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága szeptember 30-án közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel szo­rosan együttműködve, továbbra is va­lamennyi fronton visszaverik az ellen­ség heves támadásait s mind ember­ben, mind hadianyagban nagy veszte­ségeket okoznak neki. Szeptember 29-én a középső fron­ton a néphadsereg egységei Koncshon körzetében sikeresen visszaverték az 1. amerikai gépesített hadosztály he­ves támadásait. Ez a hadosztály meg­próbálta áttörni a néphadsereg védel­mi vonalát. A keleti fronton a néphadsereg egy­ségei Janggutól északra visszaverték Mszinmanék 7. és 8. hadosztályának re­pülőgépek, páncélosok és tüzérség tá­mogatásával végrehajtott öt erős tá­madását. Az ellenség nagy vesztesége­ket szenvedett. Szeptember 30-án a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőt­ték az ellenség négy repülőgépét, amely részt vett Korea északi részén békés helységek barbár bombázásában. BESZÉLŐ TÉNYEK lakások helyett­­ katonai épületeket, börtönöket és gyűjtőtáborokat építenek Jugoszláviában MOSZKVA, október 1. A jugoszláv politikai emigránsok „A Szocialista Jugoszláviáért" című lapja írja: Jugoszláviában soha sem tapasztalt lakáskrízis van. Még a Titóék által meghamisított adatok szerint is, min­den hatodik munkásnak nincsen laká­sa. Titóék maguk is kénytelenek elis­merni, hogy csupán Szerbiában több mint húszezer bányászcsalád hajlékta­lan. A munkások kénytelenek sötét, vizes és egészségtelen kunyhókban lakni. Arról, hogy milyen borzalmas képet nyú­jtanak a jugoszláv városok, közöttük különösen Fiume, maga a fasiszta „Naprijed’’ című lap így panaszkodik: „Ha egy külföldi látogató, tengerész, vagy turista végigmegy Fiume ut­cáin, igen rossz benyomást szerez a vá­rosról és ezzel egyben az egész or­szágról.­­ A jugoszláv dolgozók na­gyon jól tudják, hogy sem a belgrádi vezetőknek, sem an­gol-amerikai gaz­dáiknak nem érdeke a jugoszláv váro­sok és lakóházak építése. A mai ti­tóista hatóságok csak akkor mutatnak érdeklődést és megértést, ha katonai objektumok, vagy katonai bázisok ki­építéséről van szó. Lakások helyett a Tito-banda katonai objektumokat, k­ult­úrotthonok és isko­lák helyett börtönöket és gyűjtőtábo­­rokat épít. Ezért kénytelenek a jugo­szláv dolgozók ezrei vizes barakkokban és kunyhókban lakni, ezért nincs sok jugoszláv dolgozó feje felett fedél. A lengyel dolgozók sokszázezer zlotyval járulnak hozzá Varsó építéséhez VARSÓ, október 1. Szeptember első felében több mint 590.000 zloty gyűlt össze Varsóban, a főváros építésének alapjára. A katowicei vajdaság bányászai és ko­hászai több mint félmillió zlotyval járultak hozzá szeretett fővárosuk épí­téséhez. A belga ruházati ipari munkások fele munkanélküli BRÜSSZEL, október 1. (MTI) A Drapeau Rouge írja: A belga ru­házati ipar példátlan válságba jutott. A gyárak többsége mindössze heti há­rom napon át tudja foglalkoztatni munkásait, és az utóbbi időben sorozatos munkáselbocsátások is tör­téntek a ruházati ipari üzemek­ben. Jelenleg a belga ruházati ipar 25.000 dolgozója, vagyis a ruházati ipari munkások fele munkanélküli. A belga ruházati ipar válságos hely­zetének oka: Belgium lakosságának többsége nem engedheti meg magának a ruhavásárlást. Csaknem 39 százalékban teljesítették eddig Csehszlovákiában a gabonabeadási tervet PRÁGA, október 1. (MTI) Hivatalos jelentés szerint Csehszlo­vákiában szeptember 26-ig 98,7 szá­zalékban teljesítették a terménybeadás idei tervét. A cseh országrészekben 99,6 százalékban teljesítették a tervet, Szlovákiában 96,5 százalékban. A Második Békekölcsön győzelméért (Folytatás az első oldalról.) Egy csepeli fűszeresnél Molnár Ernő népnevelő Varga Já­­nosné MNDSZ-taggal Csepelen meg­látogatta Bilics István fűszerest, aki a Fürst Sándor­ utca 38-ban lakik. Szó esett mindenről, arról is, mit kapott Csepel eddig a tervtől és még mit kap ezután. — Mindez sok pénzébe kerül álla­munknak — mondta Molnár elvtárs. — Hogy csak egyet említsek, az Imre­sén házak tizenegy milliós költséggel épültek. Harmincmilliós beruházással készül a kultúrpalotánk is. Ezt a sok pénzt nem könnyű előteremteni. Mun­kánkon kívül jegyzésünkkel is segíteni kell ebben államunknak, aki nekünk építi a kultúrházat, a lakóházakat. A maga kislánya jár majd a most épülő gimnáziumba is... Bil­icsné is közbe-közbe szólt. És amikor az új háború veszélyére terelő­dött a szó, eszébe jutott élete legszo­morúbb élménye. — Bombázás között szültem meg kislányomat. Nagyon féltem, hogy va­lami baja lesz. Azokat a rettegéssel, félelemmel töltött napokat nem felej­tem el sohasem. — A kislány a boldog jövőjét védi, ha most forintjaival maga is hozzájá­rul az ország erősítéséhez — szólt hozzá Varga Jánosné. — Érdemes je­gyezni, mert azonkívül, hogy államunk házakat, gyárakat, iskolákat épít ré­szünkre, még készpénzben is sokszo­rosan visszatéríti. Azért jegyeztem többet, mert akkor több esélyem van a nyerésre Szeretném röviden elmondani, miért jegyeztem 3000 forintot 1460 fo­rintos fizetésem mellett. Először is: párttag vagyok s tudom, nekem kell példát mutatnom a többieknek. Má­sodszor tapasztaltam az eddigi jegy­zéseknél, hogy az államnak kölcsön­adott pénz amellett, hogy a béke vé­delmét szolgálja, komoly takarékos­ság is. Például nekem a tervkölcsön­­húzáskor 3 darab kétszáz forintos köt­vényemet névértékben, a békekölcsön­húzáskor pedig egyet 300 forintos nye­reménnyel húztak ki. Nagyon hasznos volt ez a váratlanul kapott összeg. Megmondom őszintén, arra is gon­doltam, azért jegyzek többet, mert ak­kor több esélyem van a nyerésre. Ha nagyon nagy összeget nyernék, kis családi házat vennék, magunknak, régi vagyunk ez már s most minden hú­zással megnyílik rá a lehetőség! Budai József, a Budapesti Városi Tanács építési osztályának vezető technikusa: A fiatalok jövőjéért A 12. MTH tanulóotthon fiataljai sokat segítenek a VIII/14-es körzet agitációs munkájában. Ahol megjelen­nek a szép egyenruhás, mosolygó fia­talok, s elmondják, a­ népi demokrácia hogyan gondoskodik tanulásukról, megélhetésükről — más agitációs érvre már alig van szükség. A fiata­lok olyan ismertek a területen, hogy egy idős asszony, Maszhecs Ferencné még mielőtt meglátogatták volna, maga elment a tanulóotthonba, s jegyeztető ívet kért, mert — mondotta — ő fel­tétlenül jegyezni akar, a fiatalok szép jövőjéért. Nyugdíjas tanárnő jegyzése Negyven évig tanított különböző is­kolákban dr. Szemere Samuné, akinek tekintete, beszéde még ma is fiatalos. Fehér haj keretezi kedves arcát, amely most, mikor emlékeit idézi Jó­­zsef­ körút 27. szám alatti lakásában, el-elkomolyodik. Sok bajjal, szomorú­sággal találkozott a negyven év alatt Látott reményekkel, vágyakkal teli diá­kokal, akikkel aztán évek múlva, mint „állástalan diplomásokkal", munkanél­küliekkel találkozott. Beszélt sokkal, akik elbúcsúztak tőle, mert kimarad­tak az iskolából, nem tudták tovább fizetni a tandíjat, nem tudták meg­venni a könyveket. — Sok mindent tudnék mondani arr­ról — válaszol kérdésünkre —, hogy miért jegyeztem békekölcsönt. Majd­nem egyhavi nyugdíjamat, négyszáz forintot jegyeztem. Arra gondoltam, olyan ez a jegyzés, mintha havonta negyven forintot, negyven biztos fo­rintot tennék a takarékba. Bízom az államban, a kormányban, amelytől a nyugdíjat kapom én is, férjem is, bí­zunk abban a rendszerben, amely öreg napjainkra nyugodt megélhetést biztosít nekünk. Gondoljunk persze arra is, jó lenne, ha nyernénk! Segíteni akarom az építést A békekölcsönjegyzés nemcsak az üzemekben, hanem künn, a területen is lelkesen folyik. A XII/5. hűvösvöl­gyi körzetben tegnap megjelent Hege­dűs Piroska (Szarvas Gábor­ utca 21.), háztartási alkalmazott. Bejelentette a pártszervezetnél, hogy miután sza­badságra utazik, viszont a békeköl­csönjegyzésből kimaradni semmikép­pen sem akar, egyhavi fizetését, 250 forintot jegyez. Az összeget készpénz­ben, a postán azonnal be is fizette. Amikor megkérdezték tőle, mi kész­tette őt erre, a következőket mondta. — Látom, hogyan épül az ország és tudom, hogy mindehhez sok pénz kell. Ezt a nagy építő munkát az én pár forintommal is segíteni akarom. Békenagygyűlés a Sportcsarnokban a Nemzetközi Békenap alkalmából Az Országos Béketanács október 2-án, kedden délután fél hat órakor a Nemzetközi Békenap alkalmából bé­kenagygyűlést rendez a Sportcsa­rn­ok­­ban. A nagygyűlés szónoka Dobi István, a minisztertanács elnöke, az Országos Béketanács elnökségi tagja. A Komszomol meghívására DISZ-küldöttség utazott Moszkvába Vasárnap éjjel a Nyugati­ pályaud­varról a Komszomol Központi Bizott­sága meghívására Moszkvába utazott a Dolgozó Ifjúság Szövetsége tizenegy­tagú küldöttsége. A küldöttség veze­tője Szabó Károly, a DISZ központi vezetősége tagja, a küldöttség tagjai a DISZ központi vezetősége, valamint városi, megyei, nagyüzemi és kerületi DISZ-bizottságok munkatársai. A kül­döttséget, amely tanulmányútján a Komszomol politikai nevelő munkáját fogja tanulmányozni, Várhegyi György, a DISZ központi vezetősége titkára búcsúztatta. A jugoszláv fasiszták újabb gyilkosságai és provokációi a Román Népköztársaság határai mentén BUKAREST, október 1. A­­ Scanteia, a Román Munkáspárt központi lapja írja: A belgrádi fasiszta kormány határ­menti szervei további provokációs tá­madásokat szerveznek és hajtanak végre a Román Népköztársaság terü­lete és a román határőrök ellen. Legutóbb a Tito-klikk, amerikai gaz­dái parancsára több ízben megsértette a Román Népköztársaság szárazföldi és légi felségterületét és bűnös táma­dásokat intézett a Román Népköztár­saság határvédelmi szervei ellett. 1951 szeptember 9-én, négy nappal azután, hogy titóista katonák golyói kioltották a megfigyelő helyen álló Rusu Avram Vasile román őrvezető életét, a titóisták újabb gyilkosságot követtek el: tüzeltek a román megfi­gyelőkre, akik Jimbolia szektorban a Jimbolia-úti 94 számú határkőnél tel­jesítettek szolgálatot és súlyosan meg­sebesítették Calin Ioan őrvezetőt. A titóista katonák ezzel egyidejűleg rá­lőttek egy másik román határőrre is, amikor az lejött a megfigyelő helyről, hogy sebesült társához orvost hívjon. A Scanteia a továbbiakban újabb 12 olyan esetet sorol fel, amikor a titóista katonák orvul lőttek a román határ­őrökre. A román nép tudja — írja be­fejezésül a lap —, hogy a jugoszláv nép, mely napról napra erőteljesebben harcol Tito és hordája ellen, megbé­­lyegzi ezeket a gyilkosságokat és pro­vokációkat. KÉSZÜLJÜNK FEL A PÁRTVEZETŐ­­SÉGEK ÚJRAVÁLASZTÁSÁRA! TANULMÁNYOZZUK NAGY TANÍ­TÓINK MÜVEIT! Sztálin: A kritikáról és önkritikáról. (Szemelvények Sztálin elvtárs műveiből.) 64 oldal. Fűzve: 2.— Ft. Lenin—Sztálin: Párt és pártépítés. (Gyűjtemény Lenin és Sztálin elvtárs műveiből.) 780 oldal. Fűzve: 18 —­Ft. kötve: 28.—Ft. Rákosi Mátyás: A pártról és párt­­építésről. 160 oldal. Fűzve: 3.— Ft. SZIKRA-KIADÁS Kaphatók az Állami Könyvesboltokban és az üzemi könyvpropagandistáknál.

Next