Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

Bevezetés

halad. így volt ez az 1893-as tavaszi jég levonulása alkalmával is, midőn Gerjennél a vízállás mintegy 80 c­entiméterrel haladta meg az eddigi leg­magasabb vízszint. A Duna árterében számos város és község fekszik, melyeknek léte többé­kevésbbé attól az eshetőségtől függ, hogy várjon nem képződik-e valahol szom­szédságukban oly jégtorlasz, mely felduzzasztott vizével néhány óra alatt romba döntheti. Mindezek a körülmények nemcsak együttesen, de külön-külön is ok­adatolttá teszik, hogy a szabályozás továbbra el ne odáztassék és hogy az egy­séges tervek alapján hajtassék végre. Az egész Dunára 1882-ig egységes szabályozási terv nem készült ; történ­tek ugyan e század első felében oly nagyszabású felvételek, melyek teljesen alkalmasak lettek volna arra, hogy valamely egységes terv alapját képezzék, azonban azok ilyenné kidolgozva nem lettek. A Felső-Duna szabályozása, az aldunai hajózási akadályok eltávo­lítására irányuló, nemkülönben a székesfőváros­ érdekében végzett nagysza­bású munkálatok a folyamnak csak egyes, habár hosszabb szakaszaira ter­jednek ki. Korántsem akarjuk ezzel azt mondani, hogy emiatt e három rend­beli munkálatban oly hézagok vannak, vagy mutatkozhatnának, melyek későbbi átalakításokat, vagy pótépítkezéseket tennének szükségesekké, hanem egyedül azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy azok eredménye, hatása csak akkor érvényesül­het a kellő mértékben, ha velük kapcsolatosan mindazok a munkálatok is elkészülnek, melyek amazokat kiegészíteni, teljessé tenni hivatják. Hogy az 1882-ben megkezdett felvételek alapján készült tervezetek csak most terjesztetnek elő, annak magyarázatául szolgál egyrészt, hogy időköz­ben a Tiszaszabályozás folytatása sürgősebb közgazdasági teendőt képezvén, az állam pénzereje első­sorban ezekre a munkálatokra lett igénybe véve, másrészt hogy­ a Duna völgyében 1891-ig hosszabb idő óta nagyobb bajok az árvédelem terén nem fordulván elő, a közfigyelmet nem keltette fel. Önként értetődőleg jelen előterjesztésünkben csakis azokra a munkála­tokra szorítkozhatunk, melyek a sürgősebbek és a­melyek a folyam víz­járásának javítására a legfontosabbak és számos kisebb helyi rendetlenséget és bajt figyelmen kívül kellett hagynunk, nehogy a költségek túllépjék azt a határt, melynél már nem állanának arányban az elérendő haszonnal, sem pedig azzal a soknemű teendővel, melyek hazánk többi folyóinál is még megoldásra várnak. A tervezett munkálatokkal a legfőbb bajokon segítve leendő

Next