Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Balásházy László-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Neppel Ferenc: A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizet területén

1986. évi 2. füzet Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam A VÍZRAJZI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE A FELSZÍN ALATTI VIZEK TERÜLETÉN1 DR. BALÁSHÁZY LÁSZLÓ2, LIEBE PÁL3, DR. LORBERER ÁRPÁD4 és NEPPEL FERENC5 A felszín alatti vizekre vonatkozó vízrajzi tevékenység, mint fogalom, fokozatosan alakult ki. Tartalmának megítélése még az elmúlt években sem volt egységes. A felszín alatti vizekre vonatkozó vízrajzi tevékenység a Vízrajzi Osztály és jogutódjai által ellátott, a felszín alatti vizek megismerését szolgáló tartós és rendszeres cselekvés, amit az adott időszakban is vízrajzi feladatnak tekintettek. Az utóbbi években - e meghatározáshoz képest - a felszín alatti vizekre vonatkozó vízrajzi tevékenység fogalma lényegesen tágabb értelmezést nyert. A fokozatosan kialakult értelmezés szerint a felszín alatti vizek mennyiségére, minőségére, állapotára, mozgására, valamint a mennyiséget, vagy minőséget befolyásoló beavatkozásokra vonatkozó ismeretek beszerzése, tárolása és bizonyos szintű feldolgozása, az adatok és feldolgozások közreadása jelenti a felszín alatti vizekre vonatkozó vízrajzi tevékenységet. A múlt században a vízgazdálkodás legfontosabb országos méretű feladatai a felszíni vizekkel voltak kapcsolatban, a felszín alatti vizek az igényekhez képest ren­delkezésre álltak. Megismerésük - a történelmi jelentőségű hér- és gyógyforrásokat leszámítva - csak helyi, elsősorban vízrendezési vagy vízellátási munkákhoz volt érdekes. Ez jutott kifejezésre az első vízügyi törvény (1885. XXIII. tc.) életbe lépése után kitel­jesített vízügyi szervezetben is. Az 1886-ban megalakult Vízrajzi Osztály feladatai a felszíni vizek megismerésére irányultak (Péch 1896). A felszín alatti vizekkel esetenként foglalkozott a Kultúrmérnöki Hivatal (Grummer 1939) és a későbbiekben felállított, hányatott sorsú Közegészségügyi Mérnöki Hivatal (Barcza 1891), de ezt nem tekintették vízrajzi tevékenységnek. A felszín alatti vizek megismerésének alapfeltétele az őt befogadó kőzetek földtani és vízföldtani adottságainak tisztázása, a fejlődés úgy hozta, hogy - számos más ország­hoz hasonlóan - a felszín alatti vizek megismerése nem a vízügyi, hanem a földtani szervezeten belül bontakozott ki (Schmidt 1961, Dobos 1981). A vízrajzi ismeretek a helyi, konkrét feladatok ellátásához szükséges vizsgálatok, vala­mint a nagyszabású térképezési munkák során gyűjtött anyagokból álltak össze. Ezeket egészítette ki a beavatkozások (kutatófúrások, forrásfoglalások, kutak) dokumentációinak 1 A kézirat érkezett: 1986. II. 19. 2 Dr. Balásházy László oki. geológus, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH Budapest) Vízgazdálkodási főosztály főelőadója. 3 Liebe Pál oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI Budapest) Hidrológiai (Vízrajzi) Intézete tudományos főmunkatársa, osztályvezető. 4 Dr. Lorberer Árpád oki. vízépítő mérnök, a VITUKI Hidrológiai Intézete tudományos főmunkatársa. 5 Neppel Ferenc oki. geológus, a VITUKI Hidrológiai Intézete tudományos ügyintézője.

Next